Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)
1969-04-23 / 91. szám
- ÉSZAK-MAGYARORSZÁG é 1969. április 23. szerda A hiíe!esebb,^noko^: dezelt valóságot ezúttal a Balázs Béla Filmstúdió fiataljai „szállították” filmjeikben. Ok vették komolyan azt a jelszót, hogy a politikai erővel rendelkező, a publicisztikai írásokkal azonosítható dokumen- tumíilm-művészet nyomuljon be a valóság rejtett, még a politika által sem ismert területeire. Csányi Miklós ki- lencperces filmjében a köz- gazdasági jólét és a szellemi szegénység között feszülő konfliktust világítja meg. A téma tulajdonképpen meglehetősen bonyolult, mert azok a fiatalok, akik Csányi Miklós filmjében boldogságigényüket megfogalmazzák, a szocializmus bizlosítotla anyagi lehetőségeket vázolják fel. Csányi Miklós két fiatalja az esküvő után fél esztendővel csin- keterítök, igényesebb és kevésbé igényes könyvek, nippek, rekamié és puha fotelek, valamint rádió és televízió társaságában arról vallanak, hogy az emberi boldogság kritériuma a már felsorolt rek- vizitumok. Ez bizonyos mértékben igaz; az embert munkája után otthoni béke, harmónia és kényelem illeti meg. Be hogy az igények plafonja, két ember célkitűzése ez legyen — tarthatatlan álláspont. S erre világít rá szúró fényeivel a Boldogság című film rendezője, Csányi Miklós. A X. miskolci filmfesztivál Ion nem jutalmazták díjjal Szemes Marianne Azt csinálok, amit akarok című dokumentumjátékát; Mi a magunk részéről ezt fájlaljuk. A filmet- díjra érdemesnek tartottuk, vitára ösztönző hibáival együtt. A zsűri és külföldi vendégeink, a jó szándékú filmmel kapcsolatban többször felemlítették, hogy a rendező -’ •ha túl erőszakosan avatkozó': be az emberek magánügyéibe, s ez morális vétség, még ha bűn beesettekről van is szó. A razziákon részt vevő kamera valóban kínos szituációk szemtanúja. De mintám bűnesetek megelőzését és mély tanulságok leszűrését tűzte ki célul a rendező, ez az „egyidejűség”, \ ez a riport- azonosulás a film erényeként is értékelhető. A. televízió versenyfilmjei között díjra érdemesnek tartotta a bíráló bizottság Balogh Mária riporter-szerkesztő Ebédszünet-sorozatát. Mi azért szólunk róla külön, mert e film jól szolgálja a nézők valóságigény utáni vágyát. Közéleti aktivitásra serkent és növeli a felelősségérzetet. A TV- fórum, mely szintén díjat kapott, hasonló erényekkel büszkélkedhet. ]4z első gyakorlatok... A n£n<i7Príí tudományos ucpüáll u filmek mezőnye, valamivel szerényebb volt, mint a tavalyi. Kiemelkedő alkotásnak Vas Judit Módszerek című filmjét tekinthetjük, amely nagyon figyelemre érdemes, hasznos szociálpszichológiai vizsgálódásra szánta cl magát. Kurt. Lewin, a harmincas évek ismert szociálpszichológusa felnőtteken végzett kísérleteket, s Vas Judit Kurt Lewin módszereit transzponálta három gyerekközösségre. A film azt mutatja be, hogy a személyiség miképpen alakul az önfegyelem, a katonás drill és a szabadosság légkörében. Az eredmény nagyon meglepő, bizonyára széles körben hasznosítják majd. Dévényi László Örökösök című népszerű tudományos filmje kategóriadíjat kapott, mert az örökléstan bonyolult folyamatait képileg is jól érzékelhető példákkal illusztrálta. Szólnunk kell még a katonai filmstúdió jelentkezéséről. Kevesen tudják, hogy a katonai filmstúdió évtizedek óta munkálkodik. Kezdetben nagyon szerény keretek között forgatott filmeket, de napjainkban mind színvonalasabb produkciókkal lép a nagyközönség elé. Már tavaly is találkoztunk néhány jól sikerült katonafilmmel, az idén Lestár János Aero szimfónia című filmje díjat nyert Miskolcon. De nagyon tetszett — különösen német vendégeink dicsérték — Bokor László Dezertő- rök című filmje. Az alkotás eredeti dokumentumok segítségével, jó ritmusban, okos gondolati csoportosításban mutatja be az amerikai hadseregből Stockholmba dezertált katonákat. Láttunk egy riportfilmet, amelyet a szocialista országok Veszprémben megrendezett harmadik katonai film- fesztiváljáról forgatott Glósz Róbert. i\'/■>h«i«r hiradóeseményről LU/lldUy is meg ke]1 emlé_ keznünk. Borsodi Ervin egyik baranyai riportja a föld kincsének herdálóiról szólt, keresve a felelősöket. A rendező itt, Miskolcon, filmjével díjat nyert, de zsebében ott lapult már a sajtóperre szóló bírósági idézés, mert a megsértődött felek beperelték a filmrendezőt. Ez a kis epizód is bizonyítja, hogy művészi és emberi értelemben iá szükség van bátor elhatározásokra, merész és kezdeményező lépésekre. Tegnap és ma azt a kérdést tettük fel; léptünk-e előbbre a X. miskolci filmversenyen. A választ filmjeink szelleme, színvonala, témaválasztása, formai igényessége adja meg. Párkány László (Foto; Román D.) —L _____ , y: Megyei szavalóverseny Inis- és parasztdalok a pédiumon A tanácsköztársasági művé- rneg. A verseny végeredmé- szeti szemle részeként mun- nyeként hatan: Köröskuti Éva, kás- és parasztfiatalok részvé- Sztankovics Ilona, Miklós Értelével megyei szavalóver- nő, Fülöp Ágnes, Ince József sen.yt tartottak vasárnap dél- és Frona Lídia kaptak aranyéi őtt Miskolcon, a BÁÉV kul- érmet. A versenyt, az egyes túrtermében. A versenyt mű- szereplők teljesítményét Dobos sor vezette be, amelyet fiatal Ildikó színművésznő, a zsűri borsodi költők, Akác László, elnöke méltatta, majd Nagy Kalász László, Mándoki Tibor, a megyei KlSZ-bizott- György és Serfőző Simon ver- ság titkára átadta a díjakat, seiből, valamint Papp Lajos okleveleket. A hat aranyérzeneszerző műveiből állítottak mes képviseli majd megyén- össze. két a május 4-én sorra kerüA pódiumra lépő lányok és 15 területi versenyen, s ha to- fiúk sok száz versszeret ti fia- v^bbra is sikeresen szerepel- tal kepviseleteben jöttek a , „ , döntőre, amelyet számos köz- ne^> a lov” nőnap közepén, ségi, járási verseny előzött Szolnokon, az országos döntőn. j A CÍMBEN IDÉZETT 1 A járműjavítóban: lél évig tartó szellemi vetélkedő A MÁV Miskolci Járműja- sú szellemi vetélkedő, mely- vftó Üzemében nemrégiben ben az üzem szocialista bri- fejeződött be egy nagyszabá- gádjai hat hónapig versenyez______________________._______ tek arról, hogy ki tud többet a Tanácsköztársaságról, a vasúti dolgozók munkásmozgalmáról, a magyar Vörös Hadsereg harcairól, valamint a közlekedési, műszaki, munkavédelmi és közgazdasági ismeretekről. A legjobbak nyolc, nyilvános üzemi döntőn mérték ösz- sze tudásukat. A nyolcas döntő részvevői valamennyien jutalmat kaptak. Az első 3000, a második 2000, a harmadik 1000. a négytől nyolcadik helyezést elérők pedig 500—700 forint jutalomban részesültek. Az első helyezett ötös létszámú brigádja társasutazáson is részt vehet. Az első három helyre sorrendben Pellek Géza, Május. 1. kocsilakatos brigádja, Nagy István kocsibognár brigádja. Kalmár Róbert, teherkocsi-javító bognárbrigádja került. A MÁV Szolnoki Járműjavító Üzemének szocialista brigádjai által kezdeményezett vetélkedő azonban még a miskolciak számára sem ért véget. Az ország nyolc járműjavítójának legjobb brigádjai május 10-én Szolnokon mérik össze tudásukat, melyről a hírek szerint a televízió is közvetítést ad Ezen a vetélkedőn ott lesz majd a miskolci járműjavító legfelkészültebb szocialista brigádja is. Pál István 1 aggodalom nem egyszer hang- ! zott el. Elmondják rendező j szervek gazdasági vezetői és konzervatívabb ízlésű, az újtól, a kísérletezéstől idegenkedő művészeti és egyéb irányítói egyaránt. Olyankor hangzik el ez az aggodalom, ha valami újszerű művészeti produktum közönség elé tárásának terve kerül szóba, ha közönségsikerrel és kasszasikerrel nem kecsegtető művészeti kísérletezésről van szó, de sajnálatosan elhangzik olyan esetben is, amikor az újnak a felmutatása, egy-egy kísérlet publikálása' a konzervatívabb ízlést követők táborából hódíthat el esetleg híveket, vagy legalábbis felkeltheti az érdeklődést egy érdekesebb, újabb, korszerűbb kifejezési forma iránt. Természetesen nem mondhatjuk, hogy az aggodalom minden esetben megalapozatlan. Nem, mert a közönség nem azonos érdeklődésű, igényű, átvevőkészségű, hanem nagyon is, különböző emberek sokasága, akiket, s akiknek ízlését, igényét, appércepciós készségét feltétlenül figyelembe kell venni. Ezért nem adják ki százezres példányszámokban például a Modern Könyvtár kötetéit, mert viszonylag kis társadalmi hányad igényét szolgálja, de kiadják, mert kultúrpolitikai misszió a kiadása. És ötven- ezres, meg magasabb példányban adják lei az Olcsó Könyvtár klasszikusait, mert arra ilyen nagy az igény. Kísérleti drámákat, színpadi játékokat, ahol erre lehetőség van, kis nézőterű kamarateremben mutatnak be, mert kisebb közönséghányadnak szánt produkció, nem várható egy-egy előadásra 7—!!00 ember. Általában a legtöbb esetben előre számot lehet vele vetni, hogy egy-egy újszerű művészi produktum milyen közönséget vonz. A legtöbb nem tartozik még varijainkban a tömegkultúra fogalomkörébe. Különösen gondot okoz a címbeli aggodalom a mozik műsorpolitikaiéban, mert a mozi valahogy egységes szórakoztató intézményként tudatosult, pedig játszanak benne Pitkirii, Louis de Funes-t csakúgy mint Fellini-, Antonioni-, vagy éppen Szabó István- és Jancsó-filmeket. Nem fogja a közönség megérteni — mondják az utóbbiakra, s valóban, aki csak szórakozni megy be, aki csak el akar ütni két órái, ritkán talál kielégülést például egv mai jugoszláv társadalmi drámában, mert neki Roger Moore a szórakozás, s ezt az egyéni ízlést nem támadhatja senki. De Bergman, Kovács András, Jancsó, Csuh- raj, Panfilov, Szabó, Sára Sándor, Kosa Ferenc is művészek, s ha irántuk még kisebb is az érdeklődés, mint, kommersz alkotásokkal népszerűvé lett társaik művei iránt, nekik is biztosítani kell a fórumot, illetve az ő műveiket kedvelő közönségnek is meg kell adni a lehetőséget a művekkel való találkozásra. A filmek ilyetén elkülönítése alighanem még sokáig gond lesz. a iravxrv la színház, a A KÖNYV, |füm ÓUal:ban állami támogatással létrehozott produktum. Ha kisebb közönségigényt elégít ki egyikük- másikuk, az állam vállalja a kockázatot. Természetesen, amikor a művészi érték vitathatatlan, s nem pusztán egyéni kedvtelés az alkotás indítóira. Vállal hát az állam olyan kockázatot, hogy kevés emberhez jut el a mű mondanivalója. Érthetetlen viszont az idegenkedés olyan esetben, ha társadalmi kiadással nem járó művészi produktumokról van szó. Természetesen e gondolatmenetünkbe csak a valóban értékes műveket, vagy művészi kísérleteket tartjuk beletartozónak. Képzőművészeti és ahhoz nagyon közelálló fotó- művészeti alkotásokra gondolunk, amelyek többnyire alkotóik újszerű kifejezési formáival, erre vonatkozó kísérleteivel ismertetnek meg, igényt keltenek az alkotó további megismerésére, s rendszerint az anyagi kockásat is elsődlegesen a művészé. Képzőművészeti tárlatokon mind gyakrabban találkozunk a legújabb müvekkel is, olykor egyedi kiállításon is felbukkannak szű- kebb pátriánkban is hasonló törekvések. A fotóművészeiben még van tartózkodás, A szokványos aktfotó már polgárjogot kapott, az új kifejezési formákkal kísérletező aktfotót, amely a női lest szépségeit oly művészi megközelítéssel tárja fel, amelytől mi sem áV távolabb, mint az erotikám, idegenkedés fogadja, mondván, nem fogja a közönség megérteni ezt az ábrázolásmódot. Lehet, hogy sokan nem fogják megérteni, de nem is kell kivonultatott iskolásokkal félduzzasztott tömeglátogatásokat szervezni hozzá. Szűkebb, értőbb és érdeklődőbb közönségrétegre számíthat, de bizonyára egyre növekvő és egyre értőbb közönségre. A „nem fogja a közönség megérteni” aggodalom nagyon régi. MINDIG ELŐBUKKANT f az elmúlt évtizedekben, ha valami új jelentkezett. És mindig voltak és egyre többen lettek, akik megértették. A mai újat, vagy újszerű kísérletet sem kellene félteni a közönségtől. Legyen az film, írott mű, színpadi játék, képző-, vagy fotóművészeti alkotás. Benedek Miklós Miskolciéi — Miskolciig Még egy utólagos fesztivál-történettel kell szolgálnunk. Elnézést az oldásától, hogy a programzárás után télink vissza egy kis sztori erejéig erre a témára, ám 'cm lennénk miskolciak, ha ezt meg nem említenénk. Az egyik díjazott filmnek, a Schirilla Györgyről szóló, losszú futásodra mindig számíthatunk címűnek ugyan- s fiatal rendezője, Gazdag Gyula, élete első kitünte- 'csét kapta Miskolcon. Es hogy ez miért érdekes éppen itt, Miskolcon? Nos azért, mert a fiatalember édesapja Miskolcon cületett, innen került Budapestre. A miskolci születésű papa filmhez került fia pedig :tt, Miskolcon kapta meg rbndezői pályájának első remzelközi elismerését — a díjat első filmjéért. Családtörténet: Misltolctól—Miskolcig. (máté) Léptünk-e előbbre? ? Filmek-verseny után Juj Kozmosz-sorozat a „sci-fiu irodalomból tudományelméleti kérdésekről. Mondhatjuk: a realitás kontrollját képviselik ezek a tanulmányok, s egyben arra is válaszolnak, mi lehet a mai fantasztikumból a holnap realitása. A kiadói tervek szerint a Kozmosz Fantasztikus Könyvek folyamát a műfaj világhírű 'művelőjének, az amerikai Isaac Asimovnak a regénye — A halhatatlanság halála — nyitja meg. További öt kötet lát még napvilágot ebben az esztendőben. Fred Hoyle angol író regénye. Karinthy Frigyes fantasztikus elbeszéléseinek egy gyűjteménye — A delejes halál címmel —, valamint egy japán, s két szovjet szerző műve. A jövő évi „sei-fik” között találjuk majd Krystof Borun lengyel író Antivilág című kisregényét, egy amerikai, egy angol és egy szovjet művet. Külön öröm, hogy a jövő évi tervben már mai magyar szerzők művének kiadása is szerepel: Nemes László regényt publikál — Mélyhűtött szerelem címmel — Cserna József pedig — Dráma a Holdon címmel — elbeszéléseket. Van mit pótolni. A világ minden táján; a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig, a síkerkönyvék listáján ott vannak a science íiction-iroda- lom alkotásai is,-a mozikban, a televízióban nagy sikerrel játsszák a „sci-£i”~filmeket. idehaza két film a televízió képernyőjén, egy-egy, nagy időközökkel megjelenő könyv — ennyi az egész. Érthető tehát, s az olvasói igény olda- iáról is igazolt a Móra Ferenc Könyvkiadó kezdeményezése, ami szerint a nagy sikerű Kozmosz-sorozaton belül megindítja a Kozmosz Fantasztikus Könyvek folyamát. Jó , kezdeményezés, rangos ’ártalom — a tervek ismeretében ezt állapíthatjuk meg. A kiadó ugyanis nem csupán egy-egy mű megjelentetését tervezi A kötethez kiegészítést fűz. Kritikai hangvételű életrajzban mutatja be a szerzőt, s irodalmi-tudományos munkássá gát. valamint tanulmányt is közöl. A tanulmány — a szerzők neves magyar természettudósok, kutatók- — a kötet témájához, kapcsolódva ismerteti meg az olvasóval a tudomány álláspontját a történetben szereplő technikai. „Nem fogja a közönség megérteni“
