Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-11 / 58. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG Szovjet technikai kiállítás Öregek öröme A Szovjetunió magyarorszá­gi kereskedelmi képviselete és a SZTANKOIMPORT nevű külkereskedelmi egyesülés rendezésében szovjet technikai kiállítás nyílik a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem II. emeleti, „üveg” kiállítótermé­ben ma, március 11-én, dél­után. A március 15-ig, naponta reggel 9 és délután 5 óra kö­zött nyitva tartó kiállításon szovjet szerszámgépek és prés- kovács berendezések kataló­gusait mutatják be. Két alkalommal szakmai előadásokra és filmbemutatók­ra is sor kerül. Holnap dél­után 3 órától általános szakmai problémákról, pénteken ugyan­abban az időben pedig auto­mata gépsorokról és présbe- rcndezésekröl hallhatnak elő­adást, láthatnak filmeket az érdeklődők. Az előadásokat az egyetem I. számú nagy elő­adótermében tartják meg. A me/ugazdaság szocialista átszervezésének ide­jén azok az idős emborek fél­lek legjobban a közös gazdál­kodástól, akik kenyerük javát már megették, erejük zömét elkoptatták. Kérdéseik megle­hetősen tragikusan hangzot­tak: Mi lesz velünk? Ki ad nekünk enni? Miből élünk meg, ha már földünk se lesz? Hiába mondogattuk, hogy majd a közös segíti az öre­geket és az állam nyugdíjat, öregségi járadékot ad — az idős falusi emberek féltek a jövőtől. Régebben ugyanis, ha a paraszt munkaképtelenné vált és gyermekei se tudták eltartani, bérbe adta a földjét — akinek volt —, és abból szűkösen megélt. Vagy egysze­rűen: a földért tartották el idegenek. Az átszervezés befejezése óta egy évtized sem telt el. Az állam az első perctől kezdve betartotta ígéretét. Járadékot biztosított azoknak az öreg tsz-tagoknak is, akik már a belépéskor munkaképtelenek voltak, s így csupán azért kapták meg az öregségi jára­dékot, mert beléptek a közös­be. Az állam azonban arról is gondoskodott, hogy a közösbe adott föld után a tsz rend­Bütörújdonsúgoh Mezőkövesdről Egyszer sem értek el olyan •jó eredményeket a Mezőkö­vesdi Asztalos és Kárpitos Szö­vetkezet dolgozói, mint az el­múlt esztendőben. A 120 dol­gozót foglalkoztató kisipari szövetkezet évi árutermelésé­nek, illetve szolgáltatásainak értéke megközelíti a 12 mil­lió forintot. A tervezett nye­reséget több mint 50 százalék­kal sikerült túlszárnyalniuk. Összes nyereségük 921 ezer fo­rint, s így a törzsgárda tagjai­nak az elmúlt évi 14 nap he­lyett az idén egyhavi nyereség- részesedést fizethetnek. Ugyan­akkor jelentős összeget tartalé­koltak is. Az idén jelentősen fejlesztik u szövetkezetét. Már most szinte egész évre le van kötve kapacitásuk. A toegye kiskereskedelmétől pél­dául az előző évi félmillióval szemben az idén már most 4 milliós megrendelést kaptak, öt különböző típusú íróaszta­lukból ezer darabot kér a ke­reskedelem. Nagyon bevált egyik új termékük, az egysze­mélyes padrekamié. Ebből már 1600 darabos megrendelést kaptak. Az egész országban ismertek csővázas Iskolabútoraik. Az idén kétezer iskolapadot szál­lítanak az ország különböző is­koláiba. A szövetkezet szakemberei hamarosan új típusú kisbútor- garnitúrákkal szeretnék meg­lepni a házgyári elemekből épülő lakások tulajdonosait Ügy tervezik, hogy variálható kisbútor-családot állítanak ösz- sze. fp. R.) ■ szeresen fizesse a földjáradé­kot Az is tény azonban, hogy az idős — nyugdíjas és öregségi járadékos — tsz-tagok száma az évek múltával emelkedik, hiszen a tsz-tagok megörege- dése számszerűen nincs arány­ban a fiatalodással. A korsze­rű, a gépi technikára áttérő mezőgazdasági termelésben ugyanis nincs szükség annyi emberre, mint a kisüzemi ter­melés idején volt. Ma már a gépek segítségével egy tsz-tag munkamennyiségben, és érték­termelésben is legalább ötszö­rösére képes annak, amit nem is túlságosan régen a mai idős emberek produkáltak. I ,‘íti‘í k pyt az öregek is. LxUfitK V7,l löbb ezer idős tsz-tag meghatódott véle­ményét, elismerését lehetne most idézni annak bizonyítá­sára, mennyire megváltozott véleményük a közösről, a nagyüzemről, és a saját jövő­jükről is. Megnyugodtak. Nem az következett be, amitől fél­tek. Attól féltek ugyanis, hogy nem lesz kenyerük. Az állam intézkedései azonban ezt nem engedték bekövetkez­ni. A párt és az állam mindig hangsúlyozta, hogy az idős tsz-tagok eltartása, a róluk va­ló gondoskodás nemcsak tár­sadalmi feladat és kötelesség, hanem az egyes tsz-eknek is kötelességük. A rendeletek és törvények csak a megélhetés alapjait biztosítják. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elvek, az agitációs ér­vek — emberségre, tisztesség­re, a szocialista humanizmus­ra érzékeny fülekre és lelkek- re találtak. Ma már aligha van olyan tsz-ünk, amely va­lamilyen módon és formában ne segítené idős tagjait. Szer­kesztőségünk több olyan leve­let kap naponta, amelyekben az idős tsz-tagok megbecsü­lésének módozatairól van szó. Levélíróink beszámolnak az öregek tiszteletére rendezett ünnepségekről, valamint azok­ról az anyagi juttatásokról, kedveskedésekről, amit az öre­gek ilyenkor és általában kap­nak. Az öregek megsegítésének sok-sok módja alakult ki az elmúlt években tsz-einkben. Vannak közösségek, amelyek a mindenkori kenyérnek való búzamennyiséget adják idős tagjaiknak ingyen, szociális se­gélyként. Más tsz-ek nyugdíj­kiegészítés címén rendszeresen készpénzzel segítik idős tagjai­kat. Se szeri, se száma az al­kalmi megsegítéseknek. Elter­jedt szokás például, hogy az idős tsz-tagoknak minden szállítási munkát ingyen, a közös költségére végeznek el. Vannak községek, ahol a kö­zös az idős tsz-tagok háztáji földjét gépekkel megkapáltat- ja, a sorok kapálását meg a fiatalok vállalják. Ugyancsak ingyen takarítják be a háztáji földön termett termékeket is. A gondoskodás ™eór^ mind azt bizonyítják, hogy az emberség a nagyüzemi terme­lésben nem csökkent, hanem megsoks-orozódott. Mezőkö­vesden például a tsz-ek öre­gek napközi otthonát létesítet­tek, ahol kényelmesen és kul­turált körülmények közt, egy­mással beszélgetve tölthetik napjaikat a munkától kifáradt emberek. Ebédet is kapnak és ápolónő van mellettük, aki segít nekik, ha valamire szük­ségük van. Vagy a bánhorváti példa. A tsz-nek 48 öregségi járulékos tagja van. Sokat se- gitenek nekik egész évben. Rendeztek részükre ünnepsé­get, öregek napját is. Most, hogy a zárszámadás elkészült és felmérték anyagi lehetősé­güket, a tsz tagsága úgy ha­tározott, hogy a zárszámadás alkalmával 23 000 forintot oszt szét a 48 idős tagnak. Túlzás lenne azt hogy teljesen gondok nélkül, az anyagi javakban dúskálva élnek az idős tsz-tagok. Az vi­szont mindenütt tapasztalható valóság, hogy fokozódik az öregekről való gondoskodás. Ennek eredménye, hogy nyu­godtak, elégedettek, idős ko­ruk ellenére is örülnek az élet­nek, mert látják, hogy gond­viselőik — az állam és a közös — egyre bőkezűbbek. Szcndrei József Ammún!aszahálycraás a Borsodi Vegyikombínátban. Foto: Agotha Új tudományos intézet Mennyezetig érő könyves­polcok, sok-sok könyv és fo­lyóirat között beszélgettem dr. Németi Lászlóval, a most lét­rehozott — a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó és a minisztérium épületében tevé­kenykedő — Statisztikai és Gazdaságelemző Központ fő­igazgatójával. Az első gondo­latok tolmácsolása után ta­pasztaltam, hogy dr. Németi László nagyfokú szenvedélyes­Hi volt az ózdi keményrobbanás oka? Nyáron újraépítik Szakemberek véleménye szerint is ritka eset történt Özdon január 11-én. A kohá­szati üzemek II. számú kohó­jához tartozó léghevítők kö­blényében robbanőelegy kép­ződött, ami begyulladt. A rob­banásszerű gyors égés megron­gálta a 65 méter magas gyár­kémény felső 8—10 méteres szakaszát, s mintegy 10 méte­res rés keletkezett a gyárké- frvény oldalán. Négy nappal az eset után bravúros robbantást hajtottak végre az ÖKÜ dol­gozói. A detonáció szinte al­kotórészeire „rázta” a kémény felső szakaszát. Röviddel a robbantás után •bár újra üzemelt az I. és a kt-es kohó. majd néhány nap hiúivá a szokatlan módon blegrövidített kémény csúcsán äs fekete füst gomolygott. Most tájékoztatást kértünk Kiss Antal vállalati főmecha- bikustól: mi idézte elő a kö­blényben a robbanőelegy kép­ződését? Előfordulhat-e ha­sonló eset? Mi lesz a csonka kéménv sorsa? Nem az első eset volt Kérdésünkre Kiss Antal el­mondotta, hogy a vizsgálat Szerint három tényező együt­tesen okozta a kéménvben a közgyulladást. Az első ok a generátor vízszintes tolózárá­nak hibája volt. A zárószer­kezet nem zárt az előírásnak megfelelően, a kéménybe el- égetlen gáz került. Ugyanak­kor csali két léghevítő volt a kéményre kapcsolva, a huzat kisebb volt a szokásosnál. S a harmadik: ebben az időben szikra, salakszemcse is beke­rült a kéménybe. A gázgyulladást tehát nem személyi mulasztás eredmé­nyezte. A generátor kezelői észrevették a bajt, de már gyors beavatkozással sem tud­ták a robbanásszerű égést megakadályozni. Ä tolózár műszaki hibája nem egyedülálló eset. Az ÖKÜ krónikája három hasonlót is feljegyzett. Az első alkalom­mal a léghevítő hidegszél-veze- téke robbant fel, másodszor a füstgázszelep rongálódott meg. A harmadik esetben nem tör­tént kár. A kohászok elmon­dották, hogy többször hallot­tak a kéményből erős szuszo- gásszerú hangot, s ez is a toló­zár konstrukciós hibáját iga­zolja. Az ország minden kohászati üzemében és sok külföldi or­szágban ugyanolyan tolózárat használnak mint az ÓKü- ben. Mégsem észleltek még se­hol hasonló esetet. Mi lehet az oka? Az Özdi Kohászati Üze­mekben az égetendő gáz por­tartalma tízszer több, mint más üzemben. A por a zár- szerkezetben lerakódik, szinte sűrű iszapot képez, s ez okoz­za a rossz záródást. Kiss Antal elmondotta, hogy a hasonló esetek elkerülése vé­gett intézkedési tervet dolgoz­tak ki, melynek megvalósítá­sával kizárják a gázrobbanás lehetőségét Addig is, amíg ez megvalósul, kéthavonként szét­szerelik és megtisztítják a zár- szerkezetet. A legfontosabb pe­dig: folyamatban van a gáz­tisztító kapacitásának bővíté­lodern ipari mese... Csökkentett lamaci tussal A csonka kémény jelenleg csökkentett kapacitással, keve­sebb léghevitövel üzemel. A Kohászati Gyárépítő Vállalat dolgozói most készítik a szak­véleményt, melyben meghatá­rozzák, hogy az eredeti ma­gasság megépítése előtt hány métert kell még lebontani, hogy az újraépítés biztos ala­pon történjék. Az építési mun­kákat a soron következő III. számú kohó nagyjavításának időpontjára tervezik, amikor kikapcsolása nem okoz zavart a termelésben. Tóth Istváu séggel végzi kutató-, elemző munkáját. Tudomány iránti szerelme hatalmába kerített és az előre elképzelt kérdéseket zsebrevágtam. Csak figyeltem és jegyzeteltem. A főigazgató tájékoztatott arról, hogy fel­adatuk a közgazdasági jellegű információáramlás megszerve­zése, a különböző adatok gyors feldolgozása és a minisztérium részére olyan információk biz­tosítása. amelyek megalapozot­tá teszik a gazdasági döntése­ket A gazdaságelemző központ a közeljövőben jelentős segítsé­get kíván nyújtani a mező- gazdasági nagyüzemeknek az­zal, hogy a begyűjtött adatokat gyorsan értékeli és rövid ősz- szefoglaló .elemzéssel rend­szeresen közreadja. Ezzel ja­vítja a mezőgazdasági nagy­üzemek tájékozottságát, ami végső soron a jobb gazdálko­dási eredményekben realizáló­dik. Takács Imre Ez a mese nem királyfiakról és királylányokról szól. Főszereplői gépek, emberek, igazgatók. Történt az elmúlt évben, hogy a Diósgyőri Gépgyár % előtt nagyszerű üzleti lehetőség adódott. Nem tétováz- !> tak, hiszén fontos külföldi piac megszerzéséről volt szó. T Hirn’év és dollármilliók egyaránt szóba kerültek, s vé- S gül is hozzákezdtek a termék, egy bizonyos gépfajte ■? gyártásához. A kollektíva, bátran mondhatjuk, mindent X megtett: terv szerint, jó ütemben haladt a munka. Valami azonban közbejött... ]f Ez a valami az egyik budapesti vállalat, amely a gépek 4. kapcsolószekrényeinek szállítását vállalta. Először no- 4 vemberre, aztán december >31-re, aztán ... A gépek ré- X gén elkészültek, szállítani lehetne őket, csak a kapcsoló- szekrények hiányoznak. Tanúja voltam, amikor a diósgyőri vállalat illetékes í igazgatója telefonon beszélt a budapesti céggel. Kért és f fenyegetőzött, mindhiába. Pedig, ha a gépek e hónap- & ban nem jutnák el a külföldi piacra, meg kell hátrál- T niuk a konkurrencia előtt,, s évekre elvesztenek egy * nehezen megszerzett piacot. A néhány nappal ezelőtti 4 telefonbeszélgetés nem hozott eredményt. Hogy azóta V történet-e előbbrelépés, nem tudom. De a történteken £ el kell gondolkodni. S nemcsak nekem, s nemcsak a V diósgyőri vállalat ^dolgozóinak, vezetőinek, hanem azok- X nak is, akik ilyen esetekben közbeléphetnek, vagy kö- f telességük lenne közbelépni. X Mert a budapesti vállalat kötbért fizet ugyan a szál- »S litási határidő be nem tartásáért, de ez az összeg egye- % nesen nevetséges ahhoz képest, amit a Diósgyőri Gép- $ gyár és a népgazdaság veszít, ha a gépek néhány napon y belül nem jutnak el a megrendelőhöz. Az illetékeseknek olyan intézkedéseket kellene fo- 4 ganatosítaniuk, olyan közgazdasági szabályozókat élet- |] be léptetniük, amelyek egyszer s mindenkorra elvennél: 4 a budapestihez hasonló vállalatok kedvét a határidők * és szerződések be nem tartásától. Az olyan szankciói: a mint például a kötbér, láthatjuk, nem képes betölteni f ezt a szerepet. Modern ipari mese? Sajnos, sokkal több annál: ke serű és szomorú valóság. Nyikes Imre Ismét megMrdették a Edsállattenvssztési versenyt állattenyésztési versenynek Hisszük, hogy elsősorban a fa­lusi háziasszonyok 1969-ben is előkelő helyet vivnak ki ma­guknak. Első helyen a Magyar Nők Országos Tanácsa, az érintett területeken pedig a helyi nő­tanácsok a patronálói a kis­állattenyésztési mozgalomnak. Ez a téma most ismét napi-, rendre került. \ Az évek óta folyó baromfi-, tenyésztési verseny ugyanis] nagymértekben hozzájárult! ahhoz, hogy az intenzív, nagy1 hozamú fajták elterjedtek és a! lakosság ellátása is megfele-« lóén fejlődött. Egy most ki-] adott körlevél szerint a nő-1 tanács a Mezőgazdasági és] Élelmezésügyi Minisztérium-! mai és a Szövetkezetek Or-1 szágos Szövetségével karöltve) ismét meghirdeti a baromfi-, tenyésztési versenyt. A félté-] telek kiírásánál a népgazdaság,! a termelőszövetkezetek, illetve1 a háztáji és kisegítő gazdasá-J gok, nem utolsósorban a fo-. gyasztók érdekeit vették figye-] lenibe. . Alapvető cél: a piaci igé-] nyék kielégítése, igazodva az! új gazdasági mechanizmus kö-1 rülményeihez. Ezért — mint a! felhívás is hangsúlyozza — az. 1969. évi versenyt a nagyobb] hozamok és a termelés gazda-, ságossága növelésének irányá-1 ban célszerű fejleszteni. ! Szerepet kapnak a mezőgaz-' dasági társulások is, de végső] soron a háztáji és kisegítő gaz-, daságoltban nyílik a legtöbb le-] hetőség a feltételek teljesítésé-! re. A népgazdaságnak, elsősor-, ban az exportkötelezettségek! teljesítése miatt több hízott, árura van szüksége. A hízott] liba, annak is a mája, kere-. sett cikk a tőkés piacon. Ha-] sonlóképpen jelentős exportot! bonyolítunk le a házinyúl hú-« sából. A háztáji és kisegítő1 gazdaságokban mindezek elő-, állíthatók és rendkívül kifí-1 zetődő befektetést jelentenek. ] Megyénkben már eddig is ■ tiszteletre méltó hagyományai] és eredményei vannak a kis-.

Next

/
Thumbnails
Contents