Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-04 / 52. szám

4 eSZAK-MAGYARORSZÄG A képernyő előtt li bans Hérótél az ártó cigányíi [Mezőgazdasági I tanfolyam Egyhetes, bentlakásos tanfo­lyam kezdődött a járási és a miskolci kerületi tanácsok me­zőgazdasági osztályainál dol­gozó munkásvédelmi felügye­lők részére hétfőn, március 3-án Kékeden. Az elmúlt hét televíziómű- s ra színes, sokrétű volt. Csak sí ját alkotású tv-játékból hár- v at láthattunk, de volt fi- g„ elmet érdemlő, értékes mo- z ?ilm, érdekes vita és sok r ás adás. A legnagyobb vállalkozás k tségtelenül a vasárnap este látott tv-játék, Lion Feucht- itanger regényének, A hamis K érónak adaptációja volt. A Lendvai György átdolgozásá­ban és Marton Endre rende­zz seben látott játék fnesteid­en sűrítette a nagyszabású r gényt. Nem látványos, nagy }■' megeket mozgató drámát k iptunk, hanem a Feucht- v anger-i mű esszenciáját, C mdolati sűrítményét je szült, í galmas játékban. Jóllehet a : .tékban semmi utalás nem « olt a huszadik századra, a r 'gény keletkezési idejére, az cnalógíát észre nem venni 1 iksóg lenne. Mint ismeretes, a nácizmus elől emigrált író l')36-ban, tehát három évvel I itler uralomra iutása után í ta ezt a regényt, amikor már régen túl volt Németor- s :ág a kommunisták és haia- (ó erők ellen indított hadjá- r it kezdetén, az éppen most i arminchat év előtti Reich- s ag-felgyújtáson, a hosszú ké- s >k és tőrök éjszakáján. F euchtwangernak a hamis ííéró története arra volt al- 1 álom, hogy a fasizmus veszé- l leiről, a megszállott diktá­tortól várható terrorról, a né- 1 eket fenyegető veszélyről i zóljon, még ha a hitleri vi- i ig teljes kifejlődését és ki- t atásait, valamint bukását ran is láthatta pontosan elő- i». A tv-adaptáció a regény, a Feuchtwanger-i mondanivaló l ‘glényegesebb mondanivaló­ját nyújtotta a nézőnek az éle- r sn fogalmazott párbeszédek- i en. Szinte valamennyi sze­replő nevét fel kellene sorol- r unk, ha a játék összértékei- r ek regisztrálása mellett az r gyes alakítások méltatásába i? bocsátkoznánk. Nagy vál- i elhoz ás volt, értékes mű szü­letett belőle. Komédia a tetőn címmel ittuk a Péntek esti bemutató : orozatban Gyárfás Miklós i áromszemélyes játékát. A i Teleti Márton rendezte film bizarr szituációban mutat fel ! árom nagyon különböző em- i éri jellemet, s nyújt módot károm nagyszerű színészi ala- I a'tásra. A jó körülmények kö- : ött élő, de alapjában minden­ül félő, nem csak a tetőnmá- r zásban gyáva mérnök Lati- ■íovits Zoltán, a férje gyáva- ; ága, kisszerűsége felé emel­kedő asszony Ruttkai Éva, gy kedélyes öreg tolvaj és al­áírni bölcselkedő pedig Pá- ;er ADtal nagyszerű alakitá- ában marad emlékezetes. Az rkölcsi győzelem a három- legyedórás társalgás után az isszonyé lett, a gazdag zsák- nánnyal meg az öreg tolvaj Távozhatott. A Fáklya című magyar iro­dalmi folyóirat új száma olyan 'olt mint a legtöbb, postán cézbesített társa: kicsit meg­Remuíütkozfak Képzőművészeti szakkörve­zetők alkotásaiból rendeztek bemutatót a közelmúltban a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Házban. Kerényi István, Lavotta Géza, Sebes­tyén Ágnes, Sárdi Éva és Romhányi Romek Imre képeit, texíilmunkáit, rézdomborítá­sait Ureczky Csaba igazgató mutatta be. Lavotta Géza a különböző műfajok techniká­járól tartott előadást és be­szélt az alkotói munka izgal­mas részleteiről, A szakkörve­zetők sátoraljaújhelyi bemu­tatkozása sikeres volt, s sze­retnék a jövőben is hasonló találkozókkal folytatni. A sá­toraljaújhelyi képzőművészeti kör elhatározta, hogy felveszi a községben elhunyt neves festő, Nemes Lampért. József nevét Szilágyi József Sátoralj aú jhely Felhívás! Ezúton is közöljük t. gázfogyasztóinkkal, hogy a lakossági gázszerelési igények jobb kielégítésére külön lakossági szereléssel foglalkozó részleget hoztunk létre. Célunk az, hogy azon gázfogyasztóink részére, akik gázfűtő készüléket kívánnak beszereltetni, megfelelő időben, a beér­kezett megrendelések szerint, folyamatosan végez­zük el a kívánt fűtésszerelési munkát. Ezt azon­ban csak akkor tudjuk biztosítani, ha ilyen igé­nyüket idejében bejelentik fogyasztóink üzemegy­ségünkhöz. Azon fogyasztóink részére, akik 1969. május 1-ig bejelentik hozzánk ez évi gázfű­téssel kapcsolatos igényüket és fenti időpontig meg­rendelik a munkát, biztosítjuk, bogy 1969. okt 15-ig — a fűtési idény megkezdéséig — elvégezzük a fű­tésszerelési munkát. Fenti időpont után megren­delt munka elvégzését már csak a beérkezés sor­rendjében tudjulc biztosítani, határidő garantá­lása nélkül. Felkérjük tehát a gázfűtés-szerelést végeztetni kívánó t. fogyasztóinkat, hogy fenti határidőt saját érdekükben szíveskedjenek betartani. TGSZV Miskolci Gázmű Üzemegység Miskolc, József Attila utca 24. sz. Hozzászólás A Napjaink I9-es száma » Napjaink márciusi számának legfőbb jellemzőié mi yA 1919-re való emlékezés. Nemcsak azért, mert a lap elsőoldalas cikke az 1919 címet viseli, hanem meri e cikken kívül még fél utcát nagyobb terjedelmű írás fog­lalkozik az ötvenedik évforduló kapcsán a Magyar Tanács- köztársasággal, illetve olyan témával, amely valami köze­lebbi szálon ehhez a történelmi eseményhez fűződik. A vezércikknek tekinthető, 1919 című írás azt fejtegeti, »ä voltak az okai 1919 emléke kellő ápolása múltbeli hiányának, milyen nehézségekkel találkozunk olykor még a baráti népek körében is történelmünk e dicső napjaira emlékezés kap­csán, s levonja a következtetést: a mi dolgunk „tanulmá­nyozni 1919 vörös hőséinélc múltját, s amit megtudtunk tő­lük, lassan elfogyó régiektől, változtassuk hatékony szocia­lista öntudattá, hitté, hazában megtartó és építő energiák­ká, a művészetek szárnyallató erejével is". Szinte szervesen kapcsolódik ehhez a gondolatkörhöz a Miskolci Napló 191®. június 5-i számából átvett Helyszíni tudósítás a páncélvo­nalról, valamint Szluka Emil írása, a Gondolatok a páncél­vonal körül, továbbá a Gerencsér Miklós által közreadott, Nyitány a. Sátorhegy alatt című közlemény, Sárkányi Ist­vánnak, a Vörös Őrség Zemplén megyei parancsnokának emlékezése is. Ugyancsak az évforduló apropóján adja köz­re a lap Fábry Zoltánnak 1934-ben írt, Magyar proletárdik­tatúra című cikkét. Egyetérthetünk a szerkesztőségnek a cikkhez fűzött lábjegyzetével, amely szerint hasznos a cikk ismételt közreadása még akkor is, ha egyes megállapításait ma már túlzónak ítélhetjük. A Tanácsköztársaság évfordu­lójához fűződik Gulyás Mihály novellája, az ítélet és rész­ben Oravec János igen jól sikerült művészportréja Kiss Ist­ván szobrászművészről, a Budapesten felállítandó monu­mentális tanácsköztársasági emlékmű' alkotójáról. Az emlí­tett írások méltóak az évfordulóhoz, s igen markánsan ad­ják meg a márciusi lapszám karakterét. A z egyéb írások közül Fekete Gyula sorozatából a sze­relemnek az őt megillető helyre visszahelyezését sürgető. Kérdések a szerelemről című írását emel­jük ki. Kiemelt feljegyzést érdemelne még Fábián Gyulá­nak a már országos méreteket öltött íilmvitához kapcsolódó Önvédelemből című cikke, amellyel azonban szükségtelen vitázni, hiszen a szerző lábjegyzetben jelzi, hogy viszont- sértést követ el, tehát írása elfogult, személyes indulatok­tól fűtött. Szeretnénk viszont a Napjaink szerkesztőinek fi­gyelmébe ajánlani, hogy a vitatott Jancsó-film csak egyike a legújabb időszak már bemutatott és még bemutatásra vá­ró műveinek. Az olvasók bizonyára érdeklődéssel fogadnák, ha értékelésre érdemes más filmek elemzését kapnák a lapban akkor is, ha erre nem indulatok késztetik a laphoz kapcsolódó írókat, kritikusokat OnunMD Valahol Hí kei! lenni annak a <áHunnak! (Foto: Maksai Zoltán) negyedik helyen végzett a ver­senyben. A zárszó után Fabók Zoltán, a ITVDSZ főtitkára ki­osztotta az értékes díjakat. Megyénk három versenyzője hat napot tölt majd a Szovjet­unióban. a hajdú-bihariak mindkét csapata csehszlovákiai útra megy, a további helye­zettek étkészletet, karórát, ntn- zótáskát kaptak. A győztes borsodi csapat tagjai: Jákob Magdolna, a tiltottak a felkészülésre. Nyolc- tíz lexikális, összefoglaló köny­vet szinte teljesen meg kellett tanulniuk, s csupán a jegyze­tek újabb köteteket tennének ki. A verseny előtti napokat aggteleki „búvóhelyükön” töl­tötték, ahol az összes anyagot ismét átvették. Szeretnének részt venni a hazánk felsza­badulásának 25. évfordulójára rendezendő újabb vetélkedőn, s remélik, ott is ilyen sikere­sen szerepelnek. A Mezőcsőü Járási Pártbi­zottság propaganda- és műve­lődési osztálya, a járási tanács művelődésügyi osztálya, és a pedagógus szakszervezet a szakmai jellegű állami ideoló­giai továbbképzés mellett év- J ről évre megszervezi a peda­gógusok politikai továbbképzé- I sét. Ez rendszerint négy témá- j ból álló előadássorozat, amely- . nek témáit a Központi Bi- I zottság Politikai Akadémiá- I ján elhangzott előadások, a művelődéspolitikai, valamint kulturális és ideológiai éle­tünk időszerű kérdései képe­zik. Legutóbb például február 26-án, szerdán e tan folyam keretében megyei előadó tar­tott nagy érdeklődéssel kísért előadást a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Az elő­adáson a járás iskoláinak igaz­gatói, szakfelügyelői és peda- gógus-párttitkárai vettek részt. A járásunkban kialakult több éves gyakorlatnak meg­felelően az igazgató elvlarsak a tantestületekben is megtár­gyalják az ilyen jellegű elő­adások anyagát, hogy megfele­lően informálják a pedagógu­sokat egyebek között a nem­zetközi helyzet fontosabb ese­ményeiről is, s hogy egyúttal fórumot teremtsenek a vitás kérdések tisztázásához. A pedagógusok politikai és ideológiai képzésével való rendszeres és céltudatos foglal­kozás eredménye, hogy a járás nevelői értik, és cselekvőén segítik pártunk politikájának gyakorlati megvalósítását. A pedagógusok politikai, világnézeti nevelését jelentő­sen megkönnyíti, hogy a járás nevelőinek a fele olyan isko­lában dolgozik, ahol pedagó­gus pártszervezet is működik. A pedagógus pártszervezetek­nek nem kis szerepük van ab­ban, hogy egyre több nevelő kéri felvételét a pártba. ' äkf' lenleg a járás nevelőinek 30^ százaléka párttag. Ez egybe® azt is mutatja, hogy a pedw gógusok bíznak pártunk poli­tikájában, e az érzelmi azono­suláson túl, tudatosan vállal­ják a szocialista jövő építését Molnár Iónét Mezőcsát Ä Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres kőműves, ács-állványozó, víz- gáz-, központi- fűtós-szcrelő, villany­szerelő, hidegburkoló, szigetelő, hegesztő, lakatos, asztalos, faipari gépmunkás, ópítőgépjavító, -szerelő és TMK-lakatos szakmunkásokat, valamint építőiparban jártas kubikosokat és segédmunkásokat. Fő­étkezés és munkás- szállás biztosítva. Jelentkezés a vállalat m u n kaerő-g azdá 1 k odásán Debrecen, Kálvin tér 11. köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik felejt­hetetlen drága halottunk, Szűnj! Lászlónk Varga Olga temetésén megjelentek, sír­jára virágot helyeztek és részvétükkel fájdalmunkat enyhítették, ezúton mon­dunk hálás köszönetét. A gyászoló család köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik felejthetetlen halot­tunk, Rétiéi Imre műszaki főelőadó temetésén megje­lentek és sírjára virágot he­lyeztek részvétükkel fáj­dalmunkat enyhíteni igye­keztek. 'A gyászoló család Politikai munka a pedagógusoknál késett. Legalábbis, ami az Ady-évfordulóval kapcsolatos darabjait illeti. Nagyon szok­ványos volt a Várnai Zseni­vel készített interjú. A Hubay Miklós írta, Mint gyümölcs a fán című kétszemélyes játék viszont érdekes szituáció-drá­ma volt, s talán jó úton jár ez a még kellően ki nem ala­kult folyóirat, ha minden al­kalommal bemutat egy-egy kis tv-drámát, akár kísérleti formában is. A Körkép ez. alkalommal két nagyobb témakörre szo­rítkozott. A lezárt, illetve nyi­tott film körüli viták is bi­zonyára sok nézőt érdekeltek, de a másik téma, a Fényes szelek körüli vita alighanem inkább vonzotta az érdeklő­dést. A film körül folyó szen­vedélyes viták messze túlha­ladták már az egyetlen fil­met, illetve magát a műalko­tást. A Körkép vitaműsora, illetve a Hazafias Népfront nyilvános vitája igen sokolda­lúan közelítette meg, a Zay László vezette műsor pedig igen jólszerkesztetten foglalta keretbe a vita lényegét, segí­tette a tisztábban látást, az indulatoktól mentesebb érték­ítélet kialakítását. A hét filmjei közül az Édes fiaim című, Arthur Miller művéből készült amerikai al­kotást kell kiemelnünk. Az eredeti drámát már két külön­böző közvetítésben láttuk a képernyőn. A filmváltozat ki­tűnően rajzolta fel annak a gátlástalan üzletembernek a portréját, aki a háborúban csak üzleti haszonlehetőséget lát, akkor is, ha édes fiaiból lesz is az áldozat. A Dr. Jekyll és Mr. Hyde című zenés rém­történethez csak annyit fű­zünk: ezt is láttuk, mert már ilyen is van a tv-repertoáron. [Vajon kiknek hiányzott ed­dig?) A Parabola legújabb száma fáradtnak, ötlettelennek tűnt. Hasonlóan kevés ötletes­séget lehet felfedezni a szom­bat esti nagy attrakciónak szánt Családi félkör újabb jelentke­zésében. A két félkör — a stú­dióban és az otthon ülők ka­réja — nagyon nehezen akar találkozni, s ez baj. Pedig a szerkesztők még egy ismert táncdalénekes-házaspárt is kamera elé állítottak vetélke­dő házasokként. Igaz, nem is szerepeltek valami fényesen. Inkább dalollak volna. Végezetül egy kérdés a hét műsora kapcsán: ha a nóta­versenyben, meg egyéb alkal­makkor a műkedvelőknél a szerkesztők igyekeznek a le­hetőség határain belül a gics- cset elkerülni, mi indokolhat­ja. hogy vasárnap esti csúcs­időben egy népszerű színész reklámozza a giccses műdalok iskolapéldáját, a zöld erdő mélyén, kis patak szélén élő öreg cigány érzelgős históriá­ját? Benedek Miklós Ki tud többet a Tanácsköztársaságról? Borsodi g’yőzeBem az országos donion Borsodi Kézműipari Vállalat dolgozója, Nagy Sándor és Sztrinkai István, a Sajó men­ti Vízművek szocialista brigád­jának tagjai. A verseny után elmondták, hogy szeptember óta állandó „tréningben” van­nak, körülbelül 250 órát for­Az utolsó fordulóban, amely­ben a kérdések megválaszoló sáriak gyorsasága döntött, él­re került és végül győzött Bor­sod megye I. csapata. Második Hajdú-Bihar I., harmadik pe­dig Hajdú-Bihar II. csapata lett. Megyénk másik csapata a Könyvhegyek, jegyzethal­mazok között foglalták el he­lyeiket nyolc megye 16 csapa­tának versenyzői vasárnap délelőtt az SZMT-székház szín­padán. Tóth Józsefnek, az SZMT megyed titkárának meg­nyitó szavai után megkezdő­dött a maratoni verseny, a Helyiipari és Városgazdálkodá­si Dolgozók Szakszervezete, Ki tud többet a Tanácsköztársa­ságról? című vetélkedőjének országos döntője. A szeptem­berben kezdődött verseny elő­döntőin, vállalati, megyei se­lejtezőin több száz szocialista brigád vett részt, míg legjobb- jaik eljutottak Miskolcra. A négyórás verseny alatt több száz kérdés hangzott el, Padisák Mihály játékvezető minden fordulóban más-más játékformában vizsgáztatta a csapatokat. Volt történelmi ke­resztrejtvény, filmvetítés, s közben a közönség is belekap­csolódott a versenybe. A for­duló szüneteiben a Miskolci Nemzeti Színház művészei a Tanácsköztársaság irodalmá­nak novelláiból, verseiből ad­tak elő.

Next

/
Thumbnails
Contents