Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-04 / 52. szám

É5ZAK-MAGYARQRSZAG 3 Országosan elsők lettek Párttitkárok tanácskozása a MÁV Miskolci igazgatóságán röl is, amelyek beárnyékolják az eredményeket. Ez vonatko­zik a különféle okok miatt be­következett balesetekre, ame­lyeket lelkiismeretesebb mun­kával megakadályozhattak vol­na. Több mint 22 millió Ft-ot vittek el a károk és a kötbé­rek, több mint négy és fél mil­lióba kerültek a törések. Az igazgatóság vezetője hangsú­lyozta, hogy a demokrácia erő­sítése mellett fokozottabban kell érvényesíteni a hibák el­követőivel szemben a felelős­ségre vonást, még rugalmasab­ban kell törődni a szállítási feladatok megvalósításával, a személyvonatok menetidejének betartásával. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Jenovay Miklós elvtárs, a megyei pártbizottság munkatársa is. Elismeréssel szólott az igazgatóság dolgo­zóinak, vezetőinek áldozatkész munkájáról. Egyben felhívta a figyelmet: tegyenek többet a vonatok pontos közlekedteté­séért, jobban törődjenek a tár­sadalmi tulajdon védelmével, erősítsék .a munkamorált, s az eddigi tapasztalatok alapján tegyék szorosabbá a párt- és gazdasági szervek együttműkö­dését. Cs. B. Hallottuk... — EU éflwti 190 millió ffr- rißt értékű különféle beton­terméket sxáRft a Beton- és Vasbetonipari Művek a TÜZßP-telepekre. Ev végéig több mint négymillió mé­ter vasbeton-gerendát és áthidaló szerkezetet, mint­egy 3 millió födémkitöltő elemet gyártanak. Mozaik­lapból háromezer négyzet- méterrel szállítanak többet, mint tavaly. — Hungaropoly névre ke­resztelték el az új magyar takarmánynövényt. A vö­röshere vetőmagból előállí­tott Hungaropoly holdan- j ként 400—500 mázsa zöld­takarmányt terem három i évig, egyszeri vetéssel. Fagyálló és a csapadékos időjárást kedveli. — Budapesten rendezik meg az idei nemzetközi borversenyt. A szeptember 1-c és 11-e közötti „vetél- j kedőn’* mintegy kétezer | borminta kerül zsűri elé. j A hazai borok közül a jű- j littsi országos borversenyek j legjobbjai képviselik az egyes tájegységeket. Egyéb­ként az 1972-ben először megrendezendő világborver­seny szervezésével szintén hazánkat bízták meg. Jutalom: a vörös vándorzászló Az elmúlt öt év alatt az igazgatóságok közötti verseny­ben a miskolci három esetben érdemelte ki az első helyezést, két esetben a másodikat. És a reform sikerét mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy 1968-ban a MÁV Miskolci Igaz­gatóság dolgozói egész évben élen jártak, s a pécsit 1 %-kal megelőzve, első helyezést értek el. Így elnyerték a KPM és a vasutas szakszervezeti központ vörös vándor zászlaját., a vele járó pénzjutalommal egyetemben, amelyet a hét vé­gén adnak át. A tájékoztatóban elhangzott, hogy a vasúti csomópontok és főnökségek egész sora dolgo­zott élüzem szinti, élüzem szint fölötti eredménnyel. Hat cso­mópont és 29 szolgálati főnök­ség, illetve 1146 brigád 3735 fővel tűzte célul a szocialista cím kiérdemlését. Valamennyi mutató kedvezően alakult, s különösen jó eredményt értek el a gazdaságosságban. Ezt jel­lemzi, hogy az áruszállításban tonnánként 1 Ft hatvanhét fillérrel sikerült csökkenteniük az önköltséget. Ebben a von­tatási szakszolgálat több mint 21 millió forintos megtakarí­tást ért el. Egyedül a miskolci Nyolcvan állattenyésztő szakmunkás Úí típusú z&áíkhísgc&ztő-gép A Tiszai Vegyikombinát- bati egy év óta foglalkoznak, illetve kísérleteznek a fólia­hegesztő gépek gyártásával. Először tavaly, a Budapes­ti Nemzetközi Vásáron állí­tottak ki ilyen berendezést, melyet a műszerautomatika főosztály javítási és szerelé­si osztályának műszaki és fizikai dolgozói készítettek. Azóta már 12 hegesztőgépet gyártottak, nagyrészt külső megrendelőknek. A gép készítői — a napi feladatok mellett — most egy újabb típusú, korszerű, folyamatos zsákhegesztő­gép kifejlesztésén dolgoz­nak Céljuk hogy egyrészt tökéletesebbé legyék a TVK- ban a műtrágya csomagolá­sát. másrészről a szabad ka­pacitás kihasználásával ki­elégítsék a vevők ilyen Irt* nyű igényeit. (1. I.) A képen a legújabb lipusu hőimpulzusos fóliahegesztő gép látható. (Foto: Kovács Endréné.) Az 1965-ben rekonstruált durvahengermű termelése ug­rásszerűen megemelkedett. A múlt évben 1 millió tonna acélt hengereltek. A nagyobb mennyiség, illetve az öntecs­hengerlések száma a darupá­lyák igénybevételét is nagyon megemelte. Ezért már évente keli kicserélni az elhasználó­dott- darusíneket. A megko­Egy közös vállalkozás zárszámadása A sátoraljaújhelyi járásban 22 termelőszövetkezet a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tekről szóló 1967. évi III. tör­vény alapján — amely szerint a tsz a közös gazdaságban ter­melt. termeivényeket és termé­keket feldolgozhatja — egy­szerű társulás formájában juh- túróiizemel létesített Sátoral­jaújhelyen. Az üzem a napokban tartot­ta zárszámadását. 1968-ban több mint 10 vagon iuhgomo- lyát dolgozott fel és értékesí­tett. Ebben az évben az el­múlt évhez képest 10 száza­lékkal kívánják növelni a fai­dolgozás volumenét. Emellett a minőség javítására is törek­szenek, mert a Tejipari Válla­lattal folytatott versenyben csak így számíthatnak ered­ményes értékesítésre. Az el­adás folyamatossága nemcsak a kedvező eszközgazdálkodást biztosítja, hanem a minimális hűtőházi kapacitás gondjait is enyhíti. 1968-ban nemcsak a Miskolci Hűtőházat, de a Deb­receni Hűtőházat is igénybe vették. így a hűtési költség színvonala emelkedett. Ezen költség csökkentését csak a gyors és biztos értékesítés te­szi lehetővé. A többi költség­nem, így a nyereség is kedve­zően alakult Az 1968. évi nyereséget a be­szállított juhgomolya-mennyi- ségnek arányában osztották el a tagszövetkezetek között. A közgyűlésen a tagszövetk=>’etek képviselői megígérték, hogy juhtenyésztésüket tovább bő­vítik. l akács Imre Képviselői kerületem szék­helyén, Szikszón, meglátogat­tam a napokban az állatte­nyésztési szakmunkásképző is­kola harmadéves baromfite­nyésztő tanulóit. Először a baromfitenyésztő leányokkal beszélgettem. A mezőkövesdi lányok: Lázár Anna, Németh Mária, Csirmaz Erzsébet, Fü- gedi Borbála, Dohány Teréz megszerették a szakmát.. Be­széltek arról, hogy a Matyó- föld Tsz-ben például a legkor­szerűbb körülmények között végzik munkájukat. Mosdó, zuhanyozó, öltöző, munkaruha áll rendelkezésükre, s a gya­korlati időre havi 580 Ft ta­nulóbért kaptak. A szakmun­kásbizonyítvány birtokában pedig 1500—1800 forint havi keresetre számítanak. Szarka Mária azonban elmondotta, hogy az őt szerződtető csobá- di tsz meg akarja szüntetni a baromfitenyésztést, s így nem tudja: hol tud majd a szak­májában dolgozni. Ez az eset megköveteli, hogy nagyobb felelősséggel szerződtessék a szövetkezet vezetői a tanuló­kat, mert az ilyen eset nem jó példa. Vegyesen vannak: leányok és fiúk. Asszony is van közöttük: Nagy Sándorné Alsóvadász­ról, akinek a férje traktoros a szikszói tsz-ben. Noválc Gi­zella Homrogdról. az ottani tsz borjúnevelője lesz. A gya­korlati időben 30—40 kisbor- jút gondozott s hogy jól, azt bizonyítja, hogy a gyakorlati időben 630 Ft havi tanulóbért kapott a tsz-ből. Csizmar Mi­hály és Pázmándi Erzsébet a mezőkövesdi Matyóföld Tsz- ben 680 Ft tanulóbért kaptak. Drótos András a múcsonyi tsz-ben 1500 Ft tanulóbért ka­pott havonta. Kovács Erzsé­bet és Balogh Mária a forrói tsz szerződöttjei borjúnevelő, fejő, tehenészeti gyakorlati munkát végeztek, s ezért havi 060 Ft tanulóbért kaptak a tsz-től. Barabás Erzsébet a szemerei tsz-ről már más vé­leményen van, mert a gyakor­lati időre csak havi 300 Ft-ot kapott, pedig a tejházban és a borjúnevelőben dolgozott szorgalmasan. Nem jó az, hogy ilyen kü­lönbségek vannak a szerződ­tető gazdaságok részéről a ta­nulókkal szemben. Az isko­lában öt hónap az elméleti oktatás, . majd 6 hónapot a szerződtető gazdaságban töl­tenek el. Amikor a gyakorlat­ról visszatérnek az iskolába, elmondják tapasztalataikat ar­ról, hogy milyen munkakörül­mények között dolgozlak, mi­lyen volt a bánásmód, s mi­lyen volt az anyagi megbe­csülése munkájuknak. Ahol megfelelő volt az elbánás, az a tanuló lendületesebb mun­kával fog hozzá az elméleti tanuláshoz — ahol mást ta­pasztalt a tanuló —, bizony sok esetben csökkent a mun­kakedv — a jobbik esetben pedig más munkahely után kutat, s nem veszti el kedvét. A jövő tanévben három el­ső osztályt indít az iskola, mintegy száz tanulóval. Az iskola igazgatója már felmér­te a tsz-ek, állami gazdasá­gok igényét. Eszerint 177 ál­lattenyésztő és 22 baromfite­nyésztő szakmunkásra van szükséges megyénk mezőgaz­dasági üzemeinek. Ajánlatos tehát az általá­nos iskolák nyolcadik osztá­lyát végző tanulóknak, az is­kolák igazgatóinak lépéseket tenni a szakmunkásokat igény­lő üzemek felé, szerződéskö­tésre. Az iskolában tandíjat nem kell fizetni, az iskola biztosít minden tanuló részére ösztöndíjat az elméleti képzés idejére, ebből térítik a diák­otthoni költségeket. A gyakor­lati időre pedig a szerződtető gazdaság tanulóbért fizet Németh Imre országgyűlési képviselő pott sínek pótlása pedig 4—5 nap termeléskiesést okoz. A viszonylag nagy termeléskiesés arányainak csökkentésére az év elején a gyár műszaki ve­zetése kopásálló darusínek előállítását irányozta elő. A karbantartó gyáregység. a hengermű és a hidegtechnoló- giai osztály szakemberei a műszaki feladat kidolgozását még az év elején megkezdték. A hasznosnak ígérkező mun­kájukat a napokban siker ko­ronázta. Különleges lángedzés- sel a kopásálló és ugyanakkor még hegeszthető sínek gyártá­sának technológiája elkészült. Természetesen a hasonló tu­lajdonságú darukerekeket is új anyagokból gyártják a jö­vőben. A műszaki vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az új felületi keménységgel bíró sínek és darukerekek élettartama köze! meghárom­szorozódik Gyakorlati alkal­mazásukra a szükséges meny- nyiség legyártása után azon­nal sor kerül. A szakom b ek úgy vélik, hogy a gyár na- sonló nagy igénybevételű ia- rupályáin. így a martinacél­mű öntőcsarnokában is alkal­mazhatják majd a jobb minő­ségű darusineket. A milliós nagyságrendű műszaki meg­oldás tehát nemsokára csök­kenti az t,KM blokk' '- -mák kényszerpihenőit Gutman József Különles es darusínek I Keimisla fnlernadinilé történelmi jelentősége 0 ** tven esztendeje Moszkvában harminc ország kommu­nista, baloldali szocialista pártjainak, szervezeteinek 52 küldöttje határozatot hozott a XII. Kommunista Internacionálé megalakításáról. 1919. március 4-én született meg a nemzetközi forradalmi szervezet, amely Marxnak és Engelsnek a Kommunisták Szövetségében és az I. Internaeio- nálé szervezésében és irányításában végzett úttörő munkáját, a II. Internacionálé legjobb forradalmi hagyományait, a kor követelményeinek megfelelő, magasabb szinten folytatta. A kongresszusi összehívó nyolc szervezet között ott találjuk a Kommunisták Magyarországi Pártját is. Az osztályharc éles összeütközései — s a szociáldemokrácia jobboldali vezetőinek ezzel kapcsolatban tanúsított magatar­tása — nemcsak eszmeileg, hanem szervezetileg is új típusú, egységesebb, a harcokra felkészültebb, a tömegeket gyorsan mozgásba hozni képes pártokat és Internacionálét igényeltek. A Kommunista Internacionálé alakuló kongresszusán vállal­ta a forradalmi kommunizmus elveit, továbbfejlesztette a marxizmus elméletét, a kapitalizmus általános válságának, a proletárlorradalmaknak korszakára. Egyik legnagyobb törté­nelmi tette a burzsoá demokráciáról és proletárdiktatúráról szóló irányelvek lefektetése volt. Az I. kongresszuson Lenin szavai szerint: „... csupán kitűzték a kommunizmus zászla­ját, hogy e körül tömörüljenek a forradalmi proletariátus erői”. S mintha csak a kongresszuson kidolgozott alapelve­ket igazolná — a Kommunista Internacionálé megalakulását kővetően röviddel a nemzetközi forradalmi proletariátus újabb nagy győzelméről érkezett hír, március 21-én kiáltot­ták ki a Magyar Tanácsköztársaságot. A Kommunista Internacionálé megalakulása, ugyanúgy, mint a kommunista pártok létrejötte, történelmi szükségsze­rűség volt és fordulatot jelentett a nemzetközi munkásmoz­galom történetében. A Kommunista Internacionálé adta a leg­helyesebb választ a forradalmi proletariátus soron következő feladataira, az egyes kommunista pártok tapasztalatait álta­lánosítva, segítette a forradalmi mozgalmat az általános és helyi sajátosságok kidolgozásában. Sikerrel támogatta a nem­zetközi munkásmozgalmat a munkásosztály forradalmi vív­mányai, s a fiatal szovjet állam védelmében, az imperializ­musnak az első proletárállam megfojtására irányuló törekvé­seivel szemben. A Kommunista Internacionálé égjük nagy történelmi érdeme, hogy megszervezte a munkásmozgalmat Ázsia, Latin-Amerika és Afrika sok oljran országá­ban, ahol eddig munkásmozgalom nem létezett. Felismerte, hogy a nemzeti és gyarmati felszabadító harcokat a világ forradalmi mozgalma részeként kell felfogni, és a gyarmati országok fiatal kommunista pártjait úgy orientálta, hogy azok az antiimperialista, antifeudális, nemzeti célokért folyó küzdelem élére álljanak. Már a 20-as évek elején a széles imperialislaellenos egységfront megteremtésében látta a kommunista mozgalom feladatát ezekben az országokban, s nagy erőfeszítéseket tett, hogy az indonéz, kínai, indiai elv­társakat meggyőzze e politika helyességéről, hogy legyőzzék a fennálló szektás elképzeléseket. Tevékenységének eredményességét, a nemzetközi kommu­nista mozgalom fejlődését és erejét bizonyítja, hogy a hitleri fasizmus veszedelmével szemben szembe tudta állítani azt a nagyszabású politikai stratégiát, amely az egész világot fe­nyegető fasiszta veszélynek útját állhatta és a társadalmi ha­ladás újabb távlatait tárta fel a világ proletariátusa és az egész emberiség számára. A kommunista mozgalom hatalmas fejlődése, az egyes kommunista pártok gyors önállósodása, nemkülönben a há­ború körülményei a kommunista pártok együttműködésének új formáját tette szükségessé. A Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottsága 1943. tavaszán kimondta a Kommu­nista Internacionálé feloszlatását. A Kommunista Internacionálé a reakció elleni világmé­retű harcban mindenkor a haladás legfőbb ösztönző­je és irányítója volt. Negyedszázados fennállása megteremtette annak feltételeit hogy a kommunista pártok ma világszerte jelentős erőt alkossanak, s országuk problé­máit önállóan, a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait figyelembe véve oldják meg. I)r. Szokolay Katalin kandidátus szakszolgálat több mint 15 és fél milliós megtakarításról számolhatott be, a szerencsi másfél millió, a berentei fő­nökség 625 000 forintot takarí­tott meg. Pásztor elvtárs a példák tö­megével bizonyította be, hogy ahol jól dolgozik a pártszer­vezet, jó a vezető szervek kö­zötti együttműködés és élő a szocialista mozgalom, ott az eredmények nem maradtak el. Csökkentett munkaidő és a tennivalók A dolgozók érdekében már az elmúlt évben is egy sor in­tézkedést tettek, így például mintegy 10 millió forintot for­dítottak különféle szociális lé­tesítményekre. Megkezdték és mintegy hét és fél ezer ember esetében már megvalósították a munkaidő-csökkentést, a közbeváltást, illetve megszer­vezték a 44 órás munkahetet. Ebben az évben a lehetőségek­től függően, ezt még több em­ber számára igyekeznek bizto­sítani. Pásztor elvtárs, valamint a felszólalók őszintén beszéltek azokról a jelenségekről, esetek­— Immár öt év telt el azóta, hogy a megyei pártbizottság kezdeményezése nyomán elő­ször hívta össze az igazgató­ság pártbizottsága közös meg­beszélésre a vasutas pártszer­vezetek titkárait. Azóta gya­korlattá vált, hogy évente leg­alább egy alkalommal az igaz­gatóság gazdasági vezetése ér­tékeli a végzett munkát, s tá­jékoztatást ad a pártszerveze­tek titkárainak a gazdasági feladatokról. Dr. Pásztor Pál, a MÁV Miskolci Igazgatóságának ve­zetője e szavakkal kezdte tá­jékoztatóját a tegnap, március 3-án, hétfőn megtartott közös megbeszélésen. Az összejövete­len — amelyen négy megyé­ből 85 párttitkár vett részt — dr. Pásztor Pál elvtárs elmon­dotta, hogy ez az együttműkö­dés eredményesen segíti a fel­adatok elvégzését. Elősegíti a pártszervezetek gazd aságszer- vező tevékenységét, összehan­golja a vasút szállítási felada­tait, s a vasúti pártszervezetek sajátos tennivalóit. Hangsú­lyozta, az együttműködés nél­kül nem tudtak volna ilyen jó eredménnyel felkészülni a re­formra, s nem érhették volna el a sikersorozatokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents