Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-27 / 71. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG ÉLETRE-HALÁLRA Zenés ballada ősbemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Tájéiozíati Ji tevékenységről Az Épí lésgazdasági és Szervezési Intézet színes, tobb- ; színnyomásos tájékoztató füzetet adott ki, amelyben sok irányú tevékenységét mutatja be. Szemléletes módon ad számot, kutató, szakvéleményező, tanácsadó, szervező munkájáról, más szervekkel folytatott együttműködéséről, egyes üzletágainak, illetve feladatköreinek részleteiről. A tájékoztatót sok fénykép, színes grafikai ábra teszi még közérthetőbbé, vonzóbbá. Barbara fájdalmai ségekkel, vagy a szülőkkel, továbbá milyen támogatást kaphatnak és kitől? A Sorköteleseknek, sorkatonáknak című könyvet a Honvédelmi Minisztérium csoport- főnökségének munkatársai állították össze. A könyv első fejezete a hadkötelesek feladatait foglalja össze. A második fejezet a sorkötelesek, a sorkatonák és hozzátartozóik részére biztosítható kedvezményeket, a szolgálathalasztással, a sorkatonai szolgálat félbeszakításával kapcsolatos kérdéseket, illetve jogszabályokat, valamint a gyógykezelést, a szabadságot, az illetményeket, a családi pótlékot, a családi segélyt ismerteti. / A harmadik fejezet a nősülés, a külföldi utazás, az egyetemi és főiskolai hallgatók katonai szolgálatának, valamint a tiszti és a tiszthelyettesi iskolára való jelentkezés kérdéseivel foglalkozik. A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában megjelent könyv alkalmas arra, hogy a katonai szolgálattal kapcsolatos kérdéseket a lakosság széles körével megismertetve, a honvédelmi nevelést szolgálja. Az AP hírügynökség jelenti az angliai Stoekport- ból: orvosok vizsgálják a 19 éves egyetemistát, Barbara Morgant, akinek az ikertestvére, Gillian gyereket vár. Attól félnek ugyanis, hogy Barbaránál is előjönnek a szülési fájdalmak, mivel eddig az ikrek megdöbbentő szimpatikus affinitást mutattak. Megtörtént, hogy egyikük megbetegedésekor a másikon is megjelentek a betegség szimptómái, illetve att egyik akkor szabadult meg a fájdalmaktól, amikor azob a másiknál jelentkeztek. Gillian szerint a terhesség kényelmetlenségeiből alig te" pasztáit valamit, míg Barbs»? ra rendszeresen émelygett. Az orvosok tanácstalantál állnak az eset előtt, s egyelőre nem tudják megmagyarázni a két szervezet túlzói* szimpátiáját. Babák brosúrával A babák a gyermekek játékszerei. De ne nézzenek flfirí®'' ket is játékszereknek, mondták a New York-i dokkmu®'' kasok, amikor észrevették, hogy a Kínából érkezett jäte!»" babák mindegyikéhez egy Mao-idézettel teli brosúrát mellékeltek a kínai hatóságok. A kikötőmunkások nem nyelték le ezt a bókát, s megtagadták az áru kirakását Kilenc hónapig vesztegelt a kikötőben a Yomen társaság szállító- hajója. Ennyi ideig tartott ugyanis az a per, melyet # társaság indított a dokkmunkások szakszervezete ellen. Ügy látszik, ez alkalommal nem segítettek a mindenható Mao-idézetek... A társaság elvesztette a pert Sőt abba is bele kellett egyezniük, hogy a dokkmunkásod megsemmisítsék a röplapokat. A kilenc hónapnyi huzavonához képest rövid ideig alig néhány percig — tartott, míg a brosúrák elégtek. A hajó csak az utolsó lapok elhamvadta után szabadult meé terhétől. Nehéz szülés volt, de végül is minden rendben folyt le. Ezúttal sem történt olyasmi, ami pedig sokak vágyálmában él, hogy a babák Mao-idézettel jöjjenek * világra... — szil — A titokzafas kulcs A hadkötelezettség a magyar állampolgárságú férfiak számára annak az évnek január elsejével kezdődik, amelyben a fiatal betölti a 18. életévét. Ettől kezdve a hadköteleseket — és sok esetben a hozzátartozókat is — kötelezettségek, ugyanakkor jogok és kedvezmények is megilletik. A 18 éves fiatalok életének ebben a szakaszában sok probléma vár megoldásra. Jelentős részük ugyanis munka- viszonyban áll. Másilc részük tanulmányokat folytat, vagy tanulmányok megkezdésére készül és választ vár: folytat- hatja-e fi megkezdett tanulmányokat, illetve megkezdheti-e, vagy katonai szolgálatra kell bevonulnia? Mikor lehet szolgálati halasztást kérni és mennyi időre? A bevonuló fiatalok egy része már nős, esetleg gyereke is van. Más részük nősülés előtt áll. Sokan közülük szüleiket vagy testvéreiket tartják el, illetve támogatják. Mi lesz a hozzátartozókkal, a feleSorköteleseknek, sorkatonáknak gyelmit! — fogadta a főmérnök, amint az ajtón belépett. Ügy, ahogy, kimagyarázkodott. A főmérnök mérgesen mondta: — Akkor csináltasson magának másik kulcsot! De ha. még egyszer előfordul, súlyosabb büntetést kap ... Másnap megkapta a saját kulcsot és a. — fegyelmit. Bosszankodott, miért vállalta el a fontos és kitüntető megbízatást, az ajtónyitogatást. De azért szorgalmasan nyitogatta az ajtót továbbra is. Az egyik reggel azonban munkája — amiért a fizetést kapja — más üzembe szólította. Nem ért vissza nyolc óra előtt, csak jól megkésve. A főmérnök kiabált, a nyereségrészesedés elvonásával fenyegette. Az egyik „kisfának” azonban a segítségére, sietett. A kulcsot kérte. — Hadd *legyen nálam. — mondta. — Én úgyis minden reggel itt vagyok, majd kinyitom, s bezárom. Nem okoz különösebb gondot. — Szó sem lehet róla — torkolta le o fiatal főmérnök. — Öt bíztam meg o feladattal, ha nem tetszik, más munkahelyet keres magának... Addig, amü? önként mehet... A második fegyelmit is megkapta. ", Már nem tartotta titokzatosnak 0 • kulcsot . . Gyűlöleten kívül semmi más' nem érzett. Arra gondolt, hogy a középkorban mennyivel egyszerűbb volt r kincstárnok és a kulcstárnok feladata. Tóth István \ ________________ ___ n ek. Az üzem vezetői már valóban ott topogtak ti zárt ajtó előtt. Már éppen indulni akart vissza, amikor a. fiatal főmérnök megszólította: — Megkérném egy szívességre. Ha minden reggel nyolc előtt kinyitná, majd az értekezlet után becsukná a helyiséget ... — Hogyne ... Nagyon szívesen megteszem ... — mondta, s közben arra gondolt: miért ne adhatná oda minden reggel a kulcsot. Űgyis műszaki előadó, egy kulcsot is nyugodtan előadhat. Ettől kezdve minden reggel nyitotta és zárta az előadótermet. Az egyik reggel azonban hiába kereste a kulcsot a szögön, nem volt sehol. Délután valaki elvitte, s a zsebében felejtette. Néhány nap múlva megismétlődött az eset. Mire a kulcs megkerült, nyolc óra már elmúlt öl perccel. Loholt vele az előadóteremhez. A fiatal főmérnök már mesz- sziről kiabált: — Ha még egyszer hanyagul végzi feladatát, fegyelmit kap! Öt nem hagyták szóhoz jutni. Néhány nap múlva újra eltűnt a kulcs. Az irodába. hivatták. — Már egyszer figyelmeztettem magát, de most már nem kerüli el a fe• ••••••••••••.••• ••••••••••••• Amikor az osztályra került, már akkor szemet szúrt neki a kulcs, m,ely ott lógott az íróasztala felett, nagy réz- kartkán. Nem. a nagysága, színe, vagy alakja, hanem rejtélyessége keltette fel figyelmét. Titokzatos módon többször eltűnt, s csak napok múlva került visz- sza a rozsdás szögre. Munkatársai sem. tudták megmondani, ki vitte el, s hová. Azt azonban rövid magánnyomozással kiderítette, hogy a közeli előadó- helyiség kulcsa. Néhány hónap lelt el, tálán két negyedév is. Az egyik reggel változás történt. Nyolc óra előtt öt perccel a kulcsért jöttek. Fél kilenckor -pedig újra visszakerült a helyére. Azután ez minden reggel pontosan így megismétlődött. Rövid idő alatt sikerüli, azt is megtudnia, hogy ebben az időben az üzem vezetői gyűlnek össze tanácskozásra az előadóteremben. Részben megoldódott a rejtély. De ekkor még nem gondolta, milyen bonyodalmakat okozhat a rejtélyes kulcs. Egy reggel telefonon keresték. Nyolc óra előtt két perccel. Arra kérték: kivételesen vigye el a kulcsot az előadóhelyiséghez, mert senkit sem tudnak elküldeni érte. Sietve tett eleget a kérésMiskolci Nemzeti Színház vá lasztása azért helytálló, mer szükség van a történelem, benne a Tanácsköztársasáj ilyen formájú ábrázolására is O rosz György rendezőnél nem volt könnyű a na gyón is vázlatos műve élő játékká változtatni. Gyakran változó helyszínei, a forgószínpad adta lehetőségek j< kihasználása, a vetített háttérrel is jelzett helyszín változó: mind-mind segített a cselekmény pergővé tételében, : úgy érezzük, Orosz György sikerült kísérletét regisztrálhatjuk. A zenés ballada még szokatlanul hangzik műfaji megjelölésként. szokatlan a színpadon. A kísérletek mindig kockázatosak, de most ha neu is maradéktalanul jót, d< mindenképpen figyelmet érdemlőt sikerült a színháznak ? kezdeményezésből produkálnia. Sajnos, a darab eredendi naivitásán, egyes szituáció, mesterkéltségén a legjobb rendezői szándék sem tudott javítani, és nem tudta elkerülni a hasonló tárgyú művekben már-már közhelynek tűnő szituációkat. A darab zenéjét a Heréd*j Éva vezényelte, kis létszámé zenekar szépen, hatásosan tolmácsolta, nem egyszer áthidalva így az előadás egye? szembetűnő zökkenőit Gergely István jelmezei többségükben korhűek voltak, Wegenast Róbert nagyrészt jelzett díszlet? célszerű, bár egyik-másik jelenetnél (például az első rész záróképénél) zavarólag hatott (A közönség ugyanis a csak jelzett fal mögött már perceit óta látta a berohanni készüli őszirózsás katonákat.) A szereplők többségben becsülettel eleget tettek feladatuknak, igyekeztek a lehetőség határain belül éli emberré változtatni a meglehetősen papírízű figurákat. Volt néhány szerep, amelyet a legjobb színészi munka ellenére sem lehetett életre kelteni, mint például Dariday Róbert pártvezetője, Borhy Gergely professzora, Kavtzky Ervin pártjogásza, Szabadot Ambrus foglárja, de a szerepek többsége mégis módot adott a színészeknek egy-egy figura megkeresésére, felépítésére. Így Paláncz Ferenc jól sikerült, sziklaszilárd bújkóK kommunistát, Csiszár Andrát a tőle már többször látott, elegáns, politikával kacérkodó iparost formált sikerrel. Emberközelségbe tudta hozni az újpesti munkáslány, Mólnál Gizus alakját Dobos Ildikó. Makay Sándornak viszont sokkal inkább elhittük: nem tud eligazodni az őt körülvevő világban. mintsem azt, hogy a végén teljes öntudatra ébred. E két színész, Makay és Dobos kettősei külön figyelmet érdemelnek. Ki kell emelnünk még Somló Ferencet egy csú- szó-mászó, besúgó pincér jól jellemzett megformálásáért. Csapó János Palócz bácsija mint afféle állandóan igazságot tevő népi hős jelent meg a legkülönbözőbb szituációkban, felidézve alakítójának sok más hasonló szerepét, Lenkey Edit molnárnéja nem nyújtott különösebb lehetőséget színészi erények megcsillogta- tására, Máthé Éva belvárosi tánctanárnője éppoly értetlenül mozgott az őt körülvevő forgatagban, mint amennyire erteilen a nézőnek is, miként kerül ez a figura ebbe a környezetbe. Máthé Éva sok humorral igyekezett elfogadtatni ezt az alakot. Vargha Gyula, mint csapos, egy songgal jegyezte be magát emlékezetünkbe. hasonlóképpen Fekete. Lajos és Kiss Jenő a narrátor szerepét betöltő két baka megjelenítője is. A kisebb szerepek közül Gyarmatiig Ferenc és Sárközi Sándor börtönjelenetét érdemes feljegyeznünk, a két ellenforradalmár tiszt alakjában pedig Füzessy Ottó és Kulcsár Imre azokat, a már sémává vált ellenforradalmár tiszteket formálta meg, akiket a maguk visszataszító valóságában középszerű művekből már jól ismerünk. Ez viszont aligha írható a két színész rovására, sokkal inkább a szerző terhére. A z Életre-halálra, mint említettük, újszerű kezdeményezés. Nem lehet egyértelműen dicsérnünk, nem lehet egészében elmarasztalni. A kísérletező kedvet viszont mindig támogatnunk kell. A Tanácsköztársaság évfordulója és egy újszerű művészeti megjelenítés kísérlete nem elidegeníthetetlen egymástól. Alkalmi színmű kísérletével találkoztunk a színpadon. Jó értelemben vett alkalmi darabbal. Így jegyezzük fel színházi krónikánkban, R(‘n fii] #*k í k J ók Ä Magyar Tanácsköztársa ság 50. évfordulója al kalmából, illetve az évforduló jegyében különbőz? műfajú művészeti alkotásol születnek szerte az országban amelyek a fél évszázad előtt történelemformáló eseményekre emlékeztetnek. Filmek, regények, zeneművek, képzőművészeti alkotások, színdarabok idézik 1918 és 1919 emlékét Műfajilag és hangvételben egyaránt különböznek egymástól Van, amelyik a teljes történelmi hűségre törekszik, van amelyik hátterű) használja fel a valóságos történelmi eseményeket, s van, amely könnyedebb hangvétellel, de a mondanivaló súlyát, értékét nem csökkentve emlékeztet az 50 év előtti múltra. Ehhez az utolsó kategóriához sorolható a Miskolci Nemzeti Színházban az évforduló tiszteletére bemutatott Életre- halálra című zenés ballada, amelyet Bondy Endre írt, és zenéjét Tamássy Zdenkó szerzett e. A szerzők zenés balladának nevezik művüket, mert a történet maga valóban balladái hangvételű. Kisemberek tragédiába torkolló történetén keresztül kívánják felvillantani a dicsőséges 133 napot megelőző hónapokat. A darab maga nem a Tanácsköztársaság idejéről, inkább annak előkészületeiről szól, azt idézi emlékezetünkbe, miként fogott össze, már a polgári forradalom időszakában a kommunisták ellen spekuláló álforradalmi polgárság a szervezkedő katonatisztekkel, a titokban már működő MOVE-tagokkal, s miként akarták ezek az el- ien forradalmárok csírájában elfojtani a proletárdiktatúrát. Ennek a történetnek előterében áll egy Molnár Béla nevű szökött katona, az agrárproletár gyerekéből .lett gépész, aki . nehezen érti meg a körülötte kavargó világot, könnyen felhasználhatják eszközül az ellenforradalom céljairt is, és szeme csak. a legutolsó pillanatban nyílik rá a való világra. A szerző sokat akart elmondani az ábrázolt időszakról. Gondosan ügyelt rá, hogy mindenből felvillantson egy keveset. Szerepel benne régi Ferencz Jó- zsef-i kémelhárítás, halálra ítélt katonaszökevény, pártve- zérséggel kacérkodó üzemtulajdonos, találkozunk — igaz, hogy nagyon halvány villanásokban — a kommunisták képviselőivel, látjuk jelezni az őszirózsás forradalmat, és általában a leltár alig-alig hiányos. De éppen mert a szerző mindent fel akart mutatni erről a korszakról, valójában nagyon keveset tudott mondani. Mindent csak jelzett, felszínesen. Így az azonos nevű emberek erején alapuló történet szála ugyan nyomon követhető, de minden inkább csak illusztráció, semmint elemző ábrázolás. Sokat segített e szövegkönyvön Tamássy Zdenkó muzsikája, mert a részben aláfestést szolgáló zene, részben a narrátorként beállított bakák sonpjai, részben pedig a szereplők énekben elmondott közlései, vagy zenei aláfestéssel kísért monológjai segítették a korhangulat festéséi, markánsabbá tettek a balladái hangvételt. Érdeklődés mutatkozik történelmünk egyes részleteinek olyan megismerése iránt is, amikor a valóságos történelem oldottabb formájú közlésben, esetleg kalandos keretben, vagy éppen mint - ez esetben zenével dúlva jelentkezik. A Da toló ifj úság
