Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

Vasárnap, 1968. december 15. ftS7AKM*OV4RnRS7AO 7 á fekete drapériánál Százéves gyászkocsik —■ Drd*í’>j-e a papírt temetés? Miskolc sürgető temetkezést gondjai Nehéz tárgyilagos hangon szólni azokról a gondokról, ne­hézségekről, amellyekkel ép­pen akkor kell szembetalálnia magát az embernek, amikor lelkileg, idegileg megviselve kedves hozzátartozója temeté­sét intézi. Az utóbbi időben több panasz érkezett szerkesz­tőségünkhöz a Megyei Temet­kezési Vállalat munkájával kapcsolatban, éppen ezért már nem zárkózhattunk el, hogy ezt a kényes témát alaposabban megvizsgáljuk. Ki iOrd:s c£en Mrs? Községekből panaszolták, hogy a megrendelt gyászkocsi nem érkezik meg időben, sőt egyáltalán. Legutóbb Legyes- bényéről írtak lapunkhoz ezzel kapcsolatban. A temetkezési vállalat veze­tőitől azt a meglepő felvilágo­sítást kaptuk, hogy bár 20 gyászkocsi van kinn a megyé­ben, de ezek vontatásáról nem gondoskodik intézményesen a vállalat.. Van ahol a tsz vál­lalja, hogy lovat ad. Így nem dfeoda, hogy sok a panasz. A kocsik különben sok helyen a szabad ég alatt állnak télen-nyáron, csúnyák, vihar­vertek, s újak vásárlására sincs mód, hiszen hazánkban nem készítenek, nem is készítettek soha gyászkocsit. A meglevőek mind külföldről valók. Nem fogadhatjuk el azt a mentséget, hogy más megyék­ben nem is tart a vállalat már gyászkocsit. Ha mi tartunk, ak­kor valamilyen vállalaton be­lüli szervezéssel — esetleg szerződés a tsz-el? — meg kell oldani a vontatását is. Miskolcon, Sátoraljaújhelyen Úz'lon és jövőre Kazincbarci­kán már gépkocsikat használ­nak. Érthető, hogy kis körzet­ben nem gazdaságos egy gép­kocsit fenntartani, de esetleg nagyobb körzetet átfogva fel­válthatná a lassan teljesen tönkremenö és ezek szerint pó­tolhatatlan (?) lóvonlatású gyászkocsikat nizmus évében módja lett vol­na a vállalatnak, hogy alacso­nyabb díjakat állapítson meg, de ezzel a lehetőségével nem élt. Kínálkozik a feltételezés, hogy már csak azért sem, mert nincs konkurrencia, az ügyfe­leknek nincs válogatási lehető­ségük. Jó lenne, ha itt is bátrabban élnének az új lehetőségekkel, hiszen az állam nem kívánja, hogy éppen ez a vállalat mu­tasson fel jelentős nyereséget. Mód van rá, hogy ahol köz­temető, ravatalozó áll a válla­lat rendelkezésére, ott beve­zessék az osztályos árakat, ami mindenképpen előnyösebb a jelenlegieknél. íme az árak: X. osztályú temetés 1450, IX. 1000, III. 700 forint Megyénkben ezt egyedül Sá­toraljaújhelyen alkalmazzák. Sajnos, ha a rendeletet tovább­ra is szigorúan veszik — már­pedig a vállalat ebben a kér­désben meg sem kísérli a ru­galmasságot — akkor Miskol­con előreláthatóan nincs mód erre az árbeli könnyítésre, mert se köztemető, se ravatalozó nincs. Az új köztemető létrehozása régi gondja a városnak, s n I mindig csak reményünk van rá, hogy a közeljövőben meg­valósuljon. Hz áradás másik o'da’a Nem titkoljuk, szeretnénk, ha éppen úgy mint az esküvők és névadók, a temetések is na­gyobbrészt egyházi szertartás­mentesen zajlana" ric le. Saj­nos vannak olyan rendelkezé­sek, amelyek egyenesen gátol­ják a polgári temetések gyako- ribbságát. Mint említettük a vállalat­nak van egy 11 tagú énekkara. Jó kórus, repertoárjában klasszikus művekkel, munkás­dalokkal. A rendelkezések ér­telmében azonban ezt a kórust csak Miskolcon lehet igénybe­venni. Vidéken, aiiol pedig kü­lönösen szükség lenne rá, hogy a polgári temetés hangulatá­ban, szépségében, színvonalá­ban vetekedjen az egy,lázi te­metéssel, nem lehet kérni ezt a kórust. Kiszállításuk meg-t oldható lenne egy mikrotiusz- szal is, csak a felsőbb szervek­nek felül kellene vizsgálniuk tiltó rendelkezésük helyességét. Előfordult az is, hogy egy­házi temetéshez kérték a kó­rust, hogy munkásdalokkal bú­csúztassa a halottat. A rendel­kezések értelmében nem lehe­tett a kérést teljesíteni, még pénzért sem. Másik furcsa dolog, a polgári temetések szónokának díjazá­sa. Egy temetési beszédért 50 forintot kap. Messzire nyúlik ennek a kérdésnek boncolgatá­sa. Utalhatnánk a beszéd szín­vonalára, arra a körülményre, hogy egy TIT-előadás is 75 fo­rint, amely fűtött teremben zajlik le. Ezt a kérdést :is fel­sőbb szerveknek kellene meg­vizsgálniuk. A polgári temetés szélesebb körű elterjedéséhez nem elég a felvilágosító mun­ka. Színvonalban, külsőségek­ben, kegyeletben nemcsak el kell érnünk az egyházi teme­tést, hanem ha kell nagyobb anyagi ráfordítással — esetleg magasabb összegű állami dotá­cióval — túl kellene szárnyal­nunk a szokványos szertartá­sokat Mindezeket emberségünk és a kötelező kegyelet nevében tesszük szóvá. Adamovlcs lions Csendélet Gördülő könyvesbolt Borsodban Évek óta rendszeresen ellá­togat megyénkbe karácsony tá' in az Állami Könyvterjesztő Vállalat „guruló” könyvesbolt­ja. Egy hatalmas piros autó­busz tele polcokkal, a polcokon a legújabb könyvekkel felke­resi a borsodi középiskolákat, és az ügyes kereskedők min- davi'tt egynapos ácfűywtísfrí rendeznek. Ez idén is járják Borsod vá­rosait, középiskolával rendel­kező községeit Már sok-sok A Földliözi-ícimir térsége és a NATO V “ c* könyvet eladtak a miskolci, az ózdi, a kazincbarcikai, az or­mosbányai és a sárospataki diákoknak Ezután következik Sátoraljaújhely’, Mezőkövesd, Szerencs, Encs, Szikszó. Egy- egy vásár után az autóbusz visszamegy Budapestre, ott is­mét feltöltik a polcokat, hogy „friss portékát” vigyenek az újabb vásárra. Az eddigi árusítás «d?tai szerint a regényeken, verst:s- köteteken kívül főképp a mű­vészettörténeti és modern fi­zikai kérdésekkel foglalkozó oűveket vásárolták a borsodi fiatalok A nagyobb iskolákban 25—30 ezer forint értékű könyv talált — diákvevőre. Made ín ezercnc^i [árás A Made in Hungary és a Made in Borsod kiállítások ta­pasztalatai alapján kiállítást rendeznek az év utolsó napjai­ban Szerencsen. A járás ipari üzemei már készítik kollek­cióikat, hogy december 28-án, a régi gimnázium épületében bemutassák őket j A kiállítás alkalmából dr. Gönczi Ferenc, a járási párt- I bizottság titkára tart előadást; , az új gazdasági mechanizmus í első évének járási tapasztala- ; tairól. az üzemek életére gya- ! korolt hatásáról. A kiállításra j — amely a jövő év első heté- ; ben zárul — meghívják a járás I pedagógusait is- így képet al- I kothatnak masuknak a járás- ! ban levő lehetőségekről, s ezt | az iskolai munkában is hasz- ! nosíthatják majd. 0'/er!y3 vagy l'artfe'íkí? ' Szóvá tettük azt a véleményt is, hogy a polgári temetés töb­be kerül mint az egyházi. így van-e? Kitűnt, hogy az árak azono­sak, de gyakorlatilag mégis többe van a polgári temetés. Ugyanis darabonként fizetnek a felszerelési tárgyakért. Egy­házi temetésnél például egy álló gyertya 5 forint, kell hat darab, az csak 30 forint. Pol­gári temetésnél kandelábere­ket használnak, ebből egy da­rab használati díja 50 forint, ha szerényen négyet számítunk az maga 200 forint. Az árkü­lönbözet tehát ebből adódik, továbbá abból, hogy ilyen ese­tekben külsőségekben igyekez­nek szebbé tenni a temetést. Ha azonban azt számítjuk, hogy polgári temetésnél a kó­rus nem kerül pénzbe, akkor talán az árak kiegyenlítődnek. fizi ez rpruiiá!«! Ha már a kórusnál tartunk, meg kell említeni, milyen visz- szatetsző látvány a különböző színű kabátot viselő csoport a gyászolók közt. Nyáron sötét­kék ruhát vesznek fel, de téli öltözetük nincs. Ezt a gondot valamilyen formában szintén vállalaton belül kell megolda­ni, mint ahogy az sem ment­hető, miért olyan ütött-kopot- tak a halottvivők egyenruhái? Némelyikük még annyi fáradt­ságot sem vesz, hogy rendesen gombolja be, arról már nem is beszélünk, hogy magatartásuk, sokszor unott, lezserségük sem illik bele a kegyeletes temetési hangulatba. Igaz, nekik nem úiság egy temetés, azt csinál­ják nap mint nap, de az is igaz, hogy ez a foglalkozásuk, ezért fizetik őket, tehát alkal­mazkodniuk kell munkájuk sa­játos követelményeihez. [/ ér' nerc e^el di "szigy s 'emsí? A temetkezési árak megle­hetősen magasak. Az új media- l A nyugati sajtóból szerzett értesülések szerint a NATO déli szárnyán rövid időn belül je­lentős szervezeti változásokra kerül sor. Néhány nappal ez­előtt Rivero olasz admirális tá­jékoztatást adott arról, hogy „Dél-európai NATO főparancs­nokság” néven új szervet kí­vánnak létrehozni. Feladata a légi ellenőrzés megszervezése és megjavítása lesz; vagyis a NATO a jövőben különös fi­gyelmet kíván fordítani a Föld­közi-tenger térségére. A hát­térben nyilván a sokat han­goztatott ok, a szovjet hadi­flotta jelenléte húzódik meg. A NATO részéről elhangzó vádaskodások a közelmúltban új elemmel gazdagodtak. Ezek szerint a franciák által kiürí­tett Mers el-Kebir-i (Algeria) haditengerészeti támaszpontot a Szovjetunió készül igénybe venni, hogy ott bázist építsen ki földközi-tengeri flottája szá­mára. Az sem nyugtatta meg a NATO-kedélyeket. hogy az al­gériai kormány többször hang­súlyozta: a támaszpontot senki sem hasznába és a szovjet ha­jók algériai kikötőkbe tett lá­togatásait oktalanság kaocso- latba hozni a támaszpont sor­sával. A szovjet hajók az utóbbi időben kétségtelenül megjelen­tek olyan kikötőkben is, ahol eddig nemigen látták őket. De ez feltehetően azzal van össze­függésben, hogy a szovjet flot­ta ma már nem defenzív jelle­gű, és akciórádiusza folytono­san növekszik. A Szovjetunió fekete-tengeri és közvetett ér­telemben földközi-tengeri ha­talom is, ezért érdekelt a déli határai közelében levő térség biztonságában, különösen ak­kor, ha figyelembe vesszük az itt állomásozó amerikai, illetve más NATO-hatalom által eb­ben a térségben elhelyezett erőket. A Figaro szerint az amerikai fi. flotta, amely állítólag min­den pillanatban kész bármilyen háborúra (korlátozott, vagy ál­talános. nukleáris vagy hagyo­mányos háborúra), négy cso­portból áll. Az első a repülő- gép-anyahajók csoportja (60. operatív csoport). Ez repülő- gép-anyaha jókból és felszín­levegő rakétákkal, tengeralatt­járó elhárító rakétákkal ás ten- geralattiáró-elhárítö pH itanél- küli helikopterekkel felszerelt cirkálókból áll. A második cso­port intervenciós kétéltű erők­ből áll ifit. és 62. operatív cso­port). Ehhez a csooorthoz 2^00 tengerészgyalogos tartozik, ki­egészítve kétéltű támadó ha­jókkal, teherhajókkal és kotró­hajókkal. A harmadik csoport egyesíti az összes utánpótlást szállító hajókat (63. operatív csoport). Ez teszi lehetővé a ki­kötés nélküli, hosszabb tengeri tartózkodást. Időnként, főleg politikai válságok idején spe­ciális tengeralattjáró-elhárító erőket vezényelnek a 6. flotta mellé (66. operatív csoport). Ez a csoport tengeralattjáró-elhá­rító rakétákkal felszerelt tor­pedórombolókból és egy repü­lőgép-anyahajéból áll. amely tengeralattjárók ellen folyta­tott harchoz szükséges fegyve­rekkel és helikopterekkel van felszerelve. A Polaris rakétákkal felsze­relt nukleáris meghajtású ten­geralattjárók egyébként őrjá­ratot végeznek a Földközi-ten­geren is és a 6. flotta parancs­noksága alá tartoznak. Nagy-Britannia — most csak kotróhajókat tart fenn a Föld­közi-tengeren — azt tervezi. hogy máltai és cinruri támasz­pontjait megerősíti. A legutób­bi fehér könyv szerint a jövő évre tíz Shadeton típusú ten­geralattjáró elleni haiót irá­nyoznak elő ebben a térségben. Tűnődések riövid pórázon £. Kovács Kálmán aforizmáiból Tudás nélkül a szenve dély és szenvedély nélkül a tudás nem képes hegyeket mozd itani. * Az egyenlőség azt is jeli inti, hogy minden ember egyformán kifejleszthesse képessége,it, és munkájával, cselekedeteivel kifejezhesse önmagát. * Az egyenlőség arra köt elezi az államot, hogy minden pol­gárából olyan egyént neveljen, aki önálló gondolkodással ál­lást tud foglalni a nemzet és a világ legfontosabb kérdései­ben. Az egyént viszont aiya kötelezi, hogv igényelje ezt a jo­got, és minden tőle telhetett m"-tegyen eléréséért. * Ha a szerelem elvesztette ízét, azt semmiféle fűszer sem pótolhatja. f < * A kritikusok dolga az iy hogy a javító szándékú bírálatot hitelesítsék, az ártalmasat^ 1 elintézzék. í * Sok asszony szentül hiszi,: azért van a világon, hogy a férjét pallérozza. : i, * A szótár a szavak múzeuma. Ha céljainkat nem is érijük el, arra feltétlenül jók, hogy jelezzék, merre kell haladrtunk. •I * Az igyekezet ne kösse le sunyira a figyelmünket, hogy szem elől tévesszük a célt! |. T * A megszokás akadályozhat bennünket abban, hogy gyö- nyörködjünk a természet, művészet és az emberi megnyil­vánulások szépségében. , fc * Világosan kell latnunk. hogy állampolgáraink jogai nem érvényesülhetnek a kötelességek teljesítése nélkül. I * Nekem a gondolataim szépek, magának a teste elbűvölő. Osztozkodjunk! n I * ...» Az emberiség története $az egyenlőségért vívott küzdelem története. ,j n *. . A polgárságot könnyebb , legyőzni, mint a polgárt. s * . A zene. az alkohol és biz utazas csökken ti a nők ellen­állását a kísértéssel szemben. T *-— Melyik nagyobb: a kfyMő vagy az államférfi? — A jó költő nagyobb a, rossz államférfinál, és a jo ál­lamférfi nagyobb a rossz itkö^nnél. „ * Az alkotó félelme: Nyom' ómban az Idő rohan, a lépte dong. Kaszája van. K

Next

/
Thumbnails
Contents