Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-11 / 58. szám
ÉSZAiC-MAGYARORSZAG A képernyő előtt eneía Auliszban Az elmúlt hét tv-műsorá- b'in alig-alig találtunk volna különösebben kiemelkedőt, ha szinte az utolsó órában nem találkozunk Exiripidész tragédiái .iának Devecscri Gábor fordította és Mészöly Dezső dramaturgi munkájával a merőben új műfaj keretei köze átültetett változatával, az Iphi- gencia Auliszbannal. Az előadást Szinetár Miklós rendezte, s ő mondta a kicsit hosz- szúra nyúlt előszót is, amely a görög tragédiák témakörében, az antik görög mondavilágban kevésbé jártas néző előtt is könnyen érthetővé tette a játékban csak jelzett ösz- szc fii égéseket, pótolta mindazt az ismeretmennyiséget, ami a 2300 év előtti nézőnek természetes sajátja volt, s amivel a hajdani szerzőnek nem kellett külön számolnia. .Euripidész a nagy görög tra- gődiaíró triász — Aiszkhiilosz, Szóphoklész, Euripidész — hajdan legkevesebb tiszteletet élvező, de korát leginkább megelőző, legmodernebb tagja. Drámái — kilencvenkettőt írt, tizennyolc maradt fenn belőlük — fölényes technikai felkészültségről tanúskodnak, s ma is eleven hatóerővel bírnak, meglepő fordulatait, hőseinek tragédiáját mai fordulatoknak és tragédiáknak érezhetjük. A pátoszt mindinkább felváltja' nála az okos társalgás, a szenvedélyes retorika, s a kórus általában úgy segít bei' a történetbe, hogy a szerző r;1 ez 'fiáját szövi bele a szereplők társalgásába. A nagy hősi történetek mögött mindig keresi a magánéletből fakadó mozgatórugókat. A televízióban most bemutatott műve a trójai háborúhoz, ä más tragédiákból már ismert mondakörhöz kapcsolódik. Sok szereplő már ismerősünk. Agamemnon, Klütaim- nésztra, Menelaosz, Oresztész, a sokszor emlegetett Paris mind-mi hd felidézik e kor máshonnan ismert mozzanatait. Euripidész ebben a tragédiájában az argoszi királylány sorsának felmutatásával azt mondja el, milyen tragikus lehet az államférfiúi és apai érzések ütközése, az istenek tanácsának és a nagyravágyó, hatalomra törő testvér követeléseinek követése és az apai szeretet, a természetes emberi érzés szembenállása. Ügy érezzük, nagyon jól sikerült előadást láttunk. A televízió emberközelséget teremtő lehetőségeit jól kihasználva, Szinetár Miklós olyan közel hozta hozzánk szereplőit, hogy nemcsak szinte homlokráncaikat észlelhetően közeiről láttuk őket, de gondolataikat is közelebb éreztük, velük kellett gondolkodnunk, velük kellett éreznünk, vagy éppen vitáznunk kellett magunkban velük. Elő tragédiát láttunk a képernyőn. Antik drámát, de olyan mondanivalót érzékelhettünk belőle, amely nemcsak Agamemnonnak, hanem o mindenkori felelős vezető embernek drámája lehet. A jó rendezői elképzeléseket nagyszerű színészi alakítások — Bessenyei Ferenc, Somogyvári Rudolf, Psota Irén, Jobba Gabriella, Körtvélyesi Zsolt, Kőmíves Sándor és mások —, valamint Sik Igor nagyszerű képei kiválóan valósították meg. Az Iphigeneia Auliszban a Tv nagy, de értékes sikerű vállalkozása volt. Benedek Miklós Néhány nap múlva szerte a megyében kigyúlnak a Tanács- köztársaságra történő emlékezés lángjai. Mindenki, minden szerv a maga eszközeivel, lehetőségeivel igyekszik emléket állítani a fél évszázaddal előbbi dicső napoknak. Így a Borsod megyei Mozi üzemi Vállalat is. Lehetőségeink sajnos korlátozottak, kevés az emlékezéshez alkalmas film, és ez az oka, hogy a viszonylag rövid időszak alatt nem tudunk minden moziban \ünnepi filmestet rendezni, de nem jelenti viszont azt, hogy az évforduló után ne folytatnánk az emlékező, illetve az emlékeztető jellegű bemutatók sorát. Március 1. és április 4. között vidéken 15 helyen tartunk ünnepi filmestet, Miskolcon pedig minden moziban és a filmklubunkban. A sorozat összefoglaló címe: „Oly korban éltünk ...” Ennek keretében Miskolcon a március 14-i ünnepi estre a Kossuth moziba 250 veterán kommunistát és családját hívtuk meg. Hasonlóképpen vendégül látják a helyi veteránokat vidéki moziüzemeink is. Több hetes történelmi filmsorozatot kezdtünk a miskolci Fáklya moziban és a kazincbarcikaiban. Az évfordulóhoz kapcsolódó bemutatók sorában közönség elé kerül egy új magyar film, a Pokolrév, amelynek március 13-án lesz a bemutatója Miskolcon, azonkívül a korábbi filmek közül A 39- es dandár, a Pár lépés a határ, a Puskák és galambok, az Édes Anna, és más, hasonló témakörű alkotás. E filmek művészi átfogalmazásban a proletariátus, a magyar munkásosztály hősies harcait vetítik elénk, az idősebb nézőknek az emlékek felelevenítését jelentik, a fiataloknak pedig hiteles korképet és példát adnak. A bemutatott filmek kapcsán vetélkedőket is rendezünk, és rejtvényfüzetet adunk ki. A megye községeiben filmtörténeti vonatkozású kiállítást rendezünk vándorkiállítás formájában. Szebcni Győző, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója Firradalomrí! forradalomra Lassan kezdetét veszi a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának ünnepségsorozata. A fővárosi Csók István Galéria helyiségeiben 40 fővárosi és vidéki művész 120 mozgalIs-ssrisíl a ifiyvláralal az ízűi járásiad Az ózdi járásban évről évre emelkedik a korszerűen berendezett könyvtárak száma. Az utóbbi öt évben 18 község — Bánhorváti, Borsodbcta, Borsod nádasd, Borsodszent- györgy, Csermely, Dédestapol- csány, Domaháza, Hét. Hódos- csépány, Jákfalva, Kelemér, Kissikátor, Mályinka, Neké- zseny, Sajókaza, Sáta, Zádor- falva — kapott szabadpolcos, modern könyvtárat, azonkívül felújították a putnoki járási, könyvtárat. A korszerűsítéshez a megyei könyvtár, a járási tanács és a községi tanácsok biztosították a szükséges anyagi fedezetet oly módon, hogy a helyi tanácsok általában az építést, illetve felújítást végezték, a berendezéseket pedig a megyei könyvtár és a járási tanács finanszírozta. Az említett könyvtárak nagy részében megemelkedett fi könyvtári munka színvonala, növekszik az olvasók és a kölcsönzések száma, több a lehetőség az irodalmi rendezvények megtartására is. A kényelmesen, barátságosan berendezett könyvtárakban szívesebben időznek az olvasók. Folyóiratok és kézikönyvek állnak rendelkezésükre, s általában megjavult a tartalmi munka, hiszen a könyvtári tevékenység már nem korlátozódik kizárólag a könyvcserékre. Befejezés előtt áll Sajóné- meti községben a könyvtár építése, amelynek berendezését a járási tanács biztosítja. A járási könyvtár munkatársai a jövőben is arra törekszenek, hogy a különböző szervek erejének közös összefogásával mind több községben a művelődési igényeknek megfelelő, otthonos, eredményesebb munkát biztosító könyvtárakat hozzanak létre. Kovács Gyuláné, a járási könyvtár instruktora mi tárgyú rézkarcát állították ki, mintegy bizonyságául annak, hogy mai képzőművészeink követve az 1919-es nagy elődöket, Berénv Róbertét, Bíró Mihályt, Poor Bertalant, Uitz Bélát és másokat, megörökítik a magyar munkás- mozgalom nagyszerű harcait. A szocialista forradalmat Magyarországon a munkás- mozgalom küzdelmes évtizedei készítették elő. A kommunista párt állt a proletariátus élén, amikor 1919. március 21- én győzött a proletárdiktatúra. Ez a párt vezette tovább a harcot akkor is, amikor a Tanácsköztársaságot az imperialista túlerő leteperte és vezette a harcot a fasizmus 25 évének súlyos megpróbáltatása idején, míg a felszabadulással létrejöttek a néphatalom újbóli kivívásának lehetőségei. Ez a nagyszerű küzdelem volt az, amely magával ragadta képzőművészeinket. Kiállításuk az 1890-es első május t-i munkásünneptől az őszirózsás forradalomig. a Tanácsköztársaságtól a felszabadulásig terjedő időszak kiemelkedő eseményeit tárja a néző elé. A kiállított művek egytől- egyig arról tanúskodnak, hogy a ma művészének is van mondanivalója a ma emberének a munkásmozgalom nagyszerű küzdelmeinek egy-egy mozzanatáról. A kiállítók különböző stílusirányzatot képviselnek, mégis egységbe foglalja őket a szándék azonossága: a magyar munkásmozgalom hősi múltjának ihletett ábrázolása. Az ünnepi bemutatón olyan kitűnő művészek szerepelnek, mint: Bálványos Huba, Czin- ke Ferenc, Ék Sándor, Gacs Gábor, Hintz Gyula, Raszler Károly, Stettner Béla, Würtz Ádám és mások, akik szug- gesztív erőt. sugárzó műveikkel ’értékes szolgálatot tettek a magyar munkásmozgalom ügyének. PoJwlrév Március 13-án új magyar filmet mutatnak be a premier- mozik. A Pokolrév című film a Magyar Tanácsköztársaság idején játszódik. A filmet Markos Miklós rendezte. A női főszerepet Széles Anna, a Kolozsvári Nemzeti Színház művésznője játssza, főbb szerepekben mellette Kozák Andrást. Koncz Gábort, Dávid Kiss Ferencet, Szirtes Adámot látjuk. Regénykísérlet Adyról Miliők Éva: Fogoly a váríoronyban (Móra Könyvkiadó Bp. 1988.) A kecske, mint keresztapa Hol volt, hol nem volt, sőt még ma is szépül, fejlődik az a hegyek közé szorult kis borsodi község/ ahol nem tudták eld.öntcni: milyen nevet adjanak a lakosság kívánságára megépült presszónak. Akár a község nevét is megírhatnám, de akkor bizony soha többé nem tehetném be a lábam abba a nevezetes helységbe. Olyasmi történt ugyanis azok között a kecskék járta dombok között, amin kezdetben maguk is nevettek a helybeliek, de amióta, a tizedik szomszédban is megmosolyogják a történetet, nagyon zokon veszik, ha valaki felemlegeti. Történt pedig abban a faluban a következő. Megépült a szép, új presszó, gyönyörűen berendezték, csak éppen nevet nem tudtak választani az új létesítménynek. Közeledett a megnyitás napja, amelyen kiadós névadó ünnepséget is rendezni kívánt a helyi szövetkezet. Igen ám. de egyik névet sem ■ találták megfelelőnek. Javasolták. hogy legyen Pipacs. de attól tartottak, hogy megharagszik a tsz, mondván, hogy ők búzát termelnek, nem pedig pipacsot. A Búza nevet azért vetették el, mert erre a hegyvidékre azért mégsem a szántóföldi termelés, hanem az erdőgazdálkodás a jellemző. A Bükk, a Fenyő és a Boróka név azért nem felelt meg, mert olyan már van valahol a megyében. így jártak sorra minden javasolt elnevezéssel, míg végül úgy döntöttek, hogy egy szombat délután minden ünnepség nélkül, szép csendben megnyitják a presszót, s keresztelőt majd egy későbbi idöpotban tartanak, amikorra sikerül valami megfelelő nevet kifundálnl. Mert ugyan ki is vállalta volna egy ilyen nevesincs presszó ünnepélyes átadását? A megnyitás napjának délutánján már egy csomó ember várakozott a fényesre sikált, nagy, csillogó kirakatokkal díszelgő presszó előtt, amikor a hegyekből megérkezett a kecskecsorda. Szépen, minden rendzavarás nélkül el is vonultak a szegény emberek tehénkéi a presszó előtt, legfeljebb egy pillanatra csodálták meg a fényes kirakatból rájuk pillantó képmásukat. Ám ekkor érkezett oda a mindig haragos, féltékenyen, örökösen csak ellenfelet kereső bakkecske. Amikor a nagy kirakat kellős közepén megpillantotta azt a másik bakot, mérgeset mekegett, és egy ragaszkodással nekiiramodott a vélt ellenfélnek. A következő pillanatban nagyot recs- csent a presszó kirakata, s a feldühödött kecske már ott is volt a kis asztalkák között. A pillanatnyi ijedtség után nagy nevelés támadt, s az egyik suhancgyerek már szaladt is kiabálva a hírrel: „Megnyitotta a bakkecske a presszót! Van már keresztapa !” A későbbre tervezett hivatalos névadó ünnepség természetesen elmaradt. de azért a nevesincs létesítményt azóta is Bak-presszónak hívják a környéken. <p. s.) Nem csupán az 50 éves évforduló miatt vetődik fel: nincs igazán jó, az ifjúság számára írt életrajz Adyról. Pedig Ady irodalma ma már könyvtárnyi. Olyan jelensége volt (az ma is) irodalmunknak, aki mellett senki sem tudott közömbösen elmenni. Értői voltak (vannak), akik zászlójuknak tekintették, akik egy eszme, egy magatartás megtestesítőjét látták benne. A Vúteszt, a Küldöttet, a Mozgást, a Megújhodást, a Forradalmat. Szentté avatták és sárral dobálták meg, ki-ki ízlése, pártállása, osztályhelyzete szerint. Még ma is nehéz Adyról „tárgyilagosan” szólni. Versei, alakja fittyet hánynak az időnek. Szeretni kell, érteni, olvasni. És néha (még mindig [!]) megvédeni. Megvédeni a kortársak és az utókor mítoszteremtő kedvétől — és a szerencsére ritkább, halkabb, de elő-előforduló ellenérzéstől, kormozástól. Mindezt pedig elmondjuk azért, mert végre született egy könyv, ami rendeltetése szerint fiataloknak íródott, „kezdőknek”, „közép-haladóknak”, akik szeretnének megtudni valamit Adyról, az emberről is. Nos Miliők Éva könyve felemás alkotás. Ami a javára írható, az a szerző feltétlen tisztelete, már-már rajongása választott tárgya, hőse iránt. Miliők Éva szereti és érti Adyt. De nem biztos, hogy ugyanezt a hatást kelti az olvasóban is Ady iránt. Miért nem? A módszer miatt. Az egész könyv mintha Ady verseinek prózai — „fordítása” lenne. Csakhogy, ami az Ady- versben hátborzongatóan szép — a szimbólumok, képek, a szavak, sodrása, a kompozíció ereje —, azt nem lehet lefor-^ dítani. Miliők Éva Ady belső monológját írja le, egyetlen gyötrelme.» éjszakát a csúcsai kastélyban, amikor a már-már haldokló költő végiggondolja, felidézi élete főbb állomásait: Zilahot. Debrecent, Nagyváradot, Budapestet, az Éldest, Lé- -dát, Csinszkát, a Nyugatot, harcait, szenvedéseit. Kitűnő írói fogásnak tűnik. (Bár korántsem új és eredeti.) Miért van az, hogy ezt a monológot az olvasó nem fogadja el hitelesnek? Mert az írónő — a költő nevében — szentlé avatja hősét. Kilúgoz ebből a bonyolult emberből mindent, amit disszonánsnak érez. Emberi gyarlóságait mentegeti, felmenti, harcát mitizálja. Adynak nem kell glória. Nem Magasépítési kivitelezésben jártas, több éves gyakorlattal rendelkező építészmérnököt, vagy építésztechnikust azonnali belépéssel alkalmazunk országos hatáskörrel rendelkező vállalat. Finomkerámiaipari Művek építőipari üzemegysége, Bp., X. Liget u. 11. sz. Telefon: 149-435. AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat Miskolc, Zsolcai-kapu 9—11. Telefon: 14-214 Értesítjük a gépkocsiüzemeltetőket, bogy a Robur Lo 2500, a Garant K. 30 — K. 32 típusú, nyitott és zárt felépítményű gépkocsikra vonatkozóan 19C9. március 1-től bevezettük az árajánlatok alapján történő II. szemlés, bővített IX. szemlés, illetve középjavításos gépkocsikarbantartásokat A gépkocsi rendszeres és szakszerű karbantartása az üzemeltetők elsőrendű érdeke. Szerződéskötés, megrendelés, illetve tájékoztatás céljából vállalatunk valamennyi üzemeltető rendelkezésére áll volt isten, sem szent. Ember volt, zseni volt, megismételhetetlen jelensége irodalmunk" nak. De ezt legjobban, a leg" biztosabb forrásból éppen verseiből tudjuk meg. Ám aki, erre lusta, olvassa Miliők Éva prózai fordításait. Ha a könyv mégis megszerettetné, közelebb hozná olvasóit Adyhoz, úgy talán mégsem volt hasztalan megírnia. Ilorpácsi Sándor- -Tó Ü nmsspi 4-Hnaestck
