Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-08 / 56. szám
6SZAK-MAGYARORSZÄ© finnek mi a véleménye? s» Sagykismárczi tala tóunkásőr, az ÖKÜ védőételüzemének vezetője: •— Húsz évvel ezelőtt gyalog jártam dolgozni. Most is ügy járok. Nem mintha jólesne minden reggel 3 kilométert gyalogolni, de még mindig nincs közvetlen buszjárat a Rudas utcától a gyárhoz. Pedig már a vidékieket ’s a gyár kapujáig szállítják. Hogy város-e Özd? Akkor lenne az, ha Itt is mindent ügy lehetne kapni, mint más vórosban. Az alapvető élelmiszercikkekkel nincs baj, Üe sokszor nincs az üzletekben szalonna, húsból nincs Választék, s máshol már meg- c8ömörlenek a primőr áruktól, mire mi megláthatjuk. Húsfeldolgozó üzemünk is Jan. De a sertés ide már belsőségek nélkül érkezik, ^rról nem beszélve, hogy az ország legdrágább piaca Óz- üon van. Még az egri kolák- nak is megéri ide utazni. A Járos gazdáinak már rég konkurrenciáról kellett volna gondoskodniuk. Többet kel- ]®ne egy ilyen ipari várossal tórődni... Nyáron vendégeim jöttek. Először jártak. Ozdon. Nem Ehettem el őket megnézni városunkat. Mit is néztek Jolna? A gyáron kívül ml látnivaló van itt idegenek fámára? Még azt is szé- Ijelltem mondani, hogy Özd Borsod megye második vámosa. Megkérdezhették volna: tóilyen lehet a többi? Pedig keretem ezt a várost. Itt Rulettem, itt nevelkedtem. El se tudnának már engem tónen zavarni. Amikor a tóunkásőrség megalakult, je- tóntkeztem. Nagymama vagyok már, és még most is tóunkásőr. Van azért itt mit '’éden:! Rller Ital, ^tódálkodási Vállalat igazgatója: — Nem lehet egyértelműen Viaszolni a kérdésre. Özd tóár sok szempontból túlnőt- a községek jellemzőit, ózonban még több vonatkozásban nem éri el a városi rangot. Köztisztaság szem- bpntjából is több mint köz- Se2, de még korántsem vá- tós. Béke-telepünk például tóéltán nevezhető annak, Ugyanakkor Ózd utcáinak csaknem felénél nincs megölelő csapadék-elvezető öndszer, hiányosak a járdák, útburkolat nem megfele- ’?■ Tavasszal, ősszel bokáig füppedünk az iszapba, a sár- pyáron ugyanúgy süppedünk, csak éppen a porba, pácán úgy is nevezik: Ózd, a P°f városa. És ez így igaz. yü’Pontu több tonna vörös Por hujj i városunkra, be- *®Pl a házakat, az utcákat, a ’ovényzetet. Sok helyen még Jphát sem lehet miatta kite- eRetnl száradni, já lehulló több tonna por yüatt özd speciális helyet tóslal el a városok között. A ’sztaságot is csak speciális ®Zközökkel lehetne öiztosí- Ez egyben azt is jelenti, hogyha más városban 100 köztisztasági alkalmazott szükséges, akkor itt legalább a háromszorosára lenne szükség. Sajnos, erről csak feltételes módban beszélhetünk. Ugyanis senki sem veszi figyelembe városunk speciális helyzetét. A városnak mindössze egyetlen seprőgépe van, az sem önfelsze- dős, nem olyan, ami ezt a szörnyű port felszívná. A meglevőt sem mindig használhatjuk, csak ha permetezésre is van lehetőség. Gyakorlatilag Ózdon még mindig a hagyományos módon takarítunk, vesszőseprővel. Ez ugyan a papírt és a szemetet felszedi, de a port nem, csak felveri! Még a háztartásban használt cirokseprő is nagy fejlődésnek számítana nálunk, de erre nincs lehetőség, mert akkor négyszer annyi munkaerőre lenne szükség. Hóeltakarításra is csak 70 ezer forintot kaptunk egy évre. Már elfogyott. Ha újabb havazás jönne, nem tudnánk eltakarítani. A tisztaságról a Városgazdálkodási Vállalatnak kell gondoskodnia. De még saját tisztaságunkat sem tudjuk biztosítani. Nincs telephelyünk, öltözőnk, fürdőnk. Köztisztasági alkalmazottaink munka után piszkosan, hanoKsam mennek hn-r- Tetejében r*ég optlmfstAtc nem lehetünk K k/Wti**t,'náv«' fnc- dítliatá fcsszea évről é>«-e Közős érdekeltséggel a fogyasztókért A UlISií é@ a fersiseiök kapcsolatáról Bestéig»étén Tóth József igfusgatóval A Művelődésügyi Minisztérium kétnapos szakmai tanácskozásra hívta össze a megyéié és megyei jogú városok biológus szakfelügyelőit Sárospatakra. Az értekezleten részt vett a minisztérium képviseletében dr. Éhik Györgyné főelőadó, Borsod megye művelődésügyi osztályát pedig Hegedűs Andor tanulmányi felügyelő, Boros Barna és Porkoláb Albert megyei szakfelügyelő képviselte. Kedves vendége volt továbbá az értekezletnek Hermann Siegfried egyetemi tanár Haliéból. Az értekezleten a biológia oktatásának időszerű tantervi és módszertani kérdéseit vitatták meg, s közben a Rákóczi Gimnáziumban Hajdú András tanár által tartott bemutató tanításon is részt vettek a szakfelügyelők, akiknek a tiszteletére Sárospatak városi Tanácsa fogadást adott. Az ország különböző részeiből megjelent vendégek megtekintették a Rákóczi-vár és az ősi kollégium nevezetességeit, többek között az iskolatörtc- neti múzeumot és az állandó Comenius-kiállitást is. vagy gyümölcs, rendszerint a boltot marasztalják el és nem a termelőüzemet. Azt viszont mindenki tudja, hogy nincs az a kitűnő kereskedelmi tevékenység — bár hellyel-köz- zel ezzel is baj van —, amely a rossz áruból jó árut tudna csinálni. Az osztályozással, a csomagolási technikával lehel ugyan bizonyos szépítést végezni, de ez nem jelent egyel a minőség javításával. A kérdésre tehát azt felelhetem: a minőség javítása nem a m: boltjainkban, hanem elsősorban a termőföldeken dől el — Milyen a vevőkkel vah kapcsolaUik? — Úgyszólván valamenny nagyobb vevőnket sikerül megtartanunk, annak ellenére hogy az értékesítő csatornái kínálata növekedett. A forgal mi célkitűzéseknél más me gyék példája nyomán mos mi is figyelembe vettük a kü lönböző fejlesztési lehetősége két. Forgalmunk nemcsak : zöldség-gyümölcs árukból nö vélhető, Ezek mellett igén; mutatkozik arra is, hogy egye boltjainkban foglalkozzunk a egyéb mezőgazdasági cikkel — termény, füstölt áru, cső magolt fűszerek, élelmiszerei: italáruk — értékesítésével is A legfőbb cél azonban - mondotta beszélgetésünk vé gén Tóth József — a közös ér dekeltség megteremtésével kö zelftcni a termelői, kereslte delmi és fogyasztói érdekek hez és helyre állítani a bizal mat az egymásra utalt szer vezetek közöttOnodvári Miklós Elismerés a Blh-nak A Borsodi Vcgyikombimii karbantartási főosztálya a/, elmúlt esztendőkben olyan üzemfenntartási ügyviteli rendszert dolgozott ki, amely rövid idő alatt országos hírre tett szert. Ezt tartják a hazai vegyiparban a legjobban működő, ilyen irányú szervezetnek, legutóbb a Magyar Vegyipari Egyesülés mérnöki irodájának egyik munkacsoportja kétszer is tanulmányozta a BVK karbantartási ügyvitelét, hogy a Dunai Kőolajipari Vállalatnál is hasonló módon szervezhessék meg. Az értékes tapasztalatokért a Magyar Vegyipari Egyesülés levélben is kifejezte köszönetét a BVK-nak. csökken, pedig Ózd új területekkel bővül. De a szemetet, a hamut egyelőre még lovas kocsival hordjuk. Hogyan érezhetnénk hát városnak Özdot?... Miért nem szembiztosak a női harisnyák? Miskolc és Tapolca között a rég! út már nem bírta a megnövekedett forgalmat, több helyen kátyúk, hepehupák tarkították. Már épöt az új. amely az egyetem előtti kanyart levágva, megrövidíti és meggyorsítja a közkedvelt fürdőhely megközelítését. Sz. Gy. % ma faióbabák bölcsőiénél tét. A fiatalabbak talán már el sem tudják képzelni, milyen szép is volt vasárnaponként az utcán sétáló fiatalok sokasága. Mint a virágos tarka rét... Kovács Jánosnc korán özvegy maradt, két gyerekéi is elvesztette. Most már csak a munkájának él, erre fordítja szinte minden erejét. Szívesen. büszkeséggel sorakoztatja az asztalon a babákat. ..akik" tüdőszín delhiből, fehér purgamenből, tibaszin anyagból és még ki tudja hányféle más anyagból készített ruhákban pompáznak. Foncsik hajú lányok, fejdísz- szel ékesített menyasszonyok, sátorral, azaz rojtos leendővel díszített menyecskék. An nak idején otthonra kiskéhdö kellett, de volt esavaritós kendő is. ..Szürke" vasárnapra is más viselet kellett u templomba, vagy az utcai „karoláshoz", és nagy ünnepekre is más. A taráinknak, a szentistvániaknak ugyancsak más. — Mint a virágos tarka rét, olyanok voltunk... A mostani divat? A mini? A fiatalok dolga, ők már az újat szeretik, ez természetes. De mi, ill a részlegben szeretnénk megmutatni mindenkinek, milyen szép is volt a tégi viselet. Legalább a babákon lássák. Én magam is szeretném leldolgozni pontosan az egészet, őrizzük meg a babákon... A babákon, amelyekből Kovácsáé lakásán is sok látható. Nagy gonddal, szeretet- lel, hozzáértéssel elkészített munkák, pályázatokra szántak, pályadíjat nyertek. Minden évben van pályázat, minden évben elkészül néhány különösen szép, értékes baba. — NAGYON SZERETEM a munkámat, és az itt dolgozók valamennyien nagyon szerelik, szépen dolgoznak. Ha nem szeretnék, nem is tudnának szépen dolgozni. Talán senki nem haragszik meg, ha azt mondom, hogy a mi népviseletünket tartom a legszebbnek az országban. A babákon is látszik. Csak nézzék meg. Hát nem gyönyörűek? <pi) VARRÓGÉPEK ZAJÁTÓL hangos az a helyiség, ahol a matyó babák születnek. Gépek zajától és hatvan asszony szorgoskodásától, beszédétől, mert hatvan asszony „bábáskodik” a messze földön híres matyó babák „születésénél”. Évente mintegy 50 ezer darab baba készül itt, a mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezet műhelyében, de talán még több is elkelne. Mert népszerűek, kapósak n színes népviseletbe öltöztetett babák, főleg külföldön. Itt dolgozik a részleg irányítójaként, szocialista brigádvezetőként egy idősebb asszony, Kovács Józsefné, a szövetkezet egyik alapitó tagja. Kövesdi asszony, aki — mint annyian itt a környéken — szinte beleszületett a színes népviselet, a matyó népművészet szereidébe, melynek később sok tudatos foglalkozás után értőjévé, mesterévé is váll. Sok köze van a babák szépségéhez, népszerűségéhez. — Édesanyám nagyon szépen hímzett, és mi gyerekek is korán megtanultuk. Nagyon szerettük a népvíseleA tíz évvel ezelőtt alakult megyei szövetkezeti értékesítő központok (M£K-ek) alapszabály szerinti feladata a tagszövetkezetek irányítása, ellenőrzése és érdekképviseletük ellátása volt. Az idő azonban, mint sok mást, ezt is megváltoztatta: ma már szinte kizárólagosan forgalmazó, feldolgozó szerepet töltenek be és a tagszövetkezetek érdekképviseletét az azóta megalakult területi tsz szövetségek látják el. Ugyanakkor a MÉK-ck tevékenységében, különösen az új gazdasági mechanizmus bevezetése óta fokozatosan előtérbe került a közgazdasági módszerekkel történő szabályozás és a legfontosabb vállalati érdekeltség, a nyereség tömegének növelése. A mi MEK-központunk jól dolgozott 1968-ban és nem kisebb célokat tűzött maga elé 1969-re, mint: az ipari területek lakosságának friss zöldséggel, gyümölccsel való jobb ellátását, a minőség állandó javítását, a termelők és a fogyasztók jobb összhangjának megteremtését. Lényegében ez az 1969 évi terv alapja. Tóth József igazgatóval a végrehajtásról, a tett, vagy a folyamatban levő intézkedésekről beszélgettünk. — Van-e szó korszerűsítésről? — Igen. Minden tekintetben erről kell beszélnünk, bár ez még nem jelenthet és nem is jelent átszervezést. A fő feladat most az 1969-es év termelésének és forgalmazásának jó megoldása. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy bármiféle átszervezéssel bizonytalanná tegyük ennek sikerét. Ám a jelenlegi MÉK- eket mindenképpen korszerűsíteni kell, hogy jobban megfeleljenek az új gazdaságirányítási rendszer követelményeinek. Az újjáalakított szervezetben a termelői érdekeket jobban kifejezésre kell juttatni. — S a fogyasztók érdeke? — Szintén nem hanyagolható el. De ez bizonyos tekintetben egybeesik a termelői érdekekkel is Hiszen csak az a kereskedelmi szerv prosperálhat tartósan jól, amely a fogyasztót. a lehető legjobban kiszolgálja. Az elv, hogy egyetlen szervezet se kerüljön monopolhelyzetbe és a közöttünk levő verseny a fogyasztók megnyeréséért folyjon. Hiszen: a fogyasztó is azt a szervezetet ismeri el, amely neki a legelőnyösebb, legudvariasabb ajánlatot teszi választékban, minőségben és árban egyaránt. A magunk részéről készek vagyunk az ennek megfelelő szervezeti megújhodásra, a korszerűsítésre. De az látszana célszerűnek, ha a MÉK-ek a benne részt venni akaró tsz-ek és fogyasztási szövetkezetek közös vállalataként működnének tovább, amelyhez az állami gazdaságok is csatlakozhatnának, és így a MÉK a részvevő partnerek egyenrangú érdekeltségét, vertikális kooperációját valósítaná meg. — Milyen példával tudná ezt közelebbről is megmagyarázni? — Közismert, hogy mi nemcsak a megye termelési helyzetét, hanem az országos árukínálatot is jobban ismerjük, mint egy-egy szövetkezet. Éppen ezért esetenként gazdaságtalannak tűnik, hogy egyes szövetkezetek külön-külön végeznek országjárást egy-egy cikk beszerzése, vagy értékesítése ügyében. Mindezt mi — szolid közvetítő jutalékért — a fel országgal naponta érintkező diszpozíciós tevékenységünk útján felkutatjuk, vagy értékesítjük, esetleg a szállítást is megszervezzük. — Szó esett a minőségről. Mit ígér a MÉK? — A helyzet az, hogy a vevő részéről a minőség kérdése mindig a kereskedelemmel szemben vetődik fel. Ha rossz a boltban árusított zöldség, készségesen tájékoztat a gyár gondjairól, terveiről, az előforduló hibák okairól. — Gépeink többségén még a régi típusú kötőtűk „horgolják” a harisnyákat. Amint többszöri alapos vizsgálataink kiderítették, ezek a tűk nem alkalmasak százszázalékosan hibamentes gyártásra. Oldalaik idővel kikopnak, borotvaéles- ségűvé válnak. Így gyakran megsértik az elemi szálakat. — Mit tud tenni a gyár a hibák kijavításáért? — Megkezdtük e tűk fokozatos lecserélését. Néhány hónappal ezelőtt sikerült új típusú, nyugatnémet tűket beszereznünk. Ezek más rend- ^szerben működnek, így a már 5 említett kiéleződés nem for- 5 dúlhat elő. Harisnyáink ter5 mészetesen később sem lehetnek százszázalékosan szem- biztosak. hiszen például a vékony szálú harisnya elérni sza Iái 5 századmilliméter átmérőjűéit és a legjobb technológiával sem lehet olyan erős fonalat gyártani, amely a különféle erős igénybevételeknek ellenáll. A fogyasztók megnyugtatására azonban elmondhatom. hogy a jövőben igyekszünk a harisnyák kezelésével, tárolásával, illetve használatával kapcsolatos tudnivalókról megfelelő tájékoztatást adni. Ezenkívül új gépek, új technológiák bevezetésével állandóan csökkentjük a harisnyái: előállítási, gyártási költségeit, is, ami a fogyasztói árak folyamatos csökkenésében mutatkozik majd meg. Sok a panasz a harisnyákra. Egyes kereskedelmi szakemberek szerint a harisnyák — elsősorban a vékony szólóak — nagy része aíért válik idő előtt használhatatlanná, mert a nők többsége hétköznapra. munkában is viselt a nem erre a célra készült vékony szálú harisnyákat is. Természetesen előfordulnak valódi minőségi hibák is. A már említett vékony szálú női harisnyák a Budapesti Harisnyagyár pesterzsébeti üzemében készülnek. A csaknem négyezer dolgozót foglalkoztató gyár főtechnológusa ÚTÉPÍTŐK Biológnsok értekezlete Sárospatakén
