Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-30 / 74. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Pereskedés a kategóriákkal SZAKSZERVEZETI vezetők elmondották, hogy legutóbbi budapesti értekezletükön igen sok hozzászóló bírálta a nyereség- részesedés felosztásának kategória-rendszerét. Egy nagy vállalat munkaügyi szervei közvélemény-kutatás útján tudakolták, mi a dolgozók véleménye a kategóriákról. A beérkezett válaszok közül meglepően sokan — minden további magyarázat nélkül, de annál határozottabban — csak annyit közölnek: „Nem értek egyet vele!” Az osztozkodás legtöbbet vitatott pontja ma kétségkívül az, mennyire volt helyes, mennyire volt igazságos a 80, 50 és 15 százalékos részesedési kategóriák létrehozása. A vita hátterében lépten- nyomon tíz meg húszszoros jövedelemarányokról szóló háborgó híresztelésekkel találkozhatunk. Bizonyára társadalmi rendünk kéretlen „jóakaróinak” is része van benne, éppen, ezért erre nem érdemes a szót vesztegetni. De vajon hogyan néz ki az osztozkodás a valóságban? A valóság vizsgálatához a Diósgyőri Gépgyárat választottuk, ahol csaknem tízezer ember dolgozik. A gyár figyelemre méltó eredményeket, a tervezettet meghaladó nyereséget ért el 19611-ban. Hogyan vélekednek hót a DIGÉP dolgozói és vezetői a nyereségrészesedés felosztásáról? A szivattyú gyáregységben lakatosokkal és villanyszerelőkkel beszélgettünk. Lévai István lakatos: „Elmulasztották kielégítően megmagyarázni, hogyan képződik a valóban felosztható nyereség. Ez azzal bosszulta meg magát, hogy most sokan azt hitték, az év közben emlegetett vállalati nyereség mind szétosztható. Vitatkozhatunk arról, hogy a jelenlegi elosztási elv ideális-o. Erre elég kevés tárgyi bizonyítékunk van.” Lévai István és a köréje gyűlt többi munkások véleménye szerint: „Nehéz differenciálni az 'embereket munkájuk szerint, mert az alacsony munkakörökben is egészen magas színvonalat elért munkások lehetnek. Az elosztást a gyakorlat közelébe kellene vinni: ne az okos semmittevésért, hanem az igazi alkotómunkáért adjanak többet. Mi tudjuk, 'hogy lógásból nem lehet megélni. Tisztelem ezt, meg ezt a vezetőnket, büszke is vagyok rá, ha megkapja, amit megérdemel. De én is kapjam meg! Szerintem vannak olyan értelmes szakmunkások, akik tesznek annyit a gyárért, mint egyikmásik gyengébb ember a kettes kategóriában.” mondták el, hogy túlságosan bonyoSOKAN lull a részesedés összegének kiszámítása. Idézzük ismét Lévai István lakatost: „A munkás szereti, ha őszintén beszélnek vele. Adják meg nekünk is a lehetőségét, hogy mindenki kiszámíthassa, mennj it kap majd. De ezeket a mindenféle bonyolult százalékos kulcsokat nem értjük!” A kábelgép-gyáregységben Szabó Gusztáv lakatos elmondotta. hogy sokan sérelmesnek találják a kategorizálást. Papp Vincze esztergályos: „Én minden hónapban túlóráztam, de ez nem látszott meg a nyereségben. Szerintem baj, hogy a fizikai dolgozók között nem voll meg a differenciálás. Nem sajnálom a többet attól, aki ad is valamit. De nem mindig áll fenn hogy a magasabb kategóriában levők többet is tesznek " Oaál József esztergályos .Aki jól dolgozott, attól én sem sajnálom a pénzt, de nálunk a hármas kategóriában Ugyanannyi! kapott., aki egész éviién 1111 százalékra teljesített mint aki csak 80—90-nel kei -, elmeskedett.” ' Diósgyőri Gépgyár gazdasági vezetői közül Hámori Sándor műszaki igazgatóval beszélgettünk. Hámori Sándor véleménye szerint: „Kialakult egy olyan nézet, hogy a vezetők elviszik a dolgozók pénzét. Ez nem igaz! Azt hiszem, nagyon könnyen igazolható, hogy mi itt a gyárban mindig elsősorban a hármas kategória helyzetét vizsgáltuk. Ezzel kapcsolatban az elmúlt esztendőben két ízben is előterjesztést készítettünk a kohó- és gépipari miniszter és a Gazdasági Bizottság részére. Eltekintettünk attól, hogy például az egyes kategóriában dolgozók az elmúlt évi pénzüket eleve nem kaphatják meg. De a vállalat által produkált, tervezettnél magasabb eredmény végül is eloszlatta előzetes aggályainkat, így 1908 nyereségéből az előző évihez hasonlóan tudtunk fizetni. Ez elsősorban a hármas kategóriában van így. A kettesben bizonyos növekedés, az egyesben csökkenés mutatkozott. A kategorizálásnak eredetileg serkentő feladatot szántak az ország gazdasági és politikai vezetői. Sajnos azonban néhol rossz hangulat született belőle. Rossz, hogy bonyolult kiszámítani a végső elosztást, s ez olyan mellékgondolatot szül, hogy megkárosítjuk a dolgozókat. Az embernek olyan érzése van, hogy a jogosan megkeresett jövedelmét a munkatársai jogtalannak tartják. Ez nem valami csábító számunkra. Az emberek nem szeretik, ha beskatulyázzák őket. Ez tulajdonképpen erkölcsileg sérelmes, nekem is 6S> annak is, akit a hármasba sorollak. Valójában persze nem az emberek, hanem a beosztások kerültek skatulyákba. De a differenciálás lehetőségét, szerintem, e nélkül is meg le- hetne találni!” MÖNUS ANTAL, a Diosgyo_________________ ri Gépgyár p ártbizottságának titkára: „A pártbizottság álláspontja szerint a reform alapelvciből következik a jövedelmek differenciálása. Szükségesnek tartjuk, hogy a jövedelmek alakulásának alapja a végzett munka legyen. Megállapítottuk — úgy véljük reálisan —, hogy a jelenlegi kategória-rendszer a korábban kialakult jövedelemarányok további fenntartását biztosítja. Sőt, a vezetők munkájának megítélésében bizonyos szigorításokat tartalmaz. A DIGÉP-ben az egyes kategóriába sorolt dolgozók 1968-ban — az igazgatókat is beleértve — 1967. évi összes jövedelmüknek csak 98 százalékát kapták meg, holott a vállalat alaposan túlteljesítette eredeti nyereség-elképzeléseit. Ha nem értük volna el a kitűzött nyereséget, az egyes kategóriában a dolgozók az 1967, évi összjövedelmüknek mindössze 40 százalékát kapták volna meg! A kettes kategóriába sorolt dolgozók még így is megkapták volna jövedelmük 80—85, a hármas kategóriában pedig 97—99 százalékát.. Tehát a kategorizálás tulajdonképpen a vezetők normarendezése volt. Ismeretes, hogy 1967. évi összjövedelmükhöz képest a kettes kategóriába sorolt dolgozók 2,9, a hármas kategóriába sorolt dolgozók 2,2—2,4 százalékkal többet kaptak." „Nem mindegy, hogy a jövedelmeket mihez viszonyítjuk — folytatta —. Szerintünk szabad a vezetőknek az átlagon felüli jó szakmunkás kereseténél egy kicsivel többet keresniük. Elvégre nagyobb a felelősségük. A mi vállalatunknál csaknem 500 fizikai munkás, és legalább ugyanennyi mérnök és alkalmazott keres 3—4000 forintot. Ez pedig osztályvezetői, főosztályvezetői fizetés! És ha megnézzük a bérek alakulását vállalatunknál, 1968-ban az esztergályosoknak 5, a lakatosoknak 4,2, a kovácsoknak 10, niíg az alkalmazottaknak körülbelül csak egy százalékkal nőtt a keresetük. A most kifizetett napok száma nem fejezi ki a valóságos elosztási viszonyokat. Szerintünk a részesedési alap felosztása nem december 31-e után, hanem január elseje és december 31-e között történik. Benne van a bérfejlesztés, az évközi prémium, a jutalom cs sok más egyéb. Mi elsősorban az évközi bérfejlesztésre helyeztünk nagy súlyt, szerintünk a dolgozók számára a biztosított bér a legbiztosabb!” A Diósgyőri Gépgyár vezetői helyesen ismerték fel az új jövedelemelosztási rendszer lényegét. Nem mindenütt történt ez így. Ezzel magyarázható, hogy néhány más vállalatnál, esetleg igazságtalan elosztási arányok is keletkezhettek-. kollektív munka A NYERESÉG gyümölcse. A nyereség nagyságát azonban az átlagosnál nagyobb mértékben befolyásolják a vezetők gazdasági döntései, nem • közömbös tehát a vezetők szervező és irányító tevékenysége. A szocialista viszonyaink között kívánatos elosztást, a munka szerinti elosztás elvét sértenénk meg, ha ezt a tényt az elosztáskor nem vennénk figyelembe. Az elosztás alapja azonban természetesen nem a merev, csupán beosztások szerinti, hanem a valóságos, munka szerinti differenciálás lehet. Ezt az elvet helyesnek tartjuk, ma is és a továbbiakban is. A helyes alapelv ma még kiforratlan, s ezért sokszor ellentmondásos gyakorlatát azonban nem kívánjuk védeni. Senki sem vitatja, hogy a szocialista elosztás rendszere még további finomításra szorul. Elanek Tibor Laczó József felvétele Rekonstrukció határidő előtt Három hónap, s néhány nap van már csak hátra, s letelik az a határidő, amelyet az Ózdi Kohászati Üzemek martinüzemi rekontsrukciójának másfél évvel korábbi befejezése érdekében az építők és vasasok szakszervezetének támogatásával szocialista szerződésben vállaltak az építkezésekben részt vevő vállalatok. Az 1969. június 30-i határidő teljesítésének egyik lényeges feltétele a 150 000 köbméteres gáztároló jóval korábbi megépítése volt. Annak idején hírt is adtunk róla, a magyar —csehszlovák közös vállalás eredményeképpen sokkal hamarabb készült el a gazorné- ter, mint azt tervezték. Ezt a tényt itt és most csak azért ismétlem meg, hogy elmondhassam Jozef Bauer kitüntetésének hírét. A néhány nappal ezelőtt lezajlott műszaki-gazdasági konferencián ugyanis az ostravai Hutni Montaz cég vezetője, Bauer elvtárs a gazo- méter építésénél végzett munkája elismeréséül kiváló dolgozó kitüntetést kapott az Aláírták c szerződést Összhangban a vállalat és a dolgozók érdekeivel Dr. Szántó István, a BVK igazgatója és Lódri József, a gyár szakszervezeti tanácsának titkára aláírták az 1969—70-es évekre szóló kollektív szerződést, melyet nyomdai utón sokszorosítva hamarosan minden dolgozó megkap. Az előkészítésben részt vevő bizottságok azt a célt tartolták szem előtt, hogy a szerződés összhangban legyen a vállalati követelményekkel, a lehetőségekkel és a vállalatra háruló feladatokat végrehajtó dolgozók jogos érdekeivel, Körültekintő, alapos munka eredménye ez a szerződés. fok oxo lí mc« becs ülés A vállalat alkotmányának elkészítéséhez kitűnő alapot adott az 1966-as kollektív szerződés, mely kiállta a próbát. Ebből kiindulva, most új vonást jelent, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalomnak fokozottabb erkölcsi és anyagi elismerést biztosítanak. Megemelték a kiváló dolgozók jutalmazására szánt összeget is Az uranyplakettes szocialista brigádtagok az előző évi szerződés szerint is felmondási védettségben részesülnek. Az új szerződés továbblép, és a 10 éve aktívan tevékenykedő szocialista brigádtagoknak 2 nap, a KISZ KB kitüntetettjeinek pedig 3 nap jululomszabadsá- got biztosít. Előrelépés történt a törzs gárda tagok megbecsülésében is. Az előző szerződés a 10 éves törzstagoknak 15. a tizenöt éves törzstagoknak pedig 23 százalékos többletrészesedést biztosított. Az új szerződés előbbit 20. utóbbit pedig 30 százalékra módosította Természetesen a közbeeső évek utáni többletrészesedés arányosan emelkedik. fi edrező visszhauu Igen kedvező visszhangot váltott ki a dolgozók között, hogy a szakszervezeti tanács évente kétszázezer forinttal támogatja a lakásépítést. Ugyanakkor a kombinát a nyereségből képzett fejlesztési alapból ezt négymillió forinttal toldja meg. Azt bizonyítja ez, hogy jóllehet jelentős fejlesztési és rekonstrukciós feladatokat kell a vállalatnak megoldani, mégis figyelembe vette a dolgozók jogos lakásigényeit. Egyértelmű helyesléssel találkozott az a vállalati döntés is, hogy saját szikvízüzemet létesítsenek. A jogos munka- és védőruha, a védőétel, védőital biztosítása, az új igények teljesítése is bekerült a kollektív szerződésbe. írásba foglalták, hogy évenként felülvizsgálják a nők által betölthető munkakörök tilalmi jegyzékét, s ha ezeken a munkahelyeken a munkakörülmények időközben megváltoztak, a nők részére felszabadítják. Ugyancsak szabályozták a szakmai gyakorlatukat töltő fiatal szakmunkások bérezésével kapcsolatos kérdéseket is. 1 premizálás módjairól Természetesen sok javaslat elfogadására és megvalósítása ra nem nyílt mód. Nagy vitát váltott ki a nem premizált részlegekben, elsősorban a MEO-ban az a javaslat, hogy ott ismét legyen mozgóbér Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy mfg a vállalatnál általában 2 százalékos bérfejlesztés jellemzi 1969-et, addig ez itt 4 százaiéiból jelent. Más munkakörök is kérték, hogy vonják be őket a rendszeresen premizáltak körébe, de a szakszervezeti tanács úgy döntött, hogy csak a termeléssel legközvetlenebb kapcsolatban tevő dolgozókat lehet premizálni, és nem adott helyt a kevésbé megalapozott igényeknek. — Üj kollektív szerződésünk rendkívül jelentős és felelősségteljes munkával készült el — mondta Széplaki Kálmán, a közgazdasági bizottság vezetője. — Korántsem állítjuk azonban, hogy ez a legjobb Lehet, hogy különösen indokolt esetben azt a későbbiekben módosítani kell. Egy azonban bizonyos: a megnövekedett rendkívüli aktivitás és a kiteljesedett üzemi demokrácia számos olyan tapasztalatot eredményezett, s adott olyan gondolatokat, melyeket később még inkább kamatoztatni tudunk a BVK kollektívája számára. Onodvári Miklós Ózdi Kohászati Üzemek javaslata alapján. A határidő teljesíthetőségének másik feltétele a füstgázhasznosító kazánok két évvel korábbi megépítése volt. Szlá- nyi Lajos építésvezető így mutatta be ezt a már üzembe helyezett fontos létesítményt: A martinkemencék füstgázai eddig köze] 600 fokos hőmérséklettel hagytuk el kéményen a kemencéket. És a kémények tövénél ezt még nyugodtan el lehetett téríteni az irányból, bevezetni kazánokba és azután úgy ki, a levegőbe. A füstgáz most a kazánokon áthaladva, 28 atmoszíérás gőzt termel, ami sokféle módon használható fel, figyelembe véve a gyár hatalmas gőzigényét: a turbógenerátorok, a turbófúvók hajtására, villamos energia fejlesztésére. A nyolc kazán együttesen évenként 13 millió forint megtakarítást tesz lehetővé! A’ beruházás tehát nagyon gyorsan megtérül, mintegy öt évre tehető ez az idő. De a mart.inkemoncéknél nemcsak a füstgáz hulladékhőjét hasznosítjuk, hanem felhasználjuk a kemencék hűtőberendezéseinek hulladékhőjét is. Ezért mondhatjuk, hogy a hulladék hőenergia hasznosítása a mi martinüzemünkben világ- színvonalon megoldottnak tekinthető. H. K. Nagyobb kérésiéi — több vetőmag Szűkül a natty üzemi kertészet — 10 ezer csornait 3 nap alatt — Jó lenne az a mintabolt/ Ebben a hónapban természetszerűleg megnőtt a nemesített vetőmag iránti kereslet. Az Országos Vetőrnagtermel- tetö és Ellátó Vállalat tavaly 22 millió tasak különböző konyhakerti és virágmagot hozott forgalomba, az idén 28 millió tasakra érkezett megrendelés. A megrendelők közt szerepel a miskolci- vetőmagbolt is, ahol a szűkös körülmények között hatalmas forgalmat bonyolítanak 1c. hiszen Miskolcon van a megye egyetlen ilyen jellegű boltja. Három, négy nap alatt 10 ezer tasak vetőmagot adnak cl ebben a kis üzletben a jelenlegi csúcsforgalomban. Régi gond Miskolcon a vetőmagbolt helyzete. A megyei velőmagtermeltetó és ellátó vállalat már felajánlotta, hogy szívesen nyitna a városban egy vetőmag mintaboltot, ahol szaktanácsadással is rendelkezésére állnának a vásárlóknak. A vállalat anyagilag is hozzájárulna egy ilyen bolt kialakításához. ha a városi tanács vezetői erre módot adnának. A csomagolt vetőmag elsősorban a háztáji gazdaságoknak és a kerttulajdonosoknak fontos. A mezőgazdasági nagyüzemeket maga a vállalat látja el. A tavasz kezdetén már lemérhető igények érdekes képet nyújtanak. Sok termelőszövetkezet lemondott tavaly óta a kertészkedésről. Jóval kevesebb kertészetbe való vetőmagot Igényeltek, mint az elmúlt években. Ez nem éppen jó jelenség ilyen nagy ipari megyében, mint Borsod, ahol a zöldségfélék iránt mindig igen nagy a kereslet. A vetőmagokból — egyelőre a vöröshere és a szudáni fű kivételével — a vállalat minden megrendelésnek eleget tud tenni. Van bőven lucerna magjuk, tavaszbükkönyük, árpájuk. Kukoricából eddig 111 vagonnal szállítottak ki a termelőszövetkezeteknek A legelők füvesítéséhez is tudnak adni fűmagot, eddig 140 mázsát vettek meg a mezőgazda- sági nagyüzemek. (a. i.) Hegesztés
