Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-02 / 27. szám
4 e§í£AKMAGYARORS«ÁG Vasárnap. 1969, február £. Positiv árnyék &erekasztal-beszé!í*eíés a sa:óbábouvi vá’fozásokrőS Sajóbábony jelentéktelen kis hegyvidéki faluként szerepelt a köztudatban alig több mint másfél évtizeddel ezelőtt. Napjainkban jelentős ipari település, gyárüzemmel, korszerű lakóteleppel, megváltozott élettel. A közelmúlt napokban ke- rekasztal-beszélgetésre ültünk össze tízen az Északmagyarországi Vegyiművek igazgatóságának impozáns tárgyalótermében. Ott volt Juhász Sándor, a Miskolci Járási Tanács V. B.-elnöke, dr. Bíró György, a helyettese, Kilián Imre, a Sajóbábonyi községi Tanács vb-elnök'e, Juza Károly, az Északmagyarországi Vegyiművek igazgatója, Horváth Róbert, a nagyüzemi pártbizottság titkára, Ivádi Béla, a szakszervezeti tanács titkára, Hajdú Sándorné, az szb kultúrfelelőse, Gyapai Jánosné, az ÉMV művelődési otthonának igazgatója, Bartus András, a községi általános iskola igazgatója és az újságíró. A megbeszélés alapvető kérdései a következők voltak: mit jelent a község életében — elsősorban kulturális vonatkozásban — a nagyüzem jelenléte, milyen változást jelentett ez a helység társadalmi struktúrájában, miben jelentkezik az üzem támogatása a község művelődési életében, és az új gazdasági irányítás második esztendejének elején milyen további együttműködéssel lehet számolni? A több órás beszélgetésből ragadnunk. JUHÁSZ SÁNDOR a járási tanács és az Északmagyarországi Vegyiművek vezetőinek, valamint a községnek jó kapcsolatát emelte ki, arról beszélt, hogy felbecsülhetetlen az üzem települést fejlesztő hatása, és egyéb irányú segítsége. Megemlítette például, hogy az ÉVM a községi általános iskola építéséhez is 300 000 forintos építési költséggel, valamint a tervezési költségek biztosításával járult hozzá. Bar a tanács is egymilliót adott az építkezés befejezéséhez, további költségkeretekre és segítségre lenne szükség. KILIAN IMRE a község életében végbement döntő változásról adott számot. Két évvel ezelőtt közös kulturális tervet készítettek. Az üzem igazgatója, szakszervezeti bizottsága és pártbizottsága megértéssel fogadta az erre vonatkozó javaslatot, hiszen a község lakosságának több mint 60 százaléka az üzemben, dolgozik. Most közösen használják például a gvár művelődési otthonát. felszereléseit, itt vannak a párban a kulturális munkát irányítani tudó szakemberek. Szintén megemlítette a község iskolaépítését. Jelenleg ugyanig. mint azt Bartus András iskolaigazgató is kiegészítette, a községben van négv tanterem és egy politechnikai műhely. három szükségtanterem és további három szükségtanterem munkásszállásokon. 524 gyermek tanul jelenleg ilven körülménvek között, és igen nagy segítséget jelent a négy tanterem elkészülte, illetve az új iskola majdani ‘ átadása. Tgaz. a nehézségek továbbra is fennállnak és a négv tanterem csak átmeneti enyhülést adhat. A községben sok kultúmevelé- si feladatot kell megoldani. A gyárüzem megjelenésével ugvanis jelentősen megduzzadt a lakosok száma, sok a bevándorló, s van gond a felnőttnevelésben is. Szólt még a községi tanács vb-elnöke a közös könyvtárról, s arról, hogy az olvasottság rövid időn belül háromszorosára nőtt. Egyébként a községben klubkönyvtár működik a lakótelepen, van egy községi könyvtár és 12 üzemi fiók- könyvtár. Amióta együttműködnek a gyárral, jobb a falu könyvellátása. BARTUS ANDRAS iskola- igazgató arról beszélt, hogy Sajóbábony tulajdonképpen az Északmagvarorszáni Vegyiművek árnyékában él. Ez az árnyék rendkívül pozitív hatású, hiszen azóta javult meg a falu vízellátása, közművesítettek a községet, épül az imnozáns kertváros. Arról is beszélt, hogy az üzem jelenléte az iskola mindennapi munkáiéban is érezhető. Mint jellemző adatot említette, hogv az ÉVM szakszervezeti bizottsága 160 órára való pénzkeretet biztosított azok számára, akik a középiskolába *jelentkező gyermekek korrepetálására külön vállalkoztak. DR. BÍRÓ GYÖRGY arról szólt, hogy Sajóbábony példát mutatott az egységes népművelési program megvalósításában. Az iskolaépítéshez nyújtott segítséget külön kiemelte, mivel ielenleg egy tanteremre, még a szükségtermekre is 71 tanuld iut, így a négy úi tanterem. ha átmenetileg is, de enyhíti a gondokat. Szólt dr. néhány gondolatot ki kell Űj műveli a miskolci könyvesboltokban Ezen a héten már több új könyv érkezett Miskolcra, mint az előzőkben. A szépirodalom ínyenceinek nyilván kellemes olvasmány lesz a francia világpolgár, Valery Larbaud három világhírű kisregénye, amely Boldog szerelmesek címmel jelent meg. Gyermekkor címmel több novelláját is megtalálhatjuk a kötetben. Dumas — azt hisz- szük — mindenfajta regényolvasó kedvence, regénye A já- vai orvos ismét megjelent. Ugyancsak új kiadás Dallos Sándor nagysikerű regénye, A nap szerelmese. Végül a zenészregények népes olvasótáborának mondunk kellemeset: megjelent Székely Júlia új könyve, a Chopin Párizsban. Két ismeretterjesztő műről is szólunk még. Az egyik rendkívül színes világról számol be, amit a címe is sejtet: A kabaré világa, a másik pedig útikönyv és Berlinről szól. Sárospafa ki diáknapok — oiOiMBZOB* Égy kis jubileumhoz érkezik ezen a tavaszon a sárospataki diáknapok eseménysorozata: május végén lesz az ötödik alkalma annak, hogy az ősi diákváros falai között fogadja Borsod, Hajdú és Szabolcs megye találkozóra és szellemi vetélkedőre érkező középiskolás és szakmunkás ifjúságát. Ez idén május 29Jén, 30-án, 31-én és június 1-én kerül sor a diáknapok programjának lebonyolítására Borsod megyei KISZ-bizottság, a művelődés- ügyi osztály és a sárospataki Rákóczi Gimnázium rendezésében. A fiatalok tíz művészeti ágban kelhetnek egymással nemes versengésre, éspedig verses prózamondásban, diákszínpadi játékban, szólóénekben, szólóhangszeres, énekkari, zenekari, népi zenekari, tánczenekari számokban, néptáncban és társastáncban. Ezenkívül eredeti irodalmi,, képző- és iparművészeti alkotásokkal, történelmi, néprajzi, mesterségrajzi, helytörténeti pályaművekkel, kisfilmekkel, fotókkal is benevezhetnek a három megye fiataljai a sárospataki diáknapok versenyeire. A pályamunkák^ beküldési határideje .március 15-e, a képző- és iparművészeti alkotásoké április t-e. A festményekből, szobrokból, fotókból, iparművészeti alkotásokból és kézimunkákból -a diáknapok idején kiállítást rendeznek, A diáknapok négynápc* programján a művészeti vetélkedőkön kívül különböző tanácskozások és találkozók is szerepelnek. A hármas jubileum alkalmából ifjúságunk a forradalmi hagyományok iránti tisztelettel emlékezik meg a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége megalakulásának, továbbá a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulójáról. A jubileumok jelentőségének hangsúlyozására felvonulással egybekötött nagygyűlést rendeznek. A KISZ- szervezetek titkárai, továbbá az iskolai kultúrfelelösök éti klubvezetők külön tanácskozásokon vitatják meg a tanintézeti KISZ-szervezetek közös problémáit, feladatait, cserélik ki egymással az ifjúság kulturális tevékenységével, klubéletével kapcsolatos hasznos tapasztalataikat. A városi rangra emelt Sárospatak társadalma, az ősi iskola tanári kara és ifjúság» Páldi Jeremiás igazgatóhelyettes irányításával már megkezdte az előkészületeket az ötödik diáknapokra, hogy szeretettel és az előző évinél W nagyobb kényelemmel vendégül láthassa a három megye ifjúságát. (ü. j.) Bíró György a dolgozók iskolája tanulócsoportjainak fejlesztéséről is, amit esetleg a gyáron belül kellene szorgalmazni. Elismeréssel szólt a gyár művelődés^ otthonának a község lakói fámára nyújtott segítségről, de hozzáfűzte: minden bizonnyal jobb lenne, ha z gyár kerítésén kívül volna hasonlóan alkalmas művelődési intézmény. HAJDÚ SÁNDORNÉ azt emelte ki, hogy amíg nem közös népművelési terv alapján dolgozott a község és a gyár, a különállás kettéválasztotta a fiatalságot. Az egységes munka a lakótelepi klub életét is igen pozitív irányban változtatta meg. IVÄDI BÉÉA azon sajnálkozott, hogy a gyár indulásáról nem készült dokumentumfilm, melyet most összehasonlításra lehetne felhasználni. Egyértelmű igennel lehet válaszolni Sajóbábony életében a gyár szerepére. Pozitív hatással van a község életére, nemcsak a munkaalkalmak teremtésében, hanem a tudatformálásban és az effektiv segítésben is. Megemlítette a szociális brigádok segítőkészségét. Érdekes felfigyelni az Ivádi Béla által közölt egyik pénzügyi adatra. Az üzemi kulturális költségvetés évi 290 000 forint, ugyanakkor a községi keret 13 000 forint. Ilyen mértékben részesedik a két fél a kiadásokban. A gyár mindezt szívesen vállalja, mert hiszen a képzettebb, a kulturáltabb falu jelenti egyben a gyár munkaerőutánpótlását is. HORVATH ROBERT véleménye szerint a szociális és kulturális gondok megoldásában a tanácsi partnernek is többet kellene tennie. Itt elsősorban a lakásgondok megoldására utalt. Szólt arról is, hogy Sajóbábonyban jelentősen megemelkedett az egy lakosra jutó jövedelem, mert részben aligha van olyan gsa- lád, amelynek ne volna gyári kapcsolata, és csaknem minden családnak van mezőgazdaságból eredő jövedelme is. JUZA KAROLY emlékeztetett az 1950-es gyáralapításra. A régi falut — mondotta — közrefogja a gyár és az új lakótelep. Az ipari jelleg felé tolódott el Sajóbábony képe. Az összlakosság foglalkoztatottsága tekintetében már nem a mezőgazdasági tevékenység a döntő. Megjavult a közlekedés, van buszjárat Miskolcra, szorosabbra fűződött a kapcsolat Sajóbábony és a megye- székhely között. Sok-sok tv- antenna van a háztetőkön, rádió csaknem minden házban, kicsinosodott a község, jobb utak, más utcakép fogadja az ideérkezőt. Látható, hogy a falu anyagilag nem járt rosz- szul az ÉVM megjelenésével. Voltak korábban időszakok — emlékeztetett rá —, amikor a gyár és a falusiak, illetve a lakótelepiek és a falusiak szemben álltak egymással. Másfél évtizednél hosszabb idő telt el egymás mellett és ma már nincs lakótelep, nincs falu, hanem csak Sajóbábony van. Szólt a Sajóbábonyban tapasztalható tanulási vágyról is. Körülbelül 820 ember vesz részt különböző továbbképzésben. Ez lassan már gondot is jelent a munkaerő-gazdálkodásban. A község művelődési életéről szólva a differenciált kultúrpolitika szüksegessegét hangsúlyozza. A megye három nagy vegyipari bázisa közül Tiszaszederkény és Kazincbarcika város, Sajóbábony nem az, község, település. Mindhárommal szemben egyforma az igény, de a szociális, kulturális, kommunális ellátottság és a feltételek biztosításá Sajóbá- bonyban elmarad a városokkal szemben. Jó hogy, fejlődnek a városok, de helytelen az itteni elmaradás, A fejlesztés kulcsa a tanácsok kezében van a gyárigazgató szerint, a vállalat csak megfelelő gazdasági biztosíték alapján invesztálhat. A vita alapjául szolgáló kérdések közül arra, hogy az új gazdaságirányítás második évében miként alakulhat a gyár és a község kuRurális együttműködése, várható-e további támogatás, Juza Károly így foglalta össze mondanivalóját: „A kötöttségek ellenére keressük az előrelépés módját. Az 1968-as szint túlteljesítése a kulturális tevékenység növekedését is magában foglalhatja, s ha tovább is így tudunk haladni, előbbre is tudunk lépni. Az 1969. kulturális terv költségkihatásait mindenképpen biztosítani szeretnénk." (Ebben a tervben ugyan nem szerepel a sajóbábonyi általános iskola építésének további anyagi támogatása, de szeretnénk hinni, hogy az ÉMV megtalálja a további segítés módját.) Hosszúra nyúlt a kerekasz- tal-beszélgetés, felvázolódott Sajóbábony utóbbi néhány esztendejének képe. Szóba került több napi gond is, elsősorban a lakáshelyzet, a kommunális ellátás területéről. Egészében mégis biztató képpel jöttünk el Sajóbábonyból. A gyár árnyéka, amelyet az egykori falura vet, nagyon pozitív. Nem lett belőle város, de teljesen megváltozott az élete, hegyvidéki, nehezen küszködő parasztokból kulturált körülmények között dolgozó, nagyüzemi munkásokká, szakmunkásokká, technikusokká lettek a sajóbábonyiak. Előnyére változott meg a falu képe is. Az együttes művelődési élet, amelyben minden vonatkozásban nagy szerepet vállalt az ÉMV, igen jelentős volt, és hihetőleg az lesz a jövőben is, és talán még Horváth Róbert szavait is meg lehet szívlelni, hogy a tanácsi partner is keresse a módot, miként lehetne a közös épülethez valamivel több téglát hozzáadni. Tanulságos beszélgetés volt. Benedek Miklós Kulturális program 365 napra Mit kínál Miskolc l. A piogra ni füzei A Miskolci városi Tanács művelődésügyi osztályának kiadványai messze földön híresek. Ezek sorában már hár- madik esztendeje egyik legjelentősebb füzet a város évi programját rögzítő díszes kiadvány. A filmfesztivál vendégei, a nyári egyetem résztvevői, hazai és külföldi népművelők, újságírók nyilatkoztak már dicsérőleg arról a programfüzetről, amelynek borítólapján Katona László grafikusművész avasi kilátót és a harangtornyot ábrázoló mozaikrajza találhatók. Minden esztendőben megírtuk már, hogy ezek a programfüzetek nemcsak tartalmukban, hanem kivitelezésükben is színesek, esztétikailag élményt nyújtanak. A szerkesztők és összeállítók (Flach Antal és Bartha László) az idén is kellemes meglepetéssel szolgáltak. A város ez évi kulturális programját nemcsak felsorakoztatták, hanem irodalmi illusztrációkkal, képző- művészeti mellékletekkel gazdagították az anyagot. Ma már ez a programfüzet (amely Mis kolc 1969 címet viseli) túlnőt KISS GYULA: Egy turistára Élményeket hajszol csak fényképez a póz s isteni háttér a lényeg Ha küld képcslevclezőlapot kéjtől fetreng máris vajon mit szól majd a címzett — A guta üsse meg AKAC ISTVÁN: rr Ö akarta Hús volt a szája, s valló, akár az álom. Sírva keresem, bár tudom: nem találom . A két szemében nap-hevü vidék határtalan mélységű titka sajgoti. S mintha ebből a perzselő látomásból most önmagámnak visszaintenék ... ' A* éjszakák borától összetörtén, hajnalok fényénél legfájóbb az emlel> — Sorsom gyötrő futását ö akarta. De hogyha ö nem volna, én se lennék! te eredeti rendeltetését; egy kicsit az almanach benyomását keltű 2. A farfa'mii A füzetben megtalálható minden olyan művészeti, népművelési esemény, amely 1969- ben Miskolcon megrendezésre, lebonyolításra kerül. A füzet hírül adja a Tanácsköztársaság művészeti szemléjének eseménysorozatát. Csokorba gyűjti mindazokat az ünnepségeket, megemlékezéseket, amelyeket a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 50. évfordulója tiszteletére rendeznek. Néhányat érdemes ezek közül kiemelni. Március 16-án dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitja meg azt az Uitz-kiállítást., amelyet a Miskolci Galériában rendeznek meg. Jelentősnek ígérkezik az országos úttörőtalálkozó és páncélvonatavatás. A nagy eseményre az évforduló napján, március 21-én kerül sor, amidőn dr. Csanádi György, közlekedés- és postaügyi miniszter mond avatóbeszédet. Ugyanezen a napon nagygyűlés és munkásmozgalmi emlékműavatás lesz a népkertben. Az előzetes tervek szerint Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára avatja fel Kerényi Jenő Kossuth-díjas szobrászművész művét. Természetesen a felsorolta.- kon kívül számos művészeti, kulturális esemény lesz március táján városunkban, ezekről dátumszerű híradással szolgál a kitűnő programfüzet. A Miskolci Galériában 1969- ben is számos kiállítást tartanak majd. A már említett Uitz Béla kiállításon kívül tárlata lesz Boi-sos Miklós szobrászművésznek, Kokas Ignác festőművésznek, bemutatkoznak Katowice legjobb grafikusai és festői, s esztendő végén megrendezzük az V. miskolci grafikai biennálét. A programfüzet cselekményvázlattal közreadja a Miskolci Nemzeti Színház évi bemutatórendjét, valamint a Korunk Színháza felolvasásra szánt darabjait. Érdekesnek ígérkezik a hangverseny évad is. A Miskolci Szimfonikus Zenekar hat nagyobb szabású hangversenyt rendez 1969-ben. Városunkban vendégeskedik maid a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar, valamint a Ma- gyár Állami Hangversenyze- nekar. Tovább folytatódik a mis- kolci zenei esték sorozatai amelyeket az avasi műemlék templomban rendeznek meg- Többek között hangverseny* tart Pécsi Sebestyén, Peskó György és Lehotka Gábor or- gonaművész. A nyáron ellátó- gat hozzánk a tamperei (Finnország) munkásegyetem ve- gyeskara és koncertet ad 3 Bartók-teremben, valamint a# avasi műemlék templomban. Kiemelkedő eseménye les3 Miskolc szellemi életének a3 augusztusra tervezett lillafüredi írótalálkozó. A „Diósgyőri nyár 19G9”-es programot másodízben rendezik meg. Ezúttal is színvonalas művészeit műsorok várják a vár- és zenekedvelőket. Az irodalomtörténeti vándorgyűlés színhelye szintén Miskolc lesz; Dayk» Gábornak, a város szülöttének születése 200. évfordulóján gyülekeznek Miskolcon az irodalomtörténészek. A felsorolás nem lehet teljes, hiszen a X. miskolci filmfesztivál, a soron következő borsodi nyári egyetem, az ünnepi könyvhetek, a nyári műsorok, a színjátszó és irodalmi színpadi bemutatók megannyi lehetőséget ígérnek s város lakóinak. aa 3. Megvalósítás a- — ^ A díszes kivitelű programfüzet könyvtárak polcaira kerül, tehát megvan az a „hátránya”, hogy időnként kézbo veszik. Mindez pedig azzal ,3 felelősséggel jár, hogy a műsor összeállítóinak ügyelniük kell a program betartására' A tavalyi és tavalyelőtti beígért programokból alig maradt el egy-kettő. Remélhetjük, hogy az idén sem lesZ különösebb gond a megvalósítással. E gondolatkörhöz tartozik az is, hogy a kitűnően szerkesztett műsorfüzet jó propagálója lehet a megajánlott műsoroknak, de csak akkor» ha szélesebb körben terjesztik a szép füzetet. Ajánlatos lenne országos propagálás Miskolc szellemi mozgolódásai méltánytalanul kevesebb fórumot kapnak, mint amennyi* megérdemelnének. E színvonalas füzetek is hozzásegíthetnék a várost igazi arculatának mind jobb megismertetéséhezPárkány László
