Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-24 / 92. szám
1969. április 24. csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Tények és tanulságok A cipő csafo ti vásárló Iáhát szorít la? Az elmúlt hetekben és hónapokban a sajtó, a rádió — lapunk is — több Ízben foglalkozott a „cipőfronttal” Nem is eredmény nélkül. A fogyasztói panaszok tolmácsolásának erkölcsi kényszere hatott oda, hogy módosítottak a szabványrendszeren, készítik a termék használhatóságát a vevőnek tudtul adó kötelező tájékoztatásról szóló rendelkezést, a tudományos kutatóintézet vizsgálatot folytat a női csizmákra tett vásárlói kifogások és panaszok okairól stb. Mégis, a tapasztalatok azt igazolják: ma még a cipő, a rossz cipő elsősorban a vásárló lábát szorítja, s sokkal kevésbé a gyártó iparét, s a forgalmazó kereskedelemét. Okok láncolata A rossz minőségű termék — legyen cipő, vagy bármi más — a legritkábban véletlenül létrejött okok következménye. Az esetek többségében okok láncolatának „végterméke”, kifejezője mindazoknak a feszültségeknek és ellentmondásoknak. melyek az ipar egy- egy ágában, de nem egy esetben az ipar egészében rejlenek. 1960-ban 21 millió pár lábbelit gyártottak hazánkban, 1968-ban ennek több, mint a másfélszeresét. A divat következményeként az 1965-ben termelt félmillió pár csizma csupán egyötöde annak, amit a múlt évben a gyárak előállítottak, négy esztendő alatt tehát hatszorosára növekedett a termelés. A mennyiségi emelkedéssel azonban nem tartott lépést sem az alapanyaggyártó, sem a feldolgozó ipar technológiája és minőségellenőrzése. Tagadhatatlan: a cipőgyá- r»k gondjainak egy része áthárítható a bőr- és kellékanyag-iparra. A bőrszín, a kéreganyagok deformálódása »ijatti panaszok, a műbőrök ■ egy részét ért jogos kifogások azt bizonyítják, hogy mar a cipőgyárak sem a megkívánt minőséget kapják sok esetben a partnereiktől. Nem kaphatja tehát a vásárló sem? Ne dolgozzák fel a rossz anyagot — érvel a vásárló, s ki vonhatja kétségbe érvelése igazságát? Vagy mégis? Az országban például csak egyféle kéreganyagot állítanak elő. Érthető, hogy az egyféle anyag másként viselkedik a különböző lábbelitípusokban, másként reagál a ragasztott eljárásnál alkalmazott vegyi anyagokra, mintha varrott cipőbe építenék be. A kéreg- anyagok választékának bővítése, akár import útján is ■— íme, egyetlen kiragadott^ példa arra. miként fűződnek lánccá a minőségi panaszok. Tagadhatatlan ugyanakkor az is, hogy a cipőgyárak — az országban 126 vállalat és szövetkezet készít lábbelit — maguk is kisebb-nagyobb mulasztások és hanyagságok sorát követik el, mégha a kifogásolt termékek aránya nem haladja meg az egy-két százalékot sem. Miért tehetik ezt? Mellény zsebből ? A gazdasági reform első esztendeje érthetően még nem bontakoztathatta ki teljes egészében minden elemének hatásos működését. így a gazdasági érdekeltségét sem A közepes és nagyvállalatok gyakran a mellényzsebből kifizethették azt a „bánatpénzt” melyei; a vásárlói kifogások jelentettek. Sőt, különösebb anyagi kockázat nélkül megtehették azt is. hogy forgalomba hozzanak olyan — gra- buskin zsugorított műbőrből készült — csizmákat, melyeket a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet alkalmatlannak ítélt az eladásra. Ha ilyen és hasonló esetekben a sajtó, s ezzel a nyilvánosság értesülhetne arról, hogy fölléptek a | vétkesek ellen, elvonták jog- I tálán nyereségüket, a felelős j vezetők részesedését csökken- I tették stb. — mert a felügyeleti szervnek erre joga van —, elégtétellel venné tudomásul, s ugyanakkor a gyárak is a .játékszabályok” betartására kényszerülnének. A múlt esztendőben a tervezettnél nagyobb nyereség elérése nem kívánt különösen nagy erőfeszítést az iparvállalatok többségétől, ma már ez nyilvánvaló. Ez is közrejátszott abban a nagyvonalúságban, ahogyan a gyárak a fogyasztói reklamációkat kezelték, s abban is, hogy inkább kilós áruként a MÉH-nel; adják el a kifogásolt cipőket, mintsem a gyárba visszaszállítanák. (A Duna Cipőgyár főmérnöke például raktárhiánynyal, s létszámgondokkal indokolja ezt.) Nincs mód itt a népgazdasági és a vállalati érdek közötti ellentmondás részletezésére, de vitathatatlan: a gazdasági ösztönzőknek az ellenkező irányba (keli hatniuk. Mint ahogy a mai rossz minőség — ha ezt a gyárak még nem is érzékelik eléggé — is hat a holnapi és holnapután: forgalomra: elriasztja a vevőt! A túlzott nagyvonalúság tehát rossz befektetés. Különösen most, hogy első ízben haladja meg a cipőipar kapacitása az igényeket, s ezzel mód nyílik a kereslet-kínálat közötti, versenyt jelentő mérlegelésre. A kereskedő kereskedjék A belkereskedelmi miniszter szavaival élve: a kereskedelem jószerint még ma is csak eloszt, s nem kereskedik. A megállapítás a cipőipar-ci- pőkereskedelem esetében is igaz Sem a gyárak, sem a kereskedelmi szervezetek még nem vették komolyan a versenyt, s erre a gazdasági körülmények sem kényszerítették őket. igaz. egy-két vállalat már több milliós összeggel — nyeresége terhére — fizetett ezért, ám még ma is inkább csak az dívik, hogy mindenki a másikat okolja, ahelyett hogy — amennyiben ez módjában áll — partnert cserélne! A cipőnagy- és kiskereskedelem a szó teljes értelmében kereskedjék. Ne vásároljon olt, ahol rossz minőséget sóztál: rá, ne elégedjék meg az áruvétel mai, eléggé laza rendszerével, hanem szigorítsa a minőségi követelményeket; válogasson! A vevő nem az iparral pöröl, hanem a kereskedelemmel. És napjainkban már a kereskedelem nem takarózhat azzal, hogy neki kötelezően ezt kell átvennie az ipartól, ha tetszik, ha nem. És ugyanakkor: a kereskedelmi vállalatoknál levő konzervativizmust — az irtózást az új mcdellektől, a hagyományoshoz való ragaszkodást, a készlet és a választék ez utóbbi rovására történő „rendezését” — is föl kell adni. Mert ez is közrejátszik abban, hogy a „cipőfront” hangos, s hogy a vevő bosszankodik. A cipők minősége volt már témája parlamenti interpellációnak. népi ellenőri vizsgálatoknak, s a legutóbbi hónapokban is sok-sok újságcikknek. Nagyon itt az ideje, hogy téma legyen ott is, ahol alap- és kellékanyagukat készítik, aiiol a lábbeliket gyártják, s ahonnét e gyárakat ellenőrzik és irányítják. Téma legyen: műszaki' intézkedések, közgazdasági elemzések, kereskedelmi szerződések, de ha kell büntető kötbérek, érdem esetén anyagi elismerések formáját öltve. Mert csakis így kerülhet le a fogyasztói panaszok témája a napirendről. Mégpedig végérvényesen. K. S. Keresett cikk Hazai iparunk mezőgazda- sági gépgyárai egymással versengve igyekeznek kielégíteni a mezőgazdasági és kertészeti gépekben jelentkező Igényeket. Különösen a szőlőtermelő állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek keresik a modern permetezőket, de elkelnek ezek a gyümölcsösökben is. A piacon most jelent meg a saját áramfejlesztővel működő permetező. Llnak indult Villamosenergia-szükségle- tünknek körülbelül 15 százalékát importból fedezzük. Villamos energiát hozunk be a Szovjetunióból és Csehszlovákiából. Jugoszláviával és Ausztriával pedig kölcsönös energiacserét bonyolítunk le. A Szovjetunióból néhány napja Munkácstól Gödig 400 kilovoltos távvezetéken jut el az energia. Annak idején hírt adtunk róla, hogy a távvezeték kiépítéséből a KlSZ-véd- nökség keretein belül kivették részüket a Borsod megyei fiatalok is, különösen a December 4. Drótművek fiataljai. Most. miután teljes egészében elkészült a távvezeték útnak indult Gödre a negyedik 400 kilovoltos transzformátor is. Tavasz a fóliavárosban Az Í5j Barázda Termelőszövetkezet hatholdas fóltatelepfta már a második turnus primőr száilítását készítik elő. Saláta mellett retket, paradicsomot és zöldhagymát Is szállítanak. Múlnak az éveli«®* Jubiláló házaspárok Perecesen Meghitt és otthonias minden. A halk. barnaszínű zsongás, az asztalokon sorjázó piros szegfűk, fehér selyempapirba burkolt arany és ezüst színű babérkoszorúk fehér mirtusz& feiprsiiít ii vonzásában Az UNESCO adatai szerint 1990-ben az emberisén több mint 50 százaléka nagyvárosi, illetve városi lakos less. ( Az urbanizálódás jelentős változást hoz az emberek életében. Az, amit úgy szoktunk mondani: „korunkban felgyorsult az idő”, egyszersmind azt is jelenti, hogy változik életritmusunk. Ez a tény pedig újabb következtetésekre ad módot. Megváltozik a család szerkezete, egyre több családban dolgozik mindkét szülő, s így kevesebb, vagy nagyon kevés idejük marad arra, hogy foglalkozzanak gyermekükkel. A nevelés egyre inkább a pedagógusok feladata lesz. Az elmúlt héten négy megye — Borsod, Heves. Nógrád és Szabolcs — iskolai gyermekvédelmi munkáját vizsgálta meg a Művelődésügyi Minisztérium. Az Aggteleken megtartott tájértekezleten mód nyílt egymás munkájának megismerésére és összehasonlítására. És mód nyílt arra is, hogy a tények mögött okokat kutassanak, s megbeszéljék, milyen módszerekkel lehet -fokozni az iskolai gyermekvédelmi tevékenységet. * Egymillió hangszóró a lidcolori bő! A székesfehérvári VIDEOTON Rádió- és Televíziógyár rekonstrukciója során épült új hangszál 'v végszcrcldc- ie elkészült. Áz előkészítő alkatrészgyártó részleget néhány hónap múlva adják át rendeltetésének. A tervek szerint az első fél év végétől már teljes kapacitással dolgozik az üzem és ebben az évben egymillió hangszórót gyárt. Képünkön: munka a végszcrelde korszerű mozgó szalagjánál. A nevelési intézmények szerepének növekedésével nem kielégítő mértékben nőtt a „kisegítő” intézmények befogadóképessége. Sajnálatos módon megyénk eléggé lemaradt az országos átlagtól, a bölcsődei, óvodai, napköziotthoni és diákotthoni férőhelyek tekintetében. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a férőhely kihasználtsága több mint százszázalékos. Pedig így kevesebbet tudnak foglalkozni egy-egy gyermekkel. Kisebb a lehetősége annak, hogy problémáit „napfényre” hozzák. Az iskolai gyermekvédelem hatáskörének tisztázása volt a tájértekezlet egyik feladata. A részvevők egyetértettek abban, hogy a gyermekvédelem sokoldalú munkát igényel, hiszen az ifjúság egészére kihat. Ezen belül fokozott, figyelmet kell fordítani a veszélyeztetett helyzetűekre. A pedagógusoknak valamennyiüknek kötelessége az ifjúság nevelése. Ebben természetesen segítséget kell kapniuk. Már valamennyi iskolában és nevelési intézményben működnek az úgynevezett gyermekvédelmi felelősök. Az ő szerepük a koordi- ,! nálas az irányítás. De nem csak az 6 munkájuk és köte- | iességük a jövő generációjának védelme. Természetesen — s erről az aggteleki táj értekezleten is szó esett — az Iskola magában nem képes ellátni ezt a feladatot. Szükség van a szülők segítségére is. Cs. A. szál megkötve, a felgyűlő neonfény, a lassan zsúfolásig telő klubhelyiség, s a szerető mosolygós-könnyes tekintetek, amikor megérkezik egy-egy idős házaspár. Rokonok, barátok, ismerősük és felnőtté vált gyerekek, komoly családapák, viruló, friss szemű, hamvas arcú unokák, piros nyakkendős úttörőle, egy nagy-nagy csalód forró, szeretetteljes találkozása, ezen a tavaszi estébe hajló hét végén. A perecesi hegyek fái belesnek a bányászklub ablakán: vajon mi történik itt? Azután csend lesz. A művelődési ház zenészei lágy melódiájú dalt adnak elő, majd Beszeda Ottóné, a III. kerületi Tanács V.' B. perecesi kirendeltségének vezetője áll fel „Nagy-nagy szeretettel üdvözöljük a házasságkötési évforduló részvevőit. Azokat a kedves öregeinket hívtuk meg, akik 30, 40, 50, 60 éves házasok, hogy ismét megerősítsék fogadalmukat, amit oly sok évvel ezelőtt tettek az anyakönyvvezetőnél. . És tizenegy család élete elevenedik meg a kirendeltségvezető szavai nyomán. Tizenegy nehéz munkás élet, háború és üldöztetés, munkanélküliség és nyomor, hős erő- ! feszítés a család fenntartásá- ! ért, tengernyi munka a föld j alatt és föld felett. Azután az | utóbbi évtizedek vidámabb i színei, amikor már emberibb az élet. a gyerekek felnőttek, j több a kereső, s az öregekhez hazalátogat az orvos-, katona- j tiszt- vagy mérnökfiú. Súlyos, nehéz sorsok.. 1 Árvái István, a Miskolci Bányaüzem párttitkára is köszönti az ünnepeiteket. „Mi, akik ma itt összejöttünk, mintha csak egy népes család lennénk. Testvérként fűzi össze a mi öregjeinket a sok közös emlék, az egyformán küzdelmes múlt, és testvérként köt hozzájuk bennünket, fiatalokat a tisztelet, a hála éa szeretet...” És sorba hangzanak el mm üdvözlő szavak, mondatok; Treit László, a Hazafias Népfront III. kér. bizottságának titkára. Farkas János, a községi pártszervezet titkára. Fodor Dánielné a nőtanács titkára részéről. Ezután az ünnepélyes foga- dalomtéiel következik. A komor, súlyos emlékezést fölváltja a derűs poharazgatás, a negyven évi házasságát ünneplő Cselényi Lajos és felesége előtt hatalmas virágkosár. Körülöttük vannak a legtöbben, hiszen kilenc gyermekük és tizenhárom unokájuk van. Azonban a Kucsora Bálint házaspárt is körülfonják a szeretet melegével, négy gyermekük és négy unokájuk van, a derű egy pillanatra sem olvad le az ötvenéves házasságát ünneplő vasutas arcáról. De mind-mind mosolygósak az idős házaspárok; Kalló Károly, Macz Ferenc, Kiss Mihály, Prókai Antal, Szatmári Ferenc. Budavári József, Gombos Ferenc és Zádor Imrééi;. És mindannyian, szinte egyöntetűen vallják: a hosszú, tartós házassághoz megértés, türelem, szeretet szükséges és sok gyéréi;. akikért kell és érdemes élni. küzdeni, áldozatot hozni __ — (li — Védjük az apróvadakat! A mezőn élő nyulat, fácánt, foglyot, de különösen ezek kicsinyeit sokfele veszedelem fenyegeti. A vadon élő ragadozók, a kóbor kutyák, macskák is pusztítják őket, de ezek megfékezése viszonylag könnyen megoldható. Sokkal bonyolultabb feladat a mezőgazdasági munkagépek által okozott, károk kiküszöbölése. ilyen, a vadállományban kárt okozó gép a fűkasza, amely nagy munkasebessége és konstrukciója miatt a fészkén ülő, végsőkig rejtőzni akaró fácán- és fogoiytvú- kot, a lapuló, már későn menekülő kisnynlat éles késével elpusztíthatja Ezért a gépi kaszálások során jelentős károsodás éri évente a Hasító aprdvadat, a fészekaljakat és a zsenge szaporulatot. A kár nagyságára csak néhány adat. Minden elvágott nyúl 16— 18 dollár, minden elpusztult fogoly 6—7 dolláro kárt jelent. Mivel a fűkasza naponta több tucatot elpusztíthat. országosan ez rendkívül nagy összegű népgazdasági kárt jelent. Ezért országosan mozgalom indult az apróvadak, de különösen azon kicsinyeinek megmentésére. A fűkaszára rászerelt egyszerű Umeíüggönyös vadriasztóval szinte teljes siker érhető el. A berendezés házilag, könnyen elkészíthető s használata nemes k azér< előnyös, mert általa megmentjük apróvadiain- kat, hanem előnyös az erőgép kezelőjének is, akit ilyen esetben a vadásztársaságok jelentős pénz« jutalomban részesítenek-
