Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-27 / 71. szám
ÉS.ZAK-MAGYARORSZAG a vietnami tárgyalásokról Nixon amerikai elnök kedden a rádió- és tv-társaságok szövetségének ülésén mondott beszédében kitért a vietnami tárgyalások kérdésére. Kijelentette: „Meggyőződésünk, hogy a béke felé igazi haladást az észak-vietnamiakkal és a többi érdekelt féllel való, zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon lehet majd elérni — mert mint állította — a nyilvános üléseken eddig elért haladás legnagyobb része magánmegbeszélések eredménye volt". Az amerikai elnök a titkos tárgyalások előnyben részesítését azzal indokolta, hogy nyilvános ülésen „presztízs- megfontolások’' és „a látszat í sn ntartásának szükségessége” befolyásolhatják a szembenálló feleket. Ezért nem szabad feltárni a magánmegbeszélések tartalmát. „Ez egyaránt érvényes a külügyminiszterre és a hadügyminiszterre: nem fogunk semmit sem mondani”. Jelenleg — folytatta Nixon ! — „a legfontosabb az, hogy az j Egyesült Államok fenntartsa 1 erőpozícióját mindaddig, amíg okunk nem lesz azt gondolni, hogy ennek az erőnek a csökkentése hozzájárulhat ellenfeleink erejének csökkentéséhez”. — Mindazonáltal — állította feltételesen az elnök — „az Egyesült Államok kormánya csökkenteni kívánja az amerikai erőket Vietnamban, mihelyt a katonai, a diplomáciai helyzet, valamint a délvietnami csapatok kiképzése ezt lehetővé teszi”. Korom Mihály beszéde A náci háborús bűnösök üldözésével foglalkozó moszkvai nemzetközi konferencián szerdán beszédet mondott dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter, az értekezlet munkájában részt vevő magyar küldöttség vezetője. A többi között emlékeztetett. rá, a Magyar Népköztársaság mindent megtett, hogy a háborús és népellenes bűn- cselekményt elkövetők felelősségre vonása minél teljesebb legyen. Magyarországon 1968 végéig 20 941 személyt ítéltek el jogerősen háborús, vagy népellenes bűntett miatt és az elítéltek közül 389 személlyel szemben alkalmaztak halál- büntetést. 18 331 személlyel szemben szabadságvesztés-büntetést szabtak ki, míg 2026 bűncselekmény-elkövetővel szemben alkalmaztak a bíróságok kényszermunkát. A Magyar Népköztársaság ma is alapvető kötelességének tartja, hogy az ilyen bűnözőkkel szemben minden eszközzel fellépjen. jflao területi követelései A Kínai Népköztársaságban 1964 nyarától egyre sűrűbben hangzottak el olyan nyilatkozatok, amelyek bizonyos szovjet területekre kínai igényt jelentettek be. A Kínai Nép- köztársaság 1962-ben demonstrálta először, hogy területi követelései vannak szomszédaival szemben. Ebben az esztendőben tört ki az indiai—kínai határkonfliktus. Ennek során Kína katonailag megszállt olyan területeket, amelyeket India saját határain belülinek tekintett. Mao Ce-tung 1964- ben egy beszélgetés során bejelentette, hogy igényt tart bizonyos ázsiai szovjet területekre is. Az azóta elhangzott nyilatkozatokat és ezzel foglalkozó kiadványokat összesítve, Mao Szovjetunióval szembeni területi igényeit az alábbiakban lehetne összesíteni: 1. Az Amur folyótól északra és keletre eső területeket, beleértve Habarovszk és Vla(KÉJ TO JEfjÖ) Ernán i XXXIX. s Hogy Clayton valóban hü- ye volt-e, azt az események lem igazolták sem pro, sem :ontra, viszont Bradley véle- nénye megbízhatatlan, mert égre is nem volt idegspecia- ista. Annyi bizonyos, hogy a le- zámolás nem történt meg. És z igazán nem az ügyvéd osszakaratán múlott. Amint a hajóra értek, nyom- ian a mandulaszemű, japán ;apitányhoz fordult. — A menekültek között rabók is vannak. Ezennel át- idom őket a hatóságnak. A kapitány vállat vont. — Egy japán személyszállí- ó nem illetékes hatóság erre 1 gyanúsítottakat szívesked- ék megnevezni, és ezeket a egközelebbi kikötőig őrizetbe veszem. A többi az ottani hatóság dolga. Bradley és társai szó nélkül tűrték, hogy összetereljék őket a fedélköz egyik helyiségében. A menekültek a társalgóban forró teát ittak. — Ez a gazember megtanulja majd, hogy a társadalom megtorlást és igazságszolgáltatást is gyakorol! — mondta nagyon dühösen Clayton. — Felelni fog a galádságá- ért, amit velünk elkövetett — replikázott Burton. Mary hallgatott. Elgondolkozva babrált az asztalterítővel. — Azt hiszem —■ jegyezte meg Teddy —, hogy néhány esetben igen erélyesen lépett fel a mi oldalunkon. — Ez enyhítő körülmény, amit a hatóságok is betudnak — szögezte le az ügyvéd. — A mi méltányosságunkon nem fog múlni, hogy ezek a gyivosztok környékét, sőt egyes források szerint Szahalint és Kamcsatkát is. 2. A Bajkál-tótól nyugatra eső területeket, a Tuvai ASZSZK területét. 3. Mongóliától Afganisztán határáig terjedő, a Balhas-tó- tól délre fekvő területeket. (Kazah SZSZK.) A Kínai Népköztársaság ezen felül igényt tart a Mongol Népköztársaságra, területének teljes kiterjedésében. részletek is kiderüljenek — állapította meg Burton. Mary hirtelen íelkacagott Csodálkozva néztek rá. — Csak azért nevettem — mondta Mary —, mert eszembe jutott, hány kupiét fognak énekelni Londonban arról, hogy Mr. Burton halat főzött, Mr. Helling fát vágott és vicclapokban lerajzolják majd a papát köténnyel... Kellemetlen szünet következett. A hegedűművész hosszú, sovány ujjait nézegetve szólalt meg: — Az bizonyos, hogy ha ezek a parcellázási és családi ügyek szőnyegre kerülnek a tárgyaláson, én örökre elhagyom Londont. — Ostobaság! — mondta Daltonné ezt a tárgyalást nem lehet megtartani. — Nem is szólva a hadse- regszállításról — jegyezte meg Teddy. ... Mr. Bradleyt kérették az urak a társalgóba. Clayton igen tekintélyesen emelkedett szólásra. — Nézze, Bradley ... ■ — Mr. Bradley vagyok önnek! — Ügy látszik, nincsen tisztában a helyzetével! — rikácsolta az ügyvéd nekivörösödve. — Mindenképpen Mr. Bradley vagyok magának. Mondja el gyorsan, hogy mit akar. — Nézze, Mr. Bradley — szólalt meg Burton nagyképűen —, ha a cinkosa már felvette az ötvenezer fontot és Eseményekről RÖVIDEN FOIÍYTATÖDIK 0 Olaszországban folytatódik a benzintöltő állomások munkásainak bérkövebelő sztrájkja, amely megbénulással fenyegeti a közúti közlekedést. A sztrájktörők által működtetett benzinkutak közül sokat megrongáltak, illetve felgyújtottak. NEM KAPTAK MEG 0 A CTK .prágai jelentése szerint a Frace szerdai számában arról ad hírt, hogy két kiváló csehszlovák műkorcsolyázó: Haaia Maskova és Marian Filc nem kapta meg az engedélyt a legfelsőbb sportvezetéstől, hogy .profi szerződést köthessenek az amerikai jégrevüvel, a Holyday on Iceval. Ilyen irányú kérelmüket azzal az indokolással utasították el, hogy mindketten igen fiatalok — 20 évesek — s ezért még sok dicsőséget szerezhetnek, a csehszlovák sportnak. BEHATOLTAK 0 A phenjani rádió jelentése szerint szerdán amerikai csapategységek behatoltak a de- militarizált övezetbe és provokatív támadást intéztek a koreai néphadsereg álláshelyei ellen. A néphadsereg egységei viszonozták a tüzet és megsemmisítették a betolakodók többségét. A rádió hangsúlyozta, hogy a koreai néphadsereg a továbbiakban is határozottan vissza fog verni bármiféle támadást. TILTAKOZÁS 0 A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma erélyes hangú nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a vientianei hatóságok törvénybe ütköző módon letartóztatnak Laoszban élő vietnamiakat, és gyakorlatilag rendőri felügyelet alatt tartják a VDK vientianei nagykövetségét, s akadályozzák annak normális munkáját. KIFIZETTÉK 0 Az Országos Takarékpénztár szerdán kifizette a 11. játékhét két lottó öttalálatosá- nak nyereményét. Mezővári Vilmos pécsi aknász az OTP Baranya megyei igazgatóságánál, Köcse Károly oroszlányi bányász pedig az oroszlányi Ady filmszínházban vette át a Ö86 272 forint nyereményt. nyék alapján a Csupity Mr* zaspár szociális otthonba juttatása, Csupity bácsi idő előté ti halála (valószínűleg nem függetlenül a történtektől), majd Csupity néni Kazincbarcikára költözése — miért nem folytatták le legalább magánvádas eljárással e nem mindennapi bűnügy tárgyalását, amelynek társadalmi veszélyességét sem nehéz kitapintani a jogban jártas embereknek. Még akkor is, ha Csupity néni — a körülményeit figyelembe véve —- nem kérte a bűnösök megbüntetését. Ügy hiszem jogosan merült fel bennem — és a tv sokezres nézőseregében — a gyanú, hogy a Csupity családon esett fájó sérelem aktává silányodott még azok kezében is, akikre társadalmunk éppen a törvényesség, az emberi jog és méltóság védelmét bízta.. J És itt kedvünk lenne messzebb menő következtetések levonására is egyik-másik hivatal olyan eljárására vonatkozólag, amikor az emberi ügyek, sorsok egyszerűen aktává degradálódnak. Lapunk,- az Észak-Magyarország nena egy olyan ügyet vitt már *■ közvélemény elé okulásképpen, amely éppen a rossz értelemben vett hivatalnok szellemei állította pellengérre — s a lelkiismeretesebb ügyintézésre buzdított. Az Ásotthalmán, illetőleg Szegeden megtörtént Középkori história újból alkalmat leír nál: vonjuk le a szükséges következtetéseket mindenütt, ahol emberi sorsokat igazgatnak, emberek ügyes-bajos dolgait intézik. Alkalmasint a társadalom igazságszolgáltatásával se várjunk addig, amíg ártatlan emberek tragédiája kapcsán a döbbenet rázza fel a hibás szemléletet. Számomra — és gondolom sok-sok tv-néző szamára — a vasárnap esti pirulás és szégyenkezés utál/ — némi gyógyírt jelentett a Népszabadság tegnapi, szerdai számában Szeí- bó László tollából megjelent cikk (Törvényesség, emberség)■ Örömmel értesültünk róla, hogy igazságszolgáltatásunk legfelsőbb szervei nem mentek el közömbösen az ásott- halmi eset mellett. Cscpányi Lajos Emlékezés Földes Ferenerc A kiváló pedagógusra és politikusra emlékeznek március 29-én a Földes Ferenc Gimnázium tanulói. Az ünnepet nevezetessé teszik azáltal is, hogy meghívják maguk közé Földes Ferenc özvegyét. AZ iskola egész napos műsorral készül a fiatalon elhunyt írópedagógus emberi nagyságának bemutatására. A gimnázium tanulói irodalmi színpadi műsort, hangversenyt és beszélgetéseket rendeznek a Föl' les-nap keretében. E tisztelgéssel szeretnék mind közelebb vinni a tanulóifjúsághoz Földes Ferenc életútját, szociográfiai, politikai munkálko- iásút hajlandó visszaadni, mi futni hagyjuk magukat. — Engem ne hagyjanak futni. A pénz felett én nem rendelkezem, mert magamnak nem kértem részt belőle. És nem tudom, hogy viszonozhatom-e jóindulatukat. Ugyanis, hogy én futni hagyom-o magukat, az nagyon kétséges. — Hogy érti ezt?! — Majd meglátják. — Mi bizonyítani tudjuk a bíró előtt... — kezdte Clayton. — Hogy önök mit tudnak bizonyítani a bíró előtt, erről már egy alkalommal meggyőztek. — És miután hirtelen nagy csend támadt, igen határozottan folytatta: — Most rajtam lesz a bizonyítás sora, többrendbeli hamis tanúskodás, rágalmazás, becsületsértés, és hamis tanúzásra való fel- bújtást Illetően, amiért elsősorban Clayton ügyvédet, mint felbujtót fogom feljelenteni! — Ügy tudom, Bradley, elintéztem magával az ügy rám vonatkozó részét — jegyezte meg Teddy. — Hogy a húga nem jött hozzám, amit nem is érdemeltem volna meg, arról nem tehetek. De ha rám fogja alapozni a vádját, már most biztosíthatom, hogy akik itt jelen vannak, azok velem együtt valamennyien börtönbe kerülnek. — És emelt hangon folytatta: — Én sok mindenre rájöttem azon a szigeten. De úgy látszik, az urak közül né- hányan el tudják felejteni mindazt, ami történt, amit j egymás fejéhez vagdostak,^ amikor semmivé váltunk al halál előtt, mint a londoni! külváros akármelyik rongyos] kínaija, ha érzi, hogy itt al vég. És most még valamit, ^ uraim! Jegyezzék meg, hogy/ az ügyben én vagyok az egyet-] len ember, aki büntetőjogilag felelős. Mr. Bradley bizonyára megszerezte azt az írást, amelyben felhatalmazom, hogy bennünket egy puszta szigetre hurcoljon és váltságdíjat követeljen. Tanú erre az oázis csendőrsége is. Tanú erre Lord Flatheriy is, akit szintén bezárnak az ügyből kifolyólag. Természetesen nem tudtam, hogy éppen Bradley kezébe fogunk kerülni. Hogy így történt, annak örülök és remélem, birtokában van ez az írás, amely minden felelősséget Lord Flatherryre és rám' hárít. { — Nálam van — elővette az' írást, azután apró darabokra' tépte és kidobta a kis kajüt-' ablakon. — Uraim! Ezek utáni nyugodtan eljárhatnak eile-, nem. — Most még nagyobb csend támadt. De csak azért,1 hogy újabb bomba csapjon le. Mary mosolyogva felemelkedett, és kezet nyújtott Brad- leynek. — Várni fogok rád, Tamás, amíg kiszabadulsz. Ha kell, tíz] évig is! j (Folytatjuk) Pincémyelven szólva: nem asztalom a tv-kritika. Ez a szerkesztőségek munkameg-' osztásából eredő műhelytitok „kifecsegése” azonban már önmagában is jelezheti: okom van rá, hogy most mégis áthágom a szerkesztőségi munkamegosztás íratlan szabályait. Mert a vasárnap este sugárzott tv-dokumentumfilm, a Középkori história megtekintése egyszerűen nem hagy nyugodni. Nem tehetem, hogy pe szóljak hozzá ehhez a megdöbbentő esethez. Talán nem is annyira a tényleg középkori história háborított fel — bár elgondolkoztató, hogy csaknem negyedszázaddal a felszabadulás után, tenyérnyi országunk bármely istenháta- mögötti településén — akár az alföldi tanyavilágban is — még előfordulhat közönséges boszorkányüldözés! —, hanem az igazságszolgáltatás illetékes embereinek enyhén szólva embertelensége, közönye, paragrafus szemlélete. Innen, Miskolcról, úgy tűnik: humánusnak és törvényeink szellemében — igenis törvényeink és a törvényesség szellemében fogantaknak — nem nevezhető joggyakorlattal találtuk szemben magunkat. S a szembenállás ez esetben szó szerint értelmezendő. Meggyőződésem, hogy a szegedi ügyész és bíró eljárását soha és senki sem fogja helyeselni, szentesíteni és jóváhagyni a mai Magyarországon. Szocialista hazánk, rendszerünk lényege, mély humanizmusa tiltakozik az ellen, ahogyan „indokolták” eljárásuk — pontosabban el nem járásuk! — „törvényes megalapozottságát.” — mintegy a vétkesek felmentését A dokumentum film láttán az emberben önkéntelenül is felmerül: van-e, lehet-e törvény nálunk a tudatlanságból eredő aljas emberi indulatok hallgatólagos védelmezésére? Kezelhetik-e ügyészségeink, bíróságaink — Szegeden, vagy bárhol — a Csupity családon esett sérelmet egyszerűen „magán- vádas” eljárásként. Vagy, ha már így kezelték, az előzméVÍ89shaitg Az isiiül* baszorkányiildözésről