Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-25 / 93. szám

Péntek, 1969. április 25. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A lömegszervczcteli és a tömegmozgalmak pártiráoyríásáról Építőipari tanácskozás Borsod, Heves és Nógrád­inegyéből több mint száz épí­tőipari szakember vett részt azon a körzeti értekezleten, amelyen az építőipai" negye­dik ötéves tervének fejleszté­si koncepcióit vitatták meg. A tanácskozásra tegnap, április 24-én, csütörtökön a Borsod megyei Állami Építőipari Vál­lalat kultúrtermében került sor. Az építőipar negyedik öt­éves tervének Észak-Magyar­országra vonatkozó fejlesztési elképzeléseit Sinka János, az Építésügyi és Városfejlesztési •Minisztérium műszaki fejlesz­tési főosztályvezető-helyettese ismertette. Elmondotta, hogy míg mostanáig Észak-Magyar- ország az átlagosnál nagyobb arányban részesült ipari be­ruházásokból, a negyedik öt­éves tervben az ipari fejlesz­tés nagyobb részét, az ország más területei fogják megkap­ni. Nagy mértékben növek­szik azonban Észak-Magyar- országon a lakásépítés üteme, csupán házgyári panelekből 21 ezer lakást építenek a há­rom megyében. Két-háromszo- rosára kell növelni a közmű­vesítés ütemét is. A megnövekedett feladatok valóra váltása az építőipar erőteljes fejlesztését, különö­sen az új technológiák beve­zetésének meggyorsítását kö­veteli meg. A fejlesztési el­képzelések szerint növelni kell az iparosított építkezések arányát. Arra kell törekedni, hogy minél több műveletet végezzenek el a műhelyek­ben. hogy az építkezések fő­ként az előregyártott elemeit összeszereléséből álljanak. Az ipari és mezőgazdasági épít­kezéseknél a jelenlegi mód­szereket a könnyű szerkeze­tekből való építkezésnek kell felváltania. Korszerűsíteni kell természetesen a ha­gyományos építési módsze­reket is. Az építőipar fejlesz­tése mellett igen fontos az épitőanyagipar és az épület- gépészet gyors fejlődése is. Gyorsul az építőipar műt...... ;i fejlesztése. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium eddig évente általában 40 millió forintot költött építési kísérletekre. Az idén megvál­toztatta a kísérleti építkezések pénzügyi mechanizmusát, és társul a beruházókkal, vagy a felhasználókkal egy-egy léte­sítmény megépítésére. Így a költségek egy része megtérül, amelyet további kísérletekre, műszaki fejlesztésre fordít­hatnak. Az új megoldással ebben az évben már 40 helyett 50 millió forintot, költhetnek építési kísérletekre. Ez a tíz milliós többlet öt-hat kísérleti épületet jelent Az idei év­re 33 különféle kísérleti létesítmény építését, ezenkívül 36 féle új épületszerkezet, szerelvény és épületgépészeti beren­dezés kipróbálását, minősítését irányozták elő. A kísérletek legnagyobb része a lakóházépítés fejlesztését segíti. Hazánkban a korrózió évente 5 milliárd forintra rúgó ka­rokat okoz. Ebből a becslések szerint 700 milliós veszteség a külkereskedelmet terheli. Ezért is támogatja a Külkeres­kedelmi Minisztérium minden erejével az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak a korrózió elleni küzdelemben ki­fejtett erőfeszítéseit. Budapesten most előadássorozatok megtartására és gyakorlati bemutatókra került sor. A szak­emberek ismerkednek az új korróziógátló eljárásokkal é* berendezésekkel. © Napjainkban a mezőgazdasági nagyüzemek különféle kér­déseikre komplex választ várnak a kutatóktól. A tenyész­tési, takarmányozási, állategészségügyi, építészeti és gépé­szeti kérdéseket csak a kutatókkal való szoros összefogással lehet kidolgozni és megvalósítani. Az Állattenyésztési Ku­tató Intézetben az utóbbi években különösen kimagsló ered­mények születtek, s a szakemberek jelenleg is több nagy komplex kutatási témán dolgoznak. Ilyen például a máj-, il­letve húshibrid lúd előállítása. Ez a lúd héthetes korára el­éri a négy-, négy és félkilós súlyt és a mája 507 gramm. További feladat egy olyan sertéshibrid kitenyésztése, amely 180 napos korára eléri a száz kilót és fejlett sonkákkal, vi­szonylag vékony szalonnával rendelkezik. O. M. Téma: a vaskohászat alapanyag-ellátása Ankét az Eszak^llagyarország szerkesztőségében „Zöld utat kapott Gazdasági figyelő A TIT Közgazdasági Országos Választmánya összegezte az elmúlt két év ismeretterjesztő tapasztalatait, s meghatároz­ták az új oktatási programot is. A gazdasági mechanizmus reformjának első esztendejében mintegy 10 ezer közgazdasági témájú előadás hangzott cl, ami a megelőző periódus előadásszámait 20 százainkkal múlja felül, örvendetes tapasztalat, hogy a munkásakadé­miák ismeretanyagát és témáit is szívesen bővítettél- a köz- gazdasági tájékoztatásokkal. Az ősszel induló tanévben a TIT közgazdasági aktivistái elsősorban a már megalapozott közgazdasági ismeretek to­vábbfejlesztését tűzik ki célul. Az éves terv egyik érdekes része a közigazgatási munkába való bekapcsolódás — szoli­mái tájékoztatással. Kidolgozták a „Tanácsi gazdálkodás fe­lületi fejlesztése” című sorozatot, amelynek hallgatóságát a tanácsi dolgozók köréből verbuválják. Ezzel a sorozattal olyan konkrét ismereteket nyújtanak, amelyek nélkülözhe­tetlenek a napi munkában. Helyet kapott a programban egy új iparági sorozat is: Rugalmas piaci kapcsolatok és termelésszervezés címmel. A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának leg- I utóbbi ülésén döntést hoztak j arról, hogy milyen beruházá- I sokra, fejlesztésekre, felújí- I fásokra költsék a megyei köz- ■ ponti fejlesztési alap tartale- j kát, a központi költségvetés- ! ben képződött 1968 évi pénz- i maradványt, illetve hogyan i osszák el az 1969—70 évi köz­ponti költségvetési felújítási ! összeget. A végrehajtó bizotl- | ság határozatával több fontos | megyei beruházás és fejlesztés I kapott „zöld utat”. A meg- • szavazott pénzösszegek meg- 1 szavazása lehetővé teszi pél- ! dául. hogy a mezőkövesdi já- ' rásban levő nagyecséri tanj-a j alig félszáz családja megkap- , ja a villanyvilágítást. A tanács I vb félmillió forinttal járul hozzá a tanya villamosításá­hoz. A megyei KISZ-székház épí­téséhez 800 ezer forintos to­vábbi hozzájárulást ad a me­gyei tanács. A Sátoraljaújhe­lyi Fémlcmezipari Müvek já­rulékos beruházásaihoz két­milliós hozzájárulást kap a tanácstól. A gyárnak a FIAT- program keretében történő fejlesztése lehetővé teszi, hogy mintegy 400—500 dolgozó szá­mára teremtsenek munkahe­lyet a városban Az elmúlt évi pénzmaradvá­nyokból egészségügyi célokra 2,5 millió, Sárospatak város részére 5 millió, az általános iskolák helyzetének javításá­ra 5.5 millió forintot juttat­nak. Mezőcsa* részére 2 millió 570 ezer forintot szavazott meg a végrehajtó bizottság. A járási székhely régi, nagy gondját oldják meg ebből az összegből: 12 állami lakást építettek fel. Linszky János, a KAV kereskedelmi igazgatóhelyettese tá­jékoztatóját tartja. (Sz. Gy.) Mi is szeretnénk hangsú­lyozni, hogy a vashulladék, köznyelven az ócskavas az acélgyártás nélkülözhetetlen, fontos betétanyaga, amely a világpiacon is hiány és kere­sett cikk. Ebből adódóan ton­nánkénti ára eléri a 30 dol­lárt és ha ehhez hozzászámí­tanánk a szállítási költséget is, úgy 40—50 dollárt kellene fizetni tonnájáért., ha egyálta­lán kapni lehetne. A magyar vaskohászat, ezen belül az észak-magyarországi térség vaskohászatának anyag­ellátási problémáit érintő kér­dések felvázolása után az an­két részvevői sok hasznos ész­revételt tettek. Ezek részlete­sebb ismertetésére visszaté­rünk. a kohászati üzemekhez. A nagykohók gyomrának étvágya azonban szinte kielégíthetet­len. De mondhatnánk, igen kényes is, mert megkövetelik az ütemes, folyamatos, minő­ségileg és mennyiségileg fon­tos, zavartalan ellátást. Ugyan­csak nem kis feladatot jelent az idén indult, s mondhatni: az elmúlt évek egyik legna­gyobb és legjelentősebb beru­házásaként létesült Borsodi Ércelőkészítőmű anyagellátá­sának biztosítása. Az acélgyár­táshoz szükséges betétanyagok közül — mondotta a továb­biakban Linszky János — a legjelentősebb mennyiséget vas­hulladékból kell biztosítani. Kohászatunk egyre több ilyen betétanyagot kér növekvő fel­adatainak teljesítéséhez. Tegnap, április 24-én orszá­gos eseménynek számító an- kétra került sor szerkesztősé­günkben. A Kohászati Alap­anyagellátó Vállalat (KAV) budapesti igazgatósága sajtó- tájékoztatóra hívta a miskolci sajtószékházba a megye terü­letén megjelenő lapok szer­kesztőit és a Borsoddal szom­szédos megyék lapjainak mun­katársait. A téma: a vaskohá­szat alapanyagának biztosítása — különös tekintettel a vas­hulladékgyűjtésre — volt. Az újságírókon kívül meg­jelentek és értékes gondolatok­kal gazdagították a megbeszé­lést a diósgyőri, az ózdi és a salgótarjáni kohászati üzemek anyagellátásával foglalkozó szakemberei is. Jelen volt an­kétünkön Somogyi László, a KGM sajtóosztályának vezető­je is. A rendkívül fontos té­mát. tárgyaló megbeszélésen, melyet Fodor László, az Észak- Magyarország főszerkesztője nyitott meg, Linszky János, a Kohászati Alapanyagellátó Vállalat kereskedelmi igazgató- helyettese tartott tájékoztatót. Mint elmondotta: az új gazda­sági mechanizmus körülményei között ugrásszerűen megnőtt a vállalatok igénye a különböző kohászati termékek iránt. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagvállalatai rend­kívül nagy erőfeszítéseket tet­tek annak érdekében, hogy az ország kohászati termékellátá­sában ne mutatkozzék zavar. Az is eléggé közismert — mon­dotta —, hogy a vaskohászat igen igényes iparáé., A KAV. melynek alapvető fő feladata a vaskohászat termeléséhez szükséges alapanyagok, betét­anyagok és ötvözőahyagok biz­tosítása, éves szinten csaknem I 6 millió tonna anyagot vásá- I rol, készletez, illetve szállít be V. I A MEGYEI |és. a i?™f.1 1 _____________Igu pártbizott­s ágoknál ma már egységeseb­ben értelmezik és javuló mód­szerekkel végzik a tömegszer­vezetek és mozgalmak párt­irányítását. Ennek természe­tes következménye, hogy a tömegszervezetek és mozgal­mak munkája a megye társa­dalmi életében fokozottabban jelentkezik — állapította meg a megyei pártbizottság ülése előtt szereplő írásos anyag, s ezt húzta alá szóbeli kiegé­szítésében dr. Bodnár Ferenc elvtárs. a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei pártbizottság elvi irányításának erősödése a he­lyesebb munkamegosztás, a párt-, az állami, a tömegszer­vezetek és mozgalmak között hozzájárult e szervek önálló­ságának és felelősségének nö­veléséhez. Tovább növekedett a tömegszervezetek és mozgal­mak tekintélye, befolyása. A megye kommunistái közül so­kan és jól dolgoznak a ‘ tö­megszervezetekben és mozgal­makban, munkájukat elisme­rik, megbecsülik és minden más pártmunkával egyenérté­kűnek tartják. A pártbizott­ságok és alapszervezetek fő törekvése, hogy megfelelő, sokoldalú segítséget adjanak a tömegszervezetek és mozgal­mak eredményes munkájához. A Politikái Bizottságnak a '„szakszervezetek pártirányítá­sáról” hozott határozata nyo­mán, javult a szakszervezetek pártirányítása. A szakszerve­zetek vezető szerveiben növe­kedett a párttagok száma. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták sokat tesznek azért, hogy tagságuk körében megértessék; a párt politikáját, és megfelelően mozgósítsanak célkitűzéseink megvalósításá­ra. A szakszervezetele jelentő­sen hozzájárultak a gazdasági irányítás reformjának előké­szítéséhez, bevezetéséhez. Erő­södött a szakszervezetek sze­repe a gazdaságszervező mun­kában, a dolgozók alkotó kez­deményezésének kibontakozta­tásában, a szocialista munka- verseny szervezésében, az ér­dekvédelem biztosításában. A szakszervezetekben dolgozo IcommunistAknák további fel­adatuk, hogy segítsék megyénk politikai és gazdasági életének fejlesztését, a dolgozók cselek­vésének még fokozottabb ki­bontakoztatását. az üzemi de­mokrácia erősítését. Javítsák a szakszervezetek nevelő tevé­kenységét, mindenkor tekint­sék feladatuknak a munka- és életkörülmények alakulásá­nak alapos és részletes elem­zését. Társadalmunk változásainak hatása a KISZ-szervezetek munkájában és az ifjúság kö­rében is érzékelhető. A KISZ- szervezetekben dolgozó pártta­gok szocialista szellemben, eredményesen nevelik az ifjú­ságot. Keresik a jó módszere­ket. a termelést segítő és a ne­velő munkában egyre követ­kezetesebbek a párt határoza­tainak megvalósításában. If jú­ságunk magatartása, életfelfo­gása alapvetően helyes irány­ban fejlődik. Az élettapaszta­lat. ideológiai felvértezettség, felkészültség, a politikai szi­lárdság hiánya miatt egy ré­szük nem tud eligazodni a bo- nvolult társadalmi folyamatok között. Éppen ezért az ifjú­ság nevelésében a pozitív jel­lemvonások erősítésében egész társadalmunknak nagy a sze- repe és a felelőssége. | A IX, KONGRESSZUS ^le­gyei pártértekezlet iránymuta­tásának megfelelően fejlesz­tettük a többi tömegszervezet és mozgalom pártirányításat, fokoztuk önállóságukat. Ennek nyomán erősödött például a Hazafias Népfront, a nötana- csok szerepe, gazdagodott, te­vékenységük megyénk társa­dalmi, politikai életében. A megyei pártértekezlet óta eltelt időben a tanácsok és azok szakigazgatási apparátu­sai a lappa ban jól teljesítették feladataikat, eredményesen dolgoztak. Tanácsi szerveink önállósága növekedett, bővült hatáskörük, kulturáltabbá vált a hatósági "munka, s igyekez­tek a lakosság szükségleteinek a lehetőség szerinti kielégíté­sére. Mindezek hozzájárultak a tanácsok és a lakosság kap­csolatának kedvező alakulásá­hoz. Tovább fejlődött, és jó irányba halad a tanácsi szer­vek pártirányítása. A vezető pártszervek és a tanácsok kö­zött a hatáskörök mindjobban elhatárolódnak. A gazdaság- irányítási rendszer hatására fokozódott a gazdálkodási ága­zat szerepe, ezen belül a fej­lesztési feladatok megoldása, a társadalmi munka szervezése és a helyi erőforrások haté­konyabb feltárása. Tanácsaink eredményesen f oglalkoztak a lakosság kommunális, szociá­lis, kulturális és egészségügyi helyzete javításával. A párt­szerveknek a tanácsokban dol­gozó kommunisták munkájá­nak irányításán és ellenőrzé­sén keresztül továbbra is biz­tosítani kell, hogy megfelelő­en éljenek a gazdasági mecha­nizmus adta nagyobb önálló­sággal ; hatósági feladataikat következetesen érvényesítsék, s javítsanak az ügyintézői te­vékenységükön. A járási párt- bizottságok adjanak nagyobb segítséget a községi pártszer­veknek az. irányítás és ellen­őrzés helyes gyakorlati alkal­mazásához. A BÜNÜLDÜZÖ | ^'VCt rendőrségnél, ügyészségnél, bí­róságnál dolgozó kommunis­ták is egyre eredményesebben dolgoznak — olvashattuk a pártbizottsági ülés előtt sze­replő jelentésben. — Munká­jukkal sikeresen segítették a párt politikájának megvaló­sulását, a szocialista törvé­nyesség, a közrend és közbiz­tonság szilúrdulását. az ellen­séges tevékenység felderítését és felszámolását, a társadalmi tulajdon védelmét, a lakosság sokrétű nevelését. Megyénk közrendje és közbiztonsági ál­lapota tovább javult. Az el­követett bűncselekmények szá­ma csökkent. (1967-ben 13,9 százalékkal, 1968-ban 5,4 szá­zalékkal.) Államrendünk vé­delme. a szocialista törvényes­ség érvényesítése, a közrend és közbiztonság szilárdítása, a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmezése fontos poli­tikai kérdés, elősegíti, vagy hátráltatja a szocialista tár­sadalmi viszonyok fejlődését, ezért ezeket a kérdéseket to­vábbra is kiemelten kell ke­zelni, tovább kell fokozni e területeken a munka társa­dalmasítását. a tudatformá­lást, a megelőzést és a jogpo­litikai elveknek megfelelő fe- lelösségrevonást. A pártbizottság előtt: sze­replő jelentés a szakszervezet munkájáról is szólt, mondotta felszólalásában Tóth. József elvtárs, az SZMT vezető tit­kára. Majd hangsúlyozta: a 20 ezer szakszervezeti aktivista eredményesen tevékenykedik, dolgozik. A mi tapasztalataink szerint van olyan jelenség, hogy a szakszervezetekben dolgozó aktivistáknak, veze­tőknek többel kell foglalkozni a politikai nevelő, agitációs munkával. Esetenként nagy­üzemeinknél jelentkezik e té­ren probléma, amely úgy ve­tődik fel. hogy a szakszerve­zeteknek a nagyobb hatáskö­re nem mindenütt érződik a t;>megszervezet politikai neve­lő munkájában. Nemcsak a ma. hanem a jövő szempont­jából is fontos levonni ebből a következtetést. Negatívum­ként említette meg. hogy egyes helyen nem ,a szakszervezeti funkcióban levők bírálnak el olyan tevékenységeket, amely a szakszervezeti vezetők dol­ga lenne. A szakszervezet nem lehet szószólója az igények válogatás nélküli előterjeszté­sének sem. A továbbiakban Tóth elvtárs a dolgozók élet- körülményeinek fokozottabb javítására hívta fel a figyel­met. A szakszervezeti válasz­tások sok problémára hívták fel a figyelmet. I A MEGYÉl »óságának hely- I A zetéről szólva Gyárfás János elvtárs, a Bor- sodnádasdi Lemezgyár igazga­tója hangsúlyozta, hogy mind a KISZ-íagokra. mind a KISZ- en kívü'i fiatalok nevelésé­re nagyobb gondot kell fordí­tani, mert ez egyben a jövővel való foglalkozásukat is jelen­ti. Az ifjúság helyzetével való törődés a legkisebb egységre is vonatkozzék. Saját üzemük példáját megemlítve hangsú­lyozta a felszólaló, hogy a munkában kitűnően helytáll­nak a fiatalok. Az üzemük­ben 480—500 fiatal dolgozik, ebből 320 KISZ-tag. A KISZ- tagok nagyon eredményesen dolgoznak, aktívan érdeklőd­nek a társadalmi, kulturális, nemzetközi kérdések és a ta­nulás iránt.. A KISZ-élet csak ott jó, ahol erős, ütőképes pártszervezetünk van, ahol olyan párttitkár és KlSZ-tit- kár tevékénykedik, akikre föl­néznék a fiatalok. Elmondot­ta, hogy az üzemükben volt lcét-három nagy hajú fiatalem­ber. E fiataloknak a munká­ja azonban nem hagyott kí­vánnivalót maga után, s éppen ezért arra a következtetésre jutottak, hogy ne a haj után ítéljék meg a fiatalokat. Fodor László (Folytatjuk) Meivaiésítiek a IX. pártkongresszus

Next

/
Thumbnails
Contents