Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-24 / 92. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1969. április 24. csütörtök Húszéves se. k&smíívelődési ki» ssyvtár hálásat ei Felmérések Borsodban ® Egy az alapítók közül ks 1073133 kötet rs Sürgős az új megyei könyvtár tán is kölcsönöznek. A. megyei irányító munkáról, a..diában a könyvtár gondjairól beszélge­tünk Szőnyi Lászlóval. —• A megyei irányító mun­kában a legnagyobb gond ma a helyiség. Gazdasági körülmé­nyeink jelentősen javultak, de a helyiség hiánya már a jó munka gátlójává válik. Ismer­tek már a tervek könyvtárunk regionális könyvtárrá való fej­lesztésével kapcsolatosan is. De a távlati tervektől függetlenül a napi munkát sem tudjuk maradéktalanul ellátni ilyen szűkös körülmények között. Az előbb a Hunyadi utcára, majd a Néiikertbe tervezett új me­gyei könyvtárépületre a kivi­telezési szerződés már régen készen van. de a megvalósu­láshoz még nem látszik semmi előrelépés, holott igen sürgető lenne mar az új könyvtár el­készülte, s ez mind a megye, mind a város lakosságának közös érdeke. A könyvtár munkáját, fel­adatait és az otthont adó na­gyon szűkös, öreg, korszerűtlen épületet ismerve, valóban ha­laszthatatlannak látszik, hogy megkezdődjék a megyei könyv­tár építése, és a húszesztendős közművelődési könyvtárhálózat irányító központja, a megyét és a várost is közvetlenül ellá­tó közkönyvtár a jó működést biztosító, megfelelő körülmé­nyek közé jusson. Benedek Miklós WiPrnmé Felveszünk mentőápolökat érett­ségivel és rádióműszerészeket, ad stechnikában Jártasak előny­ben. Jelentkezés a miskolci men­té, !1omá son, (Petőfi u. 18.), reg­gel "—8 óra között. Azonnali belépéssel alkalma­zunk fiatal, kezdő autómotor-sze- relét, érettségizett, vagy hűtő- gépkezelő szakmunkás vizsgával rendelkező dolgozót, valamint iazátíftitót. középnyomású szak­munkás vizsgával. Fizetés meg­egyezés szerint. Miskolci Hűtőház, Sajő-part. ' Segédmunkásokat bádo­gos mellé és adminiszt­rátort tiszapalkonyai munkahelyünkre felveszünk •Jelentkezés a TVK 1. sz kapujánál. Debreceni Bá­dogos Ktsz. ßorsodi kisgcslériák Abaj: Kazahlegény vallomása Te szép leány, köszöntelek, mint sorsomat, szerelmemet. Nézd: napom könnyes, bánatos. Nézd: itt az életem, tied. A legszebb vagy. Száz éven át hozzád foghatót szem nem lat­osak teutánad vágyom én, tőled ragyog fel a világ. Lehet, hogy vén koldus leszek, de az utam más nem lehet, éjjel mint lázálmot látlak, szívem színültig telt veled. Sem ellenség, sem gyűlölet, sem más asszony, ki rám nevet, szívemben nem olthatja el hőn lángoló szépségedet. Ö jönne bár oly pillanat, hogy érinthetném ajkadat, míg illatával elhódít kemény kebled, befont hajad. Hideg pillantásod alatt Abaj, Kunanbaj fia (1045— 1904) az űj kazah irodalom megalapozója, költő és zene­szerző volt. Mint hűbéres nagy­úr fia, gondos nevelésben ré­szesült, s az orosz irodalom hatása alatt a forradalmi de­mokrácia eszméi hatották át. . Ű tette modernné az ősi ka­meglátnám forró vágyadat, s mámoromban megérteném: hozzád hasonló nem akad. Lényeddel el nem telhetem, ha véglgsiklom testeden, a szenvedélytől elhalok — s tebenned tűz gyűl, szertelen. Enyém vagy már... a jurta szűk... De mégsem! Nem vagyunk együtt. Am én sólyommadár vagyok, és rádtalálok mindenütt. Nem vagy te gonosz, kapzsi nő, de büszke vagy és vakmerő, s egyre drágább vagy szívemnek, amint repül a gyors idő. Bár találkoznánk mielőbb! Madárkám, hadd szálljak feléd! Hadd nézzem, hozzád tapadva, szemednek izzó éjjelét. Radó György fordítása zah költészetet azáltal, hogy új témákat, formákat, műfajokat honosított meg. Szerelmes ver­sét, mely hangjában és vers­formájában a keleties kazah sajátosságokat mutatja, a ka­zah kulturális napok alkalmá­ból közöljük. \ könyvtár hatásköre előbb Aba- új megyére, majd később Abaúj és Zemplén megyére terjedt ki. Mint szervező gya­log és kerékpáron jártam e két megyét. A könyveket an­nak idején az Országos Könyv­tári Központtól kaptuk, a kör­zeti könyvtárban levéltárba vettük és egy-egy falu részére 30—40 darabot csomagoltunk össze. Ez volt a községi könyv­tárak indulása. A körzeti könyvtár annak idején nem végzett közvetlen kölcsönzést, szervező és ellátó központ vol­tunk, a szervezés és a propa­ganda volt a feladatunk. 