Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

g proletárjai, egyesüljetek! Mindenki elégedett AMACjYAR szocialista munkáspárt borsod megyei bizottságának lapja Xxv. évfolyam, 31. szám Ara: 70 fillér Péntek, 19SB. február 1­Kádár János Moszkvába érkezeit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára csütörtökön este baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A szovjet főváros kijevi pályaudvarán Kádár Jánost Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra, Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke, Konsztantyin Katusén, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, valamint Konsztaytyin Húszakon, az SZKP Köz- Ponti Bizottságának osztályvezetője üdvözölte. A pályaudvari fogadtatáson jelen voltak Szipka József, ntoszkvai magyar nagykövet és a nagykövetség munkatársai. Hómában u magyar pártküldöttség Kómába érkezett a Magyar Szocialista Munkáspártnak az Olasz Kommunista Párt XII. kongresszusán részt vevő kül­döttsége. A küldöttséget Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezeti. Tagja Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztály- vezetője. A magyar küldötte­ket a fiumicinoi repülőtéren Alfredo Reichlin, az OKP ve­zetőségének tagja és Umberto Terracini szenátor fogadta. Fock Jenő fogadta a jugoszláv miniszterelnököt Bock Jenő, a magyar forra- Palrni munkás-paraszt kor­mány elnöke csütörtökön dél­előtt hivatalában fogadta Mika ^pájakot, a jugoszláv szövet­be®* végrehajtó tanács elnö­köt. a. baráti eszmecserénél je- !.er>t volt Púja Frigyes, a kül- rSyminiszter első helyettese, József, Magyarország “ejgrádi nagykövete, valamint ,'«2a Tikvicki, Jugoszlávia bu- ^Pesti nagykövete. A látogatást követően meg­beszélések kezdődtek a két or­szág kapcsolatát érintő, vala­mint a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről. A megbeszé­lésen magyar részről jelen volt Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke, dr. Biró József külkereskedelmi miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter, Púja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese, Zágor NDK-jegyzék az DiSZK-hoz ,,A Német Demokratikus Köz- arsaság kormánya csütörtökön jegyzéket intézett a Német szövetségi Köztársaság kormá- yához, amelyben éles tiltako- .. s* jelentett be a március 5- %ugat-Bcrlinbe tervezett yugatnémet elnökválasztással 5z,'mb»n. jy A jegyzék kiemeli, hogy y**Rat-Berlin nem tartozik j, Szövetségi köztársasághoz. angsúlyozza, hogy ezt a hely- g,|"et elismeri mind az NSZK ^otmánya — amelynek ha- nem terjed ki Nyugat- jj ®r'inre —, mind a három yágati megszálló hatalom, dűlőkből a tényekből kiin- Vni-’ a jegyzék komoly pro- ‘teciónak minősíti a Nyu- K 'Berlinbe kitűzött elnökvá- «isztást j A jegyzék nyomatékosan ki­set °^a’ hogy az elképzelé- W* szerint a neonáci NPD K.Pviselői is megjelennek ] ' uSat-Berlinben az elnökvá­lasztáson. ráf1 továbbiakban a jegyzék njootat, hogy ez a bonni poli- a egyre nagyobb károkat okoz Nyugat-Berlin lakosságá­nak. Kiemeli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság törvénybe iktatott rendelkezé­seinek megfelelően, meg fogja akadályozni a nyugat-berlini összekötő utakkal történő visz- szaéléseket. György nagykövet, a Külügy­minisztérium főosztályvezető­je, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagy­követe. Jugoszláv részről: Mi­ka Spiljak miniszterelnök, Nagy Ferenc, a jugoszláv kor­mány tagja, M ilorad Pesics külügyminiszter-helyettes, Aleksandar Drljacsa külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, Géza Tikvicki, Jugoszlávia bu­dapesti nagykövete, Branlco\ Mikasinovics, a miniszterelnö­ki kabinet tanácsosa és Marko Milasin, a külügyi államtitkár­ság tanácsosa. Fock Jenő és felesége csü­törtökön este a Parlament va- dásztermében vacsorát adott Mika Spiljak és felesége, vala­mint a jugoszláv miniszterel­nök kíséretében levő személyi­ségek tiszteletére. A szívélyes légkörben lezaj­lott vacsorán Fock Jenő és Mika Spiljak mondott pohár­köszöntőt. Eltemették Mondlane-t Csütörtökön 19 tüzérségi dfszsortűz kíséretében Tanzá­nia fővárosának lakosai utolsó útjára kísérték Eduardo Mond­lane-t, a Mocambique-i Fel- szabadítási Front (Frelimo) gyilkos merényletnek áldozatul esett elnökét. A koporsót a tanzániai né­pi védelmi erők díszszázada kísérte a temetőbe. Az elhunyt feleségével és a Frelimo Köz­ponti Bizottságának tagjaival együtt jelen volt a temetésen Ny ereit' tanzániai köztársasági elnök is. A Frelimo címére tovább érkeznek a részvétnyilatkoza­tok. Kenneth Kaundn zambiai köztársasági elnök részvét­táviratában megállapította, hogy Mondlane-t a gyarmato­sító rendszer és az imperializ­mus ügynökei gyilkolták meg. Új szelek fújnak Sárospatakon Dr. Bodnár Ferenc elvtárs a Kossuth Tsz közgyűlésén A sokáig csak belül hordo­zott érzéseket, az őszinte sza­vakat végül a zárszámadó közgyűlésen kimondták. Meg­fogalmazták és a közösség íté­lő nyilvánossága előtt is el­mondták az emberek, amiről addig legfeljebb egymás kö­zött, kevesebb tanú jelenlété­ben beszéltek: — Új szól fúj Sárospatakon. Más, jobb, mint a régi. Elsöp­ri azt, ami rossz; friss, tiszta laki azt mondta Karajz Mik­lósnak, a tsz élére akkor nem régen megválasztott elnöknek: — Karajz elvtárs, a mi isz­unk szekere olyan mély ká­tyúba került, hogy sosem fog­ja abból kihúzni. Mire i az elnök azt felelte: — Én egyedül nem. De ha minden lag megragad egy küllőt. akkor egykettőre ki­rántjuk onnan. Vajon hányán voltak, akik ' ' V IliliPÄiliÄ SjjS«ai. ' ■ ■ ;8 ' ÉK „A határozati javaslatot elfogadjuk!... levegőt hoz,- melyben köny- nyebb dolgozni. Ám hány, meg hány viták­kal, belső harcokkal, előítéle­tekkel terhes hónapnak, s esz­tendőnek kellett addig az idő rostáján leperegni, amíg a nagy kollektíva, elsősorban a gazdasági eredmények, a sze­mélyes boldogulás alapján el­ismerte azt a vezetési koncep­ciót, melyet két évvel ezelőtt a sárospataki Kossuth Tsz-ben megvalósítottak. Amíg a tag­ság rájött és vallotta is, hogy a nagy jövő előtt álló terme­lőszövetkezetben a régi hibá­kat nem lehet egyszerűen csak személycserékkel megszüntet­ni, hanem a fejekben, a szí­vekben is egységet, rendet kell teremteni. Nem volt könnyű... 0 Egyszer, 190. májusában a tervtárgyaló közgyűlésen va­ukkor az első szóra -az új el­nök mellé álltak? Ma már senki nem tudja. S hányán voltak, akik még a régi ve­zetést kívánták vissza? Erről sem érdemes már beszélni. A két évvel ezelőtt még valóban a mélyponton álló termelő- szövetkezetben a tagság kü­lönböző klikkeket alkotva, kü­lönböző csoportokba tömörült. A beszámoló most csak érin­tette, de a felszólalók el­mondták: voltak itt olyan közgyűlések is, ahol a tagság rosszul érezte magát, ahol az idegesség Jégköre, az elégedet­lenség uralkodott. S ma? Hadd idézzem Bar- tus Lászlóné alig néhány mon­datos. de aranyigazságot tar­talmazó felszólalását: — Talán az első közgyűlés, ahol mindenki mosolygó arc­cal ül és szívből tapsol. Olyan esztendőt zárt a Miskolc és egyeteme kapcsolatáról tárgyalt a városi tanács vb mFÍ' Fekete Lászlónak, a ha«- * vár°si Tanács Végre- nvit° Bizottsága elnökének a frS, sz.avával kezdődött meg rehr 6-i, csütörtöki vég- kain ° bizottsági ülés. Ez al- • u testület tagjai a és .ei51?arl Műszaki Egyetem gviu Yaros kapcsolatairól tár­tól . ‘ Az írásbeli lújékoztu­No', t.rPe'y bőven foglalkozik a bek Z1Bar* Műszaki Egyetem- sz a varos életében betöltött a vhP1Vel. 08 tevékenységével, kani i ag,a* korábban kézhez kés vm,Knnek alaPÍún érde- 1*1 ’/?u°z»fos vita alakult ki. nt **“—“*. csaknem húsz évvel ezelőtt alapították a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet; az intézményről először tárgyalt a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. S mivel valóban hasznos és a jövőre nézve konstruktív té­mák kerültek napirendre, i a végrehajtó bizottság úgy dön­tött, hogy márciusban, tanács­ülésen ismét megtárgyalják az egyetem és a város kapcsola­tainak fejlődését, s ehhez dr. 'Zambó Jánosnak, az egyelem rektorának a témához kap­csolható szóbeli kiegészítését kérte. 1 milliard 647 mi a Lenni Kohászai Ilii forintos kockázat Eddig szokatlan okmány, fejlesztési kölcsönszerződés aláírására került sor tegnap, február 6-án, csütörtökön a Lenin Kohászati Művekben. Eszerint az állam Magyaror­szágon az eddigi legnagyobb kölcsönt adja a gyár fejleszté­sére. Az ünnepélyes aktuson — amelyen részt vett Havasi Béla. a Miskolci városi Pártbi- j zottság első titkára. Fekete i László, a városi tanács vb-el- | nőké is — Havas Péter, a j Magyar Beruházási Bank ve- j zérigazgatóiának első helyette- j se és dr, Fnekes Sándor, az I LKM vezérigazgatója szentesí­tette aláírásával az okmányt. Rövid tájékoztatójában dr. j Énekes elvtárs elmondotta: a párt határozatai nyomán fej­lesztenék eddig, s fejlesztik to­vábbra is a diósgyőri üzemet. Kétségtelenül eddig is igen szép eredményeket érlek el, de ez korántsem érte el a kívánt színvonalat. Befolyásolja az is, hogy rendkívül megnőttek a hazai és a külföldi igények Jelenlegi körülményei közölt a gyár 10—15 év múlva már nem lenne versenyképes. Ép­pen ezért az államtól kölcsön­kért hitellel és részben saját erőből továbbfejlesztik az LKM-et, megépítenek egy új íinomhengennűvct. — Ez gyakorlatilag azt je­lenti mondotta Énekes elv­társ —. hogy teljesen új gyár­egység épül fel a jelenlegi te­rületén. amelynek termelési értéke eléri a jelenlegi gyáré­nak 50 százalékát. Egyébként a vállalkozásra jellemző, hogy a gyár csak­nem 200 éves történetében nem volt még hasonló példa. A termelésnövelésen és a vá­lasztékbővítésen túl olyan körülményeket teremtenek, amelynek közepette a munká­sok és a műszakiak kulturált körülmények között, szívesen dolgoznak. Havas Péter elvlárs úgy vé­lekedik: az állam jó helyre fordítja a pénzt. Minden azt mutatja, hogy ez a beruházás egyaránt előnyös a gyár kol­lektívájának, a közösségnek, hiszen ezzel gyarapszik az ál­lami. a nemzeti vagyon. A gyár eddigi fejlődése, a válla­lati önállóság, s az, hogy az LKM-ben bátran, de meggon­doltan kockáztatnak, biztosí­ték a nagyberuházás sikerére. Egyébként ez a nagy vállal­kozás is a mechanizmus elő­nyét, sikerét bizonyítja. Bizo­nyíték rá: a vállalati kollektí­va és a népgazdaság érdeke nincs ellentétben. Teljes talál­kozásról van szó, amely újabb fejlődés erőforrása. Az információk szerint az új gyár. pontosáéban az új fi­nomhengermű építéséhez még ez évben hozzákezdenek. A közeli hetekben kerül sor az alapkő letételére. Kossuth Tsz, amelyben vég­zett munkája, magatartása sze­rint mindenki megtalálja a számítását. Erről beszólt a közgyűlés vendége, dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is, aki a Bodrog-ínenti tsz-gazdák eredményeit elemezve elmon­dotta, hogy a megyei pártbi­zottság is nagyra értékeli az itteni sikereket. Annak idején a járási vezetéssel együtt ag­gódva figyelték a tsz-ben uralkodó tarthatatlan helyze­tet: segítettek a kivezető út megkeresésében, de a siker végső soron mégis a vezető­ségé és a tagságé. Mindazt, ami Sárospatakon a szövetkezeti gazdálkodásra a jövő feladataival együtt jel­lemző, más szövetkezetekre is elmondhatjuk. Éppen ezért Bodnár elvtárs a küldöttgyű­lésre összejött gazdák előtt mondott beszédében a megye egész szövetkezeti mozgalmá­nak is programot adott, ami­dőn azt mondotta: — Az utóbbi időben megje­lent nagyszámú és fontos rendeleteknek a tagsággal va­ló megismertetése a vezetés nagyon fontos feladata. A tag­ságnak Ismernie kell a rendel­kezéseket, hogy a bennük fog­laltakkal élni tudjon, hogy azokat a helyi körülményekre, adottságokra jól tudják alkal­mazni, a rejtett tartalékokat maximálisan fel tudják hasz­nálni. Mezőgazdasági üzeme­inkben most kezdenek kibon­takozni a korszerű gazdálkodás körvonalai. Most kezdik min­denütt igazán megérteni, hogy a korszerű technika mennyire alapfeltétele a termelés fej­lesztésének. Megnövekedtek az igények is. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdaságban dol­gozók még soha nem keve- selték annyira az új beruházá­sokat, mint most és soha nem bosszankodtak annyit a lassú kivitelezések, a beszerezhetet- len korszerű eszközök, a szű­kös anyagi fedezet miatt, mint napjainkban. A realitásokkal azonban minden esetben szá­molni kell. Csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig a ta­karó ér. A takaró meghosz- szabbitására pedig egyre in­kább a saját erőforrásokat, a tartalékokat kell felhasználni. Visszatérve a sárospataki tsz problémaköréhez, megje­gyezte: a Kossuth Tsz jelen­tősen hozzájárulhat Sárospa­tak lakosságának ellátási szín­vonala további javításához. Ezért javasolta: vegyék fonto­lóra tej, zöldség-gyümölcs, élelmiszer ellátó üzemegységek létesítésének lehetőségét, vagy a szolgáltatási igények meg­oldásába való bekapcsolódás lehetősé““’’* A huszadik évében járó Kossuth Tsz jól gazdálkodott az elmúlt évben. A sok zök­kenővel, megtorpanással járó évek után Karajz Miklós el­nöki beszámolójában végre olyan eredményekről adhatott számot, amelyek tovább erő­sítették a tagságnak a közösbe vetett hitét. A nagy kérdésre tehát, hogy a tsz szekere mi­ként jut ki a kátyúból, az élet adott választ Különösen az elmúlt esztendő, amelyben ke­ményen megfeszített munkával dolgoztak; amikor azt az ener­giát, amelyet korábban a ve­szekedésre, torzsalkodásra, a valódi és vélt sérelmek fel­hányt orgatására fordítottak, most a munkába fektették. A tsz szekere — hogy a hason­latnál maradjunk — kijutott a holtpontról: hozzáértő em­berek fogják a gyeplőt, s ahogy ezt a tegnapi közgyű­lés hangulata, légköre megmu­tatta, vigyáznak is rá, hogy soha ne térjen le az egyenes útról. r Onodvári Miklós Foto: Szabados György

Next

/
Thumbnails
Contents