Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-12 / 59. szám

eSZAK-MAGYARORSZÄG Szakszervezeti tanácsot r választottak a MEK-nél Szerteágazó és bonyolult a MÉK munkája: a felvásárlás­ban és az értékesítésben, a fel­dolgozó tevékenységben és a termékforgalmazásban csak­nem nyolcszáz embert foglal­koztatnak. Sok munkahely és vidéki telep mintegy száz kül­dötte tanácskozott a minap, amidőn első ízben választottak vállalati szakszervezeti taná­csot. Éppen a vállalat előtt ál­ló hatalmas feladatok megol­dásának segítése, de nem utol­sósorban a dolgozók jobb ér­dekképviseletének megterem­tése miatt került sor erre a lé­pésre: a vállalati szakszerveze­ti tanács nagyobb hatáskörrel bír, mint a szakszervezeti bi­zottság: többen vesznek részt munkájában, következésképp élőbbé válik a szakszervezeti munka is. Amint az a küldötteknek írásban előre kiadott, majd a szóbeli kiegészítéssel megtol­dott beszámolóból is kiderült, eddig is pezsgő élet folyt a MÉK alapszervezeteinél. Köz­ismert, hogy a MÉK nyere­séggel zárta az új mechaniz­mus első évét, a javuló mun­ka az ellátásban, a tagszövet­kezetek jövedelmének alaku­lásában is érződött. Mindez a szakszervezeti bizottság tevé­kenységére is jó fényt vet, no­ha a küldöttek igen sokféle­képpen fogalmazták meg igé­nyeiket a jövőt illetően. Töb­bet várnak a szakszervezeti tanácstól a munka megszerve­zésében, a szocialista brigádok irányításában, a gazdaságosság növelésére irányuló törekvések segítésében, az emberek egyé­ni problémáinak megoldásá­ban. A tartalmas vita alapja'a jól sikerült beszámoló volt, amely hűen tükrözte az elmúlt két év munkáját. De közrejátszott az a tény is, hogy a szakszer­vezeti tagok az alapszervezeti gyűléseken olyan küldötteket választottak, akik felelősséggel munkálkodtak a választás le­bonyolításában ; felszólalásaik­ban a kollektíva érdekeit, s a vállalat előtt álló feladatokat tartották szem előtt. A gyűlé­sen a szociális gondokról épp­úgy szó esett, mint a kategó­ria-besorolás körüli vitáról, az ezzel kapcsolatos nézetekről. Megfelelő „munícióval” látták el a szakszervezeti tanácsot, amelynek a jövőben megnö­vekednek feladatai. A jelölő bizottság alapos munkájára jellemző, hogy a listára javasolt személyeket kivétel nélkül elfogadták és megszavazták. Huszonegy tagú vállalati szakszervezeti taná­csot választottak, melynek el­nöke Kovács Zsigmond, a ka­zincbarcikai kirendeltség ve­zetője, titkára pedig Németh István, a vállalatnál már tíz éve függetlenített beosztásban dolgozó szakszervezeti titkár lett. O. M. Foglalkozásiak: tstezés Beszélget esek a miskolc — szegedi gyorsvonaton Találkozó A hagyományoknak megfe­lelően ebben a tanévben is sor került Kazincbarcikán, a Ság- vári Endre Gimnázium és Szakközépiskola szülői munka- közössége és tanári testületé kezdeményezésére, a szülők— nevelők találkozójára. Az iskola — ahol mintegy 650 diák tanul — nagy gondot fordít rá, hogy minél szoro­sabb kapcsolat szövődjék az iskola és az otthon között. E kapcsolat mind őszintébb és gyümölcsözőbb. Amíg koráb­ban, még ennek a tanévnek az elején is — mind több panasz- szal éltek a szülők az iskola munkáját illetően, addig az ilyenfajta kifogásoknak a szá­ma a minimálisra csökkent. Mindez annak köszönhető, hogy nemcsak a tantestület, de a szülők is egyre többször igyekeznek szót váltani és ér­teni egymással, a gyermekek, a tanulók érdekében. Ezt a célt szolgálta az a hangulatos és meghitt légkörű találkozó is, amelynek megrendezésére az iskola ebédlőjében került sor. Hajnali négy után már nem kevés utast látni a miskolci Tiszai pályaudvar széles alul­járójában. Vajon mikor kel­tek, akik ilyen korán a város­ba érkeztek? Az éjszaka fa­gyott, de a miskolc—szegedi gyors kocsijaiban kellemes a hőmérséklet, a szerelvényt elő­melegítették. A vonat: elöl és hátul egy-egy szinkronban mű­ködő Diesel-motor, egy első- és négy másodosztályú kocsi. A motor személyzetét a sze­gedi és a debreceni, a vonat­kísérőket (vonatvezetőt és há­rom jegyvizsgálót) a miskolci igazgatóság adja. „kimé aranyos“ Egy kiskatona elfelejtett je­gyet váltani. Alkudozik a fia­tal kalauznővel. — Ejnye, aranyos, azt kí­vánná, hogy én fizessem meg a különbözetet?! —hangján csepp ingerültség sem érzik. Szemán Xstvánnénak ez stí­lusa. És eredményes. Apja, nő­vére, férje is a vasúton dol­gozik. Több mint nyolc éve kezdte a szakmát. Most tarta­lékosként dolgozik, ezen a vo­naton nyolcnaponként váltják egymást. Később előremegy a motorkocsiba, figyeli a vezető munkáját, fel akarja újítani a vonatvezetői vizsgát. A másik két jegyvizsgáló, Ortó László és Béres Antal az — Az a rossz, ha sűrű köd van, amikor 50 méterre sem látni. A menetrend megszabja a sebességet. Harc a másod­percekért: menni kell 100 ki­lométerrel. Pgv részeg szerencséje Régi mondás: a részeget Szűz Mária is a kötényében hordja. Néhány hete Nyíregy­háza után kiesett egy fiatal­ember a gyorsból. Akkor is százzal rohant a vonat, Egy kalauznő észrevette a balese­tet, rohant a vészfékhez... A férfit feltették a motorba, el­sősegélyben részesítették. Deb­recenben kórházba szállították de hamarosan ki is engedték. Súlyosabb baja nem történt. Debrecen — hat perc késés. Szolnok — percnyi pontosság­gal érkeztünk. Szegedig min­den rendben, semmi különös. Virányi Pál Az 'teyagiparnsok Háziipari Népi iparműi Ä«z"(i TevmeJő- s? '--/etc dolgozóinak munkái az egész őrs? dián is- 1,1 Újdonságnak számít a nagy teljesítményű, lcgfütc­s<-! b ion égő cserépkályha, amely 300 légköbméteres csaw.aj házak fűtésére csakúgy, mint nagy helyiségek, '’cndcglátóipari egységek fűtésére is alkalmas. Minőségi bizonyítvány a vállalati vezetésről A reform nyomán a vállalatok önállósága és felelőssége a minőség javításában is egyértelművé vált. Nem írják elő jogszabályok például a minőségellenőrzés vállalati rendszerét, szervezetét, helyileg alakíthatják ki a legcélsze­rűbb formákat és a leghatékonyabb módszereket. Az ipar­ági minőségellenőrző vagy gyártmányfejlesztő intézetek, az illetékes szakminisztérium intézkedései sem csorbíthatják a vállalatok kizárólagos felelősségét a termékek minőségéért és minősítéséért. A vállalatok többsége megkezdte belső „mechanizmusá­nak”: szervezetének, módszereinek felülvizsgálását, korsze­rűsítését. Így egyebek között van, ahol már a műszaki, gaz­dasági stratégia állandó részévé vált a minőség szisztemati­kus javítása. Néhol arra is rájöttek már. hogy a rossz mi­nőségű. megbízhatatlan új terméknél többet ér a régi, ha megjavítják a minőséget, illetve állandósítják a már elért magas színvonalat. Persze az is nyilvánvaló, hogy a jó mi­nőséget nem „beleellenőrizni”, hanem „belegyártani” kell a termékbe. Igv helyenként a meó-szervezet helyett a ter­melőrészleg vezetőjét, a művezetőt, az üzemvezetőt tették a korábbinál egyértelműbben felelőssé. S ilyen helyen meg­történik, hogy lényegesen csökken a hivatásos ellenőrök száma és mégis javul a minőség. Több vállalatnál megfelelő közgazdasági .légkörről” is gondoskodnak: az ésszerű, ön­ellenőrző és hatékony anyagi ösztönzési módszereket kom­binálva növelik például a termelő munkások érdekeltségét és felelősségét a minőség javításában. • Ezek a kezdeményezések azonban még nem általánosak. Megoldást, a minőség érdemi javulását továbbra sem a ren­deletektől, a központi intézkedésektől, nem is az agitációtól, a rábeszéléstől, hanem a reform széles körű kibontakozásá­tól, a kínálat növekedésétől, a valóságos piaci versenytől várjuk. A tartós fogyasztási cikkek piacán például —, ahol már bizonyos kapacitásfeleslegek mutatkoznak a fizetőképes kereslethez képest és az importverseny kezdeti jeleivel is találkozhatunk —, a vállalatok a garanciális idő emelésé­vel és más módon igyekeznek kedvezni vevőkörüknek. A garanciális idő felemelése pedig növeli a termék iránti bi­zalmat. A vevőit pozfciói fokozatosan mind több iparág piacán megerősödnek. A gyári márka becsületét viszont már ezt megelőzően szükséges megalapozni. Az a vállalat, amely korszerű, jó minőségű cikkeket gyárt, s a legmagasabb igé­nyeket is képes kielégíteni, csökkenti értékesítési kockáza­tát, s a különböző piacok közül a számára legelőnyösebbet választhatja. Azok a vállalatok tehát, amelyek előrelátóan, ten.'szerűen dolgoznak, nem várnak a piac szigorú figyel­meztetésére. Megelőzik a bajokat és a piac utólagos szabá­lyozásával együttjáró veszteségeket. A munkások szakmai rangsorolását nem végezhetjük el a mennyiségi teljesítmények, vagy gyakran az ezt kö­vető keresetek figyelembevételével, hanem csak a mi­nőség. a selejt alakulása alapján. Az a jobb szakember, aki a bonyolult munkát is precízen, kifogástalanul elvégzi. Ha­sonlóképpen a vezetők értékét is termelőegységük produk­tumainak minőségével mérhetjük. Minden vezető saját bi­zonyítványát állítja ki, amikor az irányítása alatt előállott termékeket minősíti. Tgaz. sokfelé egyelőre még húzódoznak a minőségi bizonyítványok kiállításától, mert ha az hamis adatot, tartalmaz, az eladó törvényes úton is felelősségre vonható A fogyasztók és felhasználók viszont hivatalos ta­núsítvány híján is naponta minősítik a vállalati vezetők munkáját. A társadalom szigorú, de igazságos osztályzataira az érdekelteknek az eddiginél komolyabban érdemes oda­figyelniük. — Az eddigi felmérések ada­tai szerint nemcsak a megron­gálódott útfelület nagysága ki­sebb az elmúlt évinél, hanem a kár értéke is — mondotta kérdésünkre Kuli János, a KPM igazgatója. — Ennek el­lenére is jelentős a kár. Saj­nos, »több főútvonalunkon — így például a Miskolc—Sátoral­jaújhely, a Nyékládháza—Deb­recen és a Miskolc—Bánréve közöttin — otthagyta nyomát a tél. A rendelkezésünkre álló adatok szerint mintegy 3 mil­lió 640 ezer Ft értékű kár ke­letkezett a megye útjaiban. A nem fő közlekedési utakon 140 ezer négyzetméternyi terület rongálódott meg, helyreállítá­sukhoz 2 millió 800 ezer fo­rintra van szükség. A fő köz­lekedési utakon 30 400 négy­zetmétert kell kijavítani, s ez körülbelül 840 ezer forintba kerül. Különösen számottevő a Miskolc—Bánréve, ezen belül pedig a Miskolc—Sajószenlpé- ler közötti útszakasz kárérté­ke. A Reiser-gépek már dol­goznak rendbehozatalán. s mintegy 500 ezer forintba kerül a helyreállítás. Ugyancsak na­gyobb kár keletkezett a Mis­kolc—Budapest közötti főútvo­nalon* is: itt 24,5 kilométer hosszúságú út helyreállítása 310 ezer forintot tesz ki. — Mennyire tekinthetjük véglegesnek ezeket az adato­kat? — Valószínűnek látszik, hogy már nem lesz számottevő vál­tozás. Örömmel mondhatom el, hogy bár megkezdtük a helyreállítást, útlezárásra, je­lentősebb forgalömkorlátözás- ra eddig még nem került sor. Ha tartani akarjuk a munka­ütemet. s újabb útrongálódás nem jelentkezik, nem is lesz rá szükség. — Okozolt-e kárt az árvíz? — A megadott adatokban az árvíz következtében keletke­zett útkárok is szerepelnek. Két jelentős „áldozata” van: az edelénvi és a bódvarákói Bód- va-híd. Mindkettőnél az út­burkolatot mosta el a víz. Az idei tél és az áradás te­hát erősen megrongálta me­gyénk egyébként sem kitűnő útjait. A KPM már megkezd­te a helyreállítást. Kuti János elmondta még, hogy több út­szakasz végleges rendbehoza­talán már csak egy rekonstruk­ció segíthet. De a helyreho­zott útszakaszok megtartásá­ban segíthetnek a gépkocsive­zetők is. — Ha betartják az utakon kintlévő jelzőtáblák utasítá­sait, a sebesség- és a terhelés­korlátozást. Egyébként hiába dolgozunk. t '.v: vw: t ' '' ' \ A Szuliakálló It. akna frontfejtésén modern gépek és biz­tosítóberendezések segítik a bányászok munkáját. Foto: Landcnberger ! MEGKÉRDEZTÜK: Mifp károkat okozott a tél megyénk útiéin? utasok véleményét is tolmá­csolja: Kicsi a büfé, s ha ki­megy a büfés, akkor lezárja, nem lehet átjutni ezen a sza­kaszon. Fizetésnapokon előfor­dul, hogy egy-két részeg han­goskodik, rendetlenkedik. Más­kor is megtörténik, hogy fi­gyelmeztetni kell valakit, ne rakja fel a cipős lábát az ülés­re. Egyiküket egy kocsirongá­ló férfi megütötte. Bíróságra került az ügy, s természetesen a hőzöngő pénztárcája bánta meg. Azóta rendesen viselke­dne. Precíz feljegyzések Azt mondják, elöl, a motor­kocsi vezérállásán sokkal ér­dekesebb az utazás. Élek az engedéllyel, s beülök én is a dübörgő Diesel orrába. Balol­dalt Petrányi László vonatve­zető. Az út minden apró moz­zanatát bejegyzi a menetlevél­be. Kék papírból ernyőt tettek az égő fölé, hogy a fény ne zavarja a motorkezelőt, a mos­tani úton Makra Józsefet. Egyelőre nem beszélünk, hallgatom őket: — Szabad a jelző. — Szabad. — Sárga. — Sárga. Így felelgetnek, ellenőrzik egymást. Másfél évtizede vonatvezetői vizsgája van Petrányi László­nak. Á garadnai fiatalember fékezőként. pályamunkásként kezdte. Felesége otthon tsz- tag, három fia és egy kislá­nya van. — Merre szeret utazni? — Ez a kenyér, egyformán keil szeretni minden utat. Amit úgy kell érteni, hogy valamennyi út teljes figyelmet, felelősséget kíván — uz uta­sokért. A vezér Makra József mo- lorvezelő mosolyog: — Régen valaki kitalálta ezt a munka jelszót, de ma már keveset halljuk. A szememnek itt a helye — mutatja, —, no persze figyelni kell' Nyíregyházáitól Sója Nándor vezeti a vonalot. Józsi bácsi­nak van ideje beszélgetni. Saj­nálja. hogv nem dolgozik vé­gig. mert úgy több lenne a ke­reset Annak ideién — még SőzmozdonnvHi ’árt — önfelál- dozóan megakadátt’ozott egv nagyobb rongálódást, Bebújt a kazánba, s a kéí-három per­ces forróság az ő tildéiét ron­csolta meg Mutt-t. hatéves be­teg-nyugdíj. Hét éve dolgozik megint. Érettségi ie. géplakatos szakmája, hatósági üniniszté- 'dumi emberek előtt 1flt) vizs­gái vannak. Huszonöt év utón kevesli ezért a munkáért a 'tót és fél ezret. Mint mondja, töb­ben emiatt hagyják ott a vas­utat. Az én fülemnek csak dü­börgés van. ő meghallja, hogy az 500 lóerős motorban vala­mi nincs rendben. Lám, nem­csak a szemnek van itt dolga, a teljes ember érzékel, észlel, figyel — így dolgozik jól. jStizetikitastl átszervezel Az elmúlt napokban benső­séges ünnepségre gyűltek ösz- sze a Miskolci Utasellátó Üzemi Vállalat fiataljai. A vállalatnál sok KlSZ-korosz- tályú fiatal dolgozik, azonban KISZ-alapszervezet még nem működött. Az elmúlt év folyamán Szombati Tibor, az Utasellátó vezetője javasolta a KISZ- alapszervezet megalakítását. Mintegy 25 leány és fiú rész­vételével kezdődött meg az alakuló alapszervezeti taggyű­lés, ahol Juhász László, a Miskolci városi KTSZ-bizott- ság munkatársa felszólalásá­ban méltatta a vállalat vezető­ségének és fiataljainak törek­vését, kezdeményezését. Az alakuló taggyűlésen megjelentek az Utasellátó ve­zetői, párt- és szakszervezeti bizottságának képviselői, akik támogatásukról biztosították a KISZ-alapszervezet fiataljait Ezzel 19-re emelkedett a mis­kolci vasútüzemi KlSZ-bizolt- ság alapszervezeteinek a szá­ma.

Next

/
Thumbnails
Contents