Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-02 / 27. szám

"Sasärnap, 19(5!). február 2.

északmagyarország

3

I*olyékony műfeágya és es lakásgondok

«eszelvetés űr Szánté Istvánnal, a Bili igazgatójával

L

/Árssámadás j

Sts jóhíd végen

Sikeresen zárták az 1968-as j termelési évet a sajóhídvégi I Rákóczi Termelőszövetkezetben. A napokban tartott zár- j számadási közgyűlésen ló eredményekről és nagy tervek- j ről számolt be a tagoknak Gyökér Árpád elnök. Közel egymillió (orinlot osztanak szét. a tagoknak 82 forintot, az alkalmazottaknak 67 forintot minden munkanap utón. A jövő tervei között nyolcvan férőhelyes borjúnevelő és 120 férőhelyes sertéstenyésztő építése szerepel.

Az LKtó íiyors exportjai segíti a VDK-t

A VDK budapesti kereskedelmi kirendeltségétől levél érkezett a Lenin Kohászati Művekbe. A Vietnami kereskedelmi szakemberek kéréssel fordultak a diósgyőri kohászat vezetőihez, hogyha tehetik, az első fél évre esedékes rendelésüket még az első negyedévben gyártsák le és szállítsák.

A külföldi megrendelők igényeinek maradéktalan teljesítése már régóta elsőrendű feladat az LKM-ben. Ennek megfelelően most is úgy döntöttek, hogy a különféle középhengerműi termékeket még az év első három hónapjában útnak Indítják, tg.v tehát a diósgyőri hengerészek a többféle méretű és szelvénytermékek programszerű gyártásából elsőként a Vietnami Demokratikus Köztársaság igényeit elégíti ki.

a állmegóvása érdekében tartsák be a szabályt: a sípszó elhangzása után a le- és felszállás megkísérlése tilos és életveszélyes. Társadalmi összefogásra, megértésre, öntudatos magatartásra van szükség az utazási igazolványok és bérletjegyek ellenőrzése terén. Ezt a KN kocsin utazók maguk látják el: felszálláskor kötelesek az utazásra jogosító igazolványt,. vagy bérletet egymásnak felmutatni!

A megváltozott utazási rendszer csak nálunk új. Budapesten és nagyobb vidéki városainkban csakúgy, mint a legtöbb külföldi vonalon már régóta alkalmazzák és a tapasztalat rendkívül kedvező. Miskolcon is megérett a helyzet rá, hogy bevezessék és a KN autóbuszok tapasztalatai igazolják: megértéssel, fegyelmezett magatartással gyorsabbá, egyszerűbbé válik a közlekedés. Az új rendszerben az utasok nem szenvednek hátrányt, ezzel szemben érezhető előnyt jelent majd, hogy mivel a vonókocsira ezentúl nem kell kalauz, minden szerelvényt két pótkocsival közlekedtethetnek, éppen annak érdekében, hogy a csúcsforgalmi időben több férőhely jusson a megállókban toporgó utasoknak.

Tudjuk: Miskolc sajátos

közlekedési problémáit ez a rendszer sem oldja meg teljesen, de nagyon sok múlik az utazóközönség fegyelmezett magatartásán is. Fogadjuk tehát türelemmel, megértéssel és jóindulatú támogajócenl

vekenyseg korszerusodesenek éppen, az az egyik jelensége, hogy nőtt a tömegkommunikációs eszközök szerepe. Ebből a mindennapi pártmunkában s le kell vonnunk a megfelelő következtetést. Többok- között úgy, hogy jobban figyeljünk oda az újságra és segítsük az újságolvasásban még meg'evő fehér foltok további zsugorítását.

V

alamikor lenéztek a lap- terjesztést, a rikkancs tevékenységét, jobb esetben kereskedelmi tevékeny.,,ötnek tekintették. Ma azt tudatosítjuk. hogy a postánál, a kiadóknál tevékenykedő lap- terjesztők, hírlapárusok és kézbesítők fontos politikai és kulturális missziói betöltő elvtársaink. Ennek megfelelően az a törekvésünk, hogy pártalap- szervezetőink rendszeresen kísérjék figyelemmel az adott községekben vagy városnegyedben az újságolvasás alakulását, és segítsék a postahivatalok, kézbesítők ilyen munkáját. Ilyen értelmű feladatot szabott meg alapszervezeteinknek a megyei párl- végrehajtóbizottság határozata is. E határozat végrehajtásában azonban még csak a kezdeti' lépéseket tettük meg.

Természetesnek tűnik talán, hogy ebben u munkában a pártszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a pártlapok olvasottságára, megyénkben pedig a Népszabadság mellett a megyei pártbizottság lapjának, az Északma- gyarországnak az olvasottságára, visszhangjára és hatására. Az embereknek természetes igényük, hogy fokozottabb érdeklődéssel figyelik közvetlen környezetük, megyéjük, városuk eseményeit. Ez megmutatkozik a helyi sajtó iránti érdeklődésben is.

Az Északmagyarország munkájával kiérdemelte ezt az érdeklődést és megbecsülést El kell ismernünk, hogy lapunk munkájában voltak és vannak hullámvölgyek, hosszabb távon azonban a jelentős fejlődés a jellemző. Az Északmagyaror- szág immár 20 éve hűen tükrözi megyénk fejlődését, lapjain megörökíti minden jelentősebb eseményét, felszabadulás utáni életünk nyitott könyveként marad az utókornak. A megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi értékelésekor figyelemre méltónak találta azt a munkát, amit lapunk többek között a gazdasági mechanizmus előkészítése és bevezetése során fejtett ki a párt célkitű. zéseinek magyarázásában és elfogadtatásában. A szerkesztőség szívós és következetes munkával törekszik arra, hogy még tartalmasabb, egyben érdekesebb, színesebb újságot adjon Borsod megye lakosságának. olvasóinak kezébe. Ehhez most már a tárgyi feltételek is kedveznek. A közelmúltban avathattuk fel Miskolcon az új sajtóházat, ahol kedvező körülmények között dolgozhatnak újságíróink és korszerű épületbe költözhetett a nyomda is. Most pedig újabb jó hírrel lephetjük meg az Északmagyarország barátait és olvasóit. Március 1- től régi reményünk válik valóra: a jelenlegi heti 42 oldalról 52-re nő a lap oldalterjedelme. Márciustól tehát hétköznap 6 .helyett 8 oldalon jelenik meg az Északmagyarország. Ezt a lépést jelentősnek tartjuk lapunk életében. Borsod megye és Miskolc ösz- szotett gazdasági élete, gyors fejlődése már régóta sürgette ezt az előrelépést.

M

egnövekedett terjedelmű lapunktól azt várjuk, hogy fokozza hatékonyságát, legyen még kedveltebb lapja megyénk lakosságának, váljon még tartalmasabbá, érdekesebbé, A megyei pártbizottság nevében ehhez kérjük a megye kommunistáinak, la- ’ kosságának további bizalmát és érdeklődését mint jó lokálpatrióták szeressük és bírál- ' juk lapunk, az Északmagyar- | ország munkáját.

Dcme László,

. a megyei pártbizottság titfcáea

pl szédtéma, hogy a tudományos és technikai for- radalom milyen hatással van életünk alakulására. Ennek n folyamatnak egyik vetülete az az ugrásszerű változás, amit a tájékoztatási és hírközlő eszközök esetében tapasztalunk. A fejlődést kétségtelenül a televízió jelentkezése, gyors ütemű terjedése jelzi a legmarkánsabban de a sajtótevékenység valamennyi ágában érzékeljük , a technika vívmányainak jótékony hatását.

Az. Elet és Irodalomban a közelmúltban Boldizsár Iván találóan fejtegette a kommunikációs forradalom jelentőségét. Eszmefuttatásában többek között értelmezi á kommunikáció szó jelentését, az angol nyelvben ugyanis árnyaltabb fogalom hordozója. A magyar nyelvben tájékoztatást, hírközlést értünk c fogalomban, az angolban többet fejez ki a kommunikáció szó: érintkezést, kapcsolatot; talán még ennél is többet: megértést, szól értést — írja Boldizsár. Kétségtelen, hogy a sajtó akkor éri el igazi célját, ha a tájékoztatáson túl szót ért olvasóival, ha állás- foglalásra és aktív cselekedetre késztet,

A sajtónak ezt a szerepét fel lehet használni az emberiség boldogabb jövőjének építéséért, de — sok szomorú történelmi példa bizonyítja — felhasználható a tömegek félrevezetésére is.

Nem véletlen hangsúlyozza tehát a mi pártunk sem, hogy kivált, a jelenlegi világhelyzetben a sajtó igen fontos eszköze a hatalom gyakorlásának. Napjainkban kérlelhetetlen harc folyik a nemzetközi küzdőtéren az emberek megnyeréséért, az ideológiai éleiben az osztályharc nagymérvű erősödését tapasztaljuk. Ebben a harcban megkülönböztetett helye van a sajtónak.

Említettük a televízió gyors térhódításának jelentőségét. Megjelenése forradalmasító hatással van a sajtó más ágazataiban is. A rádiónak, az újságoknak mintegy újra kell rendezni soraikat. A lapkészítés gyakorlatában oda kell figyelni az új versenytárs jelenlétére. Ügy tűnik — és ezt külföldi tapasztalatok is megerősítik —, hogy ebben a folyamatban növekszik a helyi, a területi, a városi lapok szerepe.

Ä televízió, a rádió és a napilapok versenytársak is, de egyben kölcsönösen kiegészítik egymást. Ezt a tanulságot bizonyítja az a tény, hogy a televízió térhódításával nem csökkent, hanem növekedett a napilapok olvasottsága. A mi megyénk adatai is ezt bizonyítják. Amíg 1959-ben naponta átlag 85 ezer napilap fogyott el, 1969-re ez a szám 135 ezerre növekedett. Történt ez azzal együtt, hogy közben 99 375 család vásárolt televíziót, a rádió előfizetők száma pedig 159 929-re emelkedett.

A fent vázolt kép biztató és megnyugtató ha a fejlődési folyamatot nézzük. Nem ilyen kedvező azonban a kép akkor, ha a számokat a családok szá. mához viszonyítjuk. Borsodban 225 000 család él, napilapból pedig jelenleg naponta 13E ezer érkezik a megyébe. A legegyszerűbb következtetés szerint is 90 000 olyan család var még, ahová semmilyen napilap sem jár. Ez a szám azonbar még növekszik, ha feltesszük hogy több olyan család var ahová két napilap jár: általá- ban egy központi lap és a: Északmagyarország. Telítettségről tehát még egyáltalár nem beszélhetünk. Ismerjül el az e téren jelentkező eredményt, de tovább kell fokoz ni erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy az emlegetet 90 000 családban felébresszül a napilap olvasásának igényét Ha tudatában vagyunk an nak, hogy a sajtó útján, a na pilapok révén a párt napont: élő kapcsolatot teremt a dől gozókkal, nem lehet számunk ra mindegy, hogy olvassák-i a párt lapját megyénk dolgo zói, avagy nem. A politikai te.

Naponta tercsnt élő kapcsolatot

Miskolc helyi közlekedésének újítása: a csütörtöktől közlekedő kalauz nélküli villamos. A korszerűség és a szükség együttesen sürgette az új rendszer bevezetését, mely — különösen az első hetekben — új feladatokat ró a vállalatra, s megkülönböztetett figyelmet, megértést, nem utolsósorban fegyelmezett magatartást vár az utazóközönségtől.

Minden újnak a bevezetése rendszerint nehézségekkel jár; egyfajta ellenállás is tapasztalható, s minden bizonnyal most is lesznek, akik értetlenül fogadják majd az új közlekedési rendszert, melynek pedig a célja: az utazás gyorsabb, a lehetőségekhez képest minél zökkenőmentesebb lebonyolítása.

A február 6-án üzemkezdettől életbe lépő újszerű közlekedés lényege: a pótkocsis szerelvények első (motoros) kocsijai kalauz nélkül (KN) közlekednek. Ezen a kocsin tehát csak a bérlettel és utazási igazolvánnyal rendelkezők utazhatnak. A szerelvény többi kocsijain továbbra is kalauz teljesít szolgálatot, így azokra elsősorban a menetjeggyel utazók, de a bérlettel, utazási igazolvánnyal rendelkezők is felszállhatnak. A KN jelzésű kocsin leszállásra továbbra is mindkét peron igénybe vehető és -nem változik a csuklós villamosok utazási rendje sem.

Üjat jelent a szerelvények jelzősfppal történő indítása, tehát az utasok saját és embertársaik testi épségének

sánál, a nyereség üzemek szerinti jelentkezésének szétbontásánál kap majd nagt' feladatokat. Ma még nem tudjuk pontosan, hogy az ÓKÜ gyártmányainál, hol, milyen mértékű. milyen nagyságú nyereség jelentkezik. Ezt a következő időszakban kell „felfedezni”! Az Ózdi Kohászati Üzemek a következő esztendőre már húszmillió forinttal nagyobb nyereséget, 210 millió forintot tervezett.

Az új közgazdáiéi tálv munkájától azt várják, hogy ezt • a számot tovább „növelje”, rámutasson azokra a lehetőségekre, amelyek a vállalat rendelkezésére állnak.

Horváth Kálmán

A legíontosabb feladat: elmélyíteni a közgazdasági elemző munkát a vállalatnál, megteremteni az integrált adatfeldolgozásra való áttérést elektronikus számítógép segítségével.

Alapvetően az új mechanizmus léte követelte meg a vállalattól ennek az új szervnek a létrehozását, hiszen ma már nagy szükség van a köz- gazdasági elemző módszerekre! Korábban — a régi gazdasági mechanizmus körülményei között — még nem igényelt a vállalatvezetés Ilyen színvonalú segítséget a döntések meghozatalához.

A főosztály elsősorban a nyereségtervek kialakításánál. a nyereség meghatározáaz u.i eszienuu uj kát hozott Lörincz Oszkárnak, az Ózdi Kohászati Üzemek közgazdasági főosztályvezetőjének. Ezúttal nemcsak arról van szó, hogy új munkakört kell betöltenie, hanem arról is, hogy egy teljesen újonnan létrehozott főosztály vezetését kell majd ellátnia. Gyakorlatilag az ő feladata lesz meghatározni ennek a főosztálynak a munkastílusát és egyáltalán azt. hogy részleteiben mivel foglalkozzék.

Az Ózdi Kohászati Üzemekben már évekkel ezelőtt is akartak közgazdasági főosztályt létrehozni, de eddig ez nem sikerült. Csak most értek meg a személyi és egyéb feltételek.

tíf áij feladatok

csak tovább növeli a gondokat. Több száz új emberre van szükségük. Ebben nehézséget okoz: egyrészt nincs elég szakember, más vonatkozásban pedig a lakáskérdés szorongat. A fejlődésre jellemző, hogy a beruházások befejezése után a létszám mintegy négy cs fél ezerre nő. Kazincbarcika fejlődése viszont bizonyos mértékben stagnál, s nem kapnak elegendő lakást. Megpróbálnak toldozni-foldoz- ni. Például kifizetik öl-tíz lakás árát, a legényszállót átalakítják fiatal házaspárok részére, segítik a KlSZ-lakás- építési akciót. De mindez kevés. A fejlődés sürget; lakás, lakás, lakás kell!

Csorba Barna

vár megvalósításra, mint m nnyirc péhzüg-yi alap van.

A BVK mindjobban igyekszik bővíteni a választékot. Ennek érdekében indult be a bonamid, a műanyagipari segédanyagüzeni, a purum-lúg előállítása.

— Hallottunk a folyékony műtrágyáról.

— EBBEN sikeres kezdeti eredményeket értünk cl. Alkalmazásúnak egyik feltétele; a mezőgazdaságnak legyen kiszóró berendezése, amellyel a cseppfolyós ammóniái a talajba juttatja. A folyékony műtrágyát az idén az ongai kísérleti gazdaságban alkalmazzuk.

— Milyen beruházást, fejlesztést végeznek?

— 1963-ban három program „indult”: a nitrogén, a kapro- . laktám és a pvc II. Ebből | kettőt sikeresen megvalósítót- i tunk, s a harmadiknál a be- I íejezés előtt állunk. A bem- | házasra, a fejlődésre jellemző, hogy az elmúlt öt évben 3,6 milliárdot ruháztunk be.

— Az üzemszociológiai felmérés azt mutatta, hogy a bányával és az építőiparral szentben itt alacsonyabb a bérszínvonal. Mit tudtak tenni e gondok megvalósítása érdekében ?

— Bizonyos mérvű, átlagosan 2,4—2.5 százalékos bérrendezést hajtottunk végre. Fokozottan igyekszünk megbecsülni a törzsgárda tagokat, akik esetében ez a bérrendezés 5 százaléknak is megfelel.

Korábban itt sok gondot okozott a folyamatos termelés megszervezése. A dolgozók nem szívesen mentek váltó műszakokba, s aki csak tehette, nappal dolgozott. Az ösztönzést mozgó bér formájában oldották meg, amely a váltó műszakokban dolgozóknál 30 százalékra növekedett.

A BVK-ban a múlt év január 1-től bevezették a csökkentett munkaidőt. Ez a törzsgárda tagok esetében többnyire azt jelenti, hogy az év egyharmada szabad. A törzsgárda tagoknak, a vállalattal való azonosulás elismerését, megbecsülését fejezi ki, hogy 9—10 évi folyamatos munkaviszony esetében 15, és 15 éven felüli munkaviszony esetében 23 százalékkal nő a nyereségrészesedés. Egyébként minden gond és baj ellenére a tavalyival nagyjából azonos nyereségrészesedést fizethetnek

ki.

A CSÖKKENTETT munkaidő, a gyors ütemű fejlesztés

A BORSODI Vegyikombinát a „tizenéves” és gyorsan fejlődő üzemek közé tartozik. A fejlődést tükrözi a látható * építkezés, a fejlesztés, ez le- | Térhető a termelés volume- 8 bének növekedésében, a törzs- garda kialakulásában, a szemlélet megváltozásában, s a dolgozók ügyeivel való jobb törődésben. Ám a fejlődéssel Penicsak sikerek, örömök, ha- Pem gondok is járnak.

— 1968-nt nehéz teltételek- | acl kezdtük — tájékoztat dr. Szántó István. — Am, a nyo- | Tás alatti belga berendezés- | S&1 kapcsolatos gondok ellené- 1 ** is, (a berendezés! saját $ ütőből tettük rendbe) sikerült

a gazdaságossági feltételeket v Tljesítcni. Az eredmény ko- i: fantsem lebecsülendő.

, A vállalat az elmúlt évek- s öen igen nagy fejlődést ért 1 é*; Az igazgató kimutatást Póz elő. Ez azt tükrözi; tíz 1 Py alatt a műtrágyatermelés 1 kilencszeresére növekedett, és hasonló az emelkedés a többi 1 érméknél is. Es noha 1968 a 'riorm első, kísérleti évének <■ számít, mégis az eredmények 1 szerves kapcsolatban vannak ■' 02 előző évekkel.

A vállalat nem központi, ha- ‘ neT saját terve szerint dől- 1 8°zik. Ez részben naturális 1 Tufátokból, részben gazdasá- *• Rossági számításból adódik. 2 ,°s, a vállalat a saját tervét Sikeresen, 124 százalékban, 1 TrmelésnövekedésSel zárta. Ez azt jelenti, hogy 40 ezer ton- > Pávai több műtrágyát készí- 1 ‘ettek a kombinátban.

— Ezt az eredményt, a nö- 1 'ekedést, korántsem volt j könnyű elemi — hangzik. — j j-zért, mivel ismerjük az erő- 1 l°szitéseket, a lelkiismeretes ' 'Punkát, nagyobb elismerést éretnénk kapni.

. A gyár fő terméke — mint 1 ,sTeretes — a műtrágya. A ! Ryár termelési értékének 50 1 százalékát ez adja. A többi i tjVc, kaprolaktám és egyéb < ygyipari termék. Ha a nitrogénműtrágyán kívüli tenné- ■' ,'eh is felfejlődnek — s ez a ’ pPdencia — akkor változik ez 1 02 arány. 1

, Hogyan alakultak az '• rak, a dotáció? '

, Az árrendezés a vegy- 1 farban indult meg elsőnek.

I-2 csak látszólag előny. Nagy < ™ndot okozott, mert a végén 1 mindenki rárakta a maga : ‘Zázalékát és így a kezdő járt 1 °sszul. Ez év elején aztán Podosítást hajtottak végre. 1 ÁTelkedett többek között a 1 Tfbamid. és az ammonszul- 1 Tt ára. :

, A VEGYIPARBAN érdekes Jelenség tapasztalható. Az .fák 3o—io százalékkal a vi- ■aspiaci árak alatt vannak.

*7 Tűtrágya árát maximálták. Ps* ez az alacsony ár káro- an érintené, nem ösztönözné ,Vegyipari üzemeket. Éppen í.vt az állam ezt dotációval .'Tnsúlyozza. Ez a dotáció az •"módosításokkal csökken, Zofiban a műtrágyát a belföl- ,} Piacon változatlan áron í, .tovább. És ez az állam zpciális céljait szolgálja. Tud- Pllik, ha nitrogénműtrágyát ~T világpiaci áron adnánk.

2t erősen megéreznek a térié iLs^vetl|:ezetelí- S feltété-' űzhető, hogy ez tovább gyűrűz- *e> kihatna a szabadpiaci Pakra. Nvilvánvaló, hogy a i ? az árnövekedést áthárító- ] íj ** fogyasztóra. Az állam a ,0‘aoióvai — akár a gyártó zernnek, akár a közvetítő Tezőgazdasági szervnek adja lefékezi az egyes mezőgaz- , Psági termékek árának eset- e8es növekedését.

I " A nemzetközi vásárokon apasztaljuk: a BVK nemcsak tp alapanyagok, hanem az új rihékek egész sorút is bemutatja. Ml ezzel a cél? l —- Termékeinkkel immár asyományosan minden évben .Pózunk ogv-egy vásári díjat _ annak saját kutatóink. Ezek .Tárletek egész sorút vég- •k: hogyan lehet minél job- °ap felhasználni a BVK-ban 'Ejtett alapanyagokat. Az a s°nd kezd szorongatni, hiszen „...kutatási eredmények reali- h* j?a —2P milliós beru- ident, hogy több ki- Igozott kutatási eredmény

Kakim nélküli villamosok