Észak-Magyarország, 1969. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

ÉSTSAICMAGYAKORSZAG Péntek, KW!), február 7. Ä Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott: Apró Antal, a kormány elnökhelyettese tá­jékoztatót adott a KGST XXII. ülésszakáról és a KGST vb 3!!, üléséről. A művelődésügyi miniszter a Szovjetunióban 'árt kulturális delegáció útjá­ról, a belkereskedelmi minisz­ter romániai és bulgáriai tár­gyalásairól számolt be. A Mi­nisztertanács a tájékoztatót és a jelentéseket jóváhagyólag tu­domásul vette. zötti forgalmában felszámítha­tó késedelmi kamat mértéké­nek szabályozására. Az építés­ügyi és városfejlesztési, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi és a pénzügyminiszter az álla­mi ingatlanok kezelésének új szabályozására tett javaslatot. A kormány az előterjesztéseket elfogadta és határozatokat ho­zott. A Minisztertanács határoza­tot hozott az április 4-ével kapcsolatos munkaidő beosztá­sáról és megbízta a munka­ügyi minisztert, hogy erről részletes közleményt jelentes­sen meg. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 4 MÁV felt* 8P*r&€* A Minisztertanács meghall­gatta és tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének jelentését az iparban dolgozó nők munka­helyi és otthoni körülményei­vel kapcsolatban végzett vizs­gálat tapasztalatairól. E napi­rendi pont megvitatásában részt vett Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke is. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter előter­jesztést tett az állami és szö­vetkezeti szervek egymás kö­A MÁV íőmene {irányító szolgálatának csütörtöki, késő esti tájékoztatása szerint újabb három vasútvonalon — Pécs—Bátaszék, a Szentes— Orosháza, valamint a Fábián - sebestyén—Arpádhalom közöt t! vonalon — indult meg ;■ közlekedés. A Szolnok—Kis kúnfélegyháza, a Baja—Her­cegszántó, valamint a Hetény- egyháza—Kerekegyháza közöt­ti vasútvonal felszabadítása változatlanul nagy erővel tart, a közlekedés azonban még nem indult meg. A főmenet­irányítóhoz érkezett jelzések szerint az országban általában enyhült az idő, csitult a vihar, Szombathely térségéből viszont erős szél- és hófúvást, mínusz 3—4 fokos hőmérsékletet je- 'eztek, s ez változtathat a köz­lekedési viszonyokon. Éppen ezért változatlanul, kéri a MÁV a közönséget: utazás előtt ér­deklődjenek az utazási lehető­sépekről. A közutakon egyetlen vál- vtozás történt: a Cegléd és Szol­nok közötti hóakadályt elhárí­tották. IWunluilársunlt ?e mii Npyőlíövcsdröl Iföl dolgozhatnak a köresdi nők? ezer-ezerötszúz nőnek tud Néhány hónapja Mezőkö­vesd egyre többet szerepel az újságokban, mint leendő vá­ros is. Elsősorban — érthetően — a gondokkal, a tennivalók­kal, hiszen rendkívül sok minden szükséges hozzá, hogy egy községből város legyen. A sok gond közül most újra — és nem először — az egyik, ugyancsak fontosat említjük: a mezőkövesdi nők foglalkozta­tását, munkába állításának le­hetőségét. Erről a témáról be­szélgettünk Bíró Józseffel, a párt községi bizottságának tit­kárával. — Igen, a nők elhelyezése, munkába állítása az egyik leg­égetőbb gondunk. Évek óta nagyon sokat foglalkozunk ez­zel a kérdéssel, tanácskozunk, tárgyalunk, intézkedünk. Időn­ként már-már örülünk, hogy sikerül előbbre lépnünk, de sajnos, lassabban megy, mint szeretnénk. — Hány nőnek kellene mun­kaalkalmat teremteni? — Körülbelül nyolc-kilenc- száznak. De itt vgn néhány adat. A munkaerő-gazdálkodás jelentése szerint 1967-ben 2056 ember jelentkezett munkára. Közöttük 1412 volt a nő. A tavalyi 1684 jelentkező közül 1123 volt a nő. Egy részüknek ideiglenesen tudtunk ugyan munkát biztosítani, de végle­gesen nem. — Milyen lehetőségeket pró­báltak teremteni a nők elhe­lyezkedésének biztosítására? — Elsősorban ipari üzemek vezetőivel tárgyaltunk, hiszen a megoldás az lenne, ha olyan üzemek kirendeltségei kerül­nének majd ide, amelyek meg­felelő munkaalkalmat biztosít­hatnának a nők részére. Egyik­másik , üzemmel már-már si­került megállapodásra jutnunk, mindannyian nagyon örültünk, de az üzemek végül is más helyre telepítetlek: oda, ahol már kész épületeket kaptak, mi viszont, sajnos, ezeket nem tudtuk biztosítani. A cél ter­mészetesen továbbra is az, hogy ipari üzemet, illetve üze­meket telepítsünk ide, és ez ügyben továbbra is tárgya­lunk minden illetékes szerv­vel. A Matyó Háziipari Szö­vetkezet bedolgozó rendszere is segít valamit, körülbelül munkát adni, de ez sem vég­leges megoldás. Jó lenne, ha a ktsz-ek, a kisüzemek is’vúl- lalkoznának — lehetőségeiken belül — fejlesztésre, persze tudjuk, hogy ezek a lehető­ségek nem valami nagyok. A lehetőséget, a megoldást az új üzemek telepítésében látjuk, így látják felsőbb szerveink is. Az Északmagyarországban is jelent már meg cikk Lesz-e munka Mezőkövesden? cím­mel. Mi nagyon szeretnénk, ha lenne, ezért a párt és tanács vezetői, el is követnek min­dent. Nagy energiát, munka­kedvet ad itt valamennyiünk­nek, hogy községünk várossá válásáért dolgozhatunk. Per­sze, sok a tennivalónk. Fel­sőbb szerveink ismerik gond­jainkat, így bízunk benne, hogy az elkövetkezendő idők­ben az eddiginél is hatható­sabban segítenek bennünket az egyik nagy gondunk megoldá­sában: a mezőkövesdi nők munkaalkalmának megterem­tésében. (pt) 4 .* » “ {KEJTO JE/JÓ) üä3£ijaiüia 3. Hajnalig tartott- a támadás. Amikor feljött a nap, még íüstölgött a sík, de már csend volt. A francia csapatok egy része a menekülő kabilokat üldözte, a többieknek takaró­dét fújtak, ki-ki a századát kereste, és az egészségügyi osztagok vették át a csatate­re1 Hosszú sorbán vitték a hord- ágyakat, a hevenyészve bekö­tött sebesülteket. ✓ Az őrnagy, egy vöröskeresz­tes osztaggal a 9-es közlegény földi maradványait kereste, ha ugyan - fellelhető belőle még annyi, hogy ráismerjen. ' -szerre meglepetten felki­ált. Szembe vele jött Bradley! Kissé bizonytalan léptekkel, sárral, porral belepve, foszlá­nyokra szakadt ruhában, de a görög orr... a homlok... a zöldes tekintet... " •'«"Stelen, hogy ő az! A 9­— Ember! Bradley megkísérelt egy í,vigyázz”-állást. — Alázatosan jelentem, mon ... Elvágódott. Az őrnagy letérdelt az or­vos mellé. Csodálatos eset. A combját felhasította egy szilánk és egy golyó a kulcscsont felett a vállába fúródott, azonfelül néhány horzsolás, de veszé­lyes sebe egy sincs a 9-esnek. Csak a kimerültség verte le a lábáról. ... Két hét múlva, mikor Marokkóban az egész helyőr­ség előtt Ribeaux tábornok a 9-es közlegény mellére tűzte a légió becsületrendjét, már a golyó helye is begyógyult. Az őrnagy a tábornok mel­lett állt, és Bradleyt figyelte. Közömbösen nézett, valaho­vá a távoli égen vonuló fel­hők felé. Nem önti el arcát az öröm pirossága, egy voná­sa sem rezdül, mikor a ve­zénylő tiszt „Gardez vous”-t kiált, az arcvonal tiszteleg, felharsan a trombita és feje felett háromszor meglengetik a „becsület és hűség” triko­lorját. Semmi... Bizonyos, hogy ezt az em­bert nem érdekli a dicsőség. — Két hónapra ide, Marok­kóba helyeztettek át — mond­ta a legénynek, mikor jelent­kezett nála az irodában. — Előterjesztettelek altiszti vizsgára is. — Köszönöm, mon commen- dant. — Van valami kívánságod? — Van, őrnagy úr. Szeret­nék bevonulni a századomhoz. — Szóval, nem kell a sza­badság ... Vissza akarsz men­ni a frontra? — Oui, mon commendant. — Hm... — néhány lépést tett az íróasztala előtt... — Hát most mégis itt maradsz. Parancs. Érted? — Igenis. — Azután meghalhatsz, ha úgy tetszik. — Felkattintotta a tárcáját. — Gyújts rá. Bradley kivett egy cigaret­tát. — Nézd — folytatta az őr­nagy —, néha az ember úgy érzi, hogy mindennek vége, és eldobja magától az életet. Pedig ha két-húrom hónapig várna, már nem is lenne olyan elviselhetetlen az élet. Ezért kényszerítelek akaratod ellené­re garnizon-szolgálatra. Tehát két hónap múlva jelentkezel, és ha még mindig a halált választod, nem gátollak meg többé semmiben. Megértettél? — Igenis. — Minden jót, Bradley Ta­más. Rompez. Bradley tehát Marokkóban maradt. Az őrnagy pedig se­hogyan sem bírt szabadulni gondolatban ettől a hűvös te­kintetű, értelmes embertől, aki konokul és megfontoltan hívja a halált. Egy napon az őrnagy az NAJPI POSTÁNKBÓL tredménves gazdasági év voll Az elmúlt év kedvező idő­járása, a jól végzett munka segített benne, hogy február 1-én, a tiszacsermelyi termelő- szövetkezetben — a régebbi mérleghiányos zárszámadások helyett — kiemelkedően jó eredményekről számolhatott be a tagság és a vendégek előtt Tóth Ferenc, a termelő- szövetkezet elnöke. Többek között elmondotta, hogy a nö­vénytermesztési tervüket ösz- szességében teljesítették, s a jövedelem foltozásához nagy­mértékben hozzájárult az ál­lattenyésztés is. A termelő- szövetkezet jelenlegi vagyo­nával — amely több mint 11 millió forint —, elégedettek. Jónak mondható a munka­egység értéke is. A beterve­zett 30 forint helyett 35 fo­rintot fizettek, s ez az elmúlt évihez viszonyítva 48 százalé­kos javulást mutat. Szabó Sándor Tiszacsermely Ifjúsági klub Sátoraiiaú helyen Az országos példákat követ­ve, három éve ifjúsági klub nyílt a sátoraljaújhelyi járás könyvtárában. Vezdtője Halász Anna, a könyvtár dolgozója. Tagjai középiskolás diákok. Összejöveteleinken szinte ál­landó a létszám, hiszen az ér­dekes program mindenkinek jó szórakozási lehetőséget nyújt. Tréfás vetélkedőket, fejtörőket rendezünk, köny­vekről, filmekről vitázunk. Kedves emlék és élmény ma­rad szám.unkra. Antal Imre hangversenye, amely után a vendéget meghívtuk egy kis beszélgetésre klubunkba. Saj­nos, csak rövid ideig marad­hatott közöltünk, bár téma volt bőven. Legközelebb film­vitát rendezünk, a farsangi időszakban pedig vidám mű­sorral akarunk majd szóra­koztatni. Természetesen a ze­ne, a tánc sem hiányzik ösz- szejövctelünkről. Az ifjúsági klub kellemes szórakozást, fel­frissülést, változatosságot je­lent a tanulással leli napok után I tornai Zsuzsa Sátoraljaújhely Nem tudunk pihenni a zajlói Különböző munkahelyeken, munkakörökben dolgozunk mi, a Szondy György utca 42—48. számú házak lakói. Legjobban azonban az én családom hely­zetét ismerem, s ezért erről írok, mert lehetetlen kipihen­ni magunkat otthonainkban, amióta a 3. számú Autóközle­kedési Vállalatnál vizsgáztat­ják a gépjárműveket. Váltóműszakra járok, fele­lős fizikai munkát végzek az LKM-ben. Feleségem a MÄV- núl jegyvizsgáló. Amikor reg­gel 3 órakor elmegy, csak más­nap reggel 8—9 óra között ér­kezik haza, de a következő nap reggel 4—5 óra között is­mét jelentkeznie kell munká­ba. Napközben pihenésre a nagy zaj miatt nincs lehető­ség. Az AKÖV-nél azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy a rend­őrség ide írta ki a vizsgázta­tást. Az lenne a kérésünk, hogy a jövőben ne ide, ha­nem mintegy 50 méterrel tá­volabb, a Szinva-partra tegyék a vizsgáztatás helyét, így nem zavarnák a már említett csa­ládok nyugalmát. Balázs László Miskolc * Levélírónk kérésével kap­csolatban a BM Borsod me­gyei ltendór-lökapitányság Közlekedésrendészeti Osztály»1 tó! kérünk cs várunk tájékoz1 tatást. Willkinson Erősebb szákállú férfitár­saimmal örömmel nyugtáztak, hogy számunkra is kellemé' sebbé vált a borotválkozás■ Sajnos, örömünk nem tartott sokáig, mivel néhány hete tel' jesen megszűnt a. jó minőse' gű Willkinson borotóavengS árusítása. Egyetlen vigaszunk talán csak az lehet, hogy mát a televízió sem tud hozzájut' ni, mivel elég régen láttuk reklámozását a képernyőn. A2 viszont igaz, hogy aki ezek után is ragaszkodik kedvelj zsilettjéhez, az készlettel együtt megkaphatja. Az illetékesek azonban gondolhatnának at' ra, hogy aligha akad köztünk olyan, akinek szenvedélyét'* válik a borotvakészlctek gyű)' tése. Molnár Béla Miskolc * A Miskolci Centrum Aruhá* igazgatója, Grundik Gyula * következőkről tájékoztat: „A Willkinson-készletct & zsilettet kizárólag a centni1® áruházak hozták forgalomba1 Nagy mennyiség volt belől® raktáron. Sajnos, .jelenleg seB* készlet, sem zsilett nem U»P' ható, azonban nagyon röv»® időn belül mindkettőből órk6' zik. Addig is kérjük vevői®® szíves türelmét.”, VÁLASZ CIKKÜNKRE Kijavították a hibát! európai negyedben sétált, es csodálkozva látta, hogy a 9-es közlegény egy finoman öltö­zött, úri külsejű, feltűnően szép lánnyal megy. A lányon meglátszott, hogy a jobb körökhöz tartozik, ön­kéntelenül követte őket. Mi­csoda furcsa tragédiát hurcol magával itt, Afrikában ez a légionárius? Alkonyodon. A Jardin Pub­lic árnyas fal közé értek és mikor elbúcsúztak egymástól, a leány hirtelen hozzá hajolt, és megcsókolta a katonát. Hm... Talán mégis bevá­lik majd az elmélete: öngyil­kosság ellen legjobb szer az idő. No, és a szerelem .„ A kormányzóság bálján egy rokonszenves angol főúrral, Lord Flatherryvel találkozott az őrnagy. Lord Flatherry, ha csak tehette, Afrikában tar­tózkodott. Szenvedélyes orosz­lánvadász volt. Marokkói tar­tózkodása alatt a szultán látta vendégül. Az őrnagy is jó viszonyban volt a lorddal és örömmel ra­gadták meg az alkalmat/hogy a bálterem egy csendesebb sarkában beszélgessenek. — Értesültem róla, milyen nagyszerű eredményt ért el csapatával a kabilok leverésé­nél — mondta a lord. Az őrnagynak nyomban a 9- es közlegényre kellett gondol­nia. — Igen — felelte elkomo­lyodva —, kissé rám mosoly­gott Mars istennő. Mert hiá­ba, a háború annyiban ha­sonlít a kártyához, hogy szc­lunKioi ruggeuen szerzuu-- alapján dolgozó Üt- és Vasúk építő Vállalat és a gázműve® a gázvezetékben feltételez®’ víz eltávolítása érdekében ,lT domásunk szerint, közös jeK tárást és javítási munkák8 végbztek. A műszaki vizsgálatokhoz á* eddigi jó együttműködés alap' ján vállalatunk a gázműve® kérésére kisebb műszaki se' gítséget Is adott. A vezetékrendszer vízteleP^ tése január 15-e utáni napa®' tói február 5-ig tartott. Ez®” a napon a gázszolgáltatás m6 *»' indult. A fent jelzett adottságok, m lelve előzmények kapcsán n6*® tudtunk választ adni a ci»® címében feltett kérdésre. gondoljuk, hogy ezek meg'*8' laszolásúra az érdemi műnk® végző gázművek, illetve Üt- és Vasútépítő Vállalat ’’ letékes. Borsod megyei A1® Építőipari Vállalat, Vincz Géza igazgató.” , ,,Egyértelműen állapi1?, “• tűk meg, hogy a f!a®, szolgáltatás késedelmes m6®, indításáért az Üt- és Vas®1 építő Vállalatot terheli a fele­lősség — írja válaszlevelébe. Katona Zoltán, a Miska*:, Gázművek üzemegység-veze^J je, majd így folytatja: — W'j január 25-én szerelőink feiv® nullák a szóban forgó épül®' re, hogy a beköltözött fogy®5® lóknál a bekapcsolásokat és beszabályozásokat elvégez*6/ Ekkor tapasztalták, hogy nip? megfelelő gáznyomás, az ép® let csak nagyon kevés gázt K® pott, s mivel az is ingadozó*- az ebből keletkező veszély6, miatt a készülékek beszab*’ lyozúsát nem tudták elvég6® ni- - ,<K Február 5-én, reggelre ás*8 ki munkavállalóink azt a v't gyűjtő edényt, ahonnan a **„ baforrás megszüntethető vo* A Borsod megyei Állami ÉP* tőipari Vállalat dolgozói m1**^, Icájukban hibát nem követi6 el, de az említett Ül- és V» útépítő Vállalat súlyos szote. lési mulasztást követett el- ^ beépített vízgyűjtő edénj'/ csak felső szívőszárat tett, 8 alsót ,kifelejtette’.! Ezúton kérünk az épület 'V kőitől az Üt- és Vasútcp'1 Vállalat helyett elnézést.” *? Bíráló cikkünkre kÖSZy nettel nyugtázzuk gyors intézkedést, és a fprl,| vállalatok tájékoztatását. P?) mélhetőlog az Üt- és Vasú’ építő Vállalat véleményéről ’j, mihamarabb tájékoztathatja® lapunk érdekelt olvasóit rencse nélkül kárba vész min-* den erőfeszítés. 4 — Ahhoz kell a legkülönbQ katonai képesség, hogy az em-A bér felismerje és kihasználja? a szerencsés alkalmat. Az őrnagy viszonozni akar-4 ta az udvariasságot. ^ — No és az angolok is kel-A lenek hozzá. Egy angol le-? génynek döntő szerepe volt a? győzelemben. 4 A lord tekintete felvillant. íj •— Á! Egy angol?... i — Igen. A 9-es közlegény, J Bradley Tamás. A lord arca jéghideg kife-N jezósbe dermedt. Azután^ mintha kísértetet látna, sut-á togta: i — Bradley Tamás? — Igen... < — Hogy néz ki az az em-’j bér?... i — Görög orrú, zöldes tekin-A tetű, jóvágású férfi. Nagy szünet. 1 — Talán ismeri, sir? A lord habozott. De képte-^ len volt rá, hogy hazudjék. 4 — Igen... az... az egyí szörnyű tettet követett el. { — Rabolt? — kérdezte hök-á kenten a tiszt. j — Még szörnyűbbet... j — Gyilkolt? ^ — Kérem .. tegye meg ne-i kém: ne beszéljünk erről az* emberről. Csak annyit mon-’ rlok: vigyázzon rá! Attól min-? den kitelik. í — Ugyan — mosolygott azl őrnagy — mintaszerű katona,4 csendes és szolgálatkész. ^ — Nono . ., azért csak vi-A gyázzon. / Utóbb kiderült, hogy a lord-? nak igaza volt. (Folytatjuk) 1 ■ „Az Eszakmagyarorszag február 5-i számában megjelent ,Ki a felelős’ című cikkre az alábbiakat közöljük: Vállalatunk a Vásártér 60- as jelű ,épületet 1968. novem­ber 30-ával átadta és a szo­kásos 1 hónapos hiánypótlási határidő letelte után — a hi­ánypótlási munkák végzésére igénybe vett zavartalan gáz­szolgáltatás helyreállítása után — az épületet január 15-ével lakhatásra kész állapotban az illetékes szervek rendelkezésé­re bocsátotta. Január Í5-e után a vállala-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents