Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-01 / 50. szám

ÉSZAK- MAG YÄRORSZAG Pártszerfi vita — szilárd Laz.xm^t i *5SgS aiegnött a párttagság vitakész­sége. Ma már pártszerű kere­tek között a kommunisták bár­milyen kényes kérdésről bát- ran elmondhatják vélemé­nyüket, kétségüket, vagy ellen- véleményüket. Megnyugtató a párt belső életének ilyen jellegű, demok- tetikus fejlődése, de nem len­be helyes, ha elfeledkeznénk róla, milyen kitartó erőfeszítés fejlilc a kétségtelenül jelentős változás mögött. Nem volt könnyű feloldani az emberek­ben a korábbi években kiala­kult belső szorongásokat, fel­szítani bennük azt a tudatot, n°gy a kommunistáknak vitat­kozni, bírálni nemcsak joguk, temem kötelességük is. A vi­ták, vélemények harca nélkül nehezen alakulhat ki helyes álláspont, még nehezebben vál­hat uralkodóvá a szilárd kom­munista fegyelem és nem bon­takozhat ki az egységes cse­lekvés szilárd alapja, az egyé- ni_ meggyőződés sem. Akik te­hát a viták szükségességét le­becsülik, vagy részlegesen kor­látozni akarják, alapjában tá­madják a párt kommunista Jellegét A kommunista pártok vitat­kozó pártok. A párt marxi— lenini elveihez azonban az is hozzátartozik, hogy a kommu­nisták nem helyeselhetnek mindenféle vitát: még kevés­bé helyettesíthetik a közös fel- tepést általános vitával. A pártszerű vita mindenek­előtt a döntés, a határozatho­zatal előtti különböző vélemé­nyek, álláspontok felszínre ho- Jjnsát, megtárgyalását szorgal­mazza. A párton belüli eszme­ire, a különböző nézetek kö- -ótli összecsapás a döntést Megelőző szakaszban a leghe­vesebb, a legcélravezetőbb ál­láspontot hivatott megformál­ni' Ekkor a viták bármiféle korlátozása, vagy az ellenvéle­mények elhallgatása, elhallgat­ása számít súlyos, pártelle- bes gyakorlatnak. j~s> a határozathozatal után. újkor már megengedhetetlen nrmiféle ellenzéki álláspont korlatilag lehetetlen minden­egyes párttag meghallgatása. Az ilyenfajta törekvés megbé­nítaná a pártot, lehetetlenné tenné a politikai vezetést és eleve elavulttá degradálna minden döntést, különösen olyan esetekben, amikor a gyors cselekvés rendkívül fon­tos. A pártvezetés lenini elvei­hez az is hozzátartozik, hogy a felsőbb szervek döntései kö­telező érvényűek az alsóbb szervekre, illetve a párttagok­ra. Ez sem mond ellent a párton belüli demokráciának. Hiszen kik hozták létre a párt vezető szerveit? Közvetlenül, vagy közvetve maga a párt­tagság. hirdetése, ilyenkor a kisebbség már köteles alávetni magát a többség álláspontjának. És ez nem lehet valamiféle passzív beleegyezés, „fegyvernyug­vás”, hanem minden párttag kivétel nélkül köteles védel­mezni, hirdetni a többség el­határozását, tevékenyen részt venni az elfogadott határoza­tok végrehajtásában. A szervezeti szabályzat min­den párttag számára elismeri az úgynevezett kisebbségi vé­lemény fenntartását De a le­hetőség nem azonos a kisebb­ségi álláspontok, az ellenzéki nézetek hirdetésével, még ke­vésbé szolgálhat indokul a ha­tározat végrehajtásának meg­tagadására. A kommunista pártok szer­vezeti elvei nem teszik lehető­vé, hogy a párton belüli kér­dések megvitatását illetéktelen szervek, csoportok, vagy szűk baráti körök közé vigyék. Erre nincs is szükség, mert a kér­dések pártszerű megtárgyalá­sára, egyéni vélemények el­mondására nagyon sok lehe­tőség és forma áll minden párttag rendelkezésére, a párt­csoportoktól, a taggyűléstől kezdve a különböző pártbizott­ságokon át egészen a Közpon­ti Bizottságig. Rendkívül inga­tag tehát az olyan érvelés, hogy „különvéleményük kifej­tésére nem találtak más lehe­tőséget”. Találkozni — ha elvétve Is — olyan jelenségekkel, amikor egyes elvtársak azért helyez­kednek ellenzéki álláspontra, mert az „ő személyes nézeteik nem találtak meghallgatásra”, illetve a döntést megkérdezé­sük nélkül hozták. Az esetek többségében — és ez lenne az ideális állapot — arra kellene törekedni, hogy ilyen gyakor­latra ne kerüljön sor. Mégis, a személyes vélemény kikérésé­nek hiánya senki számára nem szolgálhat mentségül a pártszerűtlenséghex. (Más a helyzet, amikor személyi kér­désről van szó.) Azért is fon­tos ezt hangsúlyozni, mert a fel­sőbb szervek döntéseinél gya­I A PARTSZERÜ VITA I Kitüntették az LKM legjobb ifjúgárdistáit j A Lenin Kohászati Művek jjugárdistái ünnepi gyűlésre ottek össze a napokban. Egy ^ yel ezelőtt ugyanis az or- k 'a8ban elsők között pályázták teeg a kiváló címet. Ez alka- '’""may az eddigi munkát ör­ökölték. Bihari Attila szá- ”^0*Parancsnok jelentést tett ■ ünnepi századgyűlés dísz- eteökségének. A kohászat ií- tegárdistáinak katonás ösz- ^tejövetelén részt vett dr. jJ.fnVhárt László, a KISZ vőzponti Bizottságának hon­védelmi referense, Suhajda László megyei ifjúgárda pa­rancsnok, dr. Kalló József rendőr őrnagy, Árvái Béla, az LKM nagyüzemi bizottságá­nak osztályvezetője, Patai Endre nagyüzemi KISZ-tit- lcár. A beszámoló után az ünne­pi századgyűlés vezetői 15 ifjúgárdistát tüntettek ki. A kitüntetéseken kívül a Lenin kohászat legjobb ifjúgárdis­tái tárgyjutalmakat is kaptak. között a takarmánytermesztés mai helyzetét dr. Gergely Ist- r>án miniszterhelyettes elemzi, majd dr. Lőrincz József, mi­nisztériumi főosztályvezető lesz az előadások utáni vita * és konzultáció irányítója. Ebből az alkalomból takarmányter­mesztési kiállítást is rendez­nek a konferencia színhelyén, a MOM művelődési házában. és a pártegység tehát szerves, összefüggő egészet képez a kommunista pártok életében. A vita nem lehet öncél, ha­nem a párt eredményes mun­káját, szervezettségét segítő fo­lyamat. A vitát, mint a párt­élet valamennyi törvényét, a többi normákkal összefüggés­ben, kölcsönhatásában foghat­juk fel helyesen. A legkiválóbb szakembere­ket állította munkába Szeren­csen a járási Népi Ellenőrzési Bizottság annak megvizsgálá­sára, milyen eredményekkel járt az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése a járás ipari, kereskedelmi és mező- gazdasági üzemeinek, vállala­tainak életében. A szakcsopor­tok egy közgazdasági tanul­mánynak is beillő jelentésben számoltak be elemző munká­jukról. Óvatosság, felhalmozódás Megállapították, hogy a sze­rencsi járásban 25 ipari vál­lalat működik, s ebből 12 or­szágos vállalat gyáregységen­ként, illetőleg üzemegységen­ként tevékenykedik. A válla­latok beruházásait általában az óvatosság jellemezte. Fő­képp az állagmegóvási mun­kákat végezték el, a nagyobb arányú fejlesztést a korláto­zott bankhitelek akadályozták. Ezt különösen a kisipari szö­vetkezeteknél tapasztalták. Feltétlenül rugalmasabb hitel- politikára van szükség. A készletgazdálkodásban nem találkoztak kirívó esettel, a készletek általában a nor­Tisztább lesz a város levegője Megszűnt egy üzem az LKM-ben Tegnap, február 28-án, pénteken délelőtt .szirénabúgás jelezte a Lenin Kohászati Művelt egyik régi üzeme, a gene- rátor-gáztelepnek a megszűnését. Az üzem több évtizeden át termelte a gázt a gyár különböző kemencéi számára. Ez volt az ország legnagyobb ilyen berendezése, hiszen na­ponta 1700 tonna szenet tüzellek el benne. A gyárban egy évvel ezelőtt jelentős munkához kezdtek. Fokozatosan építették át a berendezéseket földgáztüzelésre, és oly módon, hogy a kemencék emiatt egy percre sem szűntek meg működni. És a voltaképpeni átállás is igen egyszerűen történt, kikapcsolták a generátorüzemet és a kemencékre kapcsolták a földgázt. A régi üzem megszüntetése, illetve a földgáztüzelésre való átállás igen jelentős nemcsak a gyár, hanem a város szempontjából is. A generátorüzem erősen szennyezte a város levegőjét. Ez most megszűnik, és a mozdonyokon kí­vül most már egyáltalán nem használnak szenet a Lenin Kohászati Művekben. A generátor fenolt is „termel”, ez erősen érződött a Szinva mentén. Most a fenol is „elapadt”, s ezzel valamivel tisztább lesz a város levegője, de a Szinva vize is. A gázgencrátor kikapcsolása után beindították a földgáz­tüzelésű berendezést. Innen látják cl a Diósgyőri Gépgyá­rat Is, amely eddig az LKM generátoraitól kapta a szük­séges bőt. A műszerfalon mutatók jelzik, lia valahol hiba történik a földgázellátásban. Foto: Sx. Gy. mán belül vannak, forgási se­bességük megfelelő. Csupán az építőanyagot termelő üzemek­nél okozott gondot, hogy az útépítési hitelkeret jelentős csökkenése és a kislakás- épitkezések megdrágulása miatt a kereslet feltűnően megcsappant, ami a kőbányák­nál és az épületelemgyártó üzemeknél a termékek felhal­mozódását ,idézte elő. A Szerencsi Cukor- és Cso­koládégyár, valamint a Mádi Ásványbánya és Örlőmű or­szágos vállalatán keresztül folytat exporttevékenységet, míg a járás kisipari szövetke­zetei közül a Bodrogkeresztúri Kerámia és a Szerencsi Ruhá­zati Szövetkezet a Külkeres­kedelmi Vállalat útján értéke­síti termékeit a különböző kül­földi piacokon. Áremelés nem volt A bizottság megállapítása szerint az induló árakhoz vi­szonyítva áremelés nem tör­tént, sőt, egyes termékek árát inkább csökkentették. A na­gyobb nyereségrészesedés cél­jából mindegyik vállalat nö­velte termelését, de csakis a hagyományos cikkeket gyár­tották. A termelés kialakított szerkezetén csupán néhány kisipari szövetkezet változta­tott. Megnyugtatónak találta a bizottság a reform hatását a járás kereskedelmi életében is. A földművesszövetkezetek for­galma magasabb volt, s es főképp az éldmtszer-vásárlás- ban mutatkozott meg. Javulást tapasztaltak a készletgazdálko­dásban, szűkült a hiánycikkek köre, örvendetesen emelkedett a lakosság vásárlóereje. Nagyobb zökkenők nélkül Behatóan vizsgálták és ala­posan elemezték az új gazda­ságirányításnak a járás mező- gazdaságára gyakorolt, hatását is. A termények értékesítésé­vel kapcsolatosan megállapí­tották, hogy az árak az eladó­nak és a vevőnek általában megfelelők. Zavart okoz azon­ban a termények átvételénél, hogy a felvásárló vállalat ér­ről évre csökkenti a raktárak és a raktárosok számát. Így történhetik meg aztán, hogy egy-egy raktáros a felvásárlá­si időszakban több helyen is teljesít szolgálatot Több meg­oldásra váró problémát talál­tak a szakemberek a tsz-ek- nek az Állatforgalmi, Tejipari és Borforgalmi Vállalattal va­ló kapcsolatában, míg a Sze­rencsi Cukorgyárról megálla­pították, hogy ez a vállalat kezdettől fogva minden zök­kenő nélkül beilleszkedett az új ár- és szerződési rendszer­be. Összegezésül megállapította a Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy a szerencsi járás ipari, kereskedelmi és mezőgazdasá­gi életében a reform az erede­ti célkitűzéseknek megfelelően hatott Hegyi József A gazdagodás mérlege Az edelényi járás idei fejlesztési térré Ezekben a napokban tár­gyalják a tanácsok az 1969/70. évi terveket és értékelik az új gazdasági mechanizmus első évének gazdálkodását Amikor a jelenről beszélünk és a jövő terveit készítjük, nem árt, ha visszatekintünk egy kicsit a múltra is. A felszabadulás előtt a 62 község közül háromban volt járda, négy községben villany, az utak járhatatlanok voltaic. Szalmatetős házak, elhanyagolt lakások, uradalmi cselédházak között találkoztunk egy-egy fa­lusi kastéllyal, ahol a földesúr, a gróf és a báró élte a maga külön világát, a falu azonban elmaradott és szegény volt. Nem ismert a községre Ma a járás 62 községében villanyfény világít, 45 község­ben. kiépített járda, 41-ben korszerű út, 49-ben művelődési otthon, 61-ben modem könyv­tár, 56 községben orvosi ren­delő, 27-ben körzeti orvos, Ede- lényben 300 ágyas tbc-lcórház, rendelőintézet szolgálja a la­kosság egészségügyi, kulturális, kommunális ellátását Kor­szerű iskolák, két gimnázium biztosítja az ifjúság nevelését. Ma már nem kell a járásból elvándorolni a dolgozóknak, mert öt szénbánya, a Rudabá- nyai Vasércbánya és Ércdúsító Üzem, a tornaszentandrási mészkőbánya, a perkupái an- hidridbánya, az edelényi 200 személyes ruhagyár, a szendrői gépjavító, építővállalatok és ktsz-ek adnak munkalehetősé­get, 28 termelőszövetkezet pe­dig a dolgozó parasztságnak nyújt biztos megélhetést A közelmúltban 40 év után látogatóba jött Kanadából egy ismerősöm, aki elmondta, hogy nem ismert Edelényre, voit szülőfalujára, és csodálattal beszélt arról a fejlődésről, amit a járásban látott fskoláK, művelődési otthonok, lakások Járásunk 1969. évi költség- vetési és fejlesztési terve 126 milliós, mely 30 százalékkal magasabb az 1968. évi tervnél. Az idén több mint 4.5 millió forintot fordítunk járásunkban az egészségügy fejlesztésére. Megépítünk két fogorvosi la­kást és rendelőt, egy Korszerű körzeti orvosi lakást és rende­lőt, négy rendelőt és tanács­adót. Oktatásra, művelődésre 8,5 millió forintot ruházunk be, így 20 új iskolai tanterem, négy művelődési ház, négy könyvtár, hat nevelői lakás, hat sportklub építését fejezzük be. Tizenhat kilométer új köz­ségi utat és 5 kilométer járdát építünk, öt községet bekapcso­lunk a regionális vízhálózatba és egészséges ivóvízzel látjuk el a lakosságot. Edelény járási székhelyen 72 lakás építését kezdjük el, majd 1970-ben nyolctantermes iskolát építünk. Tervbe vettük 5 millió forintos beruházással egy korszerű mű­velődési és ifjúsági ház meg­építését. Említésre méltó az aggteleki Béke-barlangnál épülő szana­tórium, amelyben majd az asztmás megbetegedéseket gyó­gyítják. Üdülőteleppé fejleszt­jük az országszerte ismert ra- kacai mesterséges tavat és környékét. Kurityán és Ruda- bánya községekben két buda­pesti gyár részlege települt le. ahol hamarosan 600 nő fog dolgozni. lö millió forint értél — társadalmi munkából A harmadik ötéves terv vé­gére járásunk minden községé­ben korszerű orvosi rendelőt, könyvtárat és klubot létesí­tünk. minden községben járdát építünk. Mozgalmat indítot­tunk. társadalmi összefogással a járás minden községében „Béke” kertek létesítésére. A sportkörök támogatásival a já­rás 25 központi községében korszerű labdarúgópályát épí­tünk és hosszan sorolhatnánk a sok-solc milliós beruházáso­kat, fejlesztéseket, mellyel to­vább szépül és fejlődik az ede­lényi járás. Járásunk lakossága lelkesen támogatja a fejlesztési tervek megvalósítását. Tavaly 10 mil­lió forint értékű társadalmi munkát végeztek községeink­ben, ez évre már eddig mint­egy 8 millió forint társadalmi munkát ajánlott fel járásunk lakossága. Dr. Vodilla Barna az Edelényi járási Tanács vb-titkára Országos ‘aka rm á ii y termesztési tanácskozás [A reform tapasztalatai u szerencsi J&réslhem ^ r- Dimény Imre, mezőgaz- SdSi és élelmezésügyi mi- Szter nyitja meg az orszá- s takarmány termesztési ta­nácskozást, melyet március 4- <. r°ndeznek Budapesten. A Vú 11 aktualitását és fontossá­gé, i bizonyítja, hogy e terület ^kiválóbb ismerői és tudo- to' -’y°s szakemberei tartanak vábbi előadásokat. Többek

Next

/
Thumbnails
Contents