Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-23 / 91. szám

1969. április 23. szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG ,,Kiröppentek a sárga angyalok" , ' ,X V A Magyar Autóklub közismert autómentő kiskocsijai a „sárga angyalok”, elindultak a szolgálati helyeikre, az ország minden tájára. Huszonhét segélyszolgálati kocsi hagyta el a Magyar Autóklub székházát, hogy segítséget nyújtson az országúton bajba jutott autósoknak. JEGYZET Nyúlláb és kóc Ingerlékeny, erősen vitázó emberek közé csöppenek a miskolci Tiszáin. — Lehetetlen állapot — fortyog az egyik vitázó —. 'rogy az embereknek ma is csak nyúllábat és kóeot tudunk a ke­zébe nyomni. — Es csodálkozunk, hogy nincs elég jelentkező. A vitából kiderül, hogy a váltötisztítókről és egy drótra csavart kócról van szó. Az utóbbit, amit a vasutasok .nvúl- iábnak” becéznek, jó száz évvel ezelőtt, a vasút őskorában találták fel. A váltókezelő a maga fabrikálta szerszámokkal tisztította ki a váltókat, s a ..nyúllabbal” olajozhatta. Nos, ez olyan szerszám, amelyhez alaposan le keli hajolni. És aki egész nap a földre hajlik, annak megfájdul a dereka, s aki a földet nézi, az nem látja az eget. Az éggel még nem volna bai. Ve... A jó öreg vasút, főleg az utóbbi években, megtáltosodott, temek pályák épültek és épülnek, amelyeken a villamos nozdonyok a személyvonatokat a hajdani gyorsvonatok se­bességével húzzák, s az expresszek 110—i 20 kilométeres sebességgel surrannak el. Ám a váltók ma is bepiszkolód­lak, s ezeket ma is tisztogatni keli. Erre alkalmazzák a do- iinó-rendszerrel felszerelt állomásokon a váltótisztítókat. A gyorsan robogó vonatok miatt nagyobb figyelem szűk- 'ges. De az őskori szerszámok ezt nem segítik különöséb­en elő. Sajnos, mint erre példa van. több balesetnek elő- dézői. Erről, sajnálatosan, valahogy mindenki megfe.ledke- 'ett. Nincs rá megfelelő szabvány, de nincs semmiféle ügyes '^szerelés sem. Mármint a nyúllábon, illetve a kőcon kívül. Egy miskolci váltótisztító. N. J.-né ügyes szerkezetet onstruált. Ezzel gyorsan, biztonságosan lehet olajozni, és gén nagy megtakarítással. De hát a készülék nem váltott i olyan figyelmet, mint amilyet megérdemelt volna. Talán ''ért, mert N. J.-né egyszerű munkásasszony? Helyes lenne, ha az illetékesek egy kicsit az emberek gészségének és testi épségének megvédése érdekében iob- >an törődnének az ilyen „mini” emberi dolgokkal >s. Már ;sak azért is. mert erre a munkára ma már iger 'evesen jelentkeznek. V It. Hozzászól a minisztérium, Beszélgetés a ruházati cikk eh forgalmáról9 minőségéről Ha abból az egyáltalán nem tudományos, de kétségtelenül igaz megállapításból indulunk ni, hogy minden ember ruház- kodik, következésképpen va­lamennyire mindenkit foglal­koztat a ruházkodás számta- lan problémája, feltehető, hogy interjúnk Lauthán Fe­renccel, a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Főosz­tályának vezetőjével, sokakat érdekelhet. — Sok a panasz a különböző árucikkek minőségére. Ugyan­akkor, szinte általánosítható tapasztalatként elmondható, hogy a vásárlók nagy része nem ismeri a garanciális fel­tételeket. Számos kifogás hangzik cl például a női ha­risnyákkal, férfizoknikkal, fehérneműkkel kapcsolatban, s jócskán akad panasz a szá­mozás-eltérés és színhibák, fo­nalaknál a kinyúlás stb. miatt. — Információnk szerint az elmúlt évekkel egybevetve ál­talában nem következeit be minőségromlás a példaként említett árucikkeknél. Ha ezek nem is kifogástalanok, az ész­revételek, illetve reklamációk száma és aránya nem növek­szik. Ezzel korántsem állítom, hogy a jelenlegi minőségi színvonallal meg lehetünk elé­gedve. Különösen a fehérne­mű, kötöttáru és felsőkon- fekeió termékek egy része el­avult, korszerűtlen kapacitá­son készül, így gyakori a mi­nőség-egyenlőtlenség. A javu­lás ellenére is problémákat je­lent az ipar számára az egyen­lőtlen nyersanyag-minőség, kellékhiány stb. Időnként ez is minőségromlást idéz elő. A ruházati kereskedelmi vállala­tok egyik fontos feladata te­hát a minőségátvétel rendsze­rének javításával, a minőségi előírások betartásával, a minő­sítés szúrópróbaszerű ellenőr­zésével, szükség esetén erőtel­jesebb pénzügyi szankciókkal védeni a fogyasztók érdekeit, a jobb minőséget. Tapasztala­tom szerint 1968-ban a válla­latok közötti verseny egyik fontos eleme a minőség egyen­letes betartatásának jobb meg­szervezését is eredményezte. Mindezek ellenére ismételten le szeretném szögezni, hogy az előrehaladás útja a korszerűbb termékek körének bővítése, az egyenletes minőség szigorú megkövetelése. Ami a részle­teket illeti: természetes, hogy a leütött harisnyák, zoknik és fehérneműk jellemző sajátos­sága, hogy egy-egy szem megpattanésa esetén szemle- futás következik be. A szín­iliba a mindenkori festékmi­nőség következménye, e téren inkább javulás, mint romlás tapasztalható. A fonalak „ki­nyúlását” említő panasszal még nem is találkoztunk, el­képzelhető, hogy a reklamáló a házilag készített kötöttáru nválását tette szóvá, ez azon­ban minden kötöttárura jel­lemző, az anyag gyapjútartal- Riától. illetve szintetikus jel­legétől függően. A női haris­nyák, férfizoknik, fehérneműk stb. általános minősége, véle­ményünk szerint, megfelel az előírt követelményeknek. E cikkek zöme modern, korszerű üzemekben készül, minőse­gük — összehasonlító vizsga­latok alánján — a nemzetközi követelmények nek megtel elő. Más kérdés a minőség es az ár összefüggése; az em 'tett cikkek ára általában nálunk magasabb, mint a környező országokban. , .. — Ami a vásárlók jogart il­leti: a fogyasztói kifogás elbí­rálásának módjait belkereske­delmi miniszteri rendelet sza­bályozza. A vásárló a szemmel észrevehető, érzékszervi vizs­gálattal meffálinnftható. úgy­nevezett nyílt hiba eseten a vásárlástól számított nyolc na­pon. rejtett hiba esetén hat hónapon belül jogosult kifogá­sát érvényesíteni. A kártalaní­tás történhet: vételár-visszn- térítéssel, cserével, árenged- mény-nvűitással. javítással p vásárink kifogását a boltveze­tőnek kell elbírálnia. Ha rá­nézéssel nem állapítható mef a kifogás jogossága, vagy alap­talansága, a bolt a kifogásolt árut műszeres vizsgálatra a KERMI-hez küldi el. E kérdés kapcsán annyit még feltétlenül meg kívánok jegyezni, hogy a minisztérium részéről minden eszközzel elősegítjük, hogy a boltok a vásárlók jogos pana­szait orvosolják. — Ügy véljük, érdemes a minőségi kcrdéskomplexum- i ól bővebben ■ is beszélni, kü­lönös tekintettel az ipar és a kereskedelem sajátos lehető­ségeire. — A gazdaságirányítás új 'rendszerében az ipari és , ke­reskedelmi vállalatok nagy ön­állóságot kaptak a minőség és a minősítés (minőségi osztály­ba sorolás) feltételeinek meg­határozásában és ellenőrzésé­ben. Az állam központilag csak a legfontosabb kérdése­ket szabályozza. Így például az új cikkeknél a forgalomba hozatal előtti kötelező minő­ségvizsgálatot, a meghatáro­zott minőség alapján a kész­termékek minősítését (az egyes osztályokba való sorolását), azt, hogy az áraknak mindig valamely meghatározott minő­ségre kell vonatkozniuk stb. — A ruházatban az új cik­kek száma igen csekély, éven­te nem több egy-két féleség­nél. A meglevő és új cikkek gyártmányváltozatai (válasz­tékai) ugyanakkor igen nagy­számúnk, sok ezerre tehetők. Az új választékoknál — az egyszínű ágyneműszövetek, a pamutcérnák és 27-es nagy­ságtól a gyermek szárasciuő- ket kivéve — forgalomba ho­zatal előtti kötelező minőség­vizsgálat előírva nincs. A ke­reskedelmi vállalatok megren­deléskor. az előállító ajánlata és a megadott technikai ada­tok alapján, általában objek­tív vizsgálat nélkül döntenek az áru minőségéről. A ruhá­zati nagykereskedelmi vállala­toknál a megrendeléskor az ajánlati minták minőségét, il­letve később osztályba soro­lását, a késztermékek ipari minősítésének helyességét el­lenőrzik. Ez az ellenőrzés a forgalomba kerülő áruk mint­egy 15—20 százalékára terjed ki. A műszerek és egyéb fel­tételek hiányában a forgalom­ba kerülő áruk tömegének mi­nőségvizsgálatára nincs lehető­ség. A különféle minőségi ki­fogások abból fakadnak, hogy a megengedett tűrésnél nagyobb különbség mutatkozik az ipar által ajánlott és a ténylegesen biztosított minőségnél. Ezek, a műszeres vizsgálat nélkül nem érzékelhető minőségi különb­ségek, rendszerint a minden­napos használatban jelentkez­nek. , — A vásárlók, ismereteink szerint, kellően tájékozottak az őket megillető jogokról. Eb­ben a sajtó sokat segít a ke­reskedelemnek. Azonban nyo­. inatékosan kell hangsúlyoz­nunk, hogy a ruházati termé­kekre soha nem volt. jelen­leg sincs, és véleményünk sze­rint a jövőben sem lehet ga­rancia. Ezzel szemben — mint már arról bővebben szóltam —. minden vásárlót megillet az a jog, hogy a vásárlástól (alkalmazásba vételtől) számí­tott 6 hónapon belül, esetleges minőségi kifogásait a boltnál bejelentse. Ez a lehetőség nem garanciát jelent a kereske­delem részéről a vásárló szá­mára. hanem a jogos kifogá­sok orvoslásának kötelezettsé­gét. Meggyőződésünk, ha a bolti dolgozók a vevőket min­den esetben az áru használati tulajdonságairól. használat közbeni kezeléséről és ápolá­sáról megfelelően tájékoztat­ják, a jogos kifogások száma csökkenni fog. — Gyakori téma a hiány- cikk. Hiányos a választék például rövidárukból. Méghoz­zá nemcsak egy-egy faluban városban, de szinte egyönte­tűen az egész országban. — Megítélésünk szerint amiko: a gyenge választékról és sok hiánycikkről hallunk átmeneti állapotról van szó összefügg a március elejétől megnövekedett forgalommal Az általános helyzeten belü évek óta visszatérő problem! a különböző rövidáruk, hiánya és ki nem elégítő választéka. Ez egyrészt a rendkívül széles áruprofillal, illetve az évek óta meglevő, behatárolt kapa­citásokkal függ össze. Másrészt azzal, amit magunk is észlel­tünk, hogy egyik-másik vál­lalat a választékigényes, kis értékű és nagy munkaigényű árukkal nem szívesen foglal­kozik. — Napjainkban is időszerű (cma az ipar és a kereskede­lem kapcsolatának alakulása, különös tekintettel a gazda­ságirányítás reformjára. Mi történt e téren? — Az új termékforgalmazási rendszer a ruházati ipar és a kereskedelem vonatkozásában — az átmeneti kapcsolati hi­bák ellenére is — bevált. A kiskereskedelem, tavalyi be­szerzésének 20 százalékát a nagykereskedelem szolgálatai­nak igénybevétele nélkül, köz­vetlen az ipartól biztosította. A minisztérium egészségesnek és fejlesztendőnek ítéli az ipar és a kiskereskedelem között létrejövő közvetlen kapcsola­tokat. Ez egyrészt megrövidí­ti az áruk útját, gyorsítja a- piaci mozgásokat, továbbá — megfelelő együttműködés, ese­tén — friss és hasznos infor­mációkat szolgáltat a termelő­üzemeknek is. Általában is kí­vánatosnak tartjuk az olyan árukapcsolatok kialakítását, ahol mód nyílik az ipari ter­melés és a fogyasztási igény közelebb hozására. Ilyeneknek tekintjük például, ha egyes iparvállalatok, vagy több gyár mintaboltokat hoznak létre, vagy ha a nagykereskedelmi vállalatok közvetlen árusítás­sal foglalkozó üzleteket létesí­tenek, valamint, ha a kis- és nagykereskedelmi vállalatok együttesen üzemeltetnek közös boltokat. Mindezek végső so­ron arra hivatottak, hogy a fogyasztók véleményét és igé­nyeit a lehető leggyorsabban juttassák el a termelőegysé­gekhez. Mit kell tudni a tűzoltóknak? Legfontosabb a kár megelőzése tesen oltani. Kevesen tudják azt is, hogy mielőtt tűzveszé­lyes — elektromos, gázzal,! vagy olajjal működő — ház-] tartási kisgépek kerülnek az< üzletekbe, a tűzrendészed ala-J kulatok megkapják azok le-! írásait, rajzait. Ugyanígy meg; kell ismerkedniük az üzemi] gépekkel, berendezésekkel, az' elektromos turbináktól kezd-] ve egészen a Diesel-rriozdo-. nyolcig. ; ] Gombos István egy példát' említett. Amikor a gázvezeték] Ózdra ért, a tűzoltók hetekig' kísérleteztek, amíg kidolgoz-] ták az esetleges gáztűz oltá­sára a legjobb módszert. De az elméleti rész mellett ugyanolyan fontos a gyakor­lati is. Ehhez tartozik elsősor­ban a jó hely- és üzemisme­ret. — Ha telefonértesítést ka­punk. hogy valamelyik épü­letben, üzemrészben, vagy műhelyben tűz keletkezett, mielőtt a helyszínre érnénk, tudnunk kell mi ég, melyik a veszélyeztetett terület és mi­vel lehet oltani. Ez csak úgy lehet., ha az egész ózdi járást ..feltérképezzük”. Tűzoltóink­nak álmukból felriasztva is tudniuk kell. hogy melyik épü­letben, hol található a tűz­csap. vagy van-e egyáltalán. A MÜLT ÉVBEN 153 tűz­höz kellett kimenni az ózdi tűzoltóknak a járásban, és ezenkívül az Ózdi Kohászati Üzemekben 36 tüzet oltottak. \ tűzoltás ma már együtt jár •1 műszaki mentéssel. Sőt a múlt évben 9 esetben hívták a tűzoltókat, amikor nem volt tűz, csak sürgős műszaki men­tést kellett végezniük. —- tóth — A JEGES ÁR IDEJÉN ta­lálkoztam az ózdi tűzoltókkal a megáradt Hangonynál, amint éppen a jégtorlaszokat távolították el a híd alól. Né­hány nappal később a talaj­vízzel megtelt kutakat szi­vattyúzták. A napokban újra láttam őket egy roskadozó háznál, melyet erős gerendák­kal szakszerűen „aládúcoltak”, nehogy leomoljon a viharvert mennyezet. Mi köze mindennek a tűzoltás­hoz? Egyáltalán, mi a felada­tuk manapság a tűzoltóknak? A kérdésekre Gombos István­tól, az ózdi tűzrendészed pa­rancsnokhelyettestől kértem választ. — Kevesen tudják, hogy ma már a tűzoltók feladata nem csupán a tüzek eloltásá­ból áll — mondotta. A tűz­rendészed alakulatok napja­inkban már szinte többet fog­lalkoznak a tűz. vagyis a kár megelőzésével, mint a kelet­kezett tüzek oltásával. Ter­mészetesen a kár megelőzése és elhárítása csak akkor lehet­séges. ha a tűzoltóság egyben erős műszaki alakulat is. DE NÉZZÜK, MIBŐL is áll a tűzoltók egy napja. A szol­gálat 24 óráig tart, s ha nem kell kivonulniuk, ebből min­den nap 5 óra a kötelező — tervszerű — foglalkozás. Ne­vezhetnénk ezt folyamatos el­méleti oktatásnak is. — Csak akkor tudunk ered­ményesen védekezni a tűz el­len. ha tudjuk, hogv ..mivel” állunk szemben — folytatta a parancsnoki) ri vett es. Alapvető dolog, hogy a tűzoltó ismer­je a különböző tűzveszélyes szerkezetek, gépek működési elvét, mert csak így tud ered­ményesen, s főleg balesetmen­Téma — amit az olvasó ajánlott ••Lehet few élni?!” ról. hogy lebontás alatt áll a ház. De a sok bizottság közül — amelyik itt járt — egyik sem adott nekem erről írást... Az I. kerületi Tanács la­káshivatalánál, amikor Osváth Lászlóné ügye iránt érdeklőd­tünk, az illetékesek ezt mond­ták: igen. az építés- és közle­kedési osztályról volt kint egy helyszínelő csoport. Meg­állapították, a ház megérett a lebontásra. De erre majd csak később kerül sor. mivel még nem életveszélyes... * Miskolc. Beloiannisz utca 24. A ház egy rozzant viskó. Körülbelül olyan, amilyen a jobbágyok hajléka ' lehetett, több évszázaddal ezelőtt.. Még szerencse, hogy erről nincs hétpecsétes, hivatalos írás. (b. p.) fiú riadt, tágranyílt szemével csodálkozva nézi a falakat bo­rító nagy, sárgás-szürke vi­zes foltokat. — Ez a ház magántulajdon. A házigazda nem hajlandó költeni rá éppen azért, mert ilyen rossz állapotban van. Négy éve adtam be lakáské­relmemet. Igaz, akkor még egyedül éltem albérletben a kislányommal. Egy esztendeje, hogy férjhez mentem. Azóta lakom itt, Már írtam az Igaz­ságügy-Minisztériumba is. Onnan azt a választ kaptam hogy panaszomat átadták a városi tanácshoz. Jártam ott. is többször. Biztatnak, biztat­nak, de sehol semmi. Leg­utóbb azt a választ kaptam, hogy foglalkoznak az ügyem­mel. nekem ez nem elég? — Kapnánk mi hamarosan lakást, ha volna papírunk ar­Miskolc, Beloiannisz utca 24. Eldugott ház a többi kö­zött, mélyen benn az utca frontjától. Falai legalább 39 éve nem láttak vakolatot, csakúgy, mint festéket az ab­lakok. A tető befelé homorít, mintha a padlás üres félho­mályában keresne valami biz­tos támaszt, fogyatkozó ereje mellé. A homlokzat lábánál, s a jobb sarok előtt falból „ld- szédült” terméskövek. Ha egy jó szól ráfújna, talán össze is dőlne a rozzant viskó. V — Elevett itt mindent a víz. Korhadtak a szarufák és a gerendák. Mögöttünk raktár van. A Tél utcán járnak oda az autóle. Amikor elmennek mellettünk, úgy remeg min­den, hogy már csak azt vár­juk. mikor szakad a fejünkre a ház Tavaly meszelni akar­tunk, de abba kellett hagyni, mert az összehúzott bútorok alatt beszakadt a padló. Más­fél méter mély gödör fölött alszunk. Egy rosszul betömött pince van alattunk — sorol­ja minden indulat nélkül a ri­deg, önmagukért beszélő té­nyeket Osváth Lászlóné, aki a beküldött közvélemény-ku­tató lapon kérte, hogy láto­gassuk meg. — A kislányomat szanatóri­umba utalta az orvos, mert annyira leromlott a szervezete, hogy itt biztosan tbc-t kapott volna. Magam is súlyos szív­beteg vagyok. Állandóan fű­tök, de az ablakot még éjsza­kára is nyitva kell hagyni, olyan dohos, nehéz a levegő. A szekrényeink hátát vasta­gon borítja a penész. Hát le­het így élni?! — mutat körbe a szűk egvszobában. ahol az apró ablakokon bszűrődő nap­pali fény kevés ahhoz, hogy világos legyen. A szoba közepén fehérre festett állókában aligha több. mint egyéves kisfiú. Talán megijedt valamitől és hirtelen, reszketve felsír. Édesanyját hívja, védelmet kér... Anyja ölbe veszi, ringatja, sétál ve­le a szűk szobában. A kis-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents