Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-08 / 56. szám

> ÉSZAK-MAGYARORSZAG Egyetlen esztendő ne sertéstenyésztő munkacsa­pata és Panyi Mihály (mező­kövesdi) dohánytermesztő csa­pata végzett. A verseny har­madik helyezettje Szilvás! Fe­renc egerlövői dohánytermesz­tő munkacsapata lett. Az első helyezettek külföldi, a két má­sodik helyezett munkacsapat belföldi társasutazást kap ju­talmul. A harmadik helyezett csapat tagjait közös költségen színházlátogatással jutalmaz­zák. Az egyéni versenyzők kö­zül — a termelés három fő te­rületén — Bité Szilveszter, An­tal Ferenc és Nagy Imre került az első helyre. A tsz vezetősé­ge és pártvezetősége 40 dolgo­zónak adott dicsérő oklevelet. Az szinte természetes a me­zőkövesdi Búzakalászban, hogy a munkaverseny 1968-ban nem fejeződött be. 1969-ben új ver­senybe kezdenek, folytatva a kialakult vetélkedést. A fel­adatok is újak és nagyobbak, mint tavaly. A tsz tagsága a pártszervezetek javaslatára és kezdeményezésére 1969-ben, a Magyar Tanácsköztársaság 50. évfordulójának tiszteletére kezd egész évi szocialista mun­kaversenyt. (Vége) Szcndrcl József Hogyan é! és dolgozik megyénkben a tsz-parasztság? ezzel a témával fog­lalkozott a Borsod me­gyei képviselőcsoport legutóbbi tanácskozása. Ezt vizsgálta Vaskó Mihály, a megyei párt- bizottság titkárának vitaindító előadása és valamennyi hozzá­szóló. Az elhangzottakat össze­foglalva az alábbi kép alakult ki. Mezőgazdaságunk szocialista üzemei az átszervezés óta je­lentős fejlődést értek el. Ez a folyamat különösen meggyor­sult az utóbbi években, a IX. kongresszus után. Ez az az időszak, amikor megyénk ter­melőszövetkezeteiben is kez­detét vette a munkaerőgond megoldódása. Vagyis megkez­dődött a városokból a visz- szaáramlás és ezzel egyidejű­leg az addig tsz-en kívüliek belépése. Mindez azt bizonyít­ja, hogy! a közös gazdaságok stabilizálódtak, s így a falvak lakói egyre inkább itt keres­ték és várták életük problé­máinak megoldását. Maga a megszilárdulás ok és követ­kezmény is egyben. Mert egy­felől a biztonság vonzotta az embereket, és buzdította mind hatékonyabb munkavégzésre, másfelől viszont a hatékony munka és a megbízható, meg­erősödött szakmunkásgárda is­mét erősítette a stabilizációt. A fokozottabb állami, tár­sadalmi segítség következtében javultak a termelőszövetkezeti dolgozók életkörülményei. Mindezt bizonyítja például, hogy 1961-től napjainkig 60 százalékkal nőtt Borsodban a szövetkezetek kifizetett része­sedése. Az utóbbi négy év kü­lönösen nagy előrehaladását igazolja, hogy 1968-ban 643 millió forintot fizettek ki az 1965-ös 436 millióval szemben. AZ IGEN BIZTATÓ fejlő­dés mellett azonban tapasztal­ható lemaradás is. Okai kö­zött mindenekelőtt az objektív körülményeket kell látni. Me­gyénk sajátos földrajzi adott­ságait, tehát azt. hogy szántó- területünk 54 százaléka lejtős terület, gyenge minőségű, sa­vanyú föld. Ezen túl figyelem­be kell venni a tagság élet­2® éves Ózd on az asztalos ktsz Egy hónap a nyereségrészesedés Ejier ovo csatialt o?ása Az 1968-as esztendő minden sikerével együtt nehéz volt a Búzakalász Tsz-ben. A már ed­dig is elég nagy, 5000 holdas gazdaság 1968. elején egyesült a szomszédos, egerlövői tsz­szel, amely az egyesüléskor meglehetősen zilált állapotban volt. A Búzakalászban kiala­kult módszerek azonban any- nyira jók voltak, hogy szinte változtatás nélkül lehetett al­kalmazni őket az egerlövői te­rületeken, s így a korábbi kü­lönbség egy év alatt eltűnt'. Esztendő közepén már olyan volt a közösség, mintha mindig együvé tartoztak volna. Eszten­dő múltával meg, a zárszám­adáskor együtt örültek az ered­ményeknek. Folytatják a munf<averscn\t A munkaversenyben Barzsó Pálné borjúnevelő munkacsa­pata került az első helyre. A második helyen Mezei József­—, ez a ktsz a megye egyik legjobb szövetkezei' ' nőtte ki magát. Leginkább a bútorter­meléssel, sezlongyóriással ér­tek el sikereket az elmúlt év­ben. Ezért némi szemrehá­nyást is kaptak a tanács ipar­ügyi osztályától, mivel emiatt elhanyagolták a lakossági szol­gáltatásokat. A szövetkezet statisztikájá­hoz hozzá tartpzik, hogy 17 csa­lád nyaralt Hajdúnánáson az elmúlt évben a saját maguk által készített víkendházban. Az idén még egy ilyen nya­ralót szándékoznak építeni. Tovább folytatják a beruhá­zásokat is. Egy bemutatóter­met is szeretnének létesíteni a közeljövőben. A városközpont kialakításá­nak terve már most arra fi­gyelmezteti a szövetkezet ve­zetőit, hogy a jövőben új, egy­séges telephelyet alakítsanak ki a jelenlegi három helyett, amely a város három külön­böző területén foglal most he­lyet, és amely nagyban gátja a még jobb munkának. Vinczc Az elmúlt napokban tartot­ta ünnepi közgyűlését az Óz­di Épület- és Bútoripari Ktsz. A tagság megelégedéssel fo­gadta az egyhavi nyereség- részesedést. A bejelentést Má- tyus Ferenc, a ktsz elnöke tet­te, aki többek között elmond­ta, hogy 1949-ben 13 taggal indultak és mintegy félmillió forintos eredménnyel zártait. A fejlődést leginkább azzal le­het lemérni, hogy 1968-ban 90- en összesen 6,8 milliós ered­ményt értek el. Az út hosszú volt idáig. Ma — mint ezt Jakab István, a KISZÖV főmérnöke elmondta korát és a termelés adott szín­vonalát. Mindezek együttes hatosának következménye, hogy a szövetkezeti parasztság jövedelmi szintje még mindig 20—30 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Különös gondot jelent a já­rulékosok helyzete. Vagyis an­nak megoldása, hogy a járulé­kosság — az ez időszakban végzett munka és a kapott ré­szesedés alapján — „átnőhes­sen” nyugdíjasságba. Ugyan­csak a szociális körülmények problémájánál kell szólnunk a bölcsődék, óvodák és napkö­zik kérdéséről. Köztudott, mennyire megnőtt e tekintet­ben is az igény a községek­ben. Az igazság az, hogy me­zőgazdasági üzemeink a társa­dalmi támogatás mellett sem rendelkeznek olyan anyagi erőkkel, hogy ezt a feladatot rövid időn belül megoldhassák. Hasonló a helyzet a munka- körülmények tekintetében is. Termelőszövetkezeteink nagy részében a munkavédelem szervezettsége, technikai felté­teleinek biztosítása elmarad a _ követelmények mögött. Fürdő, I öltöző és étkezde is csak né­hány helyen áll a dolgozók rendelkezésére. Megoldatlan még a szövetkezeti parasztság üdültetése (megyénkben 1968- ban csak mintegy 0,25 százalé­kuk részesült ilyen juttatási­ban) és a hetenkénti egy pi­henőnap biztosítása, különösen az állattenyésztésben. A TOVÁBBI fejlődés KULCSA, megteremteni az egyensúlyt a népgazdaság két fő termelési ága. az ipar és a mezőgazdaság között. Ez azt jelenti, hogy mindkét terüle­ten fokozni kell a munka ha­tékonyságát. a termelés fejlesz­tésének ütemét, hogy megte­remtődjenek a termelőszövet­kezeti dolgozók életkörülmé­nyeinek, szociális és kulturális helyzetének további javításá­hoz szükséges anyagi eszközök. Ez társadalmi cél, s ebből kö­vetkezően társadalmi feladat, is. Tehát megoldásában az egész társadalomnak együtt kell működnie. b. p. Épül a tapolcai nagyszálló Elvételt hirdet hQr Mezőgazdasági termelés ütemű, folyamatos fej- szükségessé teszi, hogy a lépettekben és a nagyüzemi elekben dolgozó szak­ié rek elméleti felkészültsé- ! W®8felelő legyen. Megyénk ^Mieten dolgozó szakembe- V** Nyíregyházán is lehe- nyílik a továbblanu- Neív A nyíregyházi Sza- Tibor Mezőgazdasági iéjjj Mzépiskola kertészeti és 1 Zeti szakának levelező ta­gozatain felvételt hirdetnek az 1969/70-cs tanévre. A levelező tagozatra felvételüket kérhetik mindazok, akik 17. életévüket betöltötték és mezőgazdasági üzemekben, vagy pedig olyan más munkakörben dolgoznak, ahol a kertészeti, illetve a gé­pészeti tagozaton szerezhető végzettség szükséges. Jelent­kezni 1969. március 30-ig le­het a szakközépiskolán. Cím: Nyíregyháza. Rákóczi út 69. A közős ügy szabályai F' Foto: Szabados György i elháborodva és reménykedve vont félre a közelmúlt­ban egy traktoros a műhely sarkába. Nézzem meg ezt a cédulát, hogy mit tettek vele. Tíz százalékot levon­tak a részesedéséből, az pedig ezer forint is lehet. Mindezt azért, mert két napra elment kukoricát törni! Kiváncsi voltam magam Is, ezért később az irodában elő­hozakodtam a sérelemmel. A rejtély hamar megoldódott. Elém terítették ugyanis a belső szabályzatok egyikét. Eb­ben azt olvashattam, hogy a szövetkezetben két igazolatlan nap büntetése pontosan 10 százalék részesedéscsökkentés. Az én emberem pedig engedély nélkül, sőt tilalom ellenére in­dult kukoricát törni, méghozzá nem is a háztáji földre. Te­hát. .. Tehát az ítélet, ha ránézve szigorú is, a helyi — és a tag­ság által hozott — törvények szerint jogos. Apelláta nincs. Napjainkban tehát az országos jogszabályok ismerete még nem elégséges ahhoz, hogy valaki egy termelőszövetkezeti közösség belső ügyeiben eligazodjon. A rendeletek inkább kereteket tartalmaznak, a pontos határokat, tennivalókat kö­zösségenként határozzák meg. Ezek ellen fellebbezni pedig sokszor csupán a közgyűléshez vagy valami egyéb belső fó­rumhoz lehet. Nem az a baj. hogy ez így van. Hiszen ez a folyamai ép-‘ pen a tsz-demokrácia külső és belső kiteljesedését jelzi. Azt. hogy az állam felnőtt, bölcs, határozóképes emberek­nek tekinti a szövetkezeti gazdákat, akikre egyre nagyobb mértékben lehet rábízni közös ügyei le intézését. A baj az, hogy ezt a szövetkezeti gazdák gyakran nem tudják, a belső szabályzatokat kellően nem ismerik, ök al­kották ugyan az alapszabályt, az ügyrendet., a' munkarendet — pontosabban ők fogadták el. De azon az egv év elő! ti közgyűlésen az esetleg gépies, hadaró felolvasásból talán meg se értették a szöveget, nemhocv megjegyezhettek vol­na Azóta pedig nem beszéltek ismét a dologról, a szövetke­zeti gazda legfeljebb konkrét ügyek kapcsán ébred rá. mit is határozott. Nem jó ez így sehogy A belső szabályok így nem hat­nak. Ha nem ismeri eléggé a tagság a belső szabályzatokat, mzg megismerheti Ennek több módja van Lehet például sokszorosítani és szétosztani a szövegeket. Tert“d"1me« ok­mányokról lévén szó. nem bizonyos, hogv ezt mindenütt meg tudják oldani. A vezetők azonban lassanként felszaba­dulnak a zárszámadási munka alól és hamarosan túl le­szünk a tervkészítésen is A nagyobb munkák megindulá­sáig még marad idő. hogv csoportonként megismertessük a tagságot a belső szabályzatokkal, egy kis előadás pgv ids ' 's-felelet beszélgetés keretében I íV vagy úgy. de el kell tüntetni ezt a hiánvossáeot. Mert ha a tagság megismeri a szabályzatokat — fo­galt. kötelességeit — akkor úiabb lépést teszünk, hogy a szövetkezeti demokrácia az elméleti lehetőségtől tovább haladjon a gyakorlati érvényesülés felé. Az önállóság — uaoyobb leié ősség hatja szövetkezetünk fejlődé­sét. Az. 1968. évi termelés és gaz­dálkodás eredményeinek listá­ja igen hosszú lenne. Néhányat mégis érdemes megemlíteni. 1968-ban 19,7 mázsa búza ter­mett holdanként, csaknem két mázsával több, mint az előző esztendőben. A cukorrépa 360 hold átlagában 228 mázsájával fizetett. A .szarvasmarha-állo­mány több, mint 25 százalékkal gyarapodott. Ez lehetővé tette a trágyázás, a szervesanyag-után- pótlás fokozását a szántófölde­ken. Egy év alatt háromszoro­sára növelték az abraktakar- mány-bázist. 1968. januárjában csak 36 vagon szemestakarmá­nyuk volt — jelenleg több, mint 100 vagon a készletük. Ez a mennyiség 1969-ben a megnö­vekedett állatállomány tartá­sának is biztos bázisa ... Kuuffy professzor keménye ,."7 A Búzakalász Tsz ötszáz ’•Mhelyes istállója különleges ?eBoldás, ezért különleges he- foglal el a tsz-ek áliattar- panak és állattenyésztésének ,0rszerü,si tűsében — mondotta jyklffy professzor. — Az itt lá- j Üak arról győztek meg, hogy tsz vezetősége és tagsága ,6|hcsak nagy lelkesedéssel °Jgozik, hanem igen nagy a .3szaki szakértelmük is. Ha a ggkezdett munkát így folytat­ja a szövetkezet hamarosan le ország egyik legfejlettebb és I Skorszerűbb mezőgazdasági ^Me lesz. p Búzakalász Tsz az országos Jag egyharmadára csökken- J"e az egy férőhely létesíté- .tek költségeit. Műszaki új- i Jiság és érdekesség, a techni- J felszereltség, a tnkarmá- ^°zás és a gondozás gépesíté- j ls- Az etetés automatikus, .«"nevezett bekúszó etetőasz- ( °król történik. Gépesítették (Jágyakiszállítást. a takarítást pz egészségügyi fertőtlenítést j. Ez teszi lehetővé, hogy az istállóban egy ember 50 te- oot gondozhat. felépítettek egv 200 férőhe- anyakocaszállást is, hozzá (• korszerű fiaztatót. Készült J 32 férőhelyes, elkülönített iJwiellető istálló, egy 18 fórő- ifss „állatkórház”, és kor- vjüsítették a majoron belüli '°ros vontatású kisvasutat (felépült egv 138 négyzetmé- ljj Ofapterületű raktározó he- egy gépszín, továbbá egy pálos-, egy kovács- és két f Mossági műhely. Lebeto- tefk a gépudvart, építettek (/20 ezer g£pj üzemanyag olására alkalmas raktárt, és ffé.1 millió forintot költöttek „ “lönböző épületek tatarozá­A Buzakalasz Tsz eredmé­nyei nem előzmények nélkül alakultak ki. A gazdaság meg­alapozása évekre nyúlik vissza, 3 1968-ban a korábban végzett munka gyümölcse is beérett. Busznyák András elnök a kö­vetkezőket mondotta ezzel kap­csolatban: — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése során mi különösen megszívleltük az önállóság és a vállalatjellegű tevékenység elveit. Mi az ön­állóságot úgy értelmeztük, hogy ez elsősorban nagyobb felelős­ség, amely azonban az alkotó kezdeményezéseknek is széle­sebb lehetőséget biztosít. A kezdeményező bátorság érvé­nyesítését szeretném különösen hangsúlyozni. Persze, mi, veze­tők, csak a kezdeményező gon­dolatokat adtuk, eredményein­ket csakis a kollektíva erejé­vel érhettük el. I*°ciálís ménnek emberekről sem feledkez­el Meg. A nagy beruházások- 5 párhuzamosán készültek el sJOoiális létesítmények. Első- kfhi a 150 személyes üzemi ifoa és étkező, továbbá egy L személyes szociális épület, •tpe pihenőszobák, öltözők, p5*ók, fürdő. A 20 millió fo- I4P3 még a 16 személyes ba- üdülő átalakítása és be- pzése is „belefért”, til^, "tindez rengetegnek tű- mondotta Busznyák And- —, mi azonban meg- eptöen sem érezzük rózsás- ^ 3 helyzetet. Az alapokat Mraktuk, de van még gond VT°bIéma bőségesen. Ter- Sív esen akban is hiszünk, Vs«!l Vezet®c és a dolgozók 'ipse, egyetértése, kölcsönös VP3 .6s az egyöntetű lelke- s Még jobban meggyorsít­évre vasé munhájjuh riníos munkájuk a mezőkö­vesdi bankszékliáz. Nagyobb mezőgazdasági épületek felépí­tésére is számos megrendelést kaptak a környék termelőszö­vetkezeteitől. így például Me­zőkövesden, Bogácson. Ernő­dön és Mezőnyárádon istálló­kat, tejbegyűjtőt építenek, kü­lönböző vízellátási munkákon dolgoznak majd az idén. Már az cv első két hónapjában húsz családi ház felépítésére is kaptak megrendelést jG ... építőipari szövetkezetek I1 Piájának egyik feltéte- , Cf* csész évre idejében a 'Oá il legyen brigádjaik , a folyamatos munka. Wpokövesdi Építőipari Szö- % pf ez( az előfeltételt % Most, a/ építkezések íava- % '’Jmidítása előtt biztosí­ts i_.pak.neni tízmillió forin- S'OfJ béggel három nagy, ,áit,\'.'meletes lakóháztömb S*. keli befejezniük az ' ■*obb mint négymillió fo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents