Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

Péntek, 1969. április 25. ESZAK-MAGYARORSZAG S Közös vállalkozás Keresik a Vecsembiiki fennsík vízválasztó vonalát Ellátás, kulturáltság „Véleményem szerint — ol­vashatjuk az egyik kérdőíven —, a lakosság létszámának nö­vekedésével nem tart lépést a kereskedelmi hálózat fejleszté­se. Például zsúfolt üzleti for­galom.” — Az olvasónak igaza van — ismeri cl Káresz János, a lenti vállalat áruforgalmi fő­osztályának a vezetője. — A gócpontokon — gondolok a Széchenyi, a Szemere utcai boltokra —, ma már kicsinyek, szűkek az üzletek. A Táncsics Kijzvéíemsiiy-SsufaiÉsuÉ hírei Több humort!... Nagyon sokan kérik, több humort az újságba! Néhányan segítették is e kérés teljesítését. Kérdés: Milyen témát javasolna az újságírónak sürgős megírásra? 1. Válasz: A fiatal férfiak haját levágni, a miniszoknyát betiltani... 2. Válasz: Ennek a sorsolásnak az eredményét... 3. Válasz: „Szerkesztő úr, ha megírja, hogyan csókol C\ százezerrel több lesz majd az előfizető.” 4. Válasz: A szerkesztő urak többször forgolódjanak a kö­zönség között, akkor több témájúk lesz. Kérdés .-Miről szeretne többet olvasni a lapban? Válasz: Jó magyar nótákról... Kérdés: Egyéb észrevétele, javaslata? 1. Válasz: Nagyon helyeselném, ha a riporter megjelenne a munkahelyen, Mátyás király módra... 2. Válasz: Még többet kellene foglalkozni a betörésekkel, gyilkosságokkal, mivel most virágzik a legjobban... Kérdés: Elégedett-e a lap kézbesítésével, és miért? Válasz: Igen. Mert anyu a postás. Válasz cikkünkre Ki korán kel utazhat A közelmúltban, pontosabban április U-i számunkban ír­tunk a karosiak utazási gondjairól, panaszairól. Arról, hogy a hétfői, a keddi és a pénteki napokon hiába kelnek fel haj­nalok hajnalán a Sárospatakra és Sátoraljaújhelybe járó fel­nőttek, valamint a Karosai a utazó iskolások, a zsúfoltság miatt lemaradnak az autóbuszokról. Nos örömünkre — és leginkább a karosiakéra — azóta a helyzet megváltozott. A 3-as AKÖV — mint levelében írja _ Sárospatak felé, a tartalék kocsikból új járatot indított. n yOynek telephelye Vajdácska Emellett a sok bejáró dolgo­zót foglalkoztató vállalatokkal megállapodtak, bogy az uta­zási oondok enyhítésére. Illetve megoldására a menetrend- szerinti kocsikat megelőzően niunkásjáratokat indít a 3-as AKÖV A karosi tanulók pedig, már csuklós busszal járnak Karcsúra u körzeti általános Iskolába. S ha mindez még ke­vés, és ha a javítások megengedik, akkor hétfőn, kedden és pénteken tartalék kocsijaikból kiegészítő járatokat indítanak. Mindehhez mi csak egyet tehetünk: ,Tó utat autóbuszok, jó utazást karosiak! Újszerű együttműködés A sárospataki Kossuth Tér- kezet jelentős munkától és : melőszö'vetkezet a termésátla- gondtól mentesül. | gok növelésére 135 holdon lé- Ezenkívül a szakaszmérnök- lesítctt föld alatti nyomócsöves ség már megkezdte a felké- ; öntözőtelepet, 700 holdon pe- szülést az esetleges aszálykó­dig hordozható permetező be- rok elhárítására. A Bodrogközi rendezéssel pótolja az esőt. A Állami Gazdaságon kívül 9 közös gazdaságnak azonban termelőszövetkezettel kötnek kevés az öntözési szakembere, előzetes keretszerződést. Eb- s ezért a drága berendezése- ben a gazdaságok „bejelen- ket nem mindig tudták kellően tik”, hogy az Idén hány hol­kihasználni. A szakemberhi- dat kívánnak öntözni, és ! ányt most érdekes módon, az aszály esetén előreláthatólag Északmagyarországi Vízügyi mennyi vízre lesz szükségük. Igazgatóság sárospataki sza- Ennek tudatában intézkedik a kaszmérnökségének segítségé- szakaszmérnökség, hogy a vei oldották meg. Az újszerű Bodrogközt behálózó. több együttműködés lényege, hogy mint 170 kilométer hosszú, a szakaszmérnökség bizonyos belvízelvezető főcsatornában költségért öntözési szakembe- mennyi vizet ..tartalékoljanak" reket. szállítóeszközöket, gép- és a vízutánpótlás biztosítósé kezelőket és munkásokat bo- ra hová helyezzenek szivaty- csát a tsz rendelkezésére, akik tyúkat. Lehetőség van ugyan- a közös gazdaság felszerelésé- is arra, hogy a száraz nyári vei tavasztól őszig elvégzik a hónapokban a Bodrogból és a több mint 800 hold szakszerű Tiszából vizet emeljenek át a öntözését. így a termelőszövet- főcsatornába. • * Ültetik a burgonyát A Felszabadulás Tsz 80 hold földjén gépekkel ülfetik a burgonyát. Az egyszerre hat sort befogó gép napi telje­sítménye gépenként négy-öt hold. Őrjárat a vásárlók védelmében A kisiparosok és a lakosság érdekében Beszélgetés Gerrai Bélával, a KISOSZ elnökével 1 tették be tevékenységüket, mert már idősek, de még min­dig nagy a korszerű termelő­szövetkezetek. vagy a ktsz-ek vonzása is. Véleményem sze­rint az adómentesség meg­hosszabbítása jelentősen vál­toztat ezen a részstatisztikán. — Az új gazdasági mc­• chanizvxus milyen vál­tozást hozott a kisiparosok helyzetében? < — Mindenekelőtt az anyag- ellátásban mutatkozik meg ha­tása. 1968. január 1-ig közpon­tilag osztották szét az alap­anyagot. Ez kevés, de biztos készletet jelentett. Most szaba­don, a kereskedelemben vásá­rolhatja rheg. Ez nagy köny- nyebbség. Olyan példát is tu­dunk, amikor több kisiparos együtt vásárolta meg egy gyár elfekvő készletét. Szerepet ját­szott az anyagellátás javulásá­ban az is, hogy most már nem­csak beruházáshoz, hanem anyagvásárláshoz is felvehet­nek hitelt. * Az adott körülmények kö­zött nem nélkülözhető a be­csületes és a lakosság igényeit kielégítő kisiparosok munkája. Sok még az ellátatlan terület, sok még a fehér folt. De mind­azok az Intézkedések, amelyek­ről Gervai Béla is beszámolt nekünk, s amelyek a kisiparo­sok helyzetét könnyítik, előse­gítik azt, hogy a lakosság ellá­tását is javítsák. Csulorás Annamária. náló. De úgy gondolom, hogy ma nem is ez az utóbbi a cél. — Milyen kormányintéz­• kedések segítették a kis­iparos tevékenység fokozását? — Elsődlegesen a „kedvcsi­náló” könnyítéseket kell meg­említeni. így a módosított progresszív adó bevezetése, vagy a tanulónkénti adóked­vezmény egyaránt idesorolha­tó. Ugyancsak megkönnyítette a kis jövedelmű kisiparosok helyzetét az, hogy 4000 forin­ton aluli havi jövedelem ese­tén átalányadót kell fizetni, ha egy alkalmazottat és egy ipari tanulót tartanak. Leglényege­sebb intézkedésnek azonban nem ezeket tartom. Az ország­ban 2500 községben egyáltalán nem működik kisiparos, sőt állami szolgáltató sem. Éppen ezért az ötezren aluli lélek­számú községekben két évig — az eddigi egy óv helyett — adómentességet élveznek azok, akik újonnan váltanak ipar- engedélyt. Ügy gondolom, hogy a fehér foltok felszámolásában ez az intézkedés lesz a legje­lentősebb. — Milyen mértékben se- • gítettek ezek a kor­mányintézkedések már eddig a fehér foltok felszámolásában? — A 3400-as létszámnöve­kedés már önmagában is so­kat mond. Ha felbontjuk rész­adatokra, akkor bizonyos szem­pontból még mindig nem ki­elégítő a helyzet. 1968-ban 9400 , új iparengedélyt váltottak ki, de ugyanakkor 6000 megszűnt. Ez a szám nagyon magas. Jól­lehet többségükben azért szün­Az elmúlt esztendőben 3400- zal emelkedett a kisiparosok száma hazánkban. E szám je­lentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha figyelembe vesszük azt is, hogy az előző években átlagosan mindössze 7—800-zal növekedett a kisiparosok száma. Ennek az ugrásszerű fejlődés­nek okaira és körülményeire kértünk választ Gervai Bélá­tól, a KISOSZ elnökétől. — Mindenekelőtt szeretném elmondani — kezdte tájékoz­tatóját Gervai Béla —, hogy az új gazdasági mechanizmus és a kormány utóbbi időben ki­adott rendelkezései sokat segí­tettek nekünk a kisiparosok helyzetének javításában. Ma már többségében nem állja meg a helyét a maszekokkal szembeni ellenkezés, hiszen a lakosság érdekében végzett szolgáltatások és javítások nagy részét ők végzik. Ez pe­dig — ha figyelembe vesszük, hogy közérdek — nem elha­nyagolható tényező, amikor a kisiparosokról beszélünk. Itt szeretném még elmondani azt is, hogy éppen ez az örven­detes számbeli szaporodás se­gíti azt, hogy a lakosság igé­nyeinek még nagyobb részét tudjuk kielégíteni. — összértékben nézve • mit jelent az, hogy a la­kosság igényeit elégítik ki? — Az elmúlt évben a kis­ipari tevékenység nyolcvankét százalékát tette ki a szolgál­tatás és javítás. 4,7 milliárd forint értékű munkát végeztek el. Emellett szinte csekély az árutermelés és nem is domi­elsősorban a bolt vezetőjére gondoltak. Sokban igazuk van. Meglepő a változás. Tavaly az üzlet régi szatócsbolt be­nyomását keltette. Jó adag rendetlenséggel, hanyagsággal találkoztunk akkor. Azóta át­alakították a boltot, valóban szép. kulturált környezet, más légkör fogadja a belépőt. Ta­valy: a csemegeáruknál hiány­zott az árjelző, s most minden az előírás szerint. A boltve­zető, Hajdú Béláné, a pénztá­ros, Nagy Attiláné kedves, fi­gyelmes emberek. Tavaly itt 3 forint 61 fillér­rel számoltak többet. „Téve­dés” nélkül most sem ússzuk meg, az eltérés 63 fillér. És az első benyomást lerontotta az is, hogy a billenőmérleg 5 grammot siet, s hogy több le­mért, előre csomagolt negyed­kilós, félkilós, kilós áruból fél, egy. másfél deka hiányzik. kifogásoltuk: a kenyérhez nem adnak papírt. A boltve­zető makacsul hajtogatta, erre nem kapott semmilyen utasí­tást. Ügy látszik tájékozatlan, mert a vállalat erre felhívta a bolti dolgozók figyelmét. A vállalatnál meg is akarták mutatni ezt a kiadványt, de teljesen feleslegesnek tartottuk a megtekintését. Ez figyelmes­ség, s emberség dolga, épp­úgy, mint ahogy fogadni illik a vevők köszönését is — írá­sos utasítás nélkül. Tavaly a Petneházy úti nagy önkiszolgáló boltban is szóvá tettük ezt. Sajnálatosan most is azt tapasztaltuk, hogy még figyelmeztetésünk ellenére is el-elfeledkeztek papírt adni a kenyérhez. És nem tapasztal­tuk a „takarékosságot”, mond­juk 10 deka szalámi vásárlá­sakor, amikor is feltűnően nagy mennyiségű papírba cso­magolták az árut. Csorba Barnabás (Folytatjuk) téren elavult a fűszer- és a húsbolt. A Kistábornok utca sarkán épül egy új ABC-áru- ház. A Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban korszerűsítjük, nagyobbá tesszük az élelmiszer- és a hús- boltot. A vevő pozícióját nö­veli a „konkurrencia” belépé­se. Többek között élelmiszer- áruházát épít a Miskolci Álla­mi Gazdaság a Béke téren. A MÉK-nek a Martintelepen van egy zödlségesboltja. Ebben fű­szer- és csemegeárut is for­galomba akarnak hozni. És új ÁBC-áruházat épít a miskolci fmsz Miskolc-Tapolcán. Az új áruházak, új üzletek belépése tagadhatatlanul segít­séget jelent a vállalat; közel másfél ezres kollektívájának, amelynek dolgozói, vezetői, ál­talában szeretik, élethivatásuk­nak tekintik a kereskedelmet. Pióíiovésér'ésolí — A megyei tanácstól... a megyei népi ellenőrzéstől va­gyunk. Próbavásárlást végez­tünk. Ha meg tetszenek enged­ni. ellenőrizzük a vásárolt téte­leket — közöltük. A legtöbb helyen minden különösebb iz­galom nélkül fogadták ezt, ta­lán azért, mert már megszok­ták az ellenőrzéseket, s talán azért is. mert biztosak voltak benne, különösebb hibát nem találunk. Igen örvendetes, hogy bár kevés kivételtől el­tekintve az előző évivel azo­nos helyen jártunk, most sok­kal kevesebb hibát tapasztal­tunk. Ahol lehetőség nyílott rá, véleményt kértünk a vásár­lóktól is. A Petneházy-bérhá- zakban lakók például rangso­rolták az Ottani boltokat. El­ismeréssel beszéltek a torony­ház tövében levő 274-es -szá­mú kis, önkiszolgáló boltról. — Nagyon kedvesek, udva­riasak — mondták, s ebben I. Négyen indulunk ú Írtak. Kovács László, a megyei ta­nács vb kereskedelmi osztá­lyának főelőadója, Szobonya Péter, népi ellenőr, Szombathy Zoltán, az Országos Mérésügyi Hivatal mértékhitelesítő ki- rendeltségének vezetője és a vizsgálat krónikása. Hová és miért? A múlt év augusztusában több napon át vizsgálatot tartottunk a mis­kolci, a szerencsi élelmiszer­es vendéglátó egységekben. Er­ről — a fenti címen — riport- sorozatban is beszámoltunk. Nos, még akkor elhangzott a kérés — ígéret: tartsunk utó- ellenőrzést is. Elsősorban azért, hogy a cikkben szereplő bol­tok vezetői, dolgozói milyen ta­nulságokat szűrtek le, miben változtattak és miben nem. (El kell mondanunk, hogy a máso­dik, az Özdon tartott vizsgá­latkor már jóval kevesebb hi­bát találtunk, amely a követ­keztelések levonásáról tanús­kodott.) Az utóellenővzé.snéi „közbe­szóltak” az olvasók is. Mint is­meretes, most érkeznek be a kérdőívek. Sok olvasó emlé­keztet a riportsorozatra, sokan teszik szóvá a kiszolgálásnál olykor-olykor tapasztalható visszásságokat. Így a kontrollt elsősorban az olvasók kérése, véleménye tette indokolttá. „láthatatlan” erőfeszítés — Kérek egy kenyeret.. 10 deka szalámit... egy üveg te­jet. Ki tudja hány ezerszer, tíz­ezerszer elhangzó kérés, óhaj ez. A vevő többnyire nem is tudja, hogy milyen erőfeszítés van abban — mennyi árut szállítanak, emelnek, mozgat­nak meg azért —, hogy min­dennap ott legyen a tej, a ke­nyér az asztalon. — A város nappali létszáma — tájékoztatnak a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat központjában — el­éri, vagy túl is haladja a 210 ezret. Egyre többen laknak itt, egyre több ember fordul meg a városban, és egyre nő az igény. Hasonlítsuk össze 1967 és 1968 decemberének a forgal­mát. Tavaly például 92 má­zsával több vajat, 45 múzsá­val több sajtot, 171 hektoliter­rel több kakaót hoztak forga­lomba az előző évinél. És na­ponta 4 és fél vagon, szom­baton 7 és fél vagon kenye­ret adnak a fogyasztóknak. Csak húsvét hetében ezer mú­zsa sertés- és marhahúst, 350 mázsa hentesárut, kétszáz má­zsa vajat adtak el. És ezt úgy tudták biztosítani, hogy nyolc megye segítségét vették igény­hn langja. az Almási-zsomboly, és a két ország kutatói ezt választották ki az izgalmas és több hétig tartó tudományos kísérletek, valamint megfigye­lések elvégzésére. A csaknem 100 méter mély­ségű zsombolyba a hét elején több mint 3 tonna sót és egy mázsa különleges festékanya­got szórnak be. Ezután a kör­nyező szlovák falvakból nagy tartálykocsikban megkezdik ä víz felszállítását a fennsíkra, hogy a zsombolyt mielőbb feltöltsék. A megfestett, sózott víz 2—3 napon belül a mé­lyebben fekvő karsztos táro­lókba szivárog, ahonnan szét- áramlik a forrásokba. Ezért a szlovák és magyar területen feltörő, több mint 20 karszt- forrásnál a kutatók 10 napon keresztül állandó ügyeletet tartanak és a vízből minden órában mintát vesznek. A vízmintákat gépkocsikon és motorkerékpárokon a VITUKI jósvafői karsztvizkutató’ állo­mására szállítják, ahol elvég­zik azok laboratóriumi vizs­gálatát. • A fennsík vízválasztó vona­lának és a két baráti országot érintő vízgyűjtő területnek pontos meghatározása nagy horderejű, mert a kapott ada­tok támpontul szolgálnak az ipartelepítéshez, az iparfejlesz­téshez és a környező községek vízellátásához. A kutatók sze­rint, amennyiben a hegy alatt nagyobb föld alatti víz­folyások vannak, úgy a forrá­sokban tíz napon belül meg­jelenik a festett és sózott víz. K. 3. Borsod megyében — a csehszlovák határmenti Szög- liget és Tornanádaska vidé­kén — az úgynevezett Alsó­hegyen, hétfőn nagy jelentő­ségű kutatás kezdődött az egyik legfontosabb nyers­anyag, a víz föld alatti útjá­nak megállapitására. A mun­kákat a VITUKI és a szomszé­dos baráti ország rozsnyói hidrogeológiai kutatócsoportja közösen végzi el. • Az együttműködés során ar- [ ra keresnek választ: hol van a hegy vízválasztó vonala, és a felszín alatti vízáramlatok hogyan oszlanak meg a szlová­kiai, valamint a Torna- és Bódvavölgyi források között. Erre a célra a hegy Vecsem­biiki fennsíkját jelölték ki, ahol az országhatár is húzó­dik. Ezen a fennsíkon alig van víznyelő, de annál több az aknaszerű, függőleges bar­lang, a zsomboly. Közvetlen a határvonalon található az or­szág legmélyebb ilyen bar-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents