Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-08 / 56. szám
4 ÉSZAK-MAGYARORSZAG Pályaválasztási tapasztalatai! és mM Szerencsen A SZERENCSI ' járásban is központi gond napjainkban az általános iskolából kilépő fiatalok pályaválasztása, s az, hogy a továbbtanulni szándékozók milyen fajta középiskolában, vagy egyéb középfokú tanintézményben szeretnék tudásukat fejleszteni, s ezek a kívánalmaic mennyire állnak összhangban a lehetőségekkel és a szakemberképzés népgazdasági kívánalmaival. S gond ezen belül: miként alakul a továbbtanulni szándékozók között a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya? A járási tanács végrehajtó bizottsága még januárban felmérte a járás helyzetét, és visszamenőleg felállította három esztendő mérlegét. A felmérés és az ezt követő munka azt célozta, hogy a fizikai dolgozók gyermekei mind többen kerüljenek felsőfokú oktatásra, s ennek első lépcsőiéként az e kategóriába tartózó gyermekek közül a legtehetségesebbek a gimnáziumot, illetve a tagozatos gimniázumi osztályokat válasszák, ezzel mintegy az egyetemi, főiskolai továbbtanulás lépcsőjére lépjenek. A járás viszonylag szerencsés helyzetben van, hiszen három gimnázium is van a területén (Szerencs, Tokaj, Abaújszántó). Van ezenkívül még mezőgazdasági szakképzést adó középiskola Abaúj- szántón, és van kétféle szakiskola is Tokajban. Az előzetes jelentkezések, az irányulás felmérésének tapasztalatai a pályaválasztással foglalkozó társadalmi szerveket, .elsősorban a járási tanács művelődésügyi apparátusát további munkára, a jelentkezéseken belüli arányok finomítására, illetve a szülőkkel való kapcsolat ismételt felvételére, általában a pályaválasztás befolyásolására sarkallták. A járás a felügyelői hálózaton keresztül irányítja e tevékenységet, a munka gyakorlatilag az iskolákban realizálódik. A felsőtagozatosok osztályfőnökeinek kiemelt feladata a gyermekek képességeinek, hajlamainak feltárása, az egyes pályák megismertetése, megszerettetése, és p szülőkkel való kapcsolat ápcüása. 1 SSS&i szerint a továbbtanulásra történt jelentkezés számszerűségében és minőségében egyaránt megfelelő szintű, felfelé ívelő tendenciát mutat. Az egyes iskolatípusokba történt irányulásnál, mint azt a végrehajtó bizottság is megállapította: sok a szakmunkásképzés és a szakközépiskola iránti érdeklődés, visszaesés tapasztalható a gimnáziumnál. A szerencsi járásban is csakúgy, mint más vidékeken a fizikai dolgozó szülőkben erősen él az a szemlélet, hogy a gyermek olyan iskolafajtába menjen tovább tanulni, ahonnan a legrövidebb idő alatt kenyérkereső emberként léphet ki. Az elmúlt évben 1418 gyermek végzett a szerencsi járás általános iskoláiban, közülük 1153 jelentkezett továbbtanulásra. 978 volt a fizikai dolgozók gyermeke, vagyis az ösz- szes továbbtanulásra jelentkezőnek 84,8 százaléka. A gimnáziumba jelentkezett és a gimnáziumba felvett tanulók száma nagy eltorzulást mutat, mert például a 150 jelentkező helyett 211 került ebbe az iskolafajtába, közülük 188 fizikai dolgozó gyermeke. A szakközépiskolákba viszont jóval kevesebb jutott be, így az innen kimaradtak, tehát nem is a legjobb tanulóanyag került akarata ellenére gimnáziumba. Ez a kép nem áll egyenes arányban azzal a törekvéssel, hogy a fizikai dolgozók legjobb gyermekei foglalják el a gimnáziumi férőhelyeket, és a Szerencsi járási Tanács Végrehajtó Bizottságának e hároméves adatok ismeretében úgy kellett határoznia, hogy a pályaválasztási tanácsadást, a pályaválasztás segítését még differenciáltabbá kell tenni a hátralevő időben, különös figyelemmel a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeire, és a gimnáziumi továbbtanulás egyetemi feltételhez is elvezető oldalára. A járási tanács apparátusa és a pályaválasztásban tevékenykedő szervek tanácsadó, irányító, felvilágosító munkája mellett szükségesnek mutatkozna a konkrét, anyagiakban megmutatkozó támogatás is. A végrehajtó bizottság felhatalmazása alapján a vb elnökhelyettese megkereséssel fordult a járásban levő üzemekhez és vállalatokhoz, hogy ösztöndíjak létesítésével és egyéb anyagi támogatással is segítsék a középiskolákba kerülő lehetséges munkás- és parasztgyermekek gondtalanabb, jobb körülmények között folytatható továbbtanulását. A járás legalább 15 —20 tehetséges gyermek részére szeretne ilyen társadalmi jellegű ösztöndíjat biztosíttatni a helyi üzemekkel, ipariakkal és mezőgazdaságiakkal egyaránt. A GAZDÁLKODÓ I szre|pk ről történő társadalmi segítésre már van néhány szép és jó példa. Mi is szeretnénk hinni, hogy a szerencsi járás gazdálkodó szervei, anyagiakkal rendelkező intézményei, átérezve a munkás-paraszt fiatalok továbbtanulásának fontosságát, egyben saját szellemi munkaerő-utánpótlásuk biztosításának szükségességét, megtalálják a segítés módját. Benedek Miklós Mazsaroff Miklós képei a Szőnyi-terem ben Mazsaroff Miklós Miskolcon élő festőművész egy évtizede állandó szereplője a megyei és országos képzőművészeti kiállításoknak. A Képcsarnok Vállalat kiállító termében, a miskolci Szőnyi István teremben . már harmadik alkalommal jelentkezik egyéni kiál- litással. A grafikusként és festőként egyaránt ismert művész most 34 festményét — pasztelleket és olajtemperákat — mutatja be. 1 Terefere a szünetben Mazsaroff a közelmúltban többféle külországban járt, többek között Olaszországban, J ugoszláviában, Bulgáriában. Járt nyugat-európai államok egész sorában is, azért emeltük ki a sorból az előbb említett országokat, mert kiállításának anyagán az ezekben szerzett élmények tükröződnek leginkább vissza. A Szőnyi István terem falain látható 34 festménye legújabb munkái közül való. Az olasz és bolgár utak emlékei, néhány hazai ihletésű, többségében havas tájrészlet és egy-két csendélet reprezentálja a művész legutóbbi alkotóidőszakát. A bolgár és olasz tájak között az azonos témák variációit is megtaláljuk, gyakoriak a haragos kék tenger, mellette a sziklás pari, Szicília rideg hegyei. Máskor lá- gyabb tónusok váltják a szigorúságot. Mint például a Hajnal a Messinai öbölben című képén is A két ország tengerpartján, a Fekete-tenger, az Adriai és a Földközi-tenger mellett kapott benyomások többségben homorúbb tónusokban jelentkeznek, kivételt leginkább a Sozopori kikötő című. élénk, derűs táblaképe jelent.. A hazai témájú képek I—■ mint már einlítettük többségben téli időszakot át' ! rázolnalc, havasak, világosat' | bak — és fagyos képeik®1 meghazudtolva — derűsek. A kiállítás anyagát szelt' i lélve, s összehasonlítva j Mazsaroff több éves munka*' ; ságával, egyre jobban kiérz^ j nek sajátos stílusjegyei, markánsabbak témamegkW Ütésének vonásai. Mind gyalí' rabban tűnnek fel képein ,s citromra emlékeztető Uoroif' jú fák, az ellenfényben két' be játszó kontúrokat kapó *ö' törzsek, s helyenként az körvonalakkal kirajzolta' Hazai képei általában részig tezőbbek, az útiélmények!; tükrözőknél jobban töreks®,1' « nagy egész meg fogalma^ sara. Mazsaroff Miklós Szőnyi rém beli kiállítása érteid számadás egy nagyon térin® kény művész legutóbbi szakáról. Szívesen ajánljuk 8' érdeklődők figyelmébe. A tárlatot, amely márci^ 21-ig lesz nyitva a Szőnyi remben, március 7-én ken délután negved (í órak . dr. Fekete László, a Miskok városi Tanács vb-elnöke ny1 tóttá meg. (bencdcW \ sátora ;helyi járás A tsz-ek kulturális tevékenységért Az új gazdasági mechanizmusban egyre többet hangsúlyozzuk az emberi tényező munkahelyi szerepét, sokat teAz ózdi népitánc-csoport a hagyományok nyomában A múlt évben több alkalommal is nagy sikerrel szerepeit külföldön — Csehszlovákiában és Lengyelországban az ózdi népi tánccsoport. Itthon is sok városban, községben megtapsolták színvonalas produkciójukat, s már ebben az évben is számos meghívást kaptak. Adorján Lajost, a tánccsoport vezetőjét, megyei táncszakbizottsági tagot kérdeztem meg az évi terveikről, elképzeléseid ől. — Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is a Bükk északi vidékének hagyományA nap szerelmese D,illos Sándor regénye Harmadik kiadásként került az olvasó Rezébe Munkácsy Mihály regényes életrajzának első része: A nap szerelmese. Az egyik legnagyobb magyar festő pályakezdése, életútja bontakozik ki a könyv lapjain. Érdekes, mindvégig izgalmas, megragadó olvasmány. Első ízben 1957-ben, illetve 1958-ban jelent meg Dallos Sándor műve a könyvüzletek polcain, amely a legnépszerűbb, és legjelentősebb alkotása. Az író elbeszéléseiben, regényeiben gyakran fő téma a izegénység, a munkanélküliség, a csavargók világa. Stílusa szuggesztív, a cselek- nénybonyolításnak is igazi mestere. És van egy „nagy’’ ílménye: a szegénység! Talán ?//. a magyarázata plasztikus imberábrázolásánuk, humanizmusának. Az Ásitó inas a könyv fedő- ;apján önmagában is beszél a aenne rejlő mondanivalóról, a sor társadalmáról, s magáról -* „főszerep] őröl”, Munkácsy Mihályról. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegeződnek e kötetben. Az Ásító inas című képre tekintve, és a könyv első oldalait olvasva, önkéntelenül is felvillan az olvasó előtt a kép mondanivalója. Talán saját magát ábrázolja Munkácsy asztalosinas korában? Vagy a kor társadalmának a figyelmét kívánja felhívni a szegény, mesterek kénye- kedvének kitett inasokra? Elgondolkoztató, mesterien megformált cselekményével az életrajzi regény sole ilyen és ehhez hasonló gondolatot ébreszt az olvasóban. Megismerhetjük a századvégi magyar Alföld világát, az egyre jobban kibontakozó í Munkácsy Mihály vívódásait1 első mestereivel és önmagával. A szerző igen szépen ábrázolja a még botladozó festőművész-növendék szerelmeit, amelyek elvezetik egyéni stílusának megtalálásához. Igen nagy értéke a műnek a művész lángolásának, nyugtalan életének és az igen sokat útjába kerülő tragédiáknak emberközslségbe hozó ábrázolása. Tragikus barátságok, tragikus szerelmek sora követik egymást az életrajzi regényben. És az elénk tárulkozó Munkácsy Mihály hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan. Életének buktatói, a tragédiák is mind hitelesebbé, kiteljesedettebbé teszik munkásságát. Dailos Sándor mély emberi érzéssel tárja az olvasó elé a fiatal Munkácsy vívódásait, tragédiáit és szét) emlékeit. Egy-egy résznél a cselekmények szinte magukkal ragadják az olvasót is, szinte együtt él, dolgozik a fiatal festővel. A nap szerelmese, amely igen maradandó élményt nyújt az olvasónak, hamarosan folytatódik. A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában rövidesen megjelenik az Aranyecset — folytatása Munkácsy Mihály életrajzi regényének. Felföldi György I anyagát gyűjtjük össze és dolgozzuk fel. A külföldi turnénkon is tipikusan észak-borsodi hagyományanyagból összeállított programot mutattunk be. Az idén is nagy fába vágtuk a fejszénket. Egy régi lakodalmas tánc anyagának összegyűjtését és betanulását tervezzük, mely a kéretéstől a hajnaltűzig, ahogy régen mondták: a „menyasszony- porkolásig” tart. Az ózdi népi tánccsoport legtöbb esetben saját feldolgozású táncokkal, produkciókkal lép a közönség elé A színpadi szereplést nagyon sok munka előzi meg. A táncok betanulásától illetve betanításától sokkal nehezebb feladat a tánc anyagának összegyűjtése. A tánccsoport célja nem csupán a táncolás, szórakozás és szórakoztatás, hanem az idősek körében még ismeretes táncok összegyűjtése, megőrzése. Adorján Lajos a hagyományanyag gyűjtése közben jutott el egy északi kis községbe, Tardonára. — Nagyon kellemes emlékek fűznek ehhez a kis faluhoz. Egészen véletlenül jutottam el ide. Egyik ipari tanulónk említette, hogy Tardonán évek óta aktívan működik a honismereti kör, melynek vezetője, Tóth József, szintén ipari tanuló. KTSZ-tagok, úttörő lányok és fiúk jegyzetfüzetekkel keresik fel az öregeket, nagyapákat, nagymamákat: hogyan is volt régen...? A honismereti kör tagjai a part és a tanács vezetőinek segítségével szervezték meg a találkozást az idősebbekkel, öregekkel a község művelődési klubjában. Valóságos ünnepség volt! Az est a tanácselnök megnyitó szavaival kezdődött, majd előadás hangzott el a népköltészet hagyományairól, alakulásáról, mai feladatairól. Hatvan-nyolcvanéves emberek nagy figyelemmel hallgatták az előadásokat. A jóízű vörös bor meghozta a hangulatot. Az öregebbek vették át a szót. Ropták a táncot, énekeltek, daloltak, mint fél évszázaddal ezelőtt. A fiatalabb menyecskék is ..sorompóba” álltak. Együtt járták vidáman a lakodalmas táncot, a kéretéstől a a hajnaltűz-égetésig. Gyorsan telt a magnószalag, a jegyzetfüzet. A betelt magnószalagok, jegyzetfüzetek azóta már feldolgozás alatt állnak. Hamarosan a népi táncot kedvelő közönség is megismerkedhet a fél évszázaddal ezelőtti tar- donai lakodalmas tánccal, mely ma már csak öregek emlékében maradt fenn. De az ózdi népi tánccsoport gyűjtése eredményeként megmarad az utókor számára is. — lőth — : szünk az emberért nemcsak , ) anyagi jólét, hanem a kultú* lis felemelkedés érdekében [ Ezért elemezte a Sátoralj3“;, j helyi járási Tanács a tér®»® ! szövetkezetek kulturális *j* g ! kúját. Sokat mond az is. ** » ! a járási tanács első ízben 1 ! lalkozott ilyen feladatokkal A sátoraljaújhelyi járás’• melőszövetkezeteinek gi megerősödése jó hata^j' van a szövetkezeten belül* k.. turális élet kibontakozását»^ A mezőgazdasági termel0^ vetkezetekről szőlő III- ejj vény előírja, hogy a tér®»«) szövetkezetek a szociális. ,e leszlési, részesedési és jöv?jet lembiztonsági alap 0»®’^ kulturális alapot is kép & A sátoraljaújhelyi járás m melőszövetkezetei a kult**® alap felhasználásánál ...jf mindig teremtik meg az hangot a vállalati és igények között. A mezőg**^; sági nagyüzemek nagy sok műsoros estet, orszae* kirándulást szervezett és nanszírozott, jelenték6®^ támogatták a művészeti portok tevékenységét. EZ cséretes dolog, de csak ez 31 elegendő. A szakmai műv®> érdekében az eddigi gyako*. hoz képest a jövőben 40 kell tenni. Fokozni kell a szakmuojji képzést, növelni kell a s körök számát. y Az helyeselhető, hogy á termelőszövetkezetben ie*e ji a könyvtárfejlesztés, de célszerű többségében dalmi könyvet vásárolni. • i a községi könyvtárakba** megkaphatják azokat a teL( lőszövetkezeti tagok. Eh®L] az adott nagyüzem saWfyj gait figyelembe véve, több mezőgazdasági szak*4 vet kell beszerezni. jíti A tervszerű és hatékony' , turális tevékenység csak , biztosítható, ha minden ^ melőszövetkezetben meg’a^.| és jól működik a kultü' bizottság és a mezőgaz^3. nagyüzemek kellően koort*1 jak kulturális feladataik** ^ községi népművelési in^ nyekkel. A pedagógusok**3 cselekedniük kell, nemes*1 iskola falain belül, *‘‘ , azon kívül is. A járási ^ ezen hiányosságok felszá*3 Sára megfelelő határoz#4 hozod l’akáes ‘u,f Megállapadás Tiszaszederkéaybsti Több hónapig tartó vita után elkészült a tiszaszederkényi művelődési ház közös fenntartását tartalmazó tervezet. A két nagyüzem, a Tiszai Vegyikombinát és a Tiszai Erőmű Vállalat vezetői a közelmúltban írták alá az erről szóló megállapodást. Pirinek értelmében a TVK az adózatlan nyereség terhére 400 ezer forintot biztosít a művelődési ház üzemeltetésére, az erőmű pedig a karbantartási munkákat vállalta el, amit a vállalat szocialista brigádjai végeznek majd el. A közös fenntartásról szóló megállapodás létrejöttével a tiszaszederkényi művelődési ház költségvetése rentábilissá váll.
