Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-26 / 94. szám

Szombat, 1969. április 26. ESZAK-MAGYARORSZAG » Szerelik a huzalösszecsapó gépsort. Készülődés a vásárra A hagyományokhoz híven, a Diósgyőri Gépgyár új gyárt­mányokkal jelentkezik a BNV-n. Az üzemekben lázas mun­ka folyik, csiszolják, szerelik a bemutatásra kerülő termé­keiket. Látható lesz majd a műanyagsajtó, mely műanyag présporokból különféle alakú alkatrészek, kisebb háztartási eszközök gyártására alkalmas. A DÚS—063 típusú ütősajtó a kovácsoló- és sajtológépek jellegzetes tulajdonságait egye­síti. 0,8 kg súlyhatárig különféle-alakú munkadarabok saj­tolására alkalmas. Bemutatják majd az Európában újdon­ságnak számító huzalösszecsapó gépsort, mely új sodrás- technológiai lehetőséget biztosít a szigetelt kábelerek gyár­tásánál. Ez az új konstrukció, mely a DIGÉP tervezőinek terméke, sok éves kísérletezés, kutatás eredménye. Sz. Gy. IDEOLÓGUSOK, gS foglalkoztak és foglalkoznak a párt és a tömegek kapcsola­tával. Így van rendjén, mert szocialista építő társadalomban lényeges ez. A megyei pártbi­zottság ülése is mérlegre tette e rangos témát. Dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára szóbeli kiegészítésében és az írásos anyagban egyértelműen hang­súlyozta: az elmúlt két év so­rán ideológiai, politikai, gaz­dasági munkánk eredménye­ként tovább erősödött a párt és a tömegek kapcsolata, né­pünk egysége, a szocializmus teljes felépítéséért. E folyamatban az osztályok és egyes rétegek érdekeinek sajátos különbségei mellett meghatározó volt az érdekek közeledése és az alapvető ér­dekek azonossága. Agitációs és propaganda nevelő munkánk­ban következetesen töreked­tünk rá, hogy a vezető szere­pet így értse a munkásosztály, és az egész társadalom. Ezzel függ össze, hogy munkánk so­rán megkülönböztetett figyel­met fordítottunk a munkásosz­tály helyzetének tanulmányo­zására, javítására, ideológiai es kulturális nevelésére. A munkásosztály vezető szerepé­nek erősödése alapján léptünk előre a munkás-paraszt szövet­ség további szilárdításában. Ennek ellenére a IX. kongresz- szus után mezőgazdasági po­litikánkban találkozhattunk bizonyos félreértésekkel, meg nem értésekkel a nagyüzemi munkásság körében. Néhányan aggályaikat hangoztatták, hogy a parasztság életszínvonalának gyorsabb növekedése nem kényszeríti-e stagnálásra a munkásság életszínvonalát. E kérdésben pártunk álláspontja világos. Agitációnkban konkrét érvekkel bizonyítottuk, hogy a. két osztály alapvető érdeke azonos. I I A IX. kongresszus, a megyei pártértekezlet az ideológiai területen meghatá­rozó jelentőségű feladatként szabta meg a szocialista tudat, ezen belül a szocialista mun­kaerkölcs fokozását, erősítését. Egyik legfontosabb teendő volt, hogy a pártmunka min­den területén harcoljunk a reform bevezetésével összefüg­gésben az anyagi érdekeltség szocialista elvének érvényesíté­séért és elfogadtatásáért. Ugyanakkor lépjünk fel az anyagi ösztönzés deformált megítélése, az e téma kapcsán mutatkozó két szélsőség ellen — hangsúlyozták a pártbizott­sági jelentés készítői. Rámu­tattak: országosan és megyénk­ben is sok vita volt, s jelen­leg is van a~ anyagi ösztönzés, a nyereségfelosztás jelenlegi rendszerét illetően. Sokan helytelenül úgy vélték és vé­lik, hogy az anyagi ösztönzés fokozása nem egyeztethető össze a szocialista tudat és er­kölcs erősítésével. Napjainkban is találkozunk olyan vélemé­nyekkel, hogy a gazdasági me­chanizmus reformjának kere­tében az anyagi ösztönzés erő­sítésére hozott elvi és konkrél határozatok a kispolgáriaso- dást, az anyagiakért folvf elvtelen harc fokozódását, erő­södését segítik. Az ilyen vélemények, néze­tek arra engednek következ­tetni. hogy sokan még mindif nem értik, párttagságunk kö­rében sem. hogy a szocialista tudat erősödése és az anyag ösztönzés szocialista módjt szorosan összefügg. Az anyag érdekeltség helves gyakorlat: nélkülözhetetlen módszer, : produktívabb munkára valc ösztönzésnél Lehet vitatni a: ösztönzők egv-egy módját, — mint például a jelenlegi kate­góriák szerinti nyereségei ősz tást. sőt fontos feladatunk en nek további finomítása — a: alapelveket azonban el kell fo­gadtatnunk, s határozottan meg kell védenünk. Konkré­tan arról van szó — hangsú­lyozta a pártbizotlsági ülés, hogy jelen esetben például a differenciálás elvének szüksé­gessége mellett kell kiállnunk. Ezek a gondok mindemellett nem feledtetik,' hogy a gazda­sági mechanizmus reformjá­nak előkészítése során és a bevezetés első évében jelentő­sen erősödött megyénk dolgo­zói körében a szocialista tu­dat, a szocialista munkaer­kölcs. I A PART és ® tömegek kap­J____________csolatahoz, az ideológiai munkához szóló elv­társak elsősorban a kategori­zálás oldaláról beszéltek. Dr. Énekes Sándor elvtárs, az LKM vezérigazgatója megemlítette, hogy a vártnál nagyobb gon­dot okozott az új mechanizmus anyagi ösztönzése. Elmondta, hogy ebben mi magunk is hi­básak vagyunk, mert a felvi­lágosító munka nem volt ki­elégítő 1968-ban. Csak a nye­reségrészesedés összegének megmagyarázására irányult, ugyanakkor figyelmen kívül hagytuk az egyéb jövedelmet — mint például a prémiumok alakulását —. amelynek követ­keztében 1967-hez képest 1968- ban növekedést értünk el. Az lett volna helyes, ha a jöve­delem növekedését magyaráz­zuk és nem helyezzük a dön­tő súlyt kizárólag a részesedé­si alap nagyságára. A továb­biakban Énekes elvtárs részle­tesen szólt róla, hogy az álló­eszköz mennyiben befolyásol­ta a részesedési alapot. Gácsi Miklós elvtárs, a DIGÉP vezérigazgatója elmon­dotta többek között, hogy szá­mos alapszervezetüknél volt kritikai észrevétel a kategori­zálással, a bérezéssel kapcso­latban. Ezekre reflektálva hangsúlyozta, hogy 1968-ban a vállalat egy főre eső átlagos jövedelme 2,2 százalékkal nőtt. Az egyes kategóriában 1,2 szá­zalékkal, a kettes kategóriában 2,9 százalékkal, a hármas ka­tegóriában 2,16 százalékkal nö­vekedett az éves bruttó jöve­delem. Amikor ezeket a szá­mokat az összevont párt-, szakszervezeti és KlSZ-funk- cionáriusok előtt ismertették, megváltozott a véleményük, és megértették a bérpolitikai in­tézkedéseket. Aláhúzta, hogy a közgazdasági felvilágosító munkában nem szabad csak a pártszervezetekre támaszkod­ni, hanem nekik, gazdasági ve­zetőknek is segíteni kell az agi- tációt. Szerinte a gazdasági ve­zető politikai felelőssége a IX. kongresszus után megnöveke­dett. Ma már semmi kétség: minden gazdasági intézkedés politikai hatást eredményez. S ha ez így van, márpedig így van. a gazdasági vezetők, bele­értve a középszintű vezetőket is, elkötelezték magukat a po­litikai életben is. A differen­ciált bérezésről megemlítette, hogy az korántsem olyan, mint amilyennek lenni kellene. Merjünk differenciálni úgy. ahogy kell és lehet. A bérfej­lesztés nem egy törvényszerű, minden évben járó valami. Vi­lágosan meg kell mondani a ■ dolgozónak, ha kapsz egy fo- | rint béremelést, kérek 50 fil- i lér nagyságú munkaintenzitás- ! növelést, Felvetette, hogy ná- 1 lünk az erkölcsi megbecsülés J megfelelő-e? A kiváló dolgo- , zó kitüntetést olyanok kapják- : e, akik eddig is és további’;: ■ is rendszeresen dolgoznak? Csak azért, mert valaki nen’ . kapott ilyen jelvényt, ne ad- : junk neki. Inkább olyanoknál adjuk, akik már többször is kaptak. Az döntsön a mérle­gelésnél, megérdemli-e a dol­gozó, vagy sem. | A LAKOSSÁG / új gazdaságirányítási rendszer bevezetését. Ezt a bizalmat az egyéves tapasztalatok megerő­sítették — hangsúlyozta hoz­zászólásában Havasi Béla elv­társ, a városi pártbizottság el­ső titkára. Ezen az összképen nem változtat az a körülmény sem, hogy az anyagi ösztönzés jelenlegi rendszeréről folyó, s gyakran az indokoltnál élesebb viták vannak a közvélemény­ben. Ez ideiglenes jelenség, amit meggyőződésem szerint leküzdünk. Természetesen ehhez az kell, hangsúlyozta Havasi elvtárs, hogy javít­suk a lakosság minden rétegé­ben az alapvető kérdések po­litikai, ideológiai magyarázását. A kategorizálásnál például rendszeres és őszinte informá­ciók alapján sort kellett volna kerítenünk az adatok elemzé­sére, analizálására, a konzek­venciák levonására. Érdemes lett volna jobban odafigyelni a kategorizálás olyan kísérő je­lenségeire is, amely erősítette a vezetőellenes hangulatot. Előfordult városunkban, hogy néhány helyi, állami, gazdasá­gi vezetőről valótlan, minden alapot nélkülöző hírek terjed­tek, s az addig fokozódott, hogy már más vezetők is ér­deklődni kezdtek diszkréten, mi igaz a hírből? Hogy ez ilyen méretűvé fejlődhetett, azt bizonyítja, az adott területen nem figyeltek fel eléggé a je­lenségre, nem tulajdonítottak ánnak kellő fontosságot, nem léptek fel időben azért, hogy csírájában elfojtsák a rémhí­reket. Felvetem — vajon ki­nek lehet az érdeke, hogy ilyen kampányt folytasson? Mit akarhatnak, akik ezt ter­jesztették? Észre kellett volna venni, hogy konkrétan nem egy-egy vezetőről van szó, ha­nem a rémhírterjesztők a szo­cialista vezetést, végső soron a i rendszert támadták. A megle­vő szituációban igyekeztek azI általános légkört rontani. Ál- i tálában minden jelenségre, de j különösen az ilyenekre azon­nal reagálni kell. Ha ezt meg­tettük volna, minden bizonnyal könnyebben megérti közvéle­ményünk a kategorizálás he­lyességét. Fodor László (Folytatjuk) Megvalisftjik i II. lártkongresszis határozatait A párl bizottsági ülés állásfoglalása a szocialista indáiról és a munkaerkölcsről Vasutas ünnepségek Miskolcon Megtelt ünneplő vasuta­sokkal tegnap, április 25-én délben az SZM’f-székház szín­házterme. Makkai Lászlónak, a miskolci vasúti csomópont pártbizottsága titkárának meg­nyitója és Erdélyi Jánosnak, a Tiszai pályaudvar állomás- főnökének jelentése után dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának vezetője mon­dott ünnepi beszédet. Szólott róla, hogy 1968 ne­héz feladatok megoldását kí­vánta a vasúttól azért is, mert az elmúlt évben a vasút üze­mi tevékenysége már teljes egészében az új gazdaságirá­nyítási rendszer és a közleke­déspolitikai koncepciók valóra váltásának a jegyében telt el. Számos vonatkozásban el kel­lett térnj a megszokott gya­korlattól. Az utas- és az áru- szállítás szervezésében, lebo­nyolításában nagyfokú rugal­masságra és jelentős változta­tásokra volt szükség. A mis­kolci vasúti igazgatóság jól se­gítette a MÁV munkáját, hi­szen 103,8 százalékos össztel­jesítményével a legkiemelke­dőbb eredményt érte el az igazgatóságok közötti verseny­ben. Elnyerte a KPM és a Vasutasok Szakszervezete Köz­ponti Vezetőségének vörös váridorzászlaját. Az eredmé­nyek alapján 54 szolgálati fő­nökség részesül ezekben a na­pokban valamilyen kitüntetés­ben. A miskolciak elnyerték a kiváló vasúti csomópont, és két szolgálati főnökség: Nyék- ládháza állomás és a miskolci TBFF a kiváló főnökség, 11 szolgálati főnökség pedig az élüzem címet. A miskolci vasúti csomó­pont munkáját értékelve Pász­tor elvtárs elmondotta, hogy a Tiszai pályaudvar jól segí­tette az igazgatóságot. A ren­dező pályaudvarnak arra is volt ereje, hogy a szomszéd igazgatóságok munkáját se­gítse. örvendetes, hogy 128 brigád 844 tagja vett részt a szocialista brigád címért fo­lyó versenyben. A miskolci vontatási főnökség munkájá­ra jó hatással volt az, hogy itt is 117 kollektíva vett részt a szocialista brigádmozgalom­ban. Fejlődött az újítási te­vékenység is, amelynek ered­ményeképpen 600 ezer forintot takarítottak meg. A Távközlé­si és Biztosító Berendezések Fenntartási Főnökségének munkájában minden területen javulás tapasztalható. A cso­mópont és a főnökség ez ér első negyedévi eredményei is biztatóak. Harmati Sándor, MÁV ve­zérigazgató-helyettes elisme­réssel szólt a miskolci vasúti csomópont és a TBFF munká- . járói, majd átnyújtotta a ki­váló vasúti csomópont, illetve a kiváló főnökség kitüntetést. . Frisovszki Tibor, a KISZ me- I gyei bizottságának munkatár- . sa pedig oklevelet nyújtott át I a vasúti csomópont KlSZ-szer- , vezetének. Az ünnepségen felszólalt i Kovács Sándor, a megyei párt- - bizottság osztályvezetője. Kö- 7 szöntötte a kitüntetett k öllek- t tívákat. Iféjtis 5—27: VII. borsodi műszaki hetek zésről, melynek során a fi­gyelmes rendezők egy barlang­hangversenyt is a programba iktattak. TÖBB ELŐADÁST, VITÁT RENDEZ a Faipari Tudomá­nyos Egyesület miskolci cso­portja, melynek során az Or­szágos Erdészeti Egyesülettel közösen tapasztalatcsere-láto­gatást is tartanak a ládi fű­részüzemekben. Ez utóbbi a MEDOSZ-szal közösen ankétot is rendez a Mahóca melletti Fónagyságon a Keletbükki Er­dőgazdaság feltárásának múlt­járól, jelenéről és jövőjéről. Az Iparjogvédelmi Egyesület ugyancsak május 6-án kezdi rendezvényeit és ugyanezen a napon programmal lép az ér­deklődők elé a Gépipari Tu­dományos Egyesület miskolci csoportja is. Egyetemünkkel és a DIGÉP szakembereivel tartanak zártkörű tapasztalat- cserét. Az épülő sörgyárral kapcsolatban május 7-én ren­dez ankétot a Magyar Agrár- _ tudományi Egyesület Borsod megyei Szervezete, valamint a Magyar Élelmiszeripari Tudo­mányos Egyesület borsodi cso­portja. Érdekesnek, tanulsá­gosnak ígérkeznek a Magyar Hidrológiai Társaság, a Ma­gyarhoni Földtani Társulat rendezvényei. Sajtóházunkban két alkalommal is rendez vi­tát a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület borsodi csoportja. Több témát vitat meg Miskolcon és Kazincbar­cikán a Magyar Kémikusok Egyesülete; Miskolc nagyváros­sá fejlődésének problémáit vi­tatják meg a fiatal borsodi közgazdászok fórumán; elő­adásokat, kerekasztal-konfe- renciát rendez a MTESZ Ipar- gazdasági Bizottsága és a Borsodi Vezető Továbbképző Iskola. TERMÉSZETESEN, MINDEZ CSAK ÍZELÍTŐ a sokrétű, gazdag programból, melyet előzetesként közöltünk. A mis­kolci rendezvényekkel esyidő- ben előadásokra, konferen­ciákra. ankétokra kerül sor vi­déken is: Kazincbarcikán. Ti- szaszederkényben. Ózdon, Al- berttelepen, Mezőkövesden, Ricsén és Sárospatakon. Hí­ven a hagyományokhoz, kiállí­tásokat is rendeznek a MTESZ- ben. mégpedig a házépítő kombinát termékeiből épülő első miskolci építési progra­mot mutatják be. valamint a Közlekedéstudományi Egyesü­let miskolci Szervezetének dokumentációs munkáiból ren­deznek kiállítást. A VII. borsodi műszaki he­tek május 27-én délután ün­nepélyes elnökségi üléssel ér véget. ÉMÁSZ-szal közösen Áram- szolgáltatói tevékenység Bor­sodban címmel rendez elöadás- soroza.jt. Ugyanezen a napon a Közlekedéstudományi Egye­sület miskolci Szervezete klub- délelőttöt rendez, melynek ke­retében beszámolnak a Közle­kedési Anyagmozgatási Állan­dó Bizottság munkabizottsági tevékenységéről. Ugyanez az egyesület a műszaki hetek so­rán még jó néhány alkalom­mal felhívja magára a figyel­met. Előadást tartanak Észak- Magyarország hírközlésének történetéről és fejlődéséről, az útépítés gépesítésének lehető­ségeiről, a vasútvillamositái időszerű kérdéseiről, a vasúi áruszá llításának alakulásáról Érdekesnek ígérkezik az agg­teleki Cseppkő-Szállóban ren­dezendő ankétjük a közleke­déspolitikáról és munkaszerve­RENDKÍVÜL GAZDAG PROGRAMOT ÍGÉR a szak­embereknek az immár heted­szer megrendezésre kerülő borsodi műszaki hetek. A Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Borsod megyei Szervezete, valamint egyesületi csoportjainak közös rendezvénysorozatát május 5- én délután három órakor nyit­ja meg a Technika Házában dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára. Ugyanezen a napon este nyolc órakor az avasi temp­lomban ünnepi orgonahang­verseny köszönti a megnyitót. A MTESZ-székház különbö­ző termeiben már másnap, május 6-án több előadásra, il­letve vitára kerül sor. A Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesü­let. miskolci csoportja az

Next

/
Thumbnails
Contents