Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

r» f.gF * KMAOY *G ^''«•árnan, lOfíQ «7or-r-m^or ■??>. n«*r raid "iMSMtflfcl képzőmű vészei! rh'iyflé zongorája? L így százéves hangszer titkai I ' ......... F edele nem billenős szerkeze­tű, hanem együtt emelhető tel a fedél vízszintes további ré­szévéi, amely a kottatartó te­lett zárja le a zongorát. Már korábban is hallottam róla és most özv. Weiner Já- nosné is elmondja, hogy dr. Saád Andor orvos, lelkes üé- ryné-kutató már többször járt a házban, ő is kutatta a titokza­tos zongora útját. Neki is, s ne­kem is jó azt hinnünk, hogy a zongora Dérynéé volt. Egy olyan megfogható, látható, érzékel­hető relikvia ez, amely a nagy magyar színésznő miskolci éle­tét, múltját idézi. Lehet, hogy csalatkozhatunk hitünkben, hi­szen vannak szakavatott kuia- tók, akik képesek egészen pon­tosan megállapítani a zongora történetének hitelességét. Jó lenne, ha valaki ebben gyorsan segítene nekünk, mert éppen Déryné születésének 175. évfor­dulóját ünnepeljük mostani esztendőnk utolsó hónapjában. Erről az ünnepről özv. W'ei- ner Jánosné nem tud semmit, minthogy a világról is kevés ismerete van már. Él öreg zon­gorájával együtt, amelynek minden este felnyitja fedelét és vékonyan, kissé hamisan hangzóan eljátssza a Kék-Du­na keringőt. inmi az é vié. gora élete is, valóban lenetsé- ges pedig, hogy billentyűin Déryné játszotta a magyarság legszebb dalait. Párkány László A jöwö héí #Sfi-BMÍBSOFábóS sai közül a szombat esti Csepp- ben a tenger című tv-játé^ ér­demel különösebb figyelmet, amelyet Soás György írt és amelynek főszerepeit Dávid Kiss Ferenc és Goúr Nagy Má­ria játssza. Hasonlóképpen sa­ját produkció volt a közelmúlt­ban a Haladék című ját^k, amelyet a Szülők, nevelők egy­más közt sorozatban láttunk, s amely a serdülő korú fiatal helyzetével foglalkozott. Az ak­kor sugárzott filmről pénteken este lesz nyilvános vita. A hét filmjei közül háromra hívjuk fel jő előre a figyelmet. Az egyik a szerdán sugárza"ió Tékozló szív című francia film, Francois Mauriac regényének filmváltozata, a másik pedig A frivolitás története című ze­nés spanyol filmszatíra. E két film, témáidnál fogva, csak a felnőtt nézőknek ajánlható. Vi­szont a vasárnap este látható Shakespeare-filmváltozat, a Vízkereszt, vagy amit akartok minden nézőnek a'ánlható és íó szórakozást ígér. Juliette Grecoró1 láthatunk portréfil­met ugvancsak vasárnap. Ked­velt műsor a televízióban, kár régóta nem jelentkezett, a Kék 'ény. Csütörtökön este ismét ’áthatja a közönség ezt az adást, amely a Vas megyei ’endőr-főkanitányság munká- ;át mutatja be. Fim & anarcMsMiól A század elejének politikai mozgalmairól, az anarchisták­ról szól Philippe Fourastier fiatal francia rendező BON­NOT BANDÄJA című filmie. A kritikus különösen a máju­si francia események megvilá­gításában tartja érdekesnél, a filmet a politikai harc bizo­nyos azonosságainak és külön­bözőségeinek szem pontié1'ól, régen és most A főszeren’ők: .Tnceues Brei Bruno Cremer, Annie Girardot. í nényes skatulyák, különböző :-uhák és rongyok alig enged­lek körültekintési lehetőséget. Az egyedülélők sorsa az, hogy »lhagyják magukat, mit iem törődjenek környezetük­kel. A százados zongora falhoz simul. Felhajtom tete­jét, s végigkopogok a billentyű­kön. Csemballószerű, vékony, .múltszázadbéli” hang töri meg a szoba csendjét, özv. Weiner íánosné odaül a hangszerhez. Fejét ósdi bársonysapka fedi, amely alól egy ősz hajtincs makrancosán a homlokába hull. Kopott blúza és toldott- foldott szoknyája csak most, a zongora előtt tűnik fel. Való- színűtlenül régről jött ez az asszony, van benne valami me­sebeli, de a mese törékenysége nélkül.’ A kép most ijesztő és komikus egyszerre. Töpörödött, tömzsi és hihetetlenül ráncos ujjai fürgén megperdülnek a billentyűkön. A Kék-Duna ke- ringőt játssza a 83 esztendős asszony. Sehogysem tudom e székre képzelni Dérynét, akiről Vahot Imre azt írta: „A ma­gyar színészet és dalművészet kitűnő csillaga”. Mindezt a szoba, a környezet idézi elő. Mégis: az ütött-kopott, vilá­gosbarna színű zongora min­den szögletén, hajlatán kéréséit valami nyomot, ami bizonyos­ságot adhatna. Mert igazi b’zo- nyosság nincs. A zongora a XIX. század elején készült Bécsben, hat oktáv terjedelmű. Uiiggcsz'cen *5tan££ Béla utca 3. szám alatt. A ;e- Dlés -indulni készül, a kis virlajtó megVicsaklottan tá- Väszkodik a földnek. A bejá- íistot két ajtó zárja el; mind a m<ttö könnyen nyílik. Szűkös remyha tárul a belépő elé, a I besnnyezetet beázásos „térké- I ank” tarkítják. Kis termetű , foiegasszony ül a tűzhely mell­sőd, teát szürcsöl. Amikor rá- is itom az ajtókat, nem csodál- ok zik, lehet, hogy engem, de az tancs kizárva, hogy mást várt. így magányos öregek mindig tii/rnak valakit. Kapóra jöttem, pát szíves vendégként fogad [j'tev. Weiner Jánosné, akiről az m}hír járja, hogy évtizedek óta renú Déryné zongoráját. Mióta Köbéről hallottam, magam elé m,jpzeltem a magányos tulajdo­nost, s gondolatban többször na(7*gkérdeztem, vajon örül-e Mir1 ^órájának. js Amikor szóba kerül Déryné, keveset tud róla mondani, gß ijdnem semmit. Inkább azon jketireng, miként is került hoz- mej,az értékes hangszer. ,íaj. - Negyven évvel eze’őtt vet- 1 a zongorát. A mai Táncsics i zi helyén, valamikor régen sági egyesület működött, s kor megszüntették, az in- A ágokat elárverezték. A rossz pótban levő zongorát senki akarta megvenni. Mind- latal,e er>yetien húrja volt ép. íropt zongorahangoló két hétig gozott, amíg játszható álla- °?° oa hozta a régi hangszert. nen;V,őbb hallottam, hogy az if- udjajgj egyesület a Hunyadi ut- ;yozé52. számú házból hozta a zürfenyegyietbe a zongorát. Az e^- .sági egyesület gondnoka esneározottan állította, hogy a °gy igora Dérynéé volt. ?laoó;.v. Weiner Jánosné beinvi­tál a szobába, mert látja, hogy nagyon érdekel a zongora. Ed- j Jig is ügyesen csigázta érdek- i löcíésemet, hogy a meglepetés | minél nagyobb legyen. Az egyedül élő, 83 esztendős : asszony lakószobája sötét, vi­gasztalanul elhanyagolt; tollak | röpködnek a gyér fényben, a zsúfoltságtól alig lehet körül­nézni, a felhalmozódott tár­gyak. konzervdobozok, süte­Az elkövetkező hét tv-műso- rában mindjárt az első napon színházi közvetítést találunk, amelyre fel kell hívnunk a né­zők figyelmét. A budapesti Thália Színházból közvetítik Pabló Neruda Joaquin Muriela tündöklése és bukása című két­részes, zenés-táncos költői játé­kát. A televízió önálló alkotá­így sem Magyarországon. Hu­szonnyolc éven át nem látta hazáját. Hogyan tudta elviselni ezt az életet? — Voltak azért örömeim is — mondja most Herman bácsi. — Az igaz emberek mindig segítettek. Németországban például Wilhelm Pick szavára a vörös segélytől kaptam tá­mogatást. Palesztinában a szovjet—palesztin egyletnek voltam tagja ... A szülőföldre visszatérve — Magyarország fe’szaba- dult! A hír hallatán fakadt érzel­meket Kroó Herman sem tud­ja szavakba foglalni. Azokat sem, amelyeket a hazaérkezés váltott ki belőle 1947-ben. Pe­dig családját hiába kereste. Kilencen voltak testvérek és nyolc testvért családostól Aus- witz-be hurco'tak... Mások várták Kroó Hermant. Buda­pesten várták, a pártközpont­ban. Onnan már rövid volt az út Sátoraljaújhelyre. Amit pe­dig azóta itt tett, azt már so­kan ismerik: a városi pártbi­zottság tagja, a gazdasági osz­tály munkatársa lett, szervez­te a szabadságharcos szövetsé­get. elvállalta a gazdasági ve­zetést az akkor még szovjet— magvar egvietnek nevezett szö­vetségben, hasonlóképpen tár­sadalmi munkát kért a Ha­zafias Népfrontban és még na­gyon sok helyen. Már 1948-tól nyugdíjasként él, de most sem nyugalomban Fe1 keresi a zempléni városok, falvak lakóit. És őt is felkere­sik, faggatják életéről. céljai- ról. Herman bácsi pedig gyak­ran elmondja: — Az igazságért élni a leg­szebb cél. Kuttliay Anna Gondoskodtunk a nép élelme­zéséről. A népkonyháknak biz­tosítottuk az ellátást. Az ék­szereket és az aranyakat be­szolgáltattuk a megyei . bank­hoz. Ez fontos volt, hogy nö­veljük a tanácskormány anya­gi erejét is.., Létrehoztuk a sorozóbizottságot, én lettem az e’nök. Egészségügyi és kultu­rális intézkedések megvalósítá­sához kezdtünk... Az újhelyi harcokban Magánélet? Az olyan embe­rek számára, mint Kroó Her­man, lényegtelenné vált. Min­den erejüket a közösségnek adták. Sajnos, ez az erő mégis kevésnek bizonyult akkor, amikor az ellenfél, az ellen­forradalmárok tábora külső se­gítséget kapott I’yen körülmények között a megyei direktórium a főváros­ba menekült, de fegyveres har­cok árán is megmentette a leg­fontosabb értékeket. Zemplén megye egész területe cseh és román megszállás alá került. Egy hónap múltán ezt döntöt­te meg a Vörös Hadsereg nagyszabású tátnadása. Június elején a Vörös Hadsereggel tért vissza Űjhelybe Kroó Her­man is. Újraszervezés, új erő­gyűjtés. Sok munka, sok áldo­zat, sok nehézség. Az utóbbiak közül például egy: nincs papír a Vörös Hajna’hoz. Ki men­jen Budapestre? Kroó Hermán és Zalán Nándor, a nyomda társtulajdonosa vállalkozott rá. Ez augusztus 2-án történt. Már nem térhettek vissza ... 2S év emigrációban — Maga Hirsch Mór? — Igen. A kérdésre évekig kellett így válaszoln’a Kroó Hcrman- nak. Csak így maradhatott életben az elvU-sai által be­szerzett, hamis iratokkal. De gász: dr. Bolyai (Bettelhein Ernő, 1918. december 26-án pe­dig már ilyen táviratot küld tek a zempléniek — Leninhez „Zemplén vármegye munkás­paraszt- és katonatanácsainal közgyűlése egyhangúlag kimon dotta csatlakozását a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá hoz... A közgyűlés forró üd vözletét küldi a hősiesen har coló orosz proletariátusnak é: a világproletariátus legnagyobl vezérének, Lenin elvtámnak Egyek vagyunk az orosz prole tá’•sággal...” A KMP Zemplén megye szervezetinek vpzetőie dr. Bó lyai Ernő lett. És már a szer vezet létreho'’ásá,',an m^l’^tti dolgozott a fiatal Kroó Her man. A lesifiahh direkter umi tag A taná’-skormány létrejötté ről 1919. március 22-án iutot el a hír Zemplénbe. A kom munisták irányításával a me gye városaiban és nagyobb fal vaiban néhány órán belül : munkás-paraszt taná"sok vet ték1 át a hatalmat. Márciu 23-án megalakult a megyei di rektórium. A direktóriumnál három tagja volt: Csuta Ká roly MÁV-asztalos, Domini! Mihály vasesztergályos s Kro Herman könyvelő. Ma má csupán utóbbi él a három kö zül. Sok-sok dokumentum é emlék birtokában idézi a di rektórium legfontosabb tény kedését: — E’őször is kiadtuk a Vö rös Hajnal című újságol amelyben tájáVoztattuk a me gve lakosságát az es>»rnmynk ről, a kormány rendeletéiről. oket.alember, aki mindig szívesen mányállalta, hogy minél több em- bos serhez eljuttat egy-egy olyan akar.íjságot, amilyent nem volt ta- log. lácsos utcán árulni. A fialal- bos embert Kroó Hermannak hív- bos rák. festei j—lokkanl katonák Eri .. .... —i ozolt ezen szét Háborúba vitték a férfiakat. kézeA szegényeket. A gazdagokat zetlenem’ !913-ban elvitték Kroó Hermant is. zomi a háborúból vissza is jöttek ezt. férfiak. Jöttek betegen, nyomo- szítőrékan. Sátoraljaújhelyen csak- Tej;,nem kétezer férőhelyes barak- ' J kot kellett felállítani számukra, anys visszajött Kroó Herman is. ner Testileg betegen, de szellemi- látu leg épen. Így tehát dolgozha- cson t°tt. Érettségizett fiatalember volt, tisztviselő lett a városi ITiec tanácson. Aztán itt, a munka- és p közvetítő vezetőjeként minden- keve napi kapcsolatba került a mun- ízeiv fásokkal. A sátoraliaúihelyiek , , minden gondiát-ba’át ismer­t)aü hette. Eljárt a rokkant kato- sokk nák barakkjaiba is. Nem vé- Kálr letlen. hogy k°sőbb ő lett a ba­léba) rakk párttitkára... drarr Távirat Len’nnek nem rend: a történelem eseményeinek be öl érlelődósét ismerjük. Kroó Her- nyeg man életéből pedig azt ismer- ., , hetjük meg, hogy az esemé­sago! nyekkel együtt miként érlelőd­et k tek az emberek, ról i — Egymást követtek a sztráj- jki j kok a vasútnál és az üzemek- . ben. A falvak, uradalmak né- pének nyomora tarthatatlanná nark. vált... És a nép«vű’ós°'ren íyegc már nyíltan ’""rnvi-htq nsz- méket hirdetett egy fiatal jo­mák; p n e ff ián Mt Sepie« cet' 7.0 ÍpI a s rendelje mondandója szol gálatába. A kiállítás egyik halkhangú \ de nagyon komoly szereplőji y( Kalló László. Kalló nem attó e jő, hogy problémái számunkr; újak, hanem attól, hogy szó- . mára újak. Megható komoly­- saggal nyűi a képfelépftés, i színviszonylatok, a téri harmó­nia kereséséhez, s ebben leg­i jobb eredményt a Táj 11. c : képe ért el. Hasonló szigorű- 1 ságra törekszik Seres János is, ' látványindításű szép tájképe­in. Szurcsik János és Tóth Im­re jó képekkel szerepeinek, de erőtlenebbek a szokottnál. Ve- csési Sándor két képe festé­szete területének két határát jelzi. A Gyár nála szokatlan, szinte posztimpresszionista ol- dottságú kép, míg a Kapcsoló­terem éles geometriája az el­lenkező irányba mutat. Mél­tán ytalanság lenne meg nem emlékeznem Gerzson Pál és Somogyi János képeiről, akik ezúttal is tartják jó színvona­lukat. | Veoe-eiüi í ,mivel min­— -----------------! den országos k iállítás egyik és nagyon lé­nyeges izgalmát a még isme­retlen, új tehetségek megmu­tatkozása jelenti, hadd hívjam fel a figyelmet Péterfy László Ülő nő c. képére, melynek zárt, talán még elődökhöz kö­tődő .ko.m.v.r.r&tJ. ti vágyak fütenek. Festménye, Mészégető, azokra a probh mákra világít rá, mik grafiká ban ta’án rejtettebben jelen keznek. Túlméretezett kép. megboldogult Kohán Györg munkáival rokonítható, c mintha Kuniból hiányozn még az a nagyszabású aláza ami Kohán művészetét monu mentálissá s ugyanakkor ne messe tette. A grafikusok szereplése ez úttal inkább névjegy-jellegi Nem csoda, hiszen a grafika biennálék több teret engednei megmutatkozásuknak, be ji névjegyek. Csoliány Kálmán Feledy Gyula, Kondor Béla Kajári Gyula, Maurer Dóra Pásztor Gábor, Barczi Pál gra­fikái ismertek az egész ország­ban, s a kiállításon mindegyi. küktől látunk néhány kitűnő darabot. S ha már névjegyek­ből ^ szólok, örvendetes jelen- regként látom a kiállításon Drszágh Lili és Bálint Endre grafikáit, akiket talán ke­vésbé ismer a miskolci kö­zönség. De ezek a grafikák >ármi’yen szépek is, nem en- 'edhetnek bepillantást sem Jálint Endre álom és valóság, let és halál határán mozgó, nélyhangú lírájába, sem Or- zagh Lili történelmi tragédi- któl terhes képápítészetébe. N=>h’nv~i kiváíó szobrá­----------------i szunk is csali ?y-egy művel szerepel, mint orbás Tibor, Halmágyi István agy Szabó Iván, aki három- eszes ólom-domborművével ’yik legszebb vallomását köl- sönözte a kiállításnak. Kiss •Ivánt az emlékmű-szobrászat lesterének tartják. Hajnal c. :obra bizonyítja, hogy a kis­I t rfn I kiállítás a tízedil L - * ae I a Miskolcon ren dezett országos képzőművésze ti kiállítások sorában. E jubi­láns alkalom okot adhatna ejt visszatekintő felmérésre, csak­hogy a kiállítás önmagában er­re nem nyújt'- lehetőséget. Sok­kal inkább indokolt lenne a majdani, Nemzeti Galériában rendezendő retrospektív mis­kolci kiállítás alkalmával ösz- szevetni a tíz kiá’lítás eredmé­nyeit, felmérni a város közön­ségére gyakorolt hatást, a kö­zönség érdeklődésének alaku­lását, a Miskolcon és a fővá­rosban, vagy más városokban élő művészek egymásra hatását a kiállítások sorozatának tük­rében, beleértve ebbe a grafi­kai biennálékat is. Ez a kiállítás egy a sok kö­zül. Magán viseli a mindenkori országos jel’egű kiállítások előnyeit és hátrányait, s mint ilyen, jónak mondható. Hiszen, ha nem is nyújt pontos és hű tükröt jelenlegi képzőművé­szeti életünk állapotáról, de . jellemzi azt. Jó átlagot képvi­sel. Mik hat előnyei s mik hát­rányai az ilyen kiál’ításóknak? Előnye kétségtelenül több. Mert arról van'szó, hogy olyan közönség-réteg is megismerke­dik ilyen alkalomból művésze­tünk időszerű, élő problémái- ; val és eredményeivel, amely rétegnek nincs lehetősége ar- I ra, hogy minden fővárosi, vagy ■ más vidéki megnyilatkozást fi- 1 gyelemmel kísérjen. Ezúttal \ összevetheti tehát az általa jobban ismert, Miskolcon, vagy 1 környékén élő művészek al- * kotásait másokéval. Az orszá- ! gos jellegű kiál’ítások lénye­ges vonása ez az összehason- 1 líthatóság. De éppen ebben £ rejlik egyik hátránya is. Hi- E szén az egy-egy kiállítás al­kalmával bemutatott anyag v összetételében igen sok vélet- k lenszerűséget rejt magában, és / sohasem tükröz pontos ará- d nyokat. Vannak jelentős mű- s vészek — még a helybeliek kö- b zött is — akik távol maradnak a kiállítástól. Vannak, akik csak névjegyként küldenek be művet. Van, akinél a válasz- ö: tás szerencsés s van akinél ke- vésbé szerencsés, vagy éppen n félrevezető, legalábbis az ősz- Vl szehasonh'tások tükrében. Es v< szinte mindig akad egy-két m m ívész, aki legjava alkotásai- k< vaí szerepel. — így az idei kiállításon első- v porban Berki Viola nevét kell Ea megemlítenem, aki kiál’ított ZS három művében impozáns ké- °1- pet ad arról a szuverén művé- m szí világról, mely megkapó hí- bc telességgel vall a művésznő aE sokirányú érdeklődéséről, a ,0 szinte időtlen természet ma- őc dárdalos újrafelfedezésétől az bc „Űj korszak születése” c. kép Ee történelmet' idézéséig, mely ha __ n em is dráma, hanem inkább | a mese oldaláról, az emberi — viszonylatoknak kendőzetlen és ezi sajátságos pátoszú igazságait szt kutatja. Képeiben megvan az ké a varázslatos tulajdonság, hogy minél többször nézi az ember, ze annál több szépséget fedez fel 201 benne. Egy-egy még fel nem ezl fedezett részlet egyszer csak szí előlép, megragadja a nézőt, az- T tán szerényen visszavonul, hogy átadja helyét újabbak- anl nak. nei í a , | közül a fiatal, * es ok [ Salgótarjánban cső élő Lóránt János mutatott be me hasonlóan kiemelkedő minő- s'Tű, s a művész munkássá­gát valóban je’lemző anyagot, ke' melynek Berki Violáéval el- íze lentétben éppen az az értéke, bac hogy egy festészetünkben jel- soI. legzetes stílusvilágon belül rit- kerigszámba menő egyénisé- ^a‘ get, önállóságot mutat. lob. És itt kell megem’ítenem az eerábként is nagyon magas nen színvonalú, világviszonylatban ren is elismert és jelentős magyar , érmészeten belül Asszonyt Ta­más munkáit, aki sz’ntén im- nye pozáns anyagot mutatott be, ság< nv’-bit többen is szobrásza’nk itt közül (Ligeti' Erika,, Szöllőssy ró] Enikő, Kiss Nagy András.) , . Az ’dei nagvdíiat Kunt Ernő k- -a. Robosztus művész, aki nepl bízvást számot tor-Fmt azok mar megbecsülésére, akiket hasonló nye;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents