Észak-Magyarország, 1969. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-30 / 24. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! mmmsmik A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 24. szám Ara: 70 fillér Csütörtök, I960, január 3U. Hészesedésünk az egészből N épgazdaságunk idei terve a gazdasági reform további kibontakozását jelenti életünk minden területén. Az országgyűlési költség- vetési vita után most már a begyei, városi, járási tanácsokon a sor, hogy azt az összeget, amely a nagy egészből nekik jut, a lehető leggazdaságosabban osszák el. Az 1969. évi népgazdasági terv a harmadik ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzéseit valósítja meg. Az ország beruházásai a tavalyihoz képest 6—7 százalékkal növekednek, s várhatóan elérik a 73 milliárd forintot. Ebből Borsod megye 353 millió 19 ezer forintot kap. Miskolc város évi pénzforrásainak jelentős részét is az állami támogatás adja. Örömmel vettük tudomásul, hogy a többi megyei jogú városokhoz viszonyítva Miskolc, sajátos körülményei miatt, többet kap a közös milliárdok- oól. Az összehasonlító kimutatás szerint Debrecen 234, Pécs 272, Szeged 280 és Miskolc csaknem a dupláját, 457 trillió forint fejlesztésre fordítható állami támogatást kap. Ez továbbá azt is jelenti, hogy városunkban ezer lakosba. 5 millió 662 ezer forint fejlesztési költség jut. .Az említetteken túl állami döntési körbe tartozó beruházások is tovább gazdagítják 'hegyénket. Az országos úthálózat fej- jesztése és korszerűsítése a harmadik ötéves tervben elő- hányzottaknak megfelelően folytatódik. Ez megyénkben jelenti, hogy 1969-ben 45 billió forintot költenek helyi dtak, hidak karbantartására, ^‘újítására, Miskolcon pedig ^ . millió forintot. A megye- Zekhely a megye összköltség- etéSj összege mellett halad, 'ot;> esetenként túl is szárija. .Az idei népgazdasági terv loirányzatai közt jelentős he- yel kapott a lakásépítés. Az rszágban 60—62 ezer lakás- ,ak kell felépülnie ez évben, s öböl 21 600-at állami erőből alósítanak meg. Ezt a prog- hmot segít majd megvalósíta- rl h budapesti, győri és mis- oicj házépítő kombinát, ame- lak- e8yenként évente 4200 „hast termelnek. Íme, me- lelvTk uomcsak a pénzeszközök b„, as?nálásából, hanem a se' íjazások megvalósítását j.-i’d-o termelésből is kiveszi Az idén Borsodban 805, f } °re újabb 971 lakás épül elv Ugyanakkor 1970-ben még .df-dődik olyan 1098 lakás ka,.?’ amelyeket csak az azt u yelő évben adnak át. Mis- jr-.don ez évben 1229, jövőre ' új lakást adnak át. Költségvetési tervünk tehát dgteremti gazdasági fejlődé- hduk feltételeit. A végrehajtás, hidgvalósítás feladata viszont j ni'enk. a tanácsoké, a válté at°kd> s minden egyes, a ril‘előmunkában részt vevő do’gozóé A Miskolci városi Tunáes ma ül össze, hogy megtel-, „vKassa a népgazdasági adM Í^Kskolcra vonatkozó fel- s?:?, A tanács tagjai szép hókról beszélhetnek, olyan m jegekről, amelyeknek he- SoI - gondos elosztásával ismét sunv .üthetnek ősi váro- n;i,.P már-már szorító gondjaiból Ipogoldásán. Ha a múlt- kai .0^°klött nehéz gondjain- deiV^kmtjük, nem sok a ren- nón,fZC?ro. äHó pénz, de ha a beríu •ash8 összegészének te- eléo *5°. képességét vizsgáljuk. délünkkel1' lchetünk rószcs°- Adaniovics Ilona A DNFF egyhetes tűzszünetet javasol A DNFF rádiója szerdán bejelentette, hogy a szabadság- harcosok egyhetes tűzszünetet léptetnek életbe a február 17- re eső holdújév, a Tét ünnepe alkalmából. A DNFF-rádió közleménye leszögezte: a felszabadító hadsereg egységei vietnami helyi idő szerint február 15-én 7 órakor — magyar idő szerint február 14-én éjfélkor — hagyják abba a hadműveleteket és február 22- én reggel 7 órakor, azaz magyar idő szerint február 21-én éjfélkor folytatják a harcot. A dél-vietnami kormány- szóvivő, a gerillák bejelentését kommentálva kijelentette, Saigonban még nem hoztak döntést arról, hogy egyáltalán rcndclnek-c el tűzszünetet a Tét alkalmából. A szóvivő az 1968, évi tapasztalatokra hivatkozott. Ekkor közvetlenül a fegyverszünet után kezdődött a szabadság- harcosok nagy offenzívája. Az eredeti fegyverszünetet akkor, mint ismeretes, pontosan a ‘dél-vietnami kormányzat és az amerikaiak szegték meg és függesztették fel Dél-Vietnam több körzetében. A DNFF harcoló alakulatai Dél-Vietnam egész területén egyre hatékonyabb légvédelmi eszközökkel rendelkeznek. Ezt bizonyítja az amerikai hadvezetésnek az a beismerése, amely szerint a „Vielcong- partizánok” az új esztendőben eddig összesen 23 harci helikoptert és nyolc más amerikai repülőgépet semmisítettek meg. Legutóbb Saigon tőszom- j szédságában, Da Nang katonai j körzetében és a deltavidéken I zuhant lángolva a dzsungel fái közé három amerikai nehéz fegyverzetű helikopter. Amerikai katonai tényezők szerint „ezek a veszteségek — tekintve a harci cselekmények korlátozott voltát — viszonylag nagyok”. Amerikai katonák a csehszlovák határnál Prágában szerdán alakuló ülésére jött össze a nemzetek gyűlése és a népi gyűlés. A népi gyűlés elnökévé — a CSKP KB javaslata alapján — Josef Smrkovskyt választották meg 188 szavazattal 85 ellenében. A nemzetek gyűlésének elnökévé dr. Dalibor Hanest választották 134 szavazattal egy érvénytelen szavazat ellenében. A szövetségi gyűlés elnökét ma csütörtökön választják meg. Szerdán kora reggel Grafen- wohr-Vilseck térségében, a csehszlovák határtól mindöszsze 40 kilométerre megkezdődött az amerikai hadsereg nagyszabású hadgyakorlata. A február 4-ig tartó hadgyakorlaton mintegy 17 ezer, részben Amerikából átszállított katona vesz részt. Katonai megfigyelők a NATO erődemonstrációjaként értékelik. Nagy érdeklődéssel figyelik a gyakorlatokat a Bundeswehr vezetői. Schröder hadügyminiszter több tábornok kíséretében még a hadgyakorlatok megkezdése előtt két nappal látogatást tett a helyszínen. Kádár János látspiáso a Magyar fwtoánps Akadémián Kádár János, az MSZMP KI? első titkára a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének meghívására szerdán délután az Akadémiára látogatott. A képen (balról jobbra): Erdei-Grúz Tibor, az MTA főtitkára. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Rusznyák István, az MTA elnöke és Ajtai Miklós, az MSZMP PB póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Akadémia tudósklubjában. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének meghívására szerdán délután az Akadémiára látogatott. A találkozón részt vett Ajtai Miklós, a Politikai Bizottság póttagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, Aczél György, a Központi Bizottság titkára és Óvári Miklós, a Központi Bizottság osztályvezetője. A vendégeket Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta a tudósklubban. Erdey-Grúz Tibor főtitkár rövid tájékoztatója után Kádár János elvtárs és a kíséretében levő vendégek kötetlen beszélgetést folytattak az akadémikusokkal időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről, valamint a tudományos élet problémáiról. Szerdán Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság ülésén vett részt Kecskeméten. Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott. Komócsin Zoltán felkereste a tröszt fémművét, csőgyárát, acélművét és az újjáépített csepeli munkásotthont, majd a délutáni aktívaértekezleten tájékoztatót tartott időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székházába látogatott el. A rádió stúdióinak, műszaki berendezéseinek megtekintése után Szirmai István időszerű politikai kérdésekről folytatott beszélgetést az MRT dolgozóival. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára az alapításának 20. évfordulóját ünneplő karacagi Lenin Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén vett részt. Ülést tart a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa Ma, január 30-án délelőtt tartja első idei tanácskozását a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa. A szakszervezetek megyei vezető testületének tanácskozásán megvitatják az új gazdasági mechanizmus első esztendejében szerzett tapasztalatokat és a szakszervezeteknek a reformmal kapcsolatos további tennivalóit. Ugyancsak a mai ülésen határozzák meg a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa és az elnökség 1969. évi munkaprogramját, valamint az első félévi munkatervet. Kincsünk: a kavics Párbeszéd a kőbányában Esztendeje A föld, melyen évtizedekig még a legjobb időjárás mellett is csak silány növényzet termett, bebizonyította, hogy aranyat rejteget a viszonylag vékony humuszréteg alatt: Nyék fehér aranyát, a kavicsot. Csak éppen fel kellett fedezni. I millió köbméter Még a háború előtt, a debreceni műút építése idején fedezték fel. Alckor nyitották a ma már víkendházakkal, vetc- ményeskertekkel körülvett Mályi-tavat és Nyék határában a horgászok „öreg tavát”. Fiatalabb, de jóval nagyobb testvéreihez viszonyítva valóban öreg tó ez. A mostanihoz képest, a termelés is lassabban, kevesebb sikerrel folyt benne. Az akkori viszonyokat a mostani korszerű termeléssel össze sem lehetne hasonlítani. Mert a betonút két oldalán elterülő mesterséges tavakból évente ma már kereken 1 millió 200 ezer köbméter kavicsot szállítanak a keleti országrész különböző építkezéseire. Tiszaszederkény, Kazincbarcika, sok-sok miskolci ház és üzemépület alapja úgyszólván nyéki kavicsból épült meg. De még a kelet-szlovákiai építkezésekhez is kifizetődőbbnek látták innen szállíttatni: a Kassa melletti acélkombinát is nyéki kavicsból épült. A termelés a szinte kielégíthetetlen igények miatt évről évre emelkedik, s télen sem áll meg. 4 felhasználó kívánsága szerint Ezen az országrészen a ma mór több négyzetkilométeres mesterséges tórendszert művelő bánya monopolhelyzetet élvez. A környező termelőszövetkezetek sóderbányái nem jelentenek konkurrcriciát, mert egyedül csak a korszerű termelő- és osztályozóbcrendezé- sekkel termelő bánya tudja kielégíteni a nagymértékű megrendeléseket. Ám a monopolhelyzet nem jelenti, lrogy ne keressenek mindig újabb és újabb megoldásokat, hogy a felhasználók különféle speciáHajó a kukorieafiildön A fejlesztés lehetőségei szinte korlátlanok. Mindazonáltal összefüggnek azokkal az igényekkel, melyeket az építőipari vállalatok a bányával szemben támasztanak. Amíg néhány évvel ezelőtt a kotrógépek közvetlenül a parton veszteglő vagonokba rakták a kibányászott kavicsot, ma már hajóvontatta uszályok közlekednek a hatalmas víztükrön a régi osztályozó és a kotrók közölt. A termelés növelésére most újabb nagy feladatot oldanak meg. Muhi és Hejőkeresztúr határában kél, korábban nyitott tavat rövidesen összekap- j csolnak. Egységes, összefüggő víztükörré válik a műút bal lis kívánságainak is megfeleljenek. Ezért a vállalat műszaki és fizikai dolgozói már megkezdték a felkészülést, hogy az idén a piac igényeihez igazodva bővítsék termékeik választékát és javítsák azok minőségét. Mindenekelőtt kidolgozták az új beruházások és a fejlesztés irányát. Ezek között szerepel egy új osztályozómű építése az úgynevezett 2-es számú bányató partján. A szeptemberre elkészülő osztá- lyozóban, ahol a kavicsot 0,30 milliméter szemnagyságra törik és megmossák az iszaptól is, évente 370 ezer köbmétert kitevő mennyiséget dolgoznak fel. A vállalkozás nagyságára jellemző, hogy árra 14 millió forintot fordítanak. oldala: kilométeres szakaszon hajók közlekednek majd ott, ahol tavaly még kukoricát termelt a Törekvés Tsz ... Az ember és a gépek munkája nyomán átalakul, megváltozik a táj arculata. Szem- melláthalóan, érezhetően változik a vddék klímája; átalakul növény- és állatvilága is. Tavaly nyáron ritka vízimadarakat figyeltek meg a Ist- ván-tó partján a horgászok. Olyanokat is, melyek csak a védett, rezervátumokban fordulnak elő. Eljön az idő, amikor Borsod megye bükkös erdei, hegyei és völgyei mellett láváiról is híres lesz... Onodvári Miklós meg — úgy hírlik — simának, gondtalannak tűnt a kőbányák jövője. A terveket annak rendje és módja szerint elkészítették. Megkötötték a vállalat belső életét szabályozó kollektív szerződéseket. Derűt és bizakodást sugárzott akkor a gazdasági vezetők és a szakszervezet párbeszéde. A párbeszéd azután akkor fordult igen komolyra, s az addig is sokat emlegetett üzemi demokrácia akkor telt meg súlyos tartalommal, amikor hirtelen kiderült, hogy a jövő mégsem annyira mentes a gondoktól, mint először hitték. Amikor kiderült, hogy a tervezést megelőző alapos piackutatás ellenére a követ nehéz eladni. Mert drága a kő, mert drága a fuvar és mert az útépítő vállalatoknak nincs elég keretük. Nyilvánvaló lett, hogy a termelést csökkenteni kell. S az Északmagyarországi Kőbánya Vállalat 800—900 dolgozójának munkával való ellátásán folyt a vita. Sokan segítettek. Vállalatok is, társadalmi szervek is. Erről már szóltunk korábban. De a neheze természetesen a kőbányákra hárult. Hosszú tépelődés, és gyötrő viták eredményeként született végül megoldás. Korábban kezdték meg a téli nagyjavításokat. így munkát biztosítottak az embereknek és a vállalat az értékesítési nehézségek ellenére mintegy 14 millió fo- I rint nyereséggel zárhatta az | esztendőt Megkönnyebbült légkörben folytatódhatott most már tovább a párbeszéd. Hiszen folytatni kellett, ha már a szak- szervezet és a gazdasági vezetők ilyen jól megtanultak egymás nyelvén beszélni. Volt és van miről. A kőbányák szociális helyzete igen rossz. Most a vállalat 1969. évi tervének tárgyalásakor a szak- szervezeti tanács és a gazdasági vezetők elhatároztál?, hogy 1969—70-ben a vállalat üzemeiben saját erőből összesen 9,9 millió forintot fordítanak szociális létesítmények építésére. Ez az összeg több mint háromszorosa annak, amit az Északmagyarországi Kőbányák Vállalat ilyen célokra az utóbbi két évtizedben összesen kapott. A pénzből öltözőket, fürdőket, vállalati üdülőt építenek. A párbeszéd során szó esett műszaki fejlesztésről, rekonstrukcióról. Elhatározták, hogy a következő két évben két-két százalékkal kell a dolgozók bérét fejleszteni. Megtárgyalták az új kollektív szerződés tervezetét. A kollektív szerződéssel kapcsolatban a dolgozók 35, érdemben tárgyalható javaslatot nyújtottak be. A javaslatok közül 26-ot el is fogadtak. A kollektív szerződés új pontjai többek között előírják, hogy a targoncavezetőknek esőköpeny jár; előírják, hogy az évi 2 százalékos bér- fejlesztésből melyik területen mennyit kell felhasználni, hogy a fizikai dolgozók rovására nem szabad az alkalmazottak bérét emelni. Mód ma te sokfelé vitatFflCy Ilid >0 ják. milyen is tulajdonképpen az üzemi demokrácia. Vitatják, vajon nem összebékítheletlen, élés ellentétben álló dolgokat kívánunk-e, amikor a vezetők személyes felelősségét és a dolgozók beleszólási jogát egyszerre kívánjuk erősíteni. Holott, amit szeretnénk, a kőbányákban és másutt sem egyéb, mint a dolgozók és a vezetők közötti szakadatlan, egymást értő és segítő párbeszéd. Ekmck Tibor
