Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
4 ÉSZAK-M AG YARORSZÄG 1 társadalmi segítsége is kell! Fizikai dolgozók gyermekei az encsi járásban B orsod járásai közül talán az encsire hárul a legtöbb, a legnehezebb feladat az otthoni körülményeik miatt hátrányosabb helyzetben ■ lő, fizikai dolgozó szülőktől származó fiatalok megsegítésében. Á szétszórt, apró, többségben kis lélekszámú községekben — a megye más részeihez képest — olyan kulturális örökséggel kell még ma is megküzdeni, a hajdani „sötét Abaúj” olyan rossz „hagyományait” kell az új társadalom ts az új, a szocialista ember lormálásán munkálkodó erőknek leküzdeniük, amely nemcsak más területekhez viszonyítva jelent hátrányt, hanem a mindennapi, az oktató-neve- lö munka eredményességét is megnehezíti. Elöregedett, a korszerű ok- íató-hevelő munkára alkalmatlan iskolák között kellett ki- iakítani a körzeti rendszert, a ehetőségekhez képest mind' öbb faluhoz közel vinni a felművelődésügyi osztálya legutóbb a legtehetségesebb fizikai dolgozó gyermekeket, és közülük 39 fiatalt javasolt ösztöndíjas támogatásra a megyei kereten belül. A fizikai dolgozók gyermekeinek segítését szolgálja az is, hogy a gönci általános iskolai diákotthonba Önkéntes jelentkezés alapján válogatják ki azokat a legtehetségesebb gyermekeket, akiknek szülei fizikai dolgozók, s akik jelenleg olyan községekben élvek, ahol még nem sikerült a szakrendszerű oktatást biztosítani Ezek a tehetséges gyermekek Göncön korszerű körülmények között tanulhatnak, hogy majdan közülük kerüljenek ki a gtmná- ziűmokban tanulók. E falusi fiatalok első félévi eredményei biztatók. S ajnos, a helyi támogatási lehetőségek, a tanácsi segítés lehetőségei nagyon- is végesek. A társadalmi segítés viszont nagyon kevés. Nagyon jő, kívánatos lenne, ha a járás termelőszövetkezetei, állami gazdaságai, fogyasztási szövetkezetei, egyéb gazdálkodó szervei, éppen önmaguk későbbi szakember-szükségletének biztosítására — a járási tanáccsal kooperálva — nagyobb arányú segítést szerveznének. Megnyilvánulhatna ez ösztöndíjak biztosításában, az oktatási intézmények fejlesztésének támogatásában, a magános nevelők lakás- és élelmezési gondjainak könnyítésében, a támogatás ezernyi módjában. Az állam, a tanácsi apparátus lehetőségein belül megteszi a magáét a fizikai dolgozók gyermekeinek megsegítéséért. Most már társadalmi segítség, társadalmi és gazdasági szervek támogatása kell. A támogatás néhány év múlva majd úgyis náluk kamatozik. Benedek Miklós Film Leningrad blokádjáról A Televízió munkatársai Viktor Konyeckt „Az ajtók” eímű elbeszélését veszik filmszalagra. Rendező: Makk Károly, opcrató'r: Kocsis Sándor. A főbb szerepeket: Páger Antal, Rajka Margit és Venczel Vera játsszák. Képünk a Pala! Ede ntcai forgatáson készült» sőtagozatos szakos oktatást, ez- : el növelni a tanítás, az ismeretátadás szintjét. Sajnos, még na is tíznél több községben ■működik olyan kisiskola, ■ mely körzetesítésre vár, .melynek kisdiákjai még a korszerű tanítás alapját jelentő, szaktanári oktatásban * em részesülhetnek. A körzeti iskolák, a felső,tagozaton szak- endszert alkalmazó intézetek is állandó nevelöhiánnyal, főág pedig szaktanárhiánnyal , üzdenek, napjainkban is harminchat általános iskolai tanárt és tizenegy tanítót hidrának katedrához juttatni, íyolcvannégy községi iskolánk közül ötvenkettő az egy- :ét tanerős kisiskola. Az ide- ;esftően nagy tanerő-létszám- ■rullámzás is nagyrészt a múltbeli örökségre, a falvakba érkező tanítók nehéz lakás- és ■ lelmezési helyzetére, a kultu- ált élet jeleinek helyenként nég elég minimális jelenlétéje vezethető vissza, s végső soron az oktatás színvonalára iát ki. A járás lakosságának csak- tem teljes egésze fizikai dol- iozó, főleg paraszt, vagy pa- asztból lett, ingázó gyári munkás. Értelmiség és alkalmazott viszonylag nagyon kezes. Jelentős ipar á járás te- •ületén nincs. így az általános skálákba, de még az encsi és zikszói gimnáziumokba járó iatalok is — kevés kivétellel — izikai dolgozók gyermekei, ikik szinte valamennyien azzal a hátránnyal indulnak a udás megszerzéséért vívott rüzdelembe, amely a városokban, vagy város környékén, pari településeken, kevésbé ossz örökségektől terhes vidékeken élő fizikai dolgozók gyermekeinek egy részére jel- énízők. Az encsi járás gyermekei nagy többségének nincs meg otthon a tanuláshoz szükséges jó légkör, nincsen ott- íon segítésre, korrepetálásra képes szülő, nincs otthon házi könyvtár. Megduplázza a hátrányt a már említett sok-sok kisiskola, a távoleső körzeti iskolába járás, az iskolák nem ’kielégítő tanerő-ellátottsága. Pedig bizonyára itt is nagy számban élnek és tanulnak fizikai dolgozók igen tehetséges gyermekei, csak éppen fel fedeztetésük és kiemelt gondosságií megsegítésük megy nehezebben. A z Encsi járási Tanács már eddig is sokat tett a fizikai dolgozók gyermekeinek megsegítéséért, a legtehetségesebbek kiemelt támogatásáért, az oktatásügy Helyzetének javításáért. Kimagasló eredményeket lehetne felsorakoztatni, s ha összehasonlítjuk a mai képet a negyed évszázad előttivel, e tájegységen is olyan fejlődés jelentkezik. amilyenről e vidék lakói hajdan nem is álmodhattak. Napjaink követelményeihez viszonyítva azonban még kevés az eredmény. A járási tanács végrehajtó bizottsága már az elmúlt évben megvizsgálta“ a fizikai dolgozók gyermekei segítésének lehetőségeit, s az akkor hozott iatározat szellemében irányítja ezt a tevékenységet, valamint a pályaválasztást. Felmérte a járási - tanács Ki tud többet a Tanácsköztársaságról? Országos vetélkedő Miskolcon 1534-es éveikben várfalat tineh tek. Az épület alatt fámén}" nyezetes pince húzódott és bejáratának gótikus faragáséi ajtókeretei szintén megmaradtak, Gömöri János régész, a helyiségek elhelyezéséből ári* következtetett, hogy az épülf* hajdan Patak első iskolái3 volt. Ennek megállapítására 3 téli hónapokban széles ke1'11 kutatásokba kezdett, s levéltári iratok, valamint féff könyvek tanulmányozásával sok olyan érdekes anyag0* „tárt fel”, amelyek bizony11' ják, hogy az iskola a híres P3' taki kollégium elődje VOy- így — többek között — találkozott olyan régi okiratokká1; amelyek arról vallottak, ho& már a 15. század elején sOjf pataki diák tanult külföld1 egyetemeken és az eszterg0' mi főszékesegyházi könyvtárban őrzött Szálkái kódex 15 utal arra, hogy a városban abbén az időben plébániai isk°'3 működött. További kutatómunkával tisztázta, hogy 3 templom mellett talált ,,isk0' lát” az 1528-as évek ostrom^ megrongálták, majd a külsá várfalak felépítésekor az 15®® 40-es években az itt tanul0 diákokat áttelepítették a K'3' rissza nővérek elhagyott kol°s' torába, amely a mai kollégid,TI telkén állt. Érdekes adat m0®' hogy a kollégium XIX. században lebontott első épületinek a Trolya—Huta és a É3' zekas sornak építészeti elrendezése sok vonásban hason!’4 a templom mellett feltárt iskoláéhoz. Így mindén valósZ1' nűség szerint a romok helyé3 Sárospatak első iskolája áll*’ ahol az 1490-es években Szálkái László, a későbbi eszterg0' ml érsek is tanult, és amely 3 híres kollégium elődje volt. Portré ért itthon hagyok — mondja a gazda. Az istállóban felkattan a villany. Négy szarvasmarha látszik. Három tehén és egy szerződött bika. — Hoz valamit majd ez is a konyhára — veregeti meg a gazda a bika hátát. Visszamegyünk a szobába. — Mit is kérdezett az előbb? Hogy ki lehet-e jönni a keresetből? Hát valahogy ki lehet. Látja! A szekrény tetején megszólal a vekker. A gazda odafigyel. — Ilyenkor szoktam kelni, persze nem délután, hanem reggel. Fél négy sincs még. — Igen, dolgozni viszont kell — folytatja. — Ha már ötkor kelek föl, kicsit restelkedem is, hogy jól elaludtam. Szóval, dolgozni kell, az biztos. Csak úgy lehet meg minden .... A fiam másodéves, de ha most végezné el az iskolát, meg tudnék neki venni egy gépkocsit. Nem dicsekvésképpen mondom, de ez az ■igazság. És nincs miért titkolóznom, itt dolgozom, a téeszben... Nehezen enged, el bennünket. Maradjunk még, ráérünk. Ha legközelebb erre járunk, újra keressük meg, beszélgetünk megint egy kicsit. ,Okvetlenül jöjjünk el. .4 kapuig kísér bennünket, onnan is integet. Riczkó András portáján jártunk, Négyes községben. Priska Tibor szeretnék zavarba jönni, ha vendég érkezik hozzám. Akár a faluból, akár távolabbról. Hát kedves egészségükre! A feleség lép az asztalhoz. — Hogyhogy nem fogy az étel? Nem ízlik? Ne sértsenek meg! — Nagyon finom, tényleg nagyon finom minden! Honnan van ennyi máj, hurka? A gazda nevet. — Hát megakad a hozzávaló! Ha kedvük van, körülnézhetünk egy kicsit a portán! ■ Az ólakhoz megyünk. A gazda belép a garicsba, kinyitja az egyik ajtót. Mintha zsilipet húzna fel, valami zuhatag elől, úgy ömlik ki a sok malac. Egymás hegyén- futtán bukdácsolnak, nekivágódnak a deszkáknak, majd szétszednek mindent. A másik ajtóból süldők, a harmadikból megtermett szép disznók jönnek elő. összesen 23 darab. — Holnap elviszek húszat a vásárra, de vagy kilencet azlegerősebb. Öregszünk, öregszünk valahogy. Engem például a téeszben kevés ember magáz ... Ott még fiatalnak számítok. — Ki tud jönni a keresetből? — Hát... mit mondjak! De várjunk má’ egy kicsit! Remélem, nem ebédeltek még! — De. ebédeltünk. — Nem baj, azért egy kis uzsonna nem árt. — Most ebédeltünk, nemrégen. — Nem baj az. Nincs az a ralcott szekér, amire ne férne még egy villával! Az asztal már meg is terül. Töltött káposztával. „Uzsonnára.” Meg kell kóstolni, meri nagyon szép, és kínálja magát, Utána sült máj kerül az asztalra, sertés máj, különösen finom, Meg sült hús. Később sült hurka. Mindez házi. saját készítmény. — Tudják, itthon van n. gyerek. Vegyészmérnöknek Megtermett, súlyos férfi, tele erővel, jókedvvel, vendégszeretettel. ölelésre tárt karral fogadja az idegent is, mintha régóta várt vendég lenne, tessékeli befelé, szedi le a kabátot, ülteti asztalhoz. Kevés szóval rendelkezik — a feleségének, a fiának szól ■— de inkább azt is csak a rend kedvéért, hiszen min>- denki tudja, itt mi a kötelessége, ha vendégek érkeznek. Valahogy még a levegőben is ott érezni a szíves fogadtatást, az álszenteskedés nélkülit, az őszintét. Az első pillanatban látható: halálosan megsértenénk, ha nem fogadnánk el egy pohár bort, nem kóstolnánk meg az elénk rakott ételt, vagy pláne, ha be sem jönnénk házába, amikor hív! Percek óta ülünk már az asztalnál, krákogunk a kisüstitől, amikor hirtelen a gépkocsivezetőhöz fordul. — Engem csak késsel lehet megsérteni, de azért maga. majdnem megbántott, mégis, amikor nem akart bejönni! — Elnézést kérek, de nem akartam, mert féltem, hogy meg kell innom valamit — mentegetődzik a pilóta. — Ha valakinek nem szabad inni, akkor az nem iszik. Maga kocsit vezet, nyilván nem kínálom. Málnát viszont ihat, ez is házi termésű. Itt van ni! A szóda is hozzá! Különben én is voltam gépkocsivezető, tudom, hogy nem szabad. Most is megvan a jogosítványom, teherre is, személyre is, de hát már régen abbahagytam. Évek óta a tsz- ben dolgozni — de ezt már valamennyiünknek mondja. — És jobb itt? — Jobb. Megkeresem itt is azt a pénzt, és itthon vagyok. Pedig a téessünk nem is a tanul, most éppen szünet van, hadd egyék a fiú! Bor kerül az asztalra, néhány palackkal. — Bort mindig tartok itthon, vagy tíz-tizenöt üveggel — mondja a gazda. — Ez eláll, mert dugaszolt, és nem Sárospatak első iskolája Sárospatakon, a középkorból származó római katolikus vártemplom környékén végzett ásatások során, a nyári hónapokban egy több helyiségből álló épület romjai kerültek elő, amelynek egyik sarkára az Márciusi rövidfilmek rövidfilmmel szerepelnek. Két szovjet film szerepel még a programban: az egyik az Utazások a világ körül című ismeretterjesztő sorozat legújabb száma, a másik pedig a Szibéria varázsa című természet- film. A lengyelek Big Beat op. 2. című filmje azt mutatja be, milyen hatást vált ki a fiatal nézőkből egy beat-koncert. Ugyancsak a lengyelek készítették a Robotka című rajzfilmet. Az NDK kisfilmesei a Hét mondat a tanulásról című A márciusi rövidfilm bemutatók között több magyar alkotás szerepel. A Tanácsköztársaság döntő napjait idézi számos eredeti íilmfelvétel és fénykép felhasználásával az 1919 című dokumentumfilm. Tímár István alkotása. Három óvodás csoport vizsgálatában a közösség kialakításának különböző lehetőségét mutatja be Módszerek című kisfilmjében Vass Judit. Hogyan tanulják a jövő színészei a szép beszédet, ezt tudjuk meg Préda Tibor filmjéből, A szó varázsából. Bleier Edit műve, a Kálvária egy festmény keltette asszociációk révén ad megdöbbentő képet az emberi szenvedésről. Vászonra kerül egy magyar —szovjet koprodukcióban készült egyórás természetfilm, az Erdei szimfónia, amely a természet évszakonként változó arculatát örökíti meg. Csőke József a vízi járművek'történekét mutatja be Kajakozók című filmjében. Szoboszlai Péter készítette-a felnőttek és gyerekek gondolkodásmódjának különbözőségét játékos módon bemutató Aki bújt, bújt című rövidfilmet. Főiskolások vizsgafilmje a Nyelvlecke, amely szatirikus formában beszél az idegen nyelvek oktatási mód-‘ szereiről. Kiállítás a Műcsarnokban A HVDSZ országos elnöksége és Borsod megyei Bizottsága Miskolcon rendezi meg a Ki tud többet a Tanácsköztársaságról? című vetélkedő országos döntőjét. A rendkívül érdekesnek ígérkező rendezvényre vasárnap, március 2-án délelőtt 10 órai kezdettel lterül sor a megyei Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében. A vetélkedőre nyolc megyéből összesen 16 csapat érkezik. A részvevők: szocialista brigádok, amelyek a Helyiipar'. és Városgazdálkodási Dolgozód Szakszervezetéhez tartozó váh lakatoknál dolgoznak. Az országos döntőt Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető tik- kára nyitja meg. Játékvezető Padisák Mihály, a Magyar RA- dió munkatársa lesz. A vetélkedő műsorában közreműködik a Miskolci Nemzeti Színház több művésze és a FinoB*" mechanikai Vállalat MÉTÁI'" zenekara. Bolgár festmények, lengyel .grafikák, Csehszlovákiából és a Szovjetunióból érkezett szobrok, valamint magyar, román, NDK-beli képzőművészek alkotásai fogadják a látogatót a Műcsarnok termeiben. A téma a haza védelme: mai katonákat, tegnapi harcosokat, történelmi hősöket megörökítő művek érkeztek hat országból Budapestre, a Tanácsköztársaság jubileuma alkalmából rendezett „... Hogy alkothasson az emberi* című nemzetközi katonai képzőművészeti kiállításra. A Varsói Szerződés államainak 220 művésze fogadta el a meghívást. A kiállítás mondanivalója a három ponttal kezdődő cím első, szóban kimondatlan fele: katonák őrzik az életet..., hogy alkothasson az ember. Honismeret tanácskozás Slezocsáton A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága és a Rónai Sándor ' megyei Művelődési Központ honismereti szakbizottsága honismereti tanácskozást rendezett a közelmúltban a mezőcsáti járási művelődési házban. A tanácskozás előadói: Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára és dr. Bodgál Ferenc muzeológus, a hazafiasság és a honismeret, illetve a honismereti munka módszertani kérdéseiről tartottak előadást. Ezt követően a Mező- csáton létesítendő tájmúzeum népi kerámiai profiljának kialakításával, valamint a megyében működő honismereti népművészeti és néprajzi társaságok munkájának összehangolásával foglalkozott az értekezlet.
