Észak-Magyarország, 1969. április (25. évfolyam, 75-97. szám)

1969-04-02 / 76. szám

J

4

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

Néhány nappal ezelőtt, mint arról lapunkban már hírt ad- I unit, a Borsod megyei Mozi- územi Vállalat dolgozói mérlegre tették elmúlt esztendei munkájukat és feladataikat. A tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott a filmforgalmazás és a műsorpolilika. Az alábbiakban a krónikaszerű beszámolás helyett néhány reflexiót szeretnénk fűzni az ott elhangzottakii oz.

Az első gondolatkör a filmszínházak látogatottságával kapcsolatos. Ismeretes, hogy 1 ;)(>() óla fokozatosan csökken a mozik látogatottsága, és még ha az elmúlt esztendőben a csökkenésben némi stagnálás is mutatkozik, sőt Borsodban ■valamivel nőit is a második, fél évben az első fél évhez viszonyított látogatottsági szám, az lircs nézőterek nyugtalanítóak a filmforgalmazás dolgozóinak és ü nézőknek is. Az egyik hozzászóló megjegyezte, hogy elérhetetlen ábránd az elvesztett nézömUliók visszaszerzése a moziba, hiszen 19(i0 óta nagyon sok tényező befolyásolta a látogatottság alakulását, és minden újabb tényező kedvezőtlenebbül hatott a mozik műsora iránti érdeklődés fokozására. Már a tanácskozás beszámolójában is volt rá utalás, hogy a mozik jelenlegi funkciója nem magyarázható az WfíO-as modell alapján, és amikor a televízió az egész országban versenytársként jelentkezik, valamint egyéb művelődési és szórakozási források kínálkoznak a nézőknek, semmiképpen sem szabad min- delikor az egy évtized előtti maximális látogatottságra hitiatkozni.

A mozikban sokféle törekvés jelentkezett a közönség igényeinek jobb kiszolgálására, így többele között az előadások számának növelése, amely azt célozta, hogy a néző a neki kedvezőbb időpontban „kereshesse-fel a filmszínházat,;

tekinthetők őszintének, ami a film esetleges fogyatékosságait illeti. Nemcsak a nagyközönségnek szánt reklámanyagok tüntetnek fel mindent pozitív fényben, hanem a mozi-dolgozók részére küldött tájékoztatókból is nehéz a propagált film igazi képét megkapni. Feltétlenül javításra szorulna a filmforgalmazás dolgozóinak központi tájékoztatása. Az üzemvezetőknél elengedhetetlen lenne a film bőséges ismerete, hogy a legszükségesebbekről a mozi dolgozóit ők informálhassák. Több alkalommal javasoltuk, most ismét feljegyezzük: találjanak módot minden hónap második felében a következő hónap legfontosabb filmjeinek zártkörű bemutatására a filmforgalmazás dolgozói és a filmmel foglalkozó egyéb dolgozók részére.

2

A tájékozottság is nagy hangsúlyt kapott ezen a tanácskozáson. Nem elég tájékozottak a mozi üzemi vállalati dolgozúk, hangzott a beszámolóban, a közönséggel közvetlenül érintkező nézőtéri dolgozók kevés felvilágosítást tudnak adni a bemutatandó filmről. Az egyik felszólaló megjegyezte, hogy a 3 FI. Ilii filléres órabérrel dotált nézőtéri munkavállalótól nehéz elvárni a filmművészetben, filmesztétikái ismeretekben való jártasságot, azonbun feltétlenül kívánatos lenne a jobban fizetett, jobban kvalifikált I a jé kozo I. tubb mozi d olgozók munkába állítása.

Sajnálatos módon a tájékoztatás igen hézagos. A filmeket előre psak a megyei moziüzemi vállalat cgy-két vezetője ismeri, mindet, azonban még ők sem. A MOKÉP által leküldött ■propagandaanyagok meglehetősen sablonosak, legfeljebb szűk tartalmi kivonatra szorítkoznak, és a legritkább esetben

Nagy súlyt kaptak a tanácskozáson a műsorpolitikai gondok. Sajnálatos módon — mint az igazgató beszámolója megállapította — még a szakmán belül is mutatkozik bizonyos fokú lebecsülés a magyar filmekkel szemben. Erre a gondolatra még visszatérünk. A műsorpolitika megjavítása érdekében az elmúlt év elején bevezették a feltétlenül kívánatos, hasznos, magas művészi értékű, a középkategóriába tartozó, valamint a szórakoztató, illetve művelődéspolitikai szempontból „megtűrt” kategóriákba történő sorolást, ami különböző szervezési és pénzügyi kihatásokkal jár, egyben pedig arra serkentette a moziüzemek vezetőit, hogy mindinkább előnyben részesítsék a mondanivalójában hasznos, művészi értékeit tekintve kiváló alkotásokat. Az e csoportba tartozó művek, az év végén a bemutatott filmeknek 7,8 százalékát jelentették mindössze, bár szükséges itt megjegyezni, hogy a kultúrpolitikai célkitűzések és a mozi- vállalatok összvállalati ■ érdekeinek (azaz pénzbevételi terv- teljesítésének) összehangolása még a kezdet kezdetén tart. Megállapította a tanácskozás — s ezzel a legmesszebbme- nőcn egyet kell érteni —, hogy a fgntos filmek forgalmazása nem- lehet kampányfeladat. Azaz nem lehet egy rövid időszakon keresztül, különféle eszközökkel műsoron' tartani, és utána megfeledkezni róla, hanem az ú] filmek bemutatása mellett, vissza-vissza kell hozni a mozik vásznára a korábbi értékes, művészi alkotásokat is. Mivel az első kategóriába sorolt filmek látogatottsága az elmúlt évben 39,C százalékos volt, feltehető, hogy igen sok néző csak később szerez róla tudomást, később lenne kedve megtekinteni. Ezért szükséges, hogy reprizelés esetén necsak kommersz, könnyed szórakoztató műveket,' hanem értékes alkotásokat is műsorra tűzzenek a moziüzemek.

4

A. magyar film kérdése szinte minden filmvitán szóba kerül.

A Hazai Pamutszövügyár

soroksári gyára,

Bp„ XN.. Marx Károly ut 39-]..

I!)(i9. szeptember l-töl egy- és kétéves tanulóidőre

11’ Alti

TANULÓKAT

SZERZŐDTET.

W—tg. évet betöltőn fiúk, lányok leien tkezhetnek. Továbbá 10. ével letöltött lányokat ■ > c la n ílőtt szövőnőnél >1 veszünk.

\! bérletei

iöltséghozzájá ru lássál -i /tos fiunk

A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat

felvételre

keres

Kőműves. acs-állvá- nyozó. víz-, gáz-, központifűtés-szerelő, villanyszerelő, hideg- hurkoln. szigetelő, hegesztő. lakatos, asztalos. faipari gépmunkás. építőgép-javító. -szerelő és TMK- lakatos szakmunkásokat, valamint építőiparban 'jártas kubikosokat és segédmunkásokat. Főétkezés és munkásszállás biztosítva.

Jelentkezés a vállalat munkaerő-gazdái kodásán.

DEBRECEN,

KÁLVIN TÉR II.

Tanácskozzanak akár filmalkotók, akar filmforgalmazók, mindig központi téma a magyar filmek látogatottsága. Nagy kár, hogy a filmalkotók és a filmforgalmazók együtt ritkán, vitáznak.

Ezen a tanácskozáson elhangzott olyan javaslat egy felszólalásban, hogy túlzott kívánság a magyar filmek pártolása, ne minden magyar filmet pártoljunk, hanem csak a jó filmeket. Annak meghatározásával viszont, hogy a mozi- üzemvezető szempontjából melyik magyar film tekintendő jó filmnek, a felszólaló is és a tanácskozás egésze is adós maradi, jóllehet a válasz ott lebegett a ■ tanácskozás széksorai fölött. Korábban a magyar filmügyek egyik országos vezetője egy miskolci tanácskozáson több megértést kért a filmforgalmazás dolgozóitól a magyar filmekkel szemben, s azt kérte, hogy több szerclettel közeledjenek hozzá. Valóban nem lehet azt kívánni, hogy minden magyar filmhez egyforma szeretettel közeledjék a filmforgalmazás dolgozója, hiszen sajnálatos módon adódnak csökkentett értékű alkotások is. De feltétlenül szükséges felszámolni az eleve megmutatkozó averziót, és azt a szemléletet, amely az új. művészi törekvésekéi tükrözö\ma- gyar filmeket eleve a közönség által nem kívánt, bukott filmek listájára teszi a mozivállalati dolgozókon belül. A korábban mar említett jobb tájékoztatás, a filmek előzetes megismerése talán segítene ennek a téves szemléletnek eloszlatásában is.

Benedek Miklós

i ö0 év uíán 9

4 dicső harcok

\ színhelyén

I

A megyei művelődési központ és az SZMT központi könyvtára I960, április 3-án megnyitja a munkáskönyvtárak története című kiállítását. Az ünnepélyes bevezetőt Moldovan Gyula elvtárs, az MSZMP városi bizottságának titkára tartja.. A művelődési központ körcsarnokában bemutatják mindazokat a dokumentumokat, amelyek a Borsod megyei munkások művelődésével függnek össze.

A kiállítás után, 13 órakor levetítik a színházteremben a Munkáskönyvtárak Borsodban című dokumentumfilmct,

amely más nézőpontból világítja meg a munkáskönyvtárak történetét.

A mezőkövesdi járási művelődési húz irodalmi és néprajzi munkaközösségének legújabb kiadványa gazdag tartalommal jelent meg. Mindenekelőtt kitűnik: Mezőkövesd és környékének gondjai bő témát adnak a szociográfiát kedvelő íróknak, kutatóknak. Érdekesnek tartjuk azt a törekvést, hogy a nagymúllú Mezőkövesd paraszti problémái mellett mind nagyobb hangsúlyt kap a környék iparosodásának nyomon követése. Kápolnai Kázmér például Mezőkövesd Helyi iparáról irt nagyon érdekes beszámolót. Ebből kitűnik, hogy Mezőkövesd igen jelentős szerepel vállal Borsod megye ipari termelési értékeinek alakításában. Zubkó Béla a Mezőkövesdi Vaslömeg- cikkgyártó Vállalat életét mutatja be. Szilágyi János Mezőkövesd gondjai, problémái című írásában annak a lehetőségeit kutatja, milyen össze- i tevők segítségével alakulhat

Kubai balett Pécsett

Borsod megye enie jelentős települése várossá. Bodgál Ferenc a matyó népviselelű képeslapok történetet adja közre. A miskolci Herman Ottó Múzeumban szép számmal találhatók olyan képes levelezőlapok, amelyek bejárták az egész világot, s hírt adtak a mytyú j népviseletről, szokásokról.

Lajos Árpád népi túnemoz- I galmunk eredménye és jövője | címmel írt cikket. Dankó Imre j Matyók a Hajdúságban című | írása az elszegényedő matyók I Hajdú megyei gravilálúsáról ír. I Bcrcczki Imre a Dévaványára települt matyók lörtéiielét írja I meg.

Mint érdekes kezdeményezést jegyezzük ide: Kiss Gyula I és Varga István Zászló című, j 1849-es témájú színmüvének első része szintén napvilágot látott a Malyóföldben. Érdeklődéssel várjuk a színdarab befejező részét. A jegyzelrovat- ban több figyelemfelkeltő írás jelent meg, ezek közöli az

1 egyik legérdekesebb Sárközi

I Zoltán Kinevezések a mezőkövesdi gimnáziumhoz a Magyar Tanácsköztársaság korában című írás.

I 0»

Kedves levelet kaptunk tegnap Üjcsánálosról. Levélírónk — Németh András, Üjcsaná- los, Rákóczi 11. 73. sz. alatti lakos, egykori vöröskatona — arról értesítette szerkesztőségünkéi, hogy 59 év után, a .jubileumi ünnepség alkalmából ellátogatott az 1919-es dicső harcok színhelyére, a csehszlovák határ menten található Rángok községbe, ahonnét éppen a húsvét előtti napokban verték ki a csehszlovák betolakodókat

__

— A sátoraljaújhelyi vörös zászlóalj egyik századában Búza főhadnagy parancsnoksága alatt vezényeltek ki bennünket Telkibányára. A gróf Károlyi-kastélyban volt a főhadiszállásunk — írja Németh elv társ, majd így folytatja: — Innen irányítottak l’ányokra, amelyet akkor a csehszlovák intervenciósok még megszállva tartottak. Kemény harc kezdődött a község visszafoglalásáért, amelyben a pányokiak is segítettek bennünket, és emlékszem, ölven évvel ezelőtt ott, Bányákon, velük együtt ünnepeltük meg a húsvétot...

A században négyen voltunk újesanálosiak, de közülük már csak egyedül élek. Jó lenne tudni, hogy kik cinek még az egykori harcostársak közül? Jó lenne, ha leveliikkel felkeresnének, ezért írtam az Észak-Magyaror- szúgnak az 50 év utáni látogatásomról. Meg azért is, mert jó, ha tudják: Pányok község lakossága igen nagy szeretettel fogadott — írja au egykori vöröskatona.

fewfí

Sió

Ás ötödik kiállítás

Mint ismeretes. _ Észak-Ma- gyarország képzőművészéinek kiállítási lehetőségei igen változatosai:. A reprezentatívabbak közé tartozik az immár ötödik alkalommal megrendezendő észak-magyarországi le- i riileti képzőművészeti kiállítás, amelynek ünnepélyes megnyitására április 4-én, féUizenkct- tőkor kerül sor. A salgótarjáni József Attila Művelődési KözTörlénelmi freskó

pontban megnyílt) tárlat ünnepi szónoka Havas Péter, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezetője lesz.

Az ötödik észak-magyarországi területi képzőművészeti kiállítás képein, szobrain Nóg- rádban. Hevesben, Szabolcs és Borsod megyében élő képzőművészek nevei olvashatók.

Kazahsztán dalai és láncai Magyarországon

Amikor a nyár melege beköszönt, a kazah pásztorok a magas hegyekbe terelik a juh- nyájat. Csak késő ősszel térnek vissza a völgybe. Ilyenkor vidám ünnepséget tartanak, ahol hetyke dzsigitek táncolnak, csinos lányok énekelnek lassú dalokat, melyek sok-sok évvel ezelőtt, a nomád törzsek jurtáiban keletkeztek... Ez a régi ünnep adta az alapját unna): a vokál-korcogrúfiai kompozíciónak, melyet már néhány éve változatlan sikerrel mulat be országszerte a Kazah Köztársaság Érdemes címmel kitüntetett Állami Ének- '-s Táncegyüttese.

Koncertjeiket nagy sikerrel mutatták be Belorusszia. Ukrajna. a Kaukázuson túli vidék és a Moldvai Köztársaság színpadain. Felléptek Távol-Keleten és a szibériai városokban is. Bejárták lényegében az egész Szovjetuniót, demonstrálva a kazah művészetet.

Az együttes vezetője Lidia

dező. a Szovjetunió népművésze. A maga nemében páratlan együttest tudott létrehozni, amely magas művészi fokon teremti meg az ének és lánc harmóniáját. Nagj’szerűen egyesül n szólóének a kórussal, a tánc a pantomimmel. Ez a vdkál-korcogrúfiai kompozíció a kazah együttes sajátossága. A repertoárban sok nép és ország dala és tánca szerepel, de első helyen vitathatatlanul olyan kompozíciók állnak, mint például „Mi kazahsztániak”. ..Az Aln-Tau hegy lábánál” és az „Arany gyapjú”.

Az együttes a műsort rendszerint Cadik Muhamedzsanov kazah zeneszerző „Poéma Leninről” című müvével kezdi. Ez a dalmű a magyarországi koncerteken kazah, orosz és magyar nyelven hangzik majd lel. A/ együttes egyébként a magyai országi kazah kuli orális napok rendezvényein — április közepe táján — a legsikeresebb számait tűzi műsorra.

ínc/í I' TVT-iI

Aki léiül. március 31-én ; Kossuth-mozinaii, illetve 33-űi 1 az aggteleki Baradlában meg nézte, meghallgatta a Fazeka: utcai (i. sz. Általános Iskola ju bileumi műsorát, az kétségkívül feledhetetlen, szép él mennyel gazdagodott. A műsor, melyet a megyei úttörőlitkár- ság január eleji megbízása alapján a tantestület szcrkcsz- i tett, a moziban főpróba gya- j nánt, ünnepélyes csapalgyülés I keretében hangzott el, s engem i ez ragadott meg; az aggteleki j országos útlörőialálkozó föelö- i adását — sajnos — nem lud- ; lám megtekinteni.

Még a keret is beszédes volt: a diadalmas fanfár után elsőként felcsendülő Marseilles és a befejező Internacionálé között, mint klasszikus zenemű ívelt á történelmi képsor, a polgári forradalomtól egészen a szociálist;' jelenig.

Fel-felvillanó emlékeim az előadásról sokszor elém toppannak. Látom a kipirult arcokat s megannyi pajtás csillogó szemét. „Munkát! Kenyeret!” — hallom a szavalókórus mennydörgő szavát S egy lömet: lelenctől: tüntet n pesti nép. És Várnai Zseni! Világhíres sorait én is átélem: ..Ne lő.jj. fiam, mert ón is ott leszek!...”

Aztán a zászlók szín varázsa! A világ kommunista pártjai megalakulásának sorrendjében, színpompás népviselelbeu, lányok és fiúk érkeznek. És lobognak ■) zászlói; s a in/,, az örök«zón nv'rrinsi íTi-* Felemelő. lisv.I;» í»'U)hsz'■-l'rn’ieág UK énekkar-zenekar cgvüilesében. Csengő g.vermekliangok. kedves fiirul.yaszó. szép tónusban mozgó vonösszólamok.

Szinte percről percre új kép fogad. Eleven montázs: a forradalom győzött! Megalakul a Tanácsköztársaság. Tóth Árpád izzó. döbbenetes" verse a karzat magasából záporoz alá! Mienk lett immár a föld s a Margitsziget mától fogva a gyermekeinké! Vidám gyermeksereg kicsinyke színpadon, végtelen távlatot mulat be mégis.

Veszélyek árnyai nőnek magasra, Berény plakátja szinte élni kezd. „Fegyverbe! Fegyverbe!” s odalent ügyes gyermekszereplők fegyvert ragadva .iáisszák a csatát.

Az északi hadjárat páncél- mozdonyának hű mása gördül he hirtelen elénk. Riasztópisz- tolyok hangja idézi küzdelmes órái: harci zaját. Miskolc újra szabad! S vidám gyermekdalok hangjait röpíti messzi a vidék.

Szavalókórus, ének. jelenei, idézi népünk csodás napjaik S a bukás után is élő. igaz remény l:

..Híven hirdessétek.

Másképpen lesz holnap ..."

És tovább zsong bennünk Ady—Kodály dala. Latjuk 45 új tavaszi napját, látjuk a három forradalmi lángot, véle a liáom büszke csapatot; s magunk elölt a lángokat őrző egész ifjúság nagy-nagy erejét. A múltat, a jelent, a békéi. XX. századi történelmi freskónk gazdagon árnyalt mozaik- somit. Egészéi. Meri: ebből az egészből nagvon sokat adott az ünneplő iskola.

Megérdemli, hogy megemlíl- siílc nevét.

A miskolci I). sz. Általános

Iskola szülői munkaközössége neveivel:

Mocsári Ferenc

S MatyíKM legújabb száma

„A veronai szerelmesek mártíriuma” című kétfelvonásos balettjét a napokban mutatta be a Pécsi Balellegyüt- tes.'

Műm I&á&h önyvtúra k története