Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-27 / 71. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Sí »a* esik u jelmondatot Vásárra késiül a TVK A nagy európai nemzetközi vásárok sorában a budapesti a második. Pár hónappal Lipcse után nyílik, amikoris minden évben fel lehet használni az ottani tavaszi vásáron szerzett tapasztalatokat. Miként. arról tudósításainkban beszámoltunk, megyénk nagy ipari üzemeinek termékeivel az idén is találkoztunk Lipcsében*: sikert aratott fém- kohászatunk, vegyiparunk és gépgyártásunk. Természetesen, vállalataink nem szerepeltek Ónálló pavilonban, helyszűke miatt nem mutathattak be önálló kiállítást. A hazai vásárokon azonban önálló kiállítók. Pavilonnál, szabadtéri kiállítási területtel rendelkeznek. Bemutató területet kapott a Tiszai Vegyikombinát is. Szénási Tibor főmérnök elmondotta beszélgetésünk során, hogy már teljes lendülettel készülnek a májusban nyíló BNV-re. A kiállításon való szerepléssel foglalkozó vezetők körében már kialakult az elképzelés, hogy milyen termékeket vigyenek az érdeklődő közvélemény és a hivatalos üzletkötők elé. Pillanatnyilag a kiállítás mottóját, azt a gondolatot keresik, amely jelmondatként legjobban kifejezi: mit tesz a TVK a magyar műanyagipar fejlesztéséért Közismert, hogy a Tisza- parti kombinátban a fő termékek: a nitrogénműtrágya, a lakkfestékgyártás, az ammónia előállítása mellett igen eredményesen foglalkoznak a vegyipari gépsorok konstruálásával is. A kiállítás középpontjában is ez áll majd. A főmérnök elmondotta, hogy bemutatják a BNV-n a saját maguk készítette fóliagyártó gépsort, a fóliatömlőből készített zacskókat, zsákokat, melyeket elsősorban saját termékeik csomagolására használnak. A TVK kiállításának lényege nem a gépgyárakkal való kon- kurrálás lesz, hanem a saját és más vegyipari üzemek fejlesztéséhez szükséges gépekről a tapasztalatok, vélemények összegyűjtése. Láthatjuk majd a lakkfestékgyár sokféle termékét: az alapozó, fedő zománcokat, műgyantaféleségeket, egyszóval a legszélesebb gyártmány- skálát. Kidomborodik majd az is, hogy mit tesz a TVK a mezőgazdaság fejlesztéséért, a társüzemek, testvérvállalatok megsegítéséért. Ugyancsak a lémával kapcsolatosan hangzott el, hogy 1969-ben állami dotáció nélkül dolgozik a TVK, sőt: 150 millió forintot be is fizet az iparági kasszába a nagyobb önköltséggel dolgozó testvérvállalatok esetleges többletköltségeinek ki- egyenlítésére. — A cői — mondta végül Szénási Tibor főmérnök —, bemutatni a fiatal, alig pár éves múltra visszatekintő kombinát fejlődését és érzékeltetni azokat a ragyogó perspektívákat, melyek a magyar műanyagipar fejlesztésében előtte állnak. Onodvári Miklós Bizalom újabb két esztendőre Sxakszervexeti kiildöttértekeslet a DSGEP-hcn Csapolás az ózdi nagyolvasztó műben. Foto: Mizerák I. TÖBB MINT kétszáz választott küldött és meghívott vendég vesz részt a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti vezetőszerveinek az elmúlt, két esztendőben végzett munkáját értékelő küldöttértekezleten. A küldöttek »már korábban írásban megkapták a szak- szervezeti tanács beszámolóját. A beszámolóhoz a küldöttértekezleten Varga Barna, a szakszervezeti bizottság titkára fűzött részletes szóbeli kiegészítést. Mind az írásos beszámoló, mind az szb-titkár szóbeli kiegészítése hangsúlyozta, bogy az új gazdasági mechanizmusban a vállalati önállóság növekedése az üzemi demokrácia kibontakoztatása új | követelményeket állított a szakszervezeti szervek elé. Tovább növekedett a szakszervezetek társadalmi szerepe és felelőssége. A Diósgyőri G épgyár szak- szervezeti szerveinek termelést segítő tevékenysége sokat fejlődött az utóbbi években. A j beszámoló különösen fontosnak ítélte a munkaverseny tartalmi színvonalának fejlesztésére hozott intézkedések sikerét. A i munkaversenyben mindenek- j előtt a vállalat szocialista bri- ; gádjai értek el szép eredményeket. A szocialista brigádmozgalomban a vállalatnál; i 1968-ban 768 brigád 6894 dol- ; fiozója vett részt. A szocialista üzem és osztály címért folyó versenybe 45 üzem, illetve osztály több mint 3000 dolgozója kapcsolódott be. Igen nagy feladat hárult a szakszervezetre, a vállalati műszaki-gazdasági intézkedések kidolgozásában és azok végrehajtásának segítésében is. A vállalat szakszervezeti szerveinek égjük legfontosabb feladata természetesen az üzemi demokrácia fejlesztése, a dolgozóknak a vezetésbe való bevonása volt. A szakszervezeti munkabizottságok tehát állandóan figyelemmel kísérték a dolgozók által — a különféle fórumokon — elmondott észrevételeket, javaslatokat és azokat ismertették a vállalat tervező szerveivel is. Különösen nagy gondot fordítottak a termelési tanácskozások — mint az üzemi demokrácia legfontosabb fórumainak — sikeres lebonyolítására, az ott elhangzottak érvényesítésére. A SZAKSZERVEZET érdek- védelmi szerepe jutott kifejezésre a bérfejlesztési intézkedésekben is. A dolgozók képviseletében á szakszervezeti bizottság 1968-ban megfelelő előkészítő munka alapján kötötte meg a kollektív szerződést. Tapasztalat szerint az elmúlt esztendőre szóló kollektív szerződés kisebb hiányosságok ellenére jónak mondható. A menet közben szerzett tapasztalatokat természetesen figyelembe vették az új kollektív szerződés tervezetének elkészítésekor is. A szakszervezeti tanács két- esztendei munkájáról szóló beszámolóhoz számos küldött szólt hozzá. A felszólalók általában jónak tartják a szak- szervezeti vezető szervek munkáját. Rámutattak azonban, hogy javítani kell a szakszervezet nevelő, felvilágosító tevékenységét. Fokozottan kell törődni a normájukat nem teljesítő fiatal szakmunkásokkal is. Több küldött elmondotta, hogy a szocialista munkaverseny feladatainak körvonalazásában egyre nagyobb a gazdasági vezetők felelőssége. MINT Varga Barna, a szak- szervezeti bizottság titkára válaszában megállapította, a küldöttértekezlet megszabta a vállalat szakszervezeti vezetőszerveinek további feladatait, A küldöttértekezlert újabb két esztendőre megerősítette, illetve kiegészítette a vállalat szakszervezeti vezetőszerveit I pillangis takariáfterissziís gittében A „Tessedik” szocialista brigád Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tagozata, a Hemád menti Mg. Tsz-ek Területi Szövetsége, a járási tanács vb mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, valamint a járási művelődési ház közös rendezésében március 25-én az encsi járás termelőszövetkezetei szakvezetői részére egész napos tanácskozást rendezett A tanácskozás témája szorosan kapcsolódik a közelmúltban megtartott I. országos takarmánytermesztési konferenciához. Országos kezdeményezés A szakmai tanácskozáson a „Tessedik” szocialista brigád speciális szakértői tartottak S&Svetség vt vásárlók érdekében Egy korszerű földművesszö- vetkezeti önkiválasztó cipőbolt hyílt Sátoraljaújhelyen. Sokszor előfordul ilyen esemény Megyénkben, de erről a bolttól mégis érdemes bővebben szólni, mert a eipőbolt az Északmagyarországi Cipő- hagykereskedelmi Vállalat és a sátoraljaújhelyi földművesszövetkezet együttes vállalkozásának eredménye. Nevezet^ Nagykereskedelmi vállalatot terheli az árukészlet után fizetendő kamatköltség és esz- Éözlekötési járulék. így a nagykereskedelmi vállalat közvetlen érdeke, hogy jól alkalmazkodjon a kereslethez, megtelelő legyen a bolt árukészlete. A földművesszövetkezet 2 százalék kiskereskedelmi árrést enged át a nagykereskedelmi vállalatnak. Il\Ten jellegű szövetség országos viszonylatban is úttörő kezdeményezésnek számít, aminek előnyeit elsősorban a vásárlók élvezik. Az állami és foldművesszö- Vetkezeti kereskedelem között mintegy tíz évvel ezelőtt végrehajtott területrendezés — állami és ímsz kereskedelmi egységek területi különválasztása — abban az időben indokolt volt. a párhuzamos készletlerakódást akadályozta meg. Az új gazdasági mechanizmus gyakorlata tette lehetővé a két szektor egy helységben való működését. Ezt indokolja, hogy a kínálat, a keresletet meghaladja és a közgazdasági szabályozók is jól ösztönzik a vállalatok tevékenységét. Ugyanakkor az egy területen működő állami és földművesszövetkezeti boltegységek között kialakult egészséges konkurrencía a választék bővítését, a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését szolgálja. Sátoraljaújhelj'en is ilyen helyzet alakult ki, mert az állami kiskereskedelmi vállalat cipöboltja mellett egy földművesszövetkezeti cipő- bolt. is megkezdte működését. Takács Imre értékes előadásokat. így a vöröshere- és a lucernatermesztés gyakorlati problémáiról dr. Jánossy Andor, a mezőgazda- sági tudományok doktora, az Országos Agrobotanikai Intézet igazgatója, a „Tessedik” szocialista brigád vezetője szólott. Előadásában említette, hogj’ az 5 éve alakult „Tessedik” szocialista brigád Borsod megyében a legfontosabb feladatának a pillangós takarmánynövények, széna-terrnés- eredmények növelését tűzte ki országosan is első kezdeményezésként. Szólott a lucerna és vöröshere tápanyagigényéről, s külön kiemelte a mikroelemek szükségességét is. A talajelőkészítés, a vetőmag és a katasztrális holdanként szükséges megfelelő növényszám mellett nagy gondot kell fordítani a szálastakar- mányok betakarítására is. Dr. Lódy György, a Borsod— Heves,megyei Állami Gazdaságok igazgatóhelyettese, a „Tessedik” szocialista brigád Borsod megyei tagozatának vezetője a brigád megyei céljait ismertette. Környezeti tényezők Dr. Mándy György, a biológiai tudományok doktora, tudományos osztályvezető előadásában a környezeti tényezők hatásáról szólott. Dr. Vi- rányi Sándor tudományos osztályvezető, a „Tessedik” szocialista .brigád helyettes vezetője a vöröshere és a lucerna növénykultúrák öntözéses termesztésének néhány gj'a- korlati fogását ismertette. Az állati kártevők ellent védekezés legfontosabb tennivalóit a vöröshere- és lucerna-kultúrákban dr. Zsoár Kálmán, a keszthelyi Agrártudományi Főiskola docense ismertette. Hangsúlyozta a megelőzés, a prognózisszerű védekezés és a folyamatos ellenőrzések szükségességét Össze hason lit ások A szakmai tanácskozáson elhangzott előadások vitáit File Sándor, a Termelőszövetkeze- * tek Területi Szövetségének tit-1 kára vezette. A hozzászólások- i ból és a kérdésekből látszott,1 hogy az itt levő szakemberek I tudják, mit kell tenni. Műn-1 kajuk kedvező végrehajtását | azonban nehezíti a dombos te- ■ rületek átlagosnál nagyobb1 aránya is. Tímár Árpád, a! forrói Üj Világ Termelőszö- ■ vetkezet főagronómusa hozzá- I szólásában hangsúlj’ozta, hogy 1 az ,elicsi iár;is speciális hely-! zetéből adódóan a pillangós i takarmányok termesztése jól1 kapcsolódik az eróziós kárté-' telek megelőzéséhez is. Mol-I nár József, a Dél-borsodi Te-j rületi Szövetség titkára arra! hívta fel a figyelmet, hogy a; szálastakarmány-termesztést társadalmi üggj'é kell . tenni, í s ki-ki a saját területén le- [ gyen ennek a szószólója. Ta- ] kács József, a vizsolyi Rákó-> czi Tsz főagronómusa összehasonlította a búzatermesztés! és a takarmánytermesztés \ gondjait abból a megvilágításból, hogy a búzatermesztés- i nél az árpolitika is érvénye-, sül, és ezt kellene az állati J termékek vonatkozásában is ’ országosan alkalmazni. « Székely Sándor, a járási ta- * nács vb mezőgazdasági és élei- J mezésügyi osztályvezetője a • megyei és az encsi járási lu- J cérna, illetve vöröshere el- ■ múlt évi átlagterméseit ismer- 1 tette. Szalinpszki Endre, a! fancsali Egyetértés Tsz elnöke > a járás viszonylag kevés csa- [ padékmennyiségére való hi- ■ vatkozássa) új pillangós takar- J mánynövény-fajták előállítását ■ kérte. Az egész napos szakmai ta- J nácskozás a szakmai előadások szakelőadóinak refe-! rátumaival és File Sándor! TESZÖV-titkár összefoglalóiával ért véget. Másnap, már- ■ eius 26-án Kazincbarcikán ugyanezen témáról tanácskoztak. Kovács János Közérzet-favííó beruházások A reform bevezetése előtt sokan — nem is alaptalanul — attól tartottak, hogy a vállalatok ezután saját fejlesztési eszközeiket, a kölcsön vett bankhiteleket, még inkább a termelést, a nyereséget növelő beruházásokra összpontosítják. A munkásvédelmet, a szociális és munkakörülményeket javító befektetéseket a központi beruházási politika is gyakran mellőzte, s a kerettúllépés, a határidő- csúszás rendszerint ezeket sújtotta. Az új gazdasági mechanizmus kezdeti tapasztalatai viszont cáfoljak az aggályosko- dókat és az eddigi gyakorlatot. Az eltelt rövid idő alatt is megfigyelhettük, hogy növekszik a munkakörülményeket, a szociális és kulturális ellátást javító beruházások szerepe, aránya az önálló vállalati döntésekben. Íme, egy számszerű példa. Vizsgálatot tartottak 12 nagy vasipari vállalatnál, ahol 1967-ben összesen 138 millió forintot költöttek közvetlenül vagy közvetve munkásvédelemre. Ugyanennél a 12 vállalatnál tavaly 150 milliót fordítottak hasonló célokra. Idei előirányzatuk pedig 166 millió forint. Gyarapodtak az' öltözők, a mosdók, a munkásszállók építésére, fejlesztésére fordított összegek. Több vállalat vett fel máris kedvezményes bankhitelt ilyen, nyereséget közvetlenül nem hozó invesztícióra. Az idén pedig az új kormányrendelet nyomán valóságos társadalmi mozgalommá szélesedett az előzetesen csupán szórványos vállalati lakás- építési akció. Vállalataink, szövetkezeteink vezetőinek többsége tehát nem hajszolja mindenáron a nyereséget, hanem szocialista módra gondolkodik, felelősséget érez a munkások iránt. Ez a humánum és felelősségérzet persze nem mond ellent a gazdaságossági törekvéseknek, sőt végső soron — közvetve, számszerűleg pontosan ki nem mutatható módon — hozzájárul a nj’ereség növeléséhez. Az új Munka Törvénykönyve, amely a reform elveivel összhangban megszüntette a munkahelyváltoztatás dolgozóra hátrányos következményeit egj’ben gazdasági feladattá tette a messzemenő gondoskodást az emberekről. A bővített újratermelés zavartalan személyi feltételei csak úgy biztosíthatók, ha az adott vállalatnál mindent megtesznek a dolgozók anyagi helyzete munkahelyi és társadalmi közérzetének javításáért. A munkahelyi közérzetet javító beruházásoknál, mivel az optimális megoldás többnyire nem választható ki hatékony- sági számításokkal, tanácsos a közvélemény-kutatás módszereivel élni. Az üzemi demokrácia fejlesztése, a dolgozók beleszólási jogának érvényesítése az őket érintő ügyekbe ezúttal sem valamiféle öncélú ceremónia. A közvéleménykutatás módszereinek közvetítésével a dolgozók többek között megismerhetik az önálló vállalati gazdálkodás módszereit, lehetőségeit. Impulzusokat kaphatnak a munka- és életkörülményeket javító beruházások helyi forrásainak feltárására, a belsó tartalékok mozgósítására, lgv például mióta intézményesen lehetővé tették a nyereségből képzett vállalati fejlesztési alap 10 százalékának felhasználását lakásépítési célra, a dolgozók a fejlesztési alap növelésében is érdekeltté váltak. Ha például csökkentik a felesleges készleteket, ezzel fejlesztési alapot szabadíthatnak fel az országos és heij’i lakásgondok enyhítésére. P ersze, nem minden vezető ismerte még föl salát módszereinek, az elvtársias közösségeknek és bizonyos beruházásoknak társadalmi-munkahelyi közérzetet javító szerepét. Ezért például az ú.i dolgozók felvétel "»re helyezik a .hangsúlyt, és elhanyagolják a régi törzsgárda- tagolr megtartására irányuló erőfeszítéseket. A létszámgondok enyhítését pedig kizárólag bérkérdésre egyszerűsítik le, s ezzel gyakran csak növelik a belső bérfeszültségeket, a régi és az új dolgozók ellentétét. Valójában pedig nem lehet oljran magas bért fizetni sem az új, sem a régi dolgozóknak. ameljrre a szakembercsábítás reális reményében más vállalatok rá ne licitálhatnának. De ha nem csak a pénz, és nem is csak a megszokás köti munkahelyükhöz a dolgozókat, Iranern az anyagi-erkölcsi előnyök, az emberi értékek egész láncolatának tudatos számbavétele, akkor többnyire hatástalan marad a csábítás. így a vállalatok között kibontakozó verseny a dolgozói: megtartásáért, hatásos vonzásáért, nemcsak a béremelés eszközével folyik, hanem feltételezi a munka- és szociális körülmények javítását, az elvtársias kapcsolatok fejlesztését is. K. J.
