Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-01 / 282. szám

Vasárnap, 1968. öeccmber fi fiSTAKWAGTARORSZAG 5 Kommunista Az országban egyedül Miskolcon van a kisiparosok­nak önálló pártálapszervezetük. Ez az alapszervezet a KHP fennállásának 50. évfordulója tiszteletére, 1968. október 32-én alakult. Ul a mester a maga kis mű­helyében, szorgalmasan pepe- cselget, vagy éppen nyájasan fogadja a megrendelőt. Sok emberben általában ilyen kép él még a kisiparosokról. Vagy­is sokan azt tartják, hogy a „maszekok” mind négy fal kö­zött élnek, elzárkózva a társa­dalomtól, a politikától, külön kis világot alakítva ki maguk­nak. Nem clzárkózottan... Nos, idejétmúlt kép már ez. Tények bizonyítják, hogy kis­iparosaink nemcsak megtalál­ták helyüket és jól érzik ma­gukat szocialista rendünkben, hanem minél többet kívánnak tenni az ország gazdagításáért. Éppen a közelmúltban, a KI- OSZ megyei választmányi ér­tekezletén számoltak be töb­bek között arról, mit tesznek a lakosság ipari javító-szolgálta­tó igényeinek mind jobb kielé- gitéséért: hogyan munkálkod­nak a megyebeli meglevő lét­számhiány megszünetésén; ho­gyan fokozzák a népgazdaság számára fontos, közvetlen ex­port-tevékenységüket; miként törődnek az olyan elfekvő és hulladékanyagok hasznosításá­val, amelyeket a vállalatok, üzemek már nem tudnak fel­dolgozni. Ezenkívül megvitat­lak olyan témákat is, hogy a megye 700 műhelyében foglal­koztatott 1200 ipari tanulót mi­ként nevelhetnék még jobb szakemberekké. Pályaválasztá­si tanácsadást is szerveznek, hogy segíthessenek az egyéni képességek és a népgazdasági érdekek összehangolásában. Mindez pedig nem bizonyít­hat mást, mint azt, hogy a kis­iparosaink ma már nem a tár­sadalomtól elzárkózottan él­nek. Döntő többségük gondol­kodása megváltozott. És a ki­sebb rész is formálódik ehhez a többséghez. Ebben pedig nagy szerepük van az olyan kisiparosoknak, akik élen jár­nak a felismerésben: csakis a mi társadalmi rendünk bizto­hozása, a nőtanács megalakítá­sa. A kommunisták a kisipar­ban dolgozó fiatal szakmunká­sokat, mestereket akarják tö­möríteni a KISZ soraiba. A nőtanácsba pedig mintegy 70— 80 asszony bevonását