Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-30 / 74. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 Dél-Magyarországról Észak-Magyarországinak Szereti ön a papucsot? A címben * SS ■Tolódó hangsúlyt tulajdonítani, hiszen nemcsak hölgyeknek tehetjük fel, hanem férfiaknak is. Valóságos papucsról van szó, mégpedig — nem túlzás a •jelző — a világhíres szegedi papucsról. Szeged városát már több év­tizede együtt emlegetik ezek­kel a fogalmakkal: paprika, szalámi, papucs. (Természete­sen az utóbbi években mind többen társítják a szabadtéri játékok nívós színházi előadá­saival is, és az olajkinccsel.) Milyen is az a hírős szögedi papucs? Azt tartja a hagyo­mány, hogy a papucskészítés még a török megszállás idejé­ben honosodott meg Szegeden. Az „Április 4. Első Szegedi Cipő- és Papucskészítő Ktsz” nevében az „első” bizonnyal arra utal, hogy több mint 50 éve szövetkezetbe tömörültek már a város csizmadia meste­rei. Feljegyezték az egyik ak­kori kerületi plébános szavait, aki a tiszteiéi beli elnök lett, s ez eseménnyel kapcsolatban a következőket mondta: „Nagy Caba vágták a fejszéjüket, mert a fennálló társadalmi rend képviselői a maguk tevékeny­ségét nem lógják összetett kéz­zel nézni”. Hamarosan szét is ment a szövetkezés, csak a fel- szabadulás után jöhetett létre megint. (Mint neve mutatja, nemcsak papucsot, hanem ci­pőket, divatos, szép férficipő­ket is készít a ktsz.) Barna Ferenc, a ktsz elnöke szívesen beszél a papucsról, amely valamikor hegyes orrú volt. „Egylábasnak” mondják a régi idők efajta lábbelijét, mi­vel egyforma alakú volt mind a két lábra való. A 20-as évek­ben már nemcsak idehaza, ha­nem külhonban is elterjedt a híre, s készítését a képesített iparba sorolták. — Tehát milyen a szegedi papucs? A válasz így hangzik: — Nagyon sokféle, mintegy .30 fajta papucsunk van. Amit szegedi néven emlegetnek, az női lábra való: bőr talp, piros bársony felsőrész, amit ^ népi motívumokból álló hímzés és egy színes bojt díszít. Itthon évente 60 ezer párat adunk el belőle. — És milyen a nem szegedi? — A környékbeli idősebb parasztok, asszonyok is, férfiak is, nyaranta viselik az erős bőrpapucsot. Alig hiszem, hogy a fiatalok felhúznák, azaz ut­cára, mezőre járnának ebben. No, de olyanok is vannak, akiknek nem kell a hagyomá­nyos, hímzett szegedi papucs. Ök választhatnak a különböző színű és variációjú, könnyű műbőrök közül. Több változa­ta van a tévé-papucs néven emlegetett otthoni lábbelinek; ezeket a ktsz fiatal műszaki vezetője ágyonszaladgálónak nevezte el, mert könnyű, ké­nyelmes, tiszta. A korábbi években a népi hímzésű női topánokból fran­ciák, amerikaiak és németek is vettek. Most, az új gazdaság- irányítás lehetőségeinek egyi­kével él a ktsz: tárgyal az egyik^ jugoszláv külkereskedel­mi céggel önálló export lebo­nyolításáról. A nyugati magyaros díszítést kéri, hanem új vonalakat, új színeket mind a női, mind a férfi papucsok esetében. Elkészült az angolok kívánságára tervezett minta- kollekció: szögletes sarok, fe­kete és drapp, illetve fekete és bordó kombinált felsőrész. Ha­sonlót kérnek a hollandok is. A ktsz tervezői a holland höl­gyek lábára szánt papucsokat gyönggyel is díszítették. A szegedi papucs tehát sok­fajta. S mint minden, ez is követi a divatot. Virányi Pál FORTISSIMO A Freie Heit 'olvasótáborának szavazatai alapján a kul­turális riportok csoportjában Molnár Edit, az MTI fotó­riportere az I. díjat nyerte. W5IKES IMRE: Tavaszváró Szerelem, álom-jégvirág, arcokra kirajzolódó, cinke-hangú tavasz kiált, befedi illatozó bő. Szerelem, tündöklő hajú, jégcsapon csillogó öröm, szerelem, napfény-illatú kertedbe visszaköltözöm. Portré Meghívták Sehastient Érdekes levelet továbbított a napokban a mezökeresztesi postahivatal. A helyi termelő- szövetkezet a Magyar Tele­vízióhoz küldött levelében Me­zőkeresztesre invitálja a Sé­bastien az emberek között cí­mű, népszerű sorozat francia szereplőit és magyar szinkro- nizálóit. A meghívást — amely több napos mátrai és bükki lo­vastúrára is szól — a tv el­juttatta a címzettekhez. \ V \ (Kiss Attila munkája) Képes Géza Sárospatakon A sárospataki művelődési ház nemrégiben alakította meg az értelmiségi klubot. A klub tervei között szerepel többek között a volt pataki diákok, azóta már az élet kü­lönböző területein szép sikert elért, ismert nevű emberek meghívása is egy-egy baráti találkozóra, estre. Ennek az elképzelésnek megfelelően március 31-én Képes Géza költő és műfordító látogat el Patakra, ahol 18 órai kezdet­tel a Borostyánban találkozik tisztelőivel. Felszabadulási emlékmű készül Ozdnak Régen, még l!Htí. május 1-én avatták fel Özdon a felszaba­dulási emlékművet, hogy hir­desse a hősök dicsőségét. Azóta az egyszerű emlékmű kinőtte önmagát, szűk és eleggé elzárt a tér, ahol elhelyezték. Ez késztette a város vezetőit arra, hogy új emlékmű elkészítésére adjanak megbízatást. A felada­tot Fátzay Pál szobrászművész kapta és vállalta. A napokban legalább húszán gyűltek össze zsűritagok, ér­deklődők Budapesten, a Bajza utcában, a művész műtermé­ben, hogy megszemléljék és zsűrizzék az elkészült terveze­tet, amelyet végül is elfogad­tak. Maga a művész szerényen» magamutogatás nélkül beszélt a művészetről, saját alkotásai­ról, a szobrokról — szerelmei­Szerzidés iKliési ház és üzemek között ) A sátoraljaújhelyi művelődé­si ház nemrégiben szerződést kötött a városban levő üze­mekkel, vállalatokkal, ktsz-ek- kel. A szerződés értelmében az üzemek, ktsz-ek, vállalatok anyagi támogatást adnak a művelődési háznak, a művelő­dési ház pedig a maga adott­ságaival, lehetőségeivel segít az üzemeknek. Például: az évi közgyűlésekre komplett műsort állít össze. A bábcsoport min­den hónapban műsort ad az üzemi óvodákban. Az üzemek­ben havonta mintafoglalkozást tartanak az üzemi kultűrfele- lősök részére. Ugyancsak az üzemi ku’túrfelelősöknek to­vábbképzést is szerveznek. A művelődési ház segít a szocialista brigádok kulturá­lis vállalásainak teljesítésében is. A brigádokat pontosan tá­jéi- 'alják a Különböző kiállí­ts.'''' tói, rendezvényekről, kö­zös színházlátogatást szervez­nek részükre. Röpke beszélgetés (Szemelvény a készülő Új Tarka Füzetből) A z Idegenforgalmi Hivatal előtt érdekes emberpár idegenforgolódik, kart karba fonva, időnként szerel­mesen összemosolyogva. Nem lehetnek idősebbek 2500—3000 éveseknél. Tépelödöm. Vala­honnan ismerem őket. De hon­nan? Kicsodák ők? Amint ru­háik szegélyének ó-görög — vagy, ahogy a divat mesterei nevezik, „a la grecque” — min­tájára esik tekintetem, homlo­komra ütök: — Megvan! Philemon és Baucisz! Lenyelgm a torkomat, ha nem ők azok. Ök, akik még az olümposzi istenek uralko­dása idején, amikor a hellén tájakon Zeusz főisten személyi kultusza tombolt, nyerték el egy-lcétszáz esztendei példamu­tató békés együttélésükkel „a Házassági Hűség példaképei” címet és a vele járó díszokle­velet. Az is tudott dolog, hogy Zeusz később fákká változtatta őket, hogy tovább élhessenek egymás mellett. Hogy mikor változtak ismét emberekké, ar­ról nincsenek értesüléseim. Va­lószínű azonban, hogy az olüm­poszi uralom bukása után. amikor a zeuszi határozatokat érvénytelenítették. Tény az, hogy most itt andalognak, még mindig teljes harmóniában. Ugyan, mi jó szél hozta őket az ókorból a mi korunkba?Ez ajzotta fel most rettenetesen kíváncsiságomat. Gondolok nagyot, s merészet Köszöntöm a ritka vendégeket bemutatkozom, majd megkér­dem: — Nemde Phili bátyámhoz és Baucisz nénémhez van sze­rencsém ? Közvetlenségem láthatóan megnyeri szümpátiájukat. Pár pere múlva egy presszóban ülünk hármasban. Otthonos viselkedésük elárulja, hogy hosszabb ideje tartózkodnak a mi korunkbun. Phili bácsi fe­ketét és süteményeket rendel, azután aziránt érdeklődik, kap­hatnának-e görögdinnyét. Saj­nos — mondja a főpincér — a jelen időjárási viszonyok még nem kedveznek a dinnyeérés­nek és egyelőre mirelitet nem gyártunk. Beszélgetésünk elején eldi­csekszem. hogy valamikor vagy ötven sort tudtam könyv nél­kül az Odüsszeiából, meg az Iliászból. Szavalom is az első sorokat: „Anclra mai ennepe Muza polütropon hósz mala polla planchté epei Troiész hieran ptolietron eperszen.” — Milyen kedvesz, milyen kedvesz! — lapsikál lelken­dezve Baucisz néni. Beszélek Szophoklészről, aki egyik legdivatosabb drámaírója színházainknak. Majd pedig a Kozmoszról, az energiáról, az allergiáról, a Demnlgonról, az Antineuralgikáról, a diatermiá­röl, a paralizisről, hogy lássák, milyen járatos vagyok az antik dolgokban. A hipofízisről kez­dek csevegni, amikor Phili bácsi szavamba vág: — Ne fárassza magát, fiatal barátom. Tudom, hogy nem a paralízisért és a hipofízisért csatlakozott hozzánk. Térjünk hát a tárgyra. — Térjünk a tárgyra — ka­pok a szón: — Engedjék meg, hogy megkérdezzem önöktől, mint a legtapasztaltabb házas­pártól .. — Tudjuk a többit — szakít félbe megint Phili bácsi. — Mondjuk meg, ugyebár, mi a boldog házaséíet titka, mik vol­tak a régi világ házassági és erkölcsi problémái, ismerjük-e a mai hasonló problémákat, ol­vastuk-e a sajtóban az ezzel kapcsolatos vitákat, fejtegeté­seket és ha igen, mi a vélemé­nyünk róluk, és így tovább. — Valóban ezekről a dolgok­ról szeretnék nyilatkozatot kér­ni önöktől, drága ó-kortársak. De hogyan találta ezt ki, Phili bátyára ? — Onnan, hogy amerre csak járunk, korról korra harmadik .ezer éve, mindenütt ilyen kér­désekkel ostromolnak minket. — Értem. És ez természetes is. Magam is. természetesen, azt kérdezem elsősorban, önök szerint mi a boldog házasélet titka. 0 sszemosolyognak. Phile­mon megszorítja az asz­tal pereme alatt Baucisz kezét. — A boldog házasélet titka, hogy a boldog házasfeleknek nincsen titkuk, nincsen tit­kolni valójuk egymás előtt. — Ragyogó! Pompás igazság! — kiáltok fel, és már jegyzem is a nyilatkozatot — Á házaséletet a titok fer­tőzi meg — veszi át a szót Baucisz néni. — A boldogság akkor kezd megromlani, ami­kor titok ékelődik a házasfelek közé. A mi életünk azért bol­dog. mert nincs titka, igaz ked­vesem? — nevet Phili arcába Baucisz. — Igaz, egyetlenem — súgja ' szerelmesen Philemon. Maid j hozzáteszi: — A barátságok is j akkor lazulnak meg, amikor ! nyíltság helyett titkolózások j furakodnak a jó barátok éle­tébe. P ontosan jegyzem a bölcs szavakat és még sok mindent szeretnék kér­dezni. de egyszercsak megszó­lal egy csengő, mintha esv szánkó csilingelne messziről. Felpillantok noteszemből, meg­dörzsölöm szememet, Furcsa A derék öregeket már seho’ sem látom. Eltűntei: a presszó­val. az asztalkával, székekkel a többi vendéggel együtt... A párnám erősen összegyűrő­dött... Hallom, amint Tamás bácsi, az újságkihordónk a friss mai lapokat lerakja az előszo­bában. Hajdg Béla A felszabadulási emlékmű terve. Mizerák I. felv. ről. Leggyakrabban természe­tesen az Ozdnak készülő fel- szabadulási emlékmű került szóba. A kialakítás alatt álló nagy téren, a város egyik közép­pontjában, a széles Munkás úttal szemben, az acélműi gyárkémények adta távoli hát­tér előtt kerül felállításra a monumentális alkotás. A bronz női szobor-alak 2.70. a kőtaiap- zat körülbelül 4,50 méter ma­gas lesz. Az emlékmű impozáns kife­jezője lesz ahnalc az élmény­nek, amit a felszabadulás és az azóta eltelt közel negyed- százados időszak nyújtott szá­munkra. gazdagítva érzésvilá- gunkat. tudatosítva a törté­nelmi sorsforduló hozta nagy­szerű változásokat. A művészi általánosítás erejéve1. egyszerű eszközökkel fejezi ki Pá*?ay Pál szobrászművész Cy.'" " ke­rülő alkotása a jövő n•• -lé­kei számára is a. tény: mit egy szóval immár 25 évt gy mondunk: felszabadítunk. Dobi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents