Észak-Magyarország, 1969. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-27 / 71. szám

ÉS.ZAK-MAGYARORSZAG a vietnami tárgyalásokról Nixon amerikai elnök ked­den a rádió- és tv-társaságok szövetségének ülésén mondott beszédében kitért a vietnami tárgyalások kérdésére. Kije­lentette: „Meggyőződésünk, hogy a béke felé igazi hala­dást az észak-vietnamiakkal és a többi érdekelt féllel való, zárt ajtók mögött folytatott tárgyalásokon lehet majd el­érni — mert mint állította — a nyilvános üléseken eddig el­ért haladás legnagyobb része magánmegbeszélések eredmé­nye volt". Az amerikai elnök a titkos tárgyalások előnyben részesí­tését azzal indokolta, hogy nyilvános ülésen „presztízs- megfontolások’' és „a látszat í sn ntartásának szükségessége” befolyásolhatják a szemben­álló feleket. Ezért nem szabad feltárni a magánmegbeszélések tartalmát. „Ez egyaránt érvé­nyes a külügyminiszterre és a hadügyminiszterre: nem fo­gunk semmit sem mondani”. Jelenleg — folytatta Nixon ! — „a legfontosabb az, hogy az j Egyesült Államok fenntartsa 1 erőpozícióját mindaddig, amíg okunk nem lesz azt gondolni, hogy ennek az erőnek a csök­kentése hozzájárulhat ellenfe­leink erejének csökkentésé­hez”. — Mindazonáltal — állí­totta feltételesen az elnök — „az Egyesült Államok kormá­nya csökkenteni kívánja az amerikai erőket Vietnamban, mihelyt a katonai, a diplomá­ciai helyzet, valamint a dél­vietnami csapatok kiképzése ezt lehetővé teszi”. Korom Mihály beszéde A náci háborús bűnösök ül­dözésével foglalkozó moszkvai nemzetközi konferencián szer­dán beszédet mondott dr. Ko­rom Mihály igazságügy-minisz­ter, az értekezlet munkájában részt vevő magyar küldöttség vezetője. A többi között emlékezte­tett. rá, a Magyar Népköztár­saság mindent megtett, hogy a háborús és népellenes bűn- cselekményt elkövetők felelős­ségre vonása minél teljesebb legyen. Magyarországon 1968 végéig 20 941 személyt ítéltek el jogerősen háborús, vagy népellenes bűntett miatt és az elítéltek közül 389 személlyel szemben alkalmaztak halál- büntetést. 18 331 személlyel szemben szabadságvesztés-bün­tetést szabtak ki, míg 2026 bűncselekmény-elkövetővel szemben alkalmaztak a bíró­ságok kényszermunkát. A Ma­gyar Népköztársaság ma is alapvető kötelességének tartja, hogy az ilyen bűnözőkkel szemben minden eszközzel fel­lépjen. jflao területi követelései A Kínai Népköztársaságban 1964 nyarától egyre sűrűbben hangzottak el olyan nyilatko­zatok, amelyek bizonyos szov­jet területekre kínai igényt jelentettek be. A Kínai Nép- köztársaság 1962-ben demonst­rálta először, hogy területi kö­vetelései vannak szomszédai­val szemben. Ebben az eszten­dőben tört ki az indiai—kínai határkonfliktus. Ennek során Kína katonailag megszállt olyan területeket, amelyeket India saját határain belülinek tekintett. Mao Ce-tung 1964- ben egy beszélgetés során be­jelentette, hogy igényt tart bi­zonyos ázsiai szovjet terüle­tekre is. Az azóta elhangzott nyilatkozatokat és ezzel fog­lalkozó kiadványokat összesít­ve, Mao Szovjetunióval szem­beni területi igényeit az aláb­biakban lehetne összesíteni: 1. Az Amur folyótól északra és keletre eső területeket, be­leértve Habarovszk és Vla­(KÉJ TO JEfjÖ) Ernán i XXXIX. s Hogy Clayton valóban hü- ye volt-e, azt az események lem igazolták sem pro, sem :ontra, viszont Bradley véle- nénye megbízhatatlan, mert égre is nem volt idegspecia- ista. Annyi bizonyos, hogy a le- zámolás nem történt meg. És z igazán nem az ügyvéd osszakaratán múlott. Amint a hajóra értek, nyom- ian a mandulaszemű, japán ;apitányhoz fordult. — A menekültek között rab­ók is vannak. Ezennel át- idom őket a hatóságnak. A kapitány vállat vont. — Egy japán személyszállí- ó nem illetékes hatóság erre 1 gyanúsítottakat szívesked- ék megnevezni, és ezeket a egközelebbi kikötőig őrizetbe veszem. A többi az ottani ha­tóság dolga. Bradley és társai szó nélkül tűrték, hogy összetereljék őket a fedélköz egyik helyiségében. A menekültek a társalgóban forró teát ittak. — Ez a gazember megtanul­ja majd, hogy a társadalom megtorlást és igazságszolgál­tatást is gyakorol! — mondta nagyon dühösen Clayton. — Felelni fog a galádságá- ért, amit velünk elkövetett — replikázott Burton. Mary hallgatott. Elgondol­kozva babrált az asztalterítő­vel. — Azt hiszem —■ jegyezte meg Teddy —, hogy néhány esetben igen erélyesen lépett fel a mi oldalunkon. — Ez enyhítő körülmény, amit a hatóságok is betudnak — szögezte le az ügyvéd. — A mi méltányosságunkon nem fog múlni, hogy ezek a gyivosztok környékét, sőt egyes források szerint Szahalint és Kamcsatkát is. 2. A Bajkál-tótól nyugatra eső területeket, a Tuvai ASZSZK területét. 3. Mongóliától Afganisztán határáig terjedő, a Balhas-tó- tól délre fekvő területeket. (Kazah SZSZK.) A Kínai Népköztársaság ezen felül igényt tart a Mon­gol Népköztársaságra, terüle­tének teljes kiterjedésében. részletek is kiderüljenek — állapította meg Burton. Mary hirtelen íelkacagott Csodálkozva néztek rá. — Csak azért nevettem — mondta Mary —, mert eszem­be jutott, hány kupiét fognak énekelni Londonban arról, hogy Mr. Burton halat főzött, Mr. Helling fát vágott és vicc­lapokban lerajzolják majd a papát köténnyel... Kellemetlen szünet követke­zett. A hegedűművész hosszú, sovány ujjait nézegetve szó­lalt meg: — Az bizonyos, hogy ha ezek a parcellázási és családi ügyek szőnyegre kerülnek a tárgya­láson, én örökre elhagyom Londont. — Ostobaság! — mondta Daltonné ezt a tárgyalást nem lehet megtartani. — Nem is szólva a hadse- regszállításról — jegyezte meg Teddy. ... Mr. Bradleyt kérették az urak a társalgóba. Clayton igen tekintélyesen emelkedett szólásra. — Nézze, Bradley ... ■ — Mr. Bradley vagyok ön­nek! — Ügy látszik, nincsen tisz­tában a helyzetével! — riká­csolta az ügyvéd nekivörösöd­ve. — Mindenképpen Mr. Brad­ley vagyok magának. Mondja el gyorsan, hogy mit akar. — Nézze, Mr. Bradley — szólalt meg Burton nagyképű­en —, ha a cinkosa már fel­vette az ötvenezer fontot és Eseményekről RÖVIDEN FOIÍYTATÖDIK 0 Olaszországban folytatódik a benzintöltő állomások mun­kásainak bérkövebelő sztrájk­ja, amely megbénulással fe­nyegeti a közúti közlekedést. A sztrájktörők által működte­tett benzinkutak közül sokat megrongáltak, illetve felgyúj­tottak. NEM KAPTAK MEG 0 A CTK .prágai jelentése sze­rint a Frace szerdai számá­ban arról ad hírt, hogy két kiváló csehszlovák műkorcso­lyázó: Haaia Maskova és Ma­rian Filc nem kapta meg az engedélyt a legfelsőbb sport­vezetéstől, hogy .profi szerző­dést köthessenek az amerikai jégrevüvel, a Holyday on Iceval. Ilyen irányú kérelmü­ket azzal az indokolással uta­sították el, hogy mindketten igen fiatalok — 20 évesek — s ezért még sok dicsőséget sze­rezhetnek, a csehszlovák sport­nak. BEHATOLTAK 0 A phenjani rádió jelentése szerint szerdán amerikai csa­pategységek behatoltak a de- militarizált övezetbe és pro­vokatív támadást intéztek a koreai néphadsereg álláshe­lyei ellen. A néphadsereg egy­ségei viszonozták a tüzet és megsemmisítették a betolako­dók többségét. A rádió hang­súlyozta, hogy a koreai nép­hadsereg a továbbiakban is határozottan vissza fog verni bármiféle támadást. TILTAKOZÁS 0 A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma erélyes hangú nyilatko­zatban tiltakozott amiatt, hogy a vientianei hatóságok tör­vénybe ütköző módon letartóz­tatnak Laoszban élő vietna­miakat, és gyakorlatilag rend­őri felügyelet alatt tartják a VDK vientianei nagykövetsé­gét, s akadályozzák annak nor­mális munkáját. KIFIZETTÉK 0 Az Országos Takarékpénz­tár szerdán kifizette a 11. já­tékhét két lottó öttalálatosá- nak nyereményét. Mezővári Vilmos pécsi aknász az OTP Baranya megyei igazgatóságá­nál, Köcse Károly oroszlányi bányász pedig az oroszlányi Ady filmszínházban vette át a Ö86 272 forint nyereményt. nyék alapján a Csupity Mr* zaspár szociális otthonba jut­tatása, Csupity bácsi idő előté ti halála (valószínűleg nem függetlenül a történtektől), majd Csupity néni Kazinc­barcikára költözése — miért nem folytatták le legalább magánvádas eljárással e nem mindennapi bűnügy tárgyalá­sát, amelynek társadalmi ve­szélyességét sem nehéz kita­pintani a jogban jártas em­bereknek. Még akkor is, ha Csupity néni — a körülmé­nyeit figyelembe véve —- nem kérte a bűnösök megbünteté­sét. Ügy hiszem jogosan me­rült fel bennem — és a tv sokezres nézőseregében — a gyanú, hogy a Csupity csalá­don esett fájó sérelem aktává silányodott még azok kezében is, akikre társadalmunk ép­pen a törvényesség, az emberi jog és méltóság védelmét bíz­ta.. J És itt kedvünk lenne messzebb menő következteté­sek levonására is egyik-másik hivatal olyan eljárására vonat­kozólag, amikor az emberi ügyek, sorsok egyszerűen ak­tává degradálódnak. Lapunk,- az Észak-Magyarország nena egy olyan ügyet vitt már *■ közvélemény elé okulásképpen, amely éppen a rossz értelem­ben vett hivatalnok szellemei állította pellengérre — s a lel­kiismeretesebb ügyintézésre buzdított. Az Ásotthalmán, illetőleg Szegeden megtörtént Középko­ri história újból alkalmat leír nál: vonjuk le a szükséges kö­vetkeztetéseket mindenütt, ahol emberi sorsokat igazgat­nak, emberek ügyes-bajos dol­gait intézik. Alkalmasint a társadalom igazságszolgáltatá­sával se várjunk addig, amíg ártatlan emberek tragédiája kapcsán a döbbenet rázza fel a hibás szemléletet. Számomra — és gondolom sok-sok tv-néző szamára — a vasárnap esti pirulás és szé­gyenkezés utál/ — némi gyógy­írt jelentett a Népszabadság tegnapi, szerdai számában Szeí- bó László tollából megjelent cikk (Törvényesség, emberség)■ Örömmel értesültünk róla, hogy igazságszolgáltatásunk legfelsőbb szervei nem men­tek el közömbösen az ásott- halmi eset mellett. Cscpányi Lajos Emlékezés Földes Ferenerc A kiváló pedagógusra és po­litikusra emlékeznek március 29-én a Földes Ferenc Gim­názium tanulói. Az ünnepet nevezetessé teszik azáltal is, hogy meghívják maguk közé Földes Ferenc özvegyét. AZ iskola egész napos műsorral ké­szül a fiatalon elhunyt író­pedagógus emberi nagyságá­nak bemutatására. A gimná­zium tanulói irodalmi színpa­di műsort, hangversenyt és be­szélgetéseket rendeznek a Föl' les-nap keretében. E tisztel­géssel szeretnék mind köze­lebb vinni a tanulóifjúsághoz Földes Ferenc életútját, szo­ciográfiai, politikai munkálko- iásút hajlandó visszaadni, mi futni hagyjuk magukat. — Engem ne hagyjanak fut­ni. A pénz felett én nem ren­delkezem, mert magamnak nem kértem részt belőle. És nem tudom, hogy viszonozha­tom-e jóindulatukat. Ugyanis, hogy én futni hagyom-o ma­gukat, az nagyon kétséges. — Hogy érti ezt?! — Majd meglátják. — Mi bizonyítani tudjuk a bíró előtt... — kezdte Clay­ton. — Hogy önök mit tudnak bizonyítani a bíró előtt, erről már egy alkalommal meggyőz­tek. — És miután hirtelen nagy csend támadt, igen hatá­rozottan folytatta: — Most rajtam lesz a bizonyítás sora, többrendbeli hamis tanúsko­dás, rágalmazás, becsületsértés, és hamis tanúzásra való fel- bújtást Illetően, amiért első­sorban Clayton ügyvédet, mint felbujtót fogom feljelenteni! — Ügy tudom, Bradley, el­intéztem magával az ügy rám vonatkozó részét — jegyezte meg Teddy. — Hogy a húga nem jött hozzám, amit nem is érdemeltem volna meg, arról nem tehetek. De ha rám fogja alapozni a vádját, már most biztosíthatom, hogy akik itt jelen vannak, azok velem együtt valamennyien börtönbe kerülnek. — És emelt hangon folytatta: — Én sok mindenre rájöttem azon a szigeten. De úgy látszik, az urak közül né- hányan el tudják felejteni mindazt, ami történt, amit j egymás fejéhez vagdostak,^ amikor semmivé váltunk al halál előtt, mint a londoni! külváros akármelyik rongyos] kínaija, ha érzi, hogy itt al vég. És most még valamit, ^ uraim! Jegyezzék meg, hogy/ az ügyben én vagyok az egyet-] len ember, aki büntetőjogilag felelős. Mr. Bradley bizonyára megszerezte azt az írást, amelyben felhatalmazom, hogy bennünket egy puszta sziget­re hurcoljon és váltságdíjat követeljen. Tanú erre az oázis csendőrsége is. Tanú erre Lord Flatheriy is, akit szintén be­zárnak az ügyből kifolyólag. Természetesen nem tudtam, hogy éppen Bradley kezébe fogunk kerülni. Hogy így tör­tént, annak örülök és remé­lem, birtokában van ez az írás, amely minden felelőssé­get Lord Flatherryre és rám' hárít. { — Nálam van — elővette az' írást, azután apró darabokra' tépte és kidobta a kis kajüt-' ablakon. — Uraim! Ezek utáni nyugodtan eljárhatnak eile-, nem. — Most még nagyobb csend támadt. De csak azért,1 hogy újabb bomba csapjon le. Mary mosolyogva felemelke­dett, és kezet nyújtott Brad- leynek. — Várni fogok rád, Tamás, amíg kiszabadulsz. Ha kell, tíz] évig is! j (Folytatjuk) Pincémyelven szólva: nem asztalom a tv-kritika. Ez a szerkesztőségek munkameg-' osztásából eredő műhelytitok „kifecsegése” azonban már ön­magában is jelezheti: okom van rá, hogy most mégis át­hágom a szerkesztőségi mun­kamegosztás íratlan szabályait. Mert a vasárnap este sugár­zott tv-dokumentumfilm, a Középkori história megtekin­tése egyszerűen nem hagy nyugodni. Nem tehetem, hogy pe szóljak hozzá ehhez a megdöbbentő esethez. Talán nem is annyira a tényleg kö­zépkori história háborított fel — bár elgondolkoztató, hogy csaknem negyedszázaddal a felszabadulás után, tenyérnyi országunk bármely istenháta- mögötti településén — akár az alföldi tanyavilágban is — még előfordulhat közönséges boszorkányüldözés! —, hanem az igazságszolgáltatás illeté­kes embereinek enyhén szól­va embertelensége, közönye, paragrafus szemlélete. Innen, Miskolcról, úgy tű­nik: humánusnak és törvé­nyeink szellemében — igenis törvényeink és a törvényesség szellemében fogantaknak — nem nevezhető joggyakorlattal találtuk szemben magunkat. S a szembenállás ez esetben szó szerint értelmezendő. Meggyő­ződésem, hogy a szegedi ügyész és bíró eljárását soha és sen­ki sem fogja helyeselni, szen­tesíteni és jóváhagyni a mai Magyarországon. Szocialista hazánk, rendszerünk lényege, mély humanizmusa tiltakozik az ellen, ahogyan „indokol­ták” eljárásuk — pontosabban el nem járásuk! — „törvé­nyes megalapozottságát.” — mintegy a vétkesek felmenté­sét A dokumentum film láttán az emberben önkéntelenül is fel­merül: van-e, lehet-e törvény nálunk a tudatlanságból eredő aljas emberi indulatok hallga­tólagos védelmezésére? Kezel­hetik-e ügyészségeink, bírósá­gaink — Szegeden, vagy bár­hol — a Csupity családon esett sérelmet egyszerűen „magán- vádas” eljárásként. Vagy, ha már így kezelték, az előzmé­VÍ89shaitg Az isiiül* baszorkányiildözésről

Next

/
Thumbnails
Contents