Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG ÉLETRE-HALÁLRA Zenés ballada ősbemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Tájéiozíati Ji tevékenységről Az Épí lésgazdasági és Szer­vezési Intézet színes, tobb- ; színnyomásos tájékoztató fü­zetet adott ki, amelyben sok irányú tevékenységét mutatja be. Szemléletes módon ad szá­mot, kutató, szakvéleményező, tanácsadó, szervező munkájá­ról, más szervekkel folytatott együttműködéséről, egyes üz­letágainak, illetve feladatkö­reinek részleteiről. A tájékoz­tatót sok fénykép, színes gra­fikai ábra teszi még közérthe­tőbbé, vonzóbbá. Barbara fájdalmai ségekkel, vagy a szülőkkel, továbbá milyen támogatást kaphatnak és kitől? A Sorköteleseknek, sorkato­náknak című könyvet a Hon­védelmi Minisztérium csoport- főnökségének munkatársai ál­lították össze. A könyv első fejezete a hadkötelesek fel­adatait foglalja össze. A má­sodik fejezet a sorkötelesek, a sorkatonák és hozzátartozóik részére biztosítható kedvezmé­nyeket, a szolgálathalasztás­sal, a sorkatonai szolgálat fél­beszakításával kapcsolatos kér­déseket, illetve jogszabályokat, valamint a gyógykezelést, a szabadságot, az illetményeket, a családi pótlékot, a családi segélyt ismerteti. / A harmadik fejezet a nő­sülés, a külföldi utazás, az egyetemi és főiskolai hallgatók katonai szolgálatának, vala­mint a tiszti és a tiszthelyet­tesi iskolára való jelentkezés kérdéseivel foglalkozik. A Zrínyi Katonai Kiadó gondozásában megjelent könyv alkalmas arra, hogy a katonai szolgálattal kapcsolatos kérdé­seket a lakosság széles köré­vel megismertetve, a honvé­delmi nevelést szolgálja. Az AP hírügynökség je­lenti az angliai Stoekport- ból: orvosok vizsgálják a 19 éves egyetemistát, Barbara Morgant, akinek az ikertest­vére, Gillian gyereket vár. Attól félnek ugyanis, hogy Barbaránál is előjönnek a szülési fájdalmak, mivel ed­dig az ikrek megdöbbentő szimpatikus affinitást mu­tattak. Megtörtént, hogy egyikük megbetegedésekor a másikon is megjelentek a be­tegség szimptómái, illetve att egyik akkor szabadult meg a fájdalmaktól, amikor azob a másiknál jelentkeztek. Gillian szerint a terhesség kényelmetlenségeiből alig te" pasztáit valamit, míg Barbs»? ra rendszeresen émelygett. Az orvosok tanácstalantál állnak az eset előtt, s egye­lőre nem tudják megmagya­rázni a két szervezet túlzói* szimpátiáját. Babák brosúrával A babák a gyermekek játékszerei. De ne nézzenek flfirí®'' ket is játékszereknek, mondták a New York-i dokkmu®'' kasok, amikor észrevették, hogy a Kínából érkezett jäte!»" babák mindegyikéhez egy Mao-idézettel teli brosúrát mel­lékeltek a kínai hatóságok. A kikötőmunkások nem nyel­ték le ezt a bókát, s megtagadták az áru kirakását Kilenc hónapig vesztegelt a kikötőben a Yomen társaság szállító- hajója. Ennyi ideig tartott ugyanis az a per, melyet # társaság indított a dokkmunkások szakszervezete ellen. Ügy látszik, ez alkalommal nem segítettek a minden­ható Mao-idézetek... A társaság elvesztette a pert Sőt abba is bele kellett egyezniük, hogy a dokkmunkásod megsemmisítsék a röplapokat. A kilenc hónapnyi huzavonához képest rövid ideig alig néhány percig — tartott, míg a brosúrák elégtek. A hajó csak az utolsó lapok elhamvadta után szabadult meé terhétől. Nehéz szülés volt, de végül is minden rendben folyt le. Ezúttal sem történt olyasmi, ami pedig sokak vágyálmában él, hogy a babák Mao-idézettel jöjjenek * világra... — szil — A titokzafas kulcs A hadkötelezettség a ma­gyar állampolgárságú férfiak számára annak az évnek ja­nuár elsejével kezdődik, amelyben a fiatal betölti a 18. életévét. Ettől kezdve a had­köteleseket — és sok esetben a hozzátartozókat is — köte­lezettségek, ugyanakkor jogok és kedvezmények is megilletik. A 18 éves fiatalok életének ebben a szakaszában sok probléma vár megoldásra. Je­lentős részük ugyanis munka- viszonyban áll. Másilc részük tanulmányokat folytat, vagy tanulmányok megkezdésére készül és választ vár: folytat- hatja-e fi megkezdett tanul­mányokat, illetve megkezdhe­ti-e, vagy katonai szolgálatra kell bevonulnia? Mikor lehet szolgálati halasztást kérni és mennyi időre? A bevonuló fiatalok egy ré­sze már nős, esetleg gyereke is van. Más részük nősülés előtt áll. Sokan közülük szü­leiket vagy testvéreiket tart­ják el, illetve támogatják. Mi lesz a hozzátartozókkal, a fele­Sorköteleseknek, sorkatonáknak gyelmit! — fogadta a főmérnök, amint az ajtón belépett. Ügy, ahogy, kimagyarázkodott. A fő­mérnök mérgesen mondta: — Akkor csináltasson magának má­sik kulcsot! De ha. még egyszer előfor­dul, súlyosabb büntetést kap ... Másnap megkapta a saját kulcsot és a. — fegyelmit. Bosszankodott, miért vállalta el a fontos és kitüntető meg­bízatást, az ajtónyitogatást. De azért szorgalmasan nyitogatta az ajtót tovább­ra is. Az egyik reggel azonban mun­kája — amiért a fizetést kapja — más üzembe szólította. Nem ért vissza nyolc óra előtt, csak jól megkésve. A főmér­nök kiabált, a nyereségrészesedés el­vonásával fenyegette. Az egyik „kis­fának” azonban a segítségére, sietett. A kulcsot kérte. — Hadd *legyen nálam. — mondta. — Én úgyis minden reggel itt vagyok, majd kinyitom, s bezárom. Nem okoz külö­nösebb gondot. — Szó sem lehet róla — torkolta le o fiatal főmérnök. — Öt bíztam meg o feladattal, ha nem tetszik, más munka­helyet keres magának... Addig, amü? önként mehet... A második fegyelmit is megkapta. ", Már nem tartotta titokzatosnak 0 • kulcsot . . Gyűlöleten kívül semmi más' nem érzett. Arra gondolt, hogy a közép­korban mennyivel egyszerűbb volt r kincstárnok és a kulcstárnok feladata. Tóth István \ ________________ ___ n ek. Az üzem vezetői már valóban ott topogtak ti zárt ajtó előtt. Már éppen indulni akart vissza, amikor a. fiatal főmérnök megszólította: — Megkérném egy szívességre. Ha minden reggel nyolc előtt kinyitná, majd az értekezlet után becsukná a he­lyiséget ... — Hogyne ... Nagyon szívesen meg­teszem ... — mondta, s közben arra gon­dolt: miért ne adhatná oda minden reg­gel a kulcsot. Űgyis műszaki előadó, egy kulcsot is nyugodtan előadhat. Ettől kezdve minden reggel nyitotta és zárta az előadótermet. Az egyik reg­gel azonban hiába kereste a kulcsot a szögön, nem volt sehol. Délután valaki elvitte, s a zsebében felejtette. Néhány nap múlva megismétlődött az eset. Mi­re a kulcs megkerült, nyolc óra már el­múlt öl perccel. Loholt vele az előadó­teremhez. A fiatal főmérnök már mesz- sziről kiabált: — Ha még egyszer hanyagul végzi feladatát, fegyelmit kap! Öt nem hagyták szóhoz jutni. Néhány nap múlva újra eltűnt a kulcs. Az iro­dába. hivatták. — Már egyszer figyelmeztettem ma­gát, de most már nem kerüli el a fe­• ••••••••••••.••• ••••••••••••• Amikor az osztályra került, már ak­kor szemet szúrt neki a kulcs, m,ely ott lógott az íróasztala felett, nagy réz- kartkán. Nem. a nagysága, színe, vagy alakja, hanem rejtélyessége keltette fel figyelmét. Titokzatos módon többször eltűnt, s csak napok múlva került visz- sza a rozsdás szögre. Munkatársai sem. tudták megmondani, ki vitte el, s ho­vá. Azt azonban rövid magánnyomo­zással kiderítette, hogy a közeli előadó- helyiség kulcsa. Néhány hónap lelt el, tálán két ne­gyedév is. Az egyik reggel változás tör­tént. Nyolc óra előtt öt perccel a kulcsért jöttek. Fél kilenckor -pedig új­ra visszakerült a helyére. Azután ez minden reggel pontosan így megismét­lődött. Rövid idő alatt sikerüli, azt is megtudnia, hogy ebben az időben az üzem vezetői gyűlnek össze tanácsko­zásra az előadóteremben. Részben meg­oldódott a rejtély. De ekkor még nem gondolta, milyen bonyodalmakat okoz­hat a rejtélyes kulcs. Egy reggel telefonon keresték. Nyolc óra előtt két perccel. Arra kérték: ki­vételesen vigye el a kulcsot az előadó­helyiséghez, mert senkit sem tudnak el­küldeni érte. Sietve tett eleget a kérés­Miskolci Nemzeti Színház vá lasztása azért helytálló, mer szükség van a történelem, benne a Tanácsköztársasáj ilyen formájú ábrázolására is O rosz György rendezőnél nem volt könnyű a na gyón is vázlatos műve élő játékká változtatni. Gyak­ran változó helyszínei, a for­gószínpad adta lehetőségek j< kihasználása, a vetített háttér­rel is jelzett helyszín változó: mind-mind segített a cselek­mény pergővé tételében, : úgy érezzük, Orosz György si­került kísérletét regisztrálhat­juk. A zenés ballada még szo­katlanul hangzik műfaji meg­jelölésként. szokatlan a szín­padon. A kísérletek mindig kockázatosak, de most ha neu is maradéktalanul jót, d< mindenképpen figyelmet ér­demlőt sikerült a színháznak ? kezdeményezésből produkál­nia. Sajnos, a darab eredendi naivitásán, egyes szituáció, mesterkéltségén a legjobb ren­dezői szándék sem tudott ja­vítani, és nem tudta elkerül­ni a hasonló tárgyú művek­ben már-már közhelynek tűnő szituációkat. A darab zenéjét a Heréd*j Éva vezényelte, kis létszámé zenekar szépen, hatásosan tol­mácsolta, nem egyszer áthi­dalva így az előadás egye? szembetűnő zökkenőit Gergely István jelmezei többségükben korhűek voltak, Wegenast Ró­bert nagyrészt jelzett díszlet? célszerű, bár egyik-másik je­lenetnél (például az első rész záróképénél) zavarólag hatott (A közönség ugyanis a csak jelzett fal mögött már perceit óta látta a berohanni készüli őszirózsás katonákat.) A szereplők többségben be­csülettel eleget tettek feladatuknak, igyekeztek a lehetőség határain belül éli emberré változtatni a megle­hetősen papírízű figurákat. Volt néhány szerep, amelyet a legjobb színészi munka elle­nére sem lehetett életre kelte­ni, mint például Dariday Ró­bert pártvezetője, Borhy Ger­gely professzora, Kavtzky Er­vin pártjogásza, Szabadot Ambrus foglárja, de a szere­pek többsége mégis módot adott a színészeknek egy-egy figura megkeresésére, felépíté­sére. Így Paláncz Ferenc jól sikerült, sziklaszilárd bújkóK kommunistát, Csiszár Andrát a tőle már többször látott, ele­gáns, politikával kacérkodó iparost formált sikerrel. Em­berközelségbe tudta hozni az újpesti munkáslány, Mólnál Gizus alakját Dobos Ildikó. Makay Sándornak viszont sok­kal inkább elhittük: nem tud eligazodni az őt körülvevő vi­lágban. mintsem azt, hogy a végén teljes öntudatra ébred. E két színész, Makay és Do­bos kettősei külön figyelmet érdemelnek. Ki kell emelnünk még Somló Ferencet egy csú- szó-mászó, besúgó pincér jól jellemzett megformálásáért. Csapó János Palócz bácsija mint afféle állandóan igazsá­got tevő népi hős jelent meg a legkülönbözőbb szituációkban, felidézve alakítójának sok más hasonló szerepét, Lenkey Edit molnárnéja nem nyúj­tott különösebb lehetőséget színészi erények megcsillogta- tására, Máthé Éva belvárosi tánctanárnője éppoly értetle­nül mozgott az őt körülvevő forgatagban, mint amennyire erteilen a nézőnek is, miként kerül ez a figura ebbe a kör­nyezetbe. Máthé Éva sok hu­morral igyekezett elfogadtatni ezt az alakot. Vargha Gyula, mint csapos, egy songgal je­gyezte be magát emlékeze­tünkbe. hasonlóképpen Fekete. Lajos és Kiss Jenő a narrátor szerepét betöltő két baka meg­jelenítője is. A kisebb szere­pek közül Gyarmatiig Ferenc és Sárközi Sándor börtönjele­netét érdemes feljegyeznünk, a két ellenforradalmár tiszt alakjában pedig Füzessy Ottó és Kulcsár Imre azokat, a már sémává vált ellenforradalmár tiszteket formálta meg, akiket a maguk visszataszító valósá­gában középszerű művekből már jól ismerünk. Ez viszont aligha írható a két színész ro­vására, sokkal inkább a szer­ző terhére. A z Életre-halálra, mint említettük, újszerű kez­deményezés. Nem lehet egyértelműen dicsérnünk, nem lehet egészében elmarasztalni. A kísérletező kedvet viszont mindig támogatnunk kell. A Tanácsköztársaság évforduló­ja és egy újszerű művészeti megjelenítés kísérlete nem el­idegeníthetetlen egymástól. Al­kalmi színmű kísérletével ta­lálkoztunk a színpadon. Jó ér­telemben vett alkalmi darab­bal. Így jegyezzük fel színhá­zi krónikánkban, R(‘n fii] #*k í k J ók Ä Magyar Tanácsköztársa ság 50. évfordulója al kalmából, illetve az év­forduló jegyében különbőz? műfajú művészeti alkotásol születnek szerte az országban amelyek a fél évszázad előtt történelemformáló események­re emlékeztetnek. Filmek, re­gények, zeneművek, képzőmű­vészeti alkotások, színdarabok idézik 1918 és 1919 emlékét Műfajilag és hangvételben egy­aránt különböznek egymástól Van, amelyik a teljes törté­nelmi hűségre törekszik, van amelyik hátterű) használja fel a valóságos történelmi esemé­nyeket, s van, amely könnye­debb hangvétellel, de a mon­danivaló súlyát, értékét nem csökkentve emlékeztet az 50 év előtti múltra. Ehhez az utolsó kategóriá­hoz sorolható a Miskolci Nem­zeti Színházban az évforduló tiszteletére bemutatott Életre- halálra című zenés ballada, amelyet Bondy Endre írt, és zenéjét Tamássy Zdenkó szer­zett e. A szerzők zenés balla­dának nevezik művüket, mert a történet maga valóban bal­ladái hangvételű. Kisemberek tragédiába torkolló történetén keresztül kívánják felvillanta­ni a dicsőséges 133 napot meg­előző hónapokat. A darab ma­ga nem a Tanácsköztársaság idejéről, inkább annak előké­születeiről szól, azt idézi em­lékezetünkbe, miként fogott össze, már a polgári forrada­lom időszakában a kommu­nisták ellen spekuláló álforra­dalmi polgárság a szervezkedő katonatisztekkel, a titokban már működő MOVE-tagokkal, s miként akarták ezek az el- ien forradalmárok csírájában elfojtani a proletárdiktatúrát. Ennek a történetnek előteré­ben áll egy Molnár Béla nevű szökött katona, az agrárprole­tár gyerekéből .lett gépész, aki . nehezen érti meg a körülötte kavargó világot, könnyen fel­használhatják eszközül az el­lenforradalom céljairt is, és szeme csak. a legutolsó pilla­natban nyílik rá a való vi­lágra. A szerző sokat akart el­mondani az ábrázolt időszakról. Gondosan ügyelt rá, hogy mindenből fel­villantson egy keveset. Szere­pel benne régi Ferencz Jó- zsef-i kémelhárítás, halálra ítélt katonaszökevény, pártve- zérséggel kacérkodó üzemtu­lajdonos, találkozunk — igaz, hogy nagyon halvány villaná­sokban — a kommunisták kép­viselőivel, látjuk jelezni az őszirózsás forradalmat, és ál­talában a leltár alig-alig hiá­nyos. De éppen mert a szerző mindent fel akart mutatni er­ről a korszakról, valójában nagyon keveset tudott mon­dani. Mindent csak jelzett, fel­színesen. Így az azonos nevű emberek erején alapuló törté­net szála ugyan nyomon kö­vethető, de minden inkább csak illusztráció, semmint elemző ábrázolás. Sokat segített e szöveg­könyvön Tamássy Zdenkó mu­zsikája, mert a részben alá­festést szolgáló zene, részben a narrátorként beállított ba­kák sonpjai, részben pedig a szereplők énekben elmondott közlései, vagy zenei aláfestés­sel kísért monológjai segítet­ték a korhangulat festéséi, markánsabbá tettek a balla­dái hangvételt. Érdeklődés mutatkozik tör­ténelmünk egyes részleteinek olyan megismerése iránt is, amikor a valóságos történelem oldottabb formájú közlésben, esetleg kalandos keretben, vagy éppen mint - ez esetben zenével dúlva jelentkezik. A Da toló ifj úság

Next

/
Thumbnails
Contents