Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-13 / 292. szám

2 ESZAKMAGYAUORSZÄG Péntek, TflßS. december 13. Harcok Da * IVaitg' fáál Da Nang-nál heves harcok folynak a vietnami szabadságharcosok és az amerikai tenge­részgyalogosok egységei között. Titkári értekezlet a városi pártbizottságon A városi pártbizottságon tegnap, december 12-én titkári értekezletet tartottak. A ta­nácskozáson elsőként Tóth Jó­zsef, az SZMT vezető titkára szólt a jövő évi szakszervezeti választások előkészítéséről, va­lamint arról, miben várják a szakszervezeti bizottságok a pártái apszervezetek segí tségét. A baleset-biztosítási verseny létrehozásáról, fontosságáról és jelentőségéről beszélt Föve- nyesi József, az Állami Bizto­sító Borsod megyei Igazgató­ságának vezetője. A tanácskozás Moldován Gyulának, a városi pártbizott­ság titkárának az időszerű nemzetközi kérdésekről adott, ezen belül a külpolitikával is részletesen foglalkozó tájékoz­tatójával zárult. December 27-28: Sékeköfcson­sorsoíás Az év utolsó államkölcsön- sorsolását két hét múlva, de­cember 27-én és 28-án rende­zi az Országos Takarékpénz­tár Budapesten, a MÁV Utas­ellátó Arany János utcai kul­túrtermében. Ezúttal a II., a III. és a IV. Békekölcsön 1968. második félévi húzását bonyo­lítják le. Az első napon délelőtt fél 10 órai kezdettel a II. Békeköl­csönből 123 000 kötvényt húz­nak ki mintegy 34 millió fo­rint értékben. December 28-án 9—13 óra között a III. és a IV. Békekölcsön-kötvényeket sorsolják. Az 527 000 III, Bé­kekölcsön-kötvényre 72,7 mil­lió forintot, a 323 500 IV. Bé­kekölcsön-kötvényre pedig mintegy 44,7 millió forint jut nyeremény és törlesztés for­májában. Szilágyi I>@zs<§ (1895-1368) nak parancsnoka lett, s a tá­bor politikai és kulturális neveléséről még úgy is gon­doskodott, hogy maga írt po­litikai előadásokat, színdara­bokat. A felszabadulás után, 1945 szeptemberében tért haza. Családját már nem találta: a fasiszták elhurcolták felesé­gét és kislányát. Csak évek múltán nősült meg ismét, és maga köré gyűjtötte a ro­kongyerekeket. De addig is volt egy nagyobb családja: a párt és a szakszervezet. Mis­kolcon a kereskedelmi dol­gozók szakszervezetének egyik alapító tagja, majd ké­sőbb — csaknem két évtize­den át, haláláig — a Keres­kedelmi-Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Borsod megyei Bizottságának elnöke volt. A területi munkaügyi döntőbizottság szervezésében is részt vett, és mintegy 15 éven át képviselte a bizott­ságban a szakma dolgozóit. Mint az Orvosi Műszer­kereskedelmi Vállalat mis­kolci fiókjának vezetője, 195G márciusában ment nyug­díjba, de azután is minden idejét a közösség ügyének szentelte Az ellenforradalom idején a legszilárdabban helytállt, és ott volt azok kö­zött, akik a legnehezebb idő­ben is ki merték tűzni a vö­rös lobogót. A munkásmozgalomban ki­fejtett tevékenységéért a szo­cialista hazáért érdemrend, a szocialista munkáért ér­demérem, a Tanácsköztársa­ságért emlékérem, és kétszer a szakszervezeti munkáért kitüntetés arany fokozatának tulajdonosa lett. Szilágyi Dezső elvtársat az MSZMP Miskolc városi Bi­zottsága, a KPVD.SZ Köz­ponti Vezetősége és Borsod megyei Bizottsága saját ha­lottjának tekinti. Felesége, rokonai, elvtársai és tisztelői december 14-én, szombaton délután 2 órakor a miskolci evangélikus temetőben vesz­nek tőle végső búcsút. Megdöbbentő és hihetet­len. Nagyon sok ember fo­gadta így a szomorú hírt: Szilágyi Dezső elvtárs, a KPVDSZ Borsod megyei Bi­zottságának elnöke 1968. de­cember 11-én, 73 éves korá­ban váratlanul elhunyt. A megdöbbenés és hitetlen­ség különösen érthető, hiszen olyan ember elvesztéséről van szó, aki élete utolsó per­céig dolgozott fáradhatatla­nul, igaz kommunistaként. Sok-sok kereskedelmi, pénz­ügyi és vendéglátóipari dol­gozó ügyében, érdekében munkálkodott. Fáradhatat­lanul — mondottuk —, leg­alábbis külsőleg így láttuk teljes szellemi és fizikai fris- seségben. Belül, a szerveze azonban mégiscsak elfáradt megrongálódott, és műnk? közben érte a halál. A szak- szervezeti üdültetést ellen­őrizte, és olyan javaslatot kidolgozására készült, ame­lyek célja: pihenjenek job­ban, gyűjtsenek több erőt i dolgozók. Tulajdonképper életcélja is mindig ez volt örömet és erőt adni minél több embernek mind a mun­kában, mind a művelődés­ben, a szórakozásban, e sportban. Már ifjúkorában ilyen cé­lokkal jegyezte el magát. Cél­jai megvalósítását pedig a párt és a szakszervezet köte­lékében látta biztosítva. Már 1911-ben, mint ifjú orvosi kötszerész szakmunkás, be­lépett a szakszervezetbe. A Tanácsköztársaság idején is kiemelkedően, szívvel-lélek- kel dolgozott és jelentős ér­demeket szerzett. Érthető te­hát, hogy a Tanácsköztársa­ság leverése után sok szen­vedésben volt része. 1926- tól már mint kommunistát, a párt tagját is ..számon tar­tották”, figyelték... A második világháborúban munkaszolgálatosként került szovjet hadifogságba. A ha­difoglyok között tovább foly­tatta a propagandamunkát: a fogolytábor magyar katonái­NAPI POSTÁNKBÓL----- ----«iw------------------- ---------------------------------­S ötét az utca... Megértjük, hogy városren­dezési szempontból átépítették a Győri-kapu egy részét. Azt azonban nehezen tudjuk meg­érteni, hogy emiatt a Ságvári utcai iskolába járó gyermekek­nek, munkába igyekvő felnőt­teknek sötétben kell közleked­niük a Fürst Sándor utcán. Itt ugyanis megszűnt a köz- világítás, pedig decemberben már kora délután szükség len­ne rá. Mikor az iskolában vé­ge a tanításnak, már sötét van Kérjük, intézkedjenek az ille n_ tékesek, hogy itt is mielőbl égjenek a lámpák — kéri le veiében Helmeezi József. g- * rj Kalocsai Ádám, a III. ke [{_ rülcti Tanács cpílcsi és köz it- lekedési osztályának vezctőji •j. a következőket válaszolja: n „A kifogásolt rész építés z_ terület, s a városi tanács terv- ;n osztályának hatáskörébe tartó- n_ z>k. A lebontott részen 2801 g_ lakás épül, ennek megfelelőéi tehát állandóan dolgoznál (kábelfektetés, árokásás, kü­lönböző gépi munkák). I munkaterületen nem szabad idegeneknek közlekedni! Az építkezés ideje alatt, ami hosz- szabb időt vesz Igénybe — an­nak ellenére, hogy a lakások házgyári termékekből, így te­hát a hagyományos építkezé­si munkáknál lényegesen gyor­sabban készülnek — azt tud­juk javasolni, hogy a Fürst Sándor és József utca helyett a Thököly, illetve a Gyula utcán át közlekedjenek. Égjenek a lámpák az Avason .s! Az Avason nagyon hiányos az utcai közvilágítás. Van ugyan minden oszlopon körte, de vagy már kiégett, vagy szétrepedt és nem cserélik ki. Jeleztük már ezt az EMÁSZ Patak utcai panasz­irodáján is, intézkedés azon­ban nem történt. Az Avasnak ezeken a részein a sok kóbor­ló részeg miatt amúgy sem mindig kellemes este a köz­lekedés, de sötétben még rosz- szubb, különösen az itt lakó nőknek, iskolás gyerekeknek — írja levelében az Avason lakók nevében Bordás Endre, Miskolc, Felsősor 425. szám alól. i Flgeczky Pál, az IÍMASZ - miskolci üzemigazgatósága i fenntartási csoportjának vc­■ zetője válaszolja: „A közvilágítást hetente el­lenőrizzük cs a hibákat . kijavítjuk. Ennek cllcné- . re gyakran előfordul, hogy ■ alig raktunk fel új körtét, fe­lelőtlen elemek leverik, ki­ütik. Természetesen jogosnak tartjuk az itt közlekedőknek azt az igényét, hogy megfelelő legyen a közvilágítás, a jelen­leginél többet lenni azonban, sajnos, nem tudunk. Kérjük, hogy a hiba észlelésekor ér­tesítsék az ÉMASZ hibafelve­vő szolgálatát (36-997 telefo­non) és utca, házszám, esct’eg villanyoszlopszám szerint je­lezzék, hol rossz az utcai vi­lágítás. A bejelentést követő napon intézkedünk.” I cvc'eltboí röviden — Több mint 150 idős szülő és nagyszülő vett részt Bogá­cson azon az ünnepségen, amelyet a községi tanács, a termelőszövetkezet, a KISZ cs más tömegszervezetek rendez­tek részükre — írja levelében Gyenes Tibor. Az úttörők és a KISZ-szervezet színvonalas műsorral kedveskedett az öre­geknek, majd közös vacsorán vettek részt, s vidám, jóked­vű beszélgetéssel töltötték el a vasárnap estét. — A Dámócon megrendezett öregek napja felejthetetlen él­ményt nvújtott a meghívottak­nak — írja Mondy Miklós. — Nívós műsorral szórakoztatták az öregeket és a termelőszö­vetkezet több idős embert ré­szesített jó munkájáért pénz­jutalomban, akik közül első helven a 89 éves Siska M. Antal bácsi szerepelt. Az íz­letes, finom vacsora, a han­gulatos muzsika mellett késő éjszakáig maradtak együtt a vendégek. az emberben: vajon ez az intézkedés a posta udva­riassága-e az ügyféllel szemben (lásd új mecha­nizmus), vagy e nemes gesztust a tűzön-vízen át hajtott „nyereségességi” in­tézkedésként fogjuk fel? Ilyen országos intézmény­nél, mint a posta, egyik üzemág nyereséges, a má­sik veszteséges. Kicsit ber­zenkedem: azt a kicsi vesz­teséget, amelyet ez a né­hány „felvevőállomás’’ okoz, ne hárítsák át rám, hanem a nyereséges üzemek fi­zessék meg. Hiszen nem ón vagyok a postáért, hanem az van értem! Az udvarias­ság az ember éke, tartja a közmondás. Legyen éke a postának is. Mert ha az ud­variasságot megfizettetik velem, elveszti rangját, már nem csatázom érte és elis­merésem is minimálisra csökken .. . (K.) „Üssenek agyon, ha ér­tem!” — írta egy helyen Kazinczy. Nos, őt kell idéz­nem most, egy postai ese­tem kapcsán. Üssenek agyon, ha értem: miért kell nekem Miskolcon zgy táv­irat feladásánál kezelési költség címén külön 3 fo­rintot — interurbán beszél­getésnél pedig 4 forintot — fizetnem, ha a posta zárva tartásának idején kénysze­rülök e két „szolgáltatást” igénybe venni? Ugyan miért büntet engem a mis­kolci posta amiatt, hogy nem tart, ügyeletet? Ugyan miért, kell nekem fizetnem az elspórolt egy-két-három tisztviselő fizetését, ügye­leti díját? Igaz, megoldhatom mind­ezt a Fórum eszpresszó­ban, az Arany Csillag-szál­ló portáján, a Bortanyán és még jó néhány szállóban, étteremben, ami kétségte­len könnyebbség. Legfel­jebb az a kétely merül fel JEGYZET Ki érti ezt? Általában ezeket a szabályo­kat — az évi 3120 forintos ke­retben — megfelelően alkal­mazni kell a mezőgazdasági termelőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadéko­sokra is. Öregségi vagy rokkantsági nyugdíjast, mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti öregségi vagy munkaképtelenségi járadé­kost, illetőleg kivételes nyug­ellátásban részesülő személyt csak „nyugdíjas-nyilvántartó­lap” egyidejű kiállítása és ve­zetése mellett lehet foglalkoz­tatni. A naptári év folyamán a foglalkoztatott nyugdíjas­nak csak egy nyilvántartólapja lehet. Ha két vagy több nyil­vántartólap került kiállításra, a nyugdíj folyósítását mind­addig szüneteltetni kell, amíg a nyugdíjas nem igazolja, hogy a nyugdíj folyósítását kizáró ok nem áll fenn. A kormány- rendelettel egyidőben megje­lenő SZOT-szabályzat tartal­mazza a „nyugdíjas-nyilván­tartólap” kiállítására, vezetésé­re és a bejelentési kötelezett­ségre vonatkozó tennivalókat, s meghatározza a keresőfoglal­kozások körét is. Az új rendelkezések 1969. január 1-én lépnek életbe, ezzel egyidejűleg az öregségi és rokkantsági nyugdíjak, to­vábbá a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadékok folyósítására vonatkozó ko­rábbi jogszabályok hatályukat vesztik. Nem érintik a rendelkezések azokat az öregségi és rokkant­sági nyugdíjasokat, járadéko­sokat, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként dolgoznak. A jogszabályok a nyugdíjak folyósítási rendszerét lényegé­ben fenntartják, de a nyug­díjasok racionálisabb foglal­koztatása érdekében havi 500 forint helyett évi 6000 forintos kereseti lehetőséget biztosíta­nak a nyugdíj folyósításának korlátozása nélkül. A mezőgazdasági termelő­szövetkezeti öregségi és mun­kaképtelenségi járadékosoknál ez a keret az eddigi havi 260 helyett évi 3120 forint. Az öregségi nyugdíj folyó­sítása arra a naptári hónapra szünetel, amelyben a nyug­díjasok keresete a naptári éven belül ez évi 6000 forin­tos keretet túllépte. A naptári év hátralevő részében az öregségi nyugdíj folyósítása minden olyan hónapban szü­netel, amelyben a nyugdíjas­nak bármilyen összegű kerese­te van. A rokkantsági nyugdíjnak az egyharmada- illetőleg a bal­eseti rokkantsági nyugdíjnak a fele folyósítható arra. a naptári hónapra, amelyben a nyugdíjas keresete a naptári ivén belül a 6000 forintos ke­retet túllépte. Ugyanigy kell -corlátozni a rokkantsági nyug­iíj folyósítását mindazokban a lónapokban, amelyekben a nyugdíjasnak 'bármilyen ösz- szoiTÚ keresete van. Keresőfoglalkozás esetén vy öreesépi. mind a rok­kantsági nyugdíj folyósítása szünetel. Az évi BOO'D forintos keretet nitiden olyan hónapra havi >00 forinttal kell csökkenteni, ímelvben a nyugdíjasnak ke­resőfoglalkozása van, vagy ímely hónapokban a. nyugdíj 'nlvósílása egvéb ok miatt szü­letel. Az év közben nyugdíja- :ottaknál a 6000 forintos ke- •et annyiszor 500 forinttal :sökken, ahány hónap a lyugdíj megállapításáig eltelt. A jelenlegi jogszabályok sze­rint korlátozás nójkül folyó­sítható az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíj abban az esetben, ha a nyugdíjas mun­kaviszonyban áll, munkabére azonban a havi 500 forintot nem haladja meg. Ennél ma­gasabb munkabér esetén az öregségi nyugdíj folyósítása szünetel, a rokkantsági nyug­díjnak pedig a fele, vagy egyharmada jár, attól függően, hogy a rokkantsági nyugdíjat üzemi balesetből származó megrokkanás alapján állapí­tották-e meg- vagy sem. Ke­resőfoglalkozás esetén mind az öregségi, mind a rokkantsági nyugdíj folyósítása szünetel. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kérésé- \ ti határ havi 500 forintban : történt megállapítása nem szolgálja megfelelően sem a népgazdaság, sem á nyugdíja­sok érdekeit. Ez a keret ugyanis csak részfoglalkozta­tást tesz lehetővé, a vállalatok- ' nak viszont — különösen az 1 idényjellegűeknek — teljes hó­napra, vagy még hosszabb 1 időre van szükségük a mun­kaerőre. Még nagyobb problé- ' mát. jelent ez a megkötöttség ’ ott, ahol minősített munka- * körben kívánják foglalkoztatni 1 a nyugdíjast. Ezért a Minisztertanács új i rendelete módosította az ! öregségi és rokkantsági nyug- t díjak, s ezenkívül a mezőgaz- I dasági termelőszövetkezeti ta- r gokát megillető öregségi és s munkaképtelenségi járadékok folyósítását korlátozó szabó- r Ivókat. Az új rendelkezések az 1 öregségi és rokkantsági nyug- s díjasokra és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti járadéko- r sokra akkor vonatkoznak, ha 5 munkaviszonyban (megbízásos a viszonyban) állanak, vagy ke- r resőfoglalkozást folytatnak. A a jogszabályok kiterjednek az f, összes öregségi és rokkantsági r: nv'-gdíjasokra, függetlenül al- z tói, hogy nyugdíjukat milyen r rendelkezés alapján úilapítot- c ták meg. n A termékek minőségének ta­núsításáról szóló kormányren­delet célja, hogy a megrende­lők tájékoztatást kapjanak az áruk számukra fontos jellem­zőiről. Szocialista szervezet az áru átadásakor köteles az át­vevő szocialista szervezettel közölni a terméknek a fel- használás szempontjából lé­nyeges tulajdonságait. A kormányrendelet tehát lényegesen kiterjeszti a tanú­sítások alkalmazásának körét, de egyben az eddiginél na­gyobb szabadságot ad a felek­nek a tanúsítás " módjainak megválasztásában. (Folytatás az 1. oldalról.) felvilágosító, agitációs és moz­gósító munkát annak érdeké­ben, hogy az újítómozgalom­ban minél többen vegyenek részt. A kormánynak az a törek­vése, hogy a műszaki alkotó­munka anyagi elismerése vál­jék széles körűvé és megfelelő mértékűvé, ezért felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, egyben felkérte a SZOT elnök­ségét, hogy az Országos Ta­lálmányi Hivatal elnökével együttesen segítsék elő e tö­rekvések valóra váltását. A Minisztertanács illése A nyugdíjak folyósításáról

Next

/
Thumbnails
Contents