1950- ben, vagy 51-ben alakult meg Putnokon egy újabb körzeti könyvtár, s ez ellátta a haj­dani putnoki és ózdi járás irá­nyítását. Ez volt az első olyan könyvtár nálunk, amely me­gyeszékhelyen kívül műkö­dött. A három megye össze­vonása után két évvel, 1952- ben alakultak meg a közigaz­gatási területi felosztás szerint a járási könyvtárak, s akkor alakult meg a megyei könyv­tár is. Illetve akkor kezdtek alakulni a járási könyvtárak, hiszen például az encsi, amely legutolsó volt a sorban, csak I960, január 1-én kezdte meg működését. 1952. szeptember 1-én, a megyei könyvtár ala­kulásakor kerültem be Mis­kolcra azzal a megbízatással, hogy a már említett megyei körzeti könyvtárból és a szín­ház emeletén működő városi könyvtárból szervezzem meg a megyei könyvtárat. 1952. októ­ber 26-án nyílt meg hivatalo­san a megyei könyvtár, ame­lyik most II. Rákóczi Ferenc Könyvtár néven működik. Az­óta vezetem ezt az intézményt. & Nézegetjük a könyvtár je­lenlegi adatait. Az adatokban nem szerepelnek a szakszerve­zeti kezelésben levő könyvtá­rak. 1968. december 31-én 416 könyvtári egység működött Borsod megyében, amelyben 1 073 133 kötetből az 1968-as év folyamán 110 881 olvasó 3 066 453 kötetet kölcsönzött. Óriási számok ezek, és szin­te nem is lehet összehasonlítá­si alapnak venni a 20 év előt­ti szerény kezdetet. A megyei könyvtár jelenleg helyi könyv­tári munkát is ellát, kölcsö­nöz, olvasótermi szolgálata van, külön gyermekkönyvtára, diafilmtára, színműtára van, saját könyvkötő műhelye és a nagy hálózathoz természetesen irányító apparátusa. A helyi könyvtár forgalmára jellemző, hogy 9 ezer olvasója van, azok között körülbelül másfél ezer a Miskolc környéki, vagy távo­labbi vidéken lakó, akiknek elsősorban szakkönyveket pos­Húsz esztendővel ezelőtt 1949 áprilisában nyílt meg a: ország első körzeti könyvtárt Veszprémben és az első köz­ségi népkönyvtár Mezőszent- gyürgyön. Ez alkalomból ápri­lis 24-én emlékünnepsége i rendeznek Veszprémben. (Ér­dekességként említjük meg hogy a háromezredik nép­könyvtár viszont a mi me­gyénkben, Széphalmon nvíll meg 1951-ben.) A húszéves évforduló alkal­mából Borsod megyében is többféle módon emlékeznek a közművelődési könyvtárhálózat kezdeti időszakára. Már fel­mérték hány könyvtáros dol­gozik napjainkban a tanácsi közművelődési hálózatban, aki jelen volt a könyvtárak szüle­tésénél is. Igen kevesen van­nak, az úttörők közül mind­össze öten, ezek közül négy fa­lusi könyvtáros. Mint a II. I’ákóczi Ferenc Könyvtár igaz­gatójától értesültünk, a me­gyei tanáccsal, valamint a szakszervezetek megyei kul- l árbizottságával közösen pá­lyázatot terveznek a könyvtár- hálózat 20 éves múltjának fel­dolgozására, s a Borsodi Könyvtáros című kiadvány legközelebbi számát is a . ju­bileuminak szentelik. A nyár folyamán találkozót rendez­nél: a könyvtárhálózat 10 év­nél régebben működő munka­társai részére, és ezt a törzs­gárda jutalmazásával kapcsol­ják össze. O Szőnyi László, a II. Rákó­czi Ferenc Könyvtár igazgató­éi .egyike a megyénkben mű­ködő öt „veterán” könyvtáros­nak. 19-19. május 2-án kezdte meg könyvtárosi működését Szikszón, az akkor megalakult Abaúj megyei körzeti könyv­tárban. így emlékezik vissza a kezdetre: \ — A hajdani 20 év előtti körzeti könyvtár nem tévesz­tendő össze a mostani körzeti könyvtárakkal, amelyek kettő, vagy több község könyvtár­ügyét szolgálják. Ez az 1949- i>en létesített körzeti könyvtár -Qll-egy megye könyvtárügyé­nek szervezője és irányítója volt. Egy tantermet kaptunk cönyvtár céljaira Szikszón, a könyvtár vezetője az egykori 'Abaúj me’gye levéltárosa volt, íki mint levéltáros, mintegy :sak felügyeletet látott el. Én róttam a szervező könyvtáros és volt még egy adminisztrá­tor. Hasonló volt. a Borsod megyei körzeti könyvtár is, ímely tudomásom szerint a megyei tanács udvarán levő melléképületben kezdte meg lasonló körülmények között működését. A szikszói körzeti Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres budapesti és 'vidéki szere­ti,; területeire (Ózd, Széltesteliér. vár. Almásfüzitő, Ajka, Pét stb.) esti szerelő, hegesztő, kovács, la­katos, betanított és segédmunká­sokat. Minden héten szabad szom­batot 14 órás munkahetet biztosí­tunk. t—2 évi vállalati munka Külföld, szerelési munkára is le­hetőség van Jclcutkczés szemé­lyesen. vagv Írásban, Bp., VI., Patilay Ede utca 52. Személyzeti alosztály. Az ÉMASZ Vállalat kazincbar­cikai üzemigazgatósága hálózat- építési munkára felvesz villany- .terel őket., betanított munkáso­kat, segédmunkásokat, ózdi és ka- tincbarcikai művezetőségeire. Heti 11 órás, 5 napos munkahét, sza­bad szombattal. Teljesítménybére- 'ás. Kedvezményes utazás. Mun­kásszállás. Külszolgálati költség­átalány. fizetett úti- és ebédidő, lelentkezés: Kazincbarcika, Dimit­rov tér 41. sz. Réffiiiiogtsi ntcä Olvastam az Észak-Magyar- országban a cikket: „Kikről kapták nevüket a miskolci ut­cák?”. Az utcanevek, városrész- nevek egy városnak különös, Miskolcon kívül nincs máshol Sötét-kapu, Tetemvár tér, Csa­bai-kapu, Szentpéteri-kapu; ra­gaszkodunk is ezekhez a jel­legzetes miskolci utcaelnevezé­sekhez. Hasznos kezdeményezés Ózdon mos levélben megfogalmazták, hogy korábban milyen nagy gondot okozott a tanulóknak némi bepillantást adni a ko­hászati üzem életébe, melyről legfeljebb szüleiktől kaphat­tak kis ízelítőt. Mint írták, nagy segítséget jelent ez az élettel való kapcsolat megte­remtésében is. Egyben kife­jezték óhajukat: jó lenne, ha ez a kezdeményezés követők­re találna, s a közeljövőben mezőgazdasági és bányaipari vonatkozású példák is készül­nének. A tervező iroda KISZ-fia- taljai most újabb terveket dé­delgetnek. Hamarosan elkez­dik a példák készítését a fel­ső tagozatos tanulók számára is. Az ózdi tervező iroda KISZ-fiataljai újszerű vállal­kozásba kezdtek a múlt év őszén. Az erős műszaki gár­dával rendelkező alapszerve­zet tagjai elhatározták, hogy az általános iskolák alsó tago­zatos osztályai számára szám- tanpéldákat, feladatokat ké­szítenek, melyek által a tanu­lók megismerkedhetnek a legfontosabb kohászati alapfo­galmakkal, jellemzőbb terme­lési adatokkal. Az ígéretüket betartották, s ez idáig mint­egy 300 üzemi vonatkozású példát juttattak el a városi ta­nács művelődésügyi osztályá­ra, ahonnan továbbították a járás iskoláiba. Az akció eredményességét a pedagógusok köszönőlevelei bizonyítják a legjobban. Szá­tasokat, amelyek jelentős ré­szét a falusi képtárakban he­lyezik el. A mai képzőművészét! alKo- tások népszerűsítésére, s a közízlés fejlesztésére pár év­vel ezelőtt érdekes és igen hasznos mozgalom indult Bor­sod megyében. A tanács kez­deményezésére először a to- kaj-hegyaljai Erdőbényén, majd Szikszón és Aggteleken falusi képtárakat nyitottak. Tavaly pedig a sárospataki Rákóczi-várban — a volt pa­taki diákok baráti körének támogatásával — kisgalériát rendeztek be. Az állandó jel­legű kiállításokon a ma élő képzőművészektől mintegy 320 alkotást mutatnak be. A fa­lusi képtárak beváltották a hozzájuk fűzött reményeket és évről évre nő látogatottságuk. A sárospataki kisgaléria gaz­dag és színes anyagát példá­ul az elmúlt esztendőben több mint 70 ezren tekintették meg. Ugyanakkor Erdőbényén — ahol a tárlatvezetéseket klub­hangversenyekkel kötik össze — a képtár hatására képzőmű­vészeti szakkör alakult a köz­ségben. A kiállítások anyagát folyamatosan cserélik és így szinte minden évben több új képpel ismerkedhetnek meg a látogatók. A tanács művelő­désügyi osztálya az idén is a különböző kiállításokon és a decemberben megnyíló V. or­szágos miskolci grafikai bien- nálén 65 ezer forint értékben vásárol képzőművészeti alko­Német vendég áss értelmiségi klubban néhány kiemelkedő műaIko49ói is. Utána válaszolt a feltett, kérdésekre, amelyek népmű­velési, kulturális éa oktatást, ügyekre, az NDK könyvkiadá­sára és a magyar írók néme*, országi olvasottságára vatmfiA koztak. Ezt követően vetített kégMffe-' ben mutatta be az előadd Weimart, az NDK egyik leg­fontosabb kulturális központ ját Takács Imre A közelmúltban a sátoralja­újhelyi Értelmiségi Klubban dr. Reinhard Günther, az NDK budapesti Kulturális és Tájékoztató Irodájának igazga­tóhelyettese a német szakos középiskolai tanároknak tar­tott szakmai továbbképző elő- idást a külföldön folyó német nyelvoktatás legújabb módsze­reiről és eredményeiről. Ezután a legújabb német rodalmi törekvésekről beszélt, bemutatott ezzel kapcsolatban küldte a postát veredáriusa (segéde) révén kézbesítésre, amit aztán a miskolci levél- szeresek végeztek el felváltva, „társadalmi munkában”. Az első postaállomás Mis­kolcon, a Kazinczy utca és Ma­darász Viktor utca sarkán volt egészen a múlt század köze­péig. Mikor onnan nagyobb helyiségbe leöltözött;, az utcát elődeink Régiposta utcának nevezték el. Ez az elnevezés volt használatos még az 1920- as évek végén is, tanúsítja a Halmai—Leszih-féie városmo­nográfia, meg az ebből az idő­ből maradt telefonkönyv. Ezt követően a Bizony Ákos, majd az 1950,-es években Madarász Viktor nevet kapta az utca. Milyen kár, hogy nem a régi nevét adták vissza az utcának, most Budapest után mi dicse­kedhetnénk egy Régiposta ut­cával. Most se lenne késő a Ma­darász Viktor utcát visszake­resztelni évszázados nevére. Gondolom Madarász Viktor sem sértődne meg, ha a város valamelyik festői szépségű ú.i utcáját a Kilián-lakótelepen. vagy a Szentpéteri-lakótelepen róla neveznék el. Ott ugyanis nem lehet Régiposta utcának keresztelni egyiket sem. Sze­rény javaslatom alátámasztá­sára — melyet ezúton is aján­lok a Hazafias Népfront váro­si bizottsága szíves figyelmé­be — szolgáljon ez az ósdi fényképfelvétel. Dr. Kantody MikBfc Postaigazgatóság K. ii.,,, AffTlnn-ir nm ,<A flP, A Kazinczy és a Madarász Viktor utcasarok. Ebben a ház­ban voll a postaállomás a XIX. század közepéig. Régóta érlelek magamban egy gondolatot, amit az olva­sott cikk szóvá tenni ösztönöz. Városunk egyik legrégibb köz- intézménye, a posta még 1790- ben létesült, akkori szokás szerint még személyszállítással is foglalkozott. Igaz, Harsány­nak, Keresztesnek előbb volt postaállomása, mint Miskolci­nak. Ide az ónodi postamester helyi jellegű patinát adnak. Nemcsak személyekről nevez­tek el utcákat, hanem egyes jellegzetes foglalkozásokról, történelmi eseményekről, né­pies megjelölésből eredően stb. Eger büszke Cifra-kapujára. VáRMieilítás az ózdi járásban érdeklődők. A kiállítást innen Putnokra, Borsodnádasdra vi­szik, végül Özdon, a Liszt Fe­renc Művelődési Házban mu­tatják be. A jubileumi évforduló je­gyében plakátkiállítás nyílik ma, 24-én, csütörtökön dél­után 1 órakor Sajókazún, ahol az ország legsikeresebb pla­kátjait tekinthetik meg az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents