Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 * Újabb barlangrendszert fedezlek fel a Bükkben Búvópatak, Kristály-múzeum .Ötikkszentlászlö szorgos lu­fit ma már sem az ekevas rttal felszínre hozott történe- ,6íh előtti időkre utaló, kezdet- kőeszközök, sem a kör­téket egyre gyakrabban lá- ’°gató természetjárók nagy fama 'nem lepi meg. Köztudat “Syanis, hogy a környék ki- természeti adottságait az „5s”ember is felfedez- Napjaink felfedezői közül jfHlg, számbeli arányukat te- J'intve, az erdők csendjében ..üdülést kereső természetjá- jöhetnek elsősorban számi­éba. , A legújabb felfedezőknek bonban feltétlenül a karbid- I Jhpás barlangkutatókat kell fkintsük. A barlangkutatók úueklődését — a táj szépségén !';vül —- elsősorban a községet Ím búvópatak rejtélye kel- f'te fej Az a vidáman csacsogó, egyre szilajabbá váló pa- mely a községet elhagyva egy ideig vad sziklaszirtek kö­zött halad, majd végül is a me- derfenék mészkőiiasadékaiban nyomtalanul eltűnik. A koráb­bi vízvizsgálatok eredményei­ből eddig csupán az vált is­mertté, hogy a patak több ki­lométer föld alatti út megté­tele után, Miskolc-Tapolcán lát ismét napvilágot. A víz útjá­ról azonban semmi közelebbit nem sikerült megtudni. Voltak, akik úgy vélték, hogy a Tapol­cáig várható 8—10 kilométeres útszakaszt a víz szűk hasadék- rendszeren teszi meg, de szép számban akadtak ellenvéle­mények is. Nos, a rejtély már részben megoldódott, mivel a fáradhatatlan kutatómunka meglepő eredményre vezetett. A meglepetést a DVTK Her­man Ottó barlangkutató cso­portja és néhány lelkes bükk- szentlászlói fiatal szolgáltat­ták, akik Gyenge Lajos vezeté­sével — egy vízjárat kibontá­sát követően — nagy remé­nyekre jogosító cseppkőbarlan­got fedeztek fel. A barlang el­ső bejárói előtt mesevilág tá­rult fel. A mintegy 100 méter hosszúságú barlangjáratban, a „Kristály-múzeumnak” elne­vezett nagyméretű teremben színes cseppkőoszlopok, mé­tert is meghaladó szalmacsepp­kövek, s gyémántként csillogó kristálymedencék látványa ej­tette ámulatba a szemlélődő­kel. A feltárás első szakasza lezárult. A felfedezők elhatározták, hogy a nagyobb műszaki felké­szültséget igénylő további bar­langrészek feltárását ezt köve­tően már a Miskolci Bányász barlangkutatóival közös vál­lalkozásban végzik. Az együtt­működés rendkívül gyümölcsö­zőnek bizonyult, mivel a bar­lang hossza néhány leszállás után már megduplázódott, ami egyben az évad legnagyobb bükki felfedezését eredményez­te. A barlang feltárói előtt ma már nem kétséges, hogy a je­lenleg ismertté vált járatok, csupán kis töredékei annak a hatalmas barlangrendszernek, amelynek további feltárása vízgazdálkodási és idegenfor­galmi szempontból egyaránt, szinte felmérhetetlen jelentő­ségű lehet. V. S. Érdekes történet Galambhűség Köteteket írtak már- az álla­tok hűségéről, különösen a kutyahűségről. A minap azon­ban, a távirati iroda tudósítá­sában egy egészen különleges esettel, a galambhűséggel ta­lálkoztunk. Schaub József győ­ri galamb tenyésztő még a múlt év júliusában elküldte a deb­receni versenyre vasúton pos­tagalambjait. Közöttük volt; a Belgiumból származó 2528/67 számú kék-tarka himgalamb is. Előzőleg már öt versenyen sze­repelt kiváló eredménnyel. A nagy értékű galamb azon­ban a debreceni versenyről nem érkezett meg társaival Győrbe. A napokban több mint egy fél év elteltével a lelkes tenyésztő ismét viszontláthat­ta elveszettnek vélt, kedvenc galambját. Rövidesen kiderült, hogy eddig fogságban tartot­ták. Számytollait lenyírták, s a hűséges madár csak akkor indult vissza gazdájához, ami­kor tollai már annyira kifej­lődtek, hogy hosszabb távot is repülhetett, liíksrestafeiai ftrpinnfe M-te Magyarország külkereske­delmi forgalma 1968-ban 42 166,7 millió devizaforint (Dft) volt összesen, amely az előző évihez képest 1 354.4 millió Dft. növekedést jelentett. tek. A legnagyobb forgalmat az elmúlt évben is a Szovjetunió­val bonyolítottuk le. Ebben a viszonylatban exportunk 813,5 millió, importunk 658,9 millió Dft-os emelkedést, mutatott. N&iüTKÍV.Kőzr. newer DEM. KÖZT. •Baj KA6Y-emrAtítfiá SM,t- «37.« AUSZTRIA 4ftsr 115,3 TÖBBI SS«.' EURÓPA! CRSZÄG ía-,7 É-AMERIKA B-AMBűKA «aEHaajAíÁKiA uskqvra 742,0 millió, illetve 1068,7 mil­lió, Afrika 310,4 millió és 352,5 millió, Észak, és Dél-Amerika 732,2 millió és 295,7 millió, Ausztrália és Üj-Zéland 128,9 és 29,2 millió Dít-tal részese­dett. ORSZÁQA1 .est» »* ..... ÁZSIA NEM emSt nafi Jí-. '""A T EAILGÁRWi ÓRIÁSAI , Sjfcíraitekö ffiSíó <fc\fiiafcjis!r» íftcwtW* “—* Ebből a kivitel 21 004,2 millió Dít-tal, a behozatal 21 162,5 mil­lió Dft-tal részesedett. A növe­kedés 1967-hez viszonyítva 1 033,3, illetve 321,1 millió Dft volt. Külkereskedelmi partne­reink közül változatlanul a szo­cialista országok jártak az élen. A KGST-országok (Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Románia, Szovjetunió és Mongólia) behozatalunkból 13 907,9 millió, kivitelünkből 14 219,7 millió Dft-tal részesed­A KGST-tagállamokon kívül lényegében a világ csaknem valamennyi országát megem­líthetjük külkereskedelmi partnereink között. Kontinen­tális összeállításban az alábbi kép alakul ki: Európa a KGST- tagállamok nélkül behozata­lunkból 5 290,0 millió, kivite­lünkből 5 003,0 millió, Ázsia szocialista és nem szocialista országai (Mongólia nélkül) Marfinászniha hajdan és ina Tóth Illés fél hétkor indul el otthonról. Háromne­gyed hétkor a sarki kioszkban megvásárolja az újságot és a napi cigaretta■ adagot. Majd az út bacsó cukrászdában elfogyaszt egy csésze forró teát. Hét órakor felszáll az 1-es buszra. Kereken nyolc percig utazik, azután betér egy csemegeboltba. Rend­szerint 25t deka barnakenyeret, .15 deka parisért, fel­vágottat vagy sajtot vásárol. Mivel már megivott egy csésze teát, ezt majd tízóraira fogyasztja el a hivatal­ban, ahová hét óra tizennyolc perckor érkezik. Munkakezdésig még van 10 perc ideje, ezért átfutja az újságot. Nyolctól tizenkettőig kifizet 73 ezer forintot és bevételez 46 ezret. Ebéd után csökken a forgalom, jut tíz perc a kísérő akták rendezésére. Kőtárakor be­csukja egy percre a pénztárablakot és a szomszéd, szobában megiszik egy feketét, melyet Ilonka főz a magával hozott, készüléken. Pénztárzárásig 216 ezer forint és S0 fillér fordul meg a kezén, s még egy órányi idő áll rendelkezésére, hogy valamennyi ada­tot tisztázzon és bejegyezzen. Négy óra negyvenhárom perckor ismét az 1-cs buszon ül. A forgalmi akadályok miatt most 12 perc alatt ér a cukrászdával szemben levő megállóhoz. Az esti bevásárlás 17 percet vesz igénybe: harminchat forintot fizet és mérgelődik, hogy alig van valami a kosárban __ N agyjából így telnek Tóth Illés órái, melyek napok­ká rakódnak: hetek, hónapók, évek lesznek belőle. Mindig történik vele valami. Megismétlődik, osztódik benne a nagy egész, mely a világot, s annak esemé­nyeit alkotja. Tóth Illés egy része a világnak. A sta­tisztikusok szerint egy ember, melyet az adott rubri­kában egy vonással jeleznek. Mégis, nagy szerepe van az eseményekben. Nélküle nem lehetne megállapí­tani: mi minden történik a világon egy óra alatt. Tóth Illés nélkül nem születne egyetlen órában 5440 cse­csemő, s nem halnának meg 4630-an. Ha. nem volna Tóth Illés, nem kötnének 1200 házasságot és nem bontanának fel ugyanabban az órában nyolcvanötöt... Nem gyártanának 99 ezer 600 tonna cukrot, nem dol­goznának fel 17 ezer 600 tonna dohányt — követke­zésképp: nem szívnánk el másfélmillió dollár érté­kű cigarettát. Ugyanakkor nem fogyna el másfél- millió liter bor és ugyanennyi tör, továbbá 50 millió csésze kávé. Végezetül: nem ennénk meg egy ára alatt 30 millió kenyeret, 3,6 millió tonna húst és nem törnénk fel 2,4 millió tojást. Mert nagyjából ez történik Tóth Illés közreműkö­désével egy óra alatt a világon, S hogy kicsoda, végül is Tóth Illés? f Te, én, ő ... f Omrdvárí Miklós \ , $ '»A/'XA^AAXVV-VVA.'VVV'VV-'VV^'l^VA/V'VA^VVVV'VVVVVV-VV'VVVV'**? Primer morzsák ss péBí:öe lűt p., ■ "ipél Vajon érezteti-e már hatását a miskolci piacon, azaz ponto­sabban a Béke téri vásárcsar­nokban és környékén a köze­ledő tavasz? Ezt kutattuk sza- tvor helyett golyóstollal és no­tesszal február utolsó napján, egyúttal a hónap utolsó pén­teki piacán. Ami a miskolci piac áruel­látását és árait illeti, azt hi­szem. aligha akadna háziasz- szony, aki azt vallané, hogy el vagyunk kényeztetve, ók már akkor is elégedettek, ha vala­mivel megtelik a kosár, s aránylag megfizethetők az árak. Az elmúlt esztendők las­sú javulását tekintve azonban túlzott panaszra sincs okunk. 0 Néhány legluntosabb piaci árucikkre (vegyes zöldség, ká­poszta, burgonya, hagyma, tej­termék, tojás) ezen a lél végi pénteken sem lehetett panasz. Még rántanivaló élő csirke is akadt a Csengeri Állami Gaz­daság és egy „vendég” tsz jó­voltából. A háziasszonyok a kilónkénti 28 forintos árat is elfogadhatónak találták. (A csarnokban „üzemelő”, néhány vágott baromfit árusító kiske­reskedő áraihoz viszonyítva valóságos olcsóság!) A „gyümölcsfronton” viszont, sajnos, siralmas a helyzet. A szép alma ára majdnem dup­lája, mint tavaly ilyenkor. A kereslet sokkal nagyobb, mint a kínálat. (Vagy talán a táro­lási kapacitásban van a hi­ba?!) 0 Primőr is akadt, sajnos, ép­pen csak mutatóba. Néhány kofánál (bocsánat: a továb­biakban kiskereskedő) nagyon szép spenót zöldellt kilónként ! Az ózdi Liszt Ferenc Műve­lődési Központ honismere­ti köre közgyűlést tartott, amelyen a vezetőség újjává- lasztásán kívül a múlt évi munka eredményeivel. vala­mint az idei munkatervvel foglalkoztak. A kör az első évekhez hasonlóan, tavaly is hasznos és sikeres munkát végzett. Ennek kiemelkedő eseménye volt az a több ezer látogató érdeklődése mellett megrendezett néprajzi kiállí­tás. amelyen a kenderfeldol­gozás történetét mutatták be. Az idei munkaprogram is sok hasznos cél megvalósításá­ra törekszik. A technikatörté neti szakcsoport- például kiá! lítást állít össze a martinászok életéről. Ezen rajzok, fényké­pek, tárgyi eszközök segítségé­vel bemutatják majd, hogy milyen volt az öltözéltük és személyes használati tárgyaik • a martinászoknak hajdan, a | századforduló elején és most. a lényegesen megváltozott mun- ; ka- és életkörülmények között. Ugyancsak összegyűjtik az ózdi gyár régi neves műszaki szakembereire vonatkozó em­lékeket. Ezenkívül gyártörté­neti. nagyméretű szemléltető táblázaton ismertetik az ózdi kohászat termelés- és létszám- alakulását. a fontosabb korsze­rűsítéseket, technológiai folya­matokat. Megalakítják a tele­püléstörténeti szakcsoportot, amely a pár év múlva 790 éves 1 kohászváros történetére vo- I natkozó adatokat gyűjti össze. i Ennek során elkészítik a város domborzati térképét, anyagot állítanak össze a régi község lakásviszonyairól, s az utóbbi idők űj, jelentősebb létesítmé- nyeirőí. A bark* a legolcsóbb primőr; (Foto: Sz. Gj\) 20 forintos áron. Egyet lehet érteni azokkal a háziasszo­nyokkal, akik továbbra is a sokkal olcsóbb és konyhakész mirelit spenótot részesítik előnyben. ­No, de sebaj, akadt egy kis­kereskedőnél gyönyörű szép paradicsom is, „mindössze” 12 forintos áron. (Persze ez az ár 10 dekára vonatkozik.) Volt ott 5 forintos fejessaláta, 5 fo­rintos, picike ■’’űdpaprika is. 0 Vajon csoda-e, hogy a pri­mőrök körül nem volt tolon­gás? De azért az úgynevezett gombapiacon, ahol most bar­kát (azt hiszem, ez sem volt t megszentelve) és kosarakat árulnak, egy kis csődületet is találtunk. Hárman három nagy bőröndből kínálták nem éppen piaci portékájukat: külföldi zsilettet, bugyikat, kombinékat, cérnát, s még néhány frissen csempészett apróságot. (Ami­kor feltűnt a rend őre, gyor­san tovatűntek.) Ez az eset ál­lítólag mindennapos, sőt mi több, mindenórás a piacon. Nem lehetne valami hatásosat találni ellene”” 0 Nem primőr ugyan, de a Bé­ke téri piac áruellátása és árai szempontjából remélhetően igen számottevő valami, hogy gyors ütemben épül az állami gazdaságok mintaboltja. Szép. nagy, raktárhelyiségekkel is jól felszerelt üzletnek ígérke­zik. A bevásárló házi asszony olt is kérdezgetik, mi lesz majd az épü±etben. És amikor megtud­ják. felcsillan előttük a re­mény, hogy ebben a minta­boltban remélhetően lehet majd 20—26 forintnál olcsóbb babot, 40 forintnál olcsóbb lencsét és 45—50 forintnál ol­csóbb mákot is kapni. Csak aztán nehogy a palackozott bo- rok és konzervek legyenek itt a fő árucikkek. (pozsonyi) ^íívzct Cukrozott rizs *Úpál Elemér, az ózdi járási ■‘® elnöke 80 dekányi súlyú f0rnagot helyez az asz(alra. . * irodában egy értekezés , j”5 ott,maradó hat aktíva — fTtiik a megyei NEB egyik I ’’^helyettese — sorra betc- ,l 1,4 a zacskóba, próbát vesz, ’hcgcáfolhatatlanul közli: SniT ***** te c,,kor • • • tinikre­i Égy járüánházi asszony *1-3 be — magyarázza Üjpál vtárS- — Elmondta, hogy a *Gbeli boltban vásárolta. ^lUkor hazavitte, akkor vette *rc. hogy a rizs cukorral h keverve. Visszavltte, és j.*3' Ilonka nevű bolti vezető °zöUe vele: a cseréről szó flehet, miért nem nézte v’'g a boltban. A vásárló ja- ^o.ta: ragasszák le a zacs- . ha kimegy az ellenőr, mu- ***** meg neki és döntse el 'Hát. Nem volt hajlandó rá. t,jA vásárlót — akár vélctlc- d ’ akár szándékosan, ha nem a'Jy értékkel is, de úgy lát- *> megkárosították. Olyan '•'sak a<*tak, amelybe jóval ol- ”b érték is keveredett. jó boltvezetőt ismerünk, '-is n°kat, akik. irtőmegtakaví- tej’ a* üzlet becsületének, hi- ily ’“H megóvása érdekében ^»kor ezt mondják: „Pa- ia.'’Cs°ljon, adunk, vagy vá- ' z°n helyette másikat”. .He Rt nem ez történt. A vá- f 1 " ügyét a helyszínen nem .... u ezt ék, s így egy sor költ- R,'t okoztak vele. Költséget **°sszúságot. t, * Panaszos saját költségén ''l’Hazott Özdra. átnent egy napja. ; f NEB-elnök idejét vette 8enybc. Panaszt fel kelt jegyezni. ‘'■őköiiyvezni kell. kinek ki kell utaznia l^blánházára. ami a NEB va- l_. «ív aktíváját egy napra 11 m*’nkáből. úti- és ' : " költséget okoz. \ts dj hűen valószínűség szerint, lö^litctt bolti vezetőt fcle- ’•'Tsfi fe vonják, a vevő a b;,n'rl fizetett összegért való- csak rizsi kan. li„. 3r cs'-'k egy kérdés van 1 t , (il^ va jon megfizettetik-e az költségeket a hibát oi­0v«H5ve)? ^*ert ez, lenne az igazságos! Cs. B. Egy ó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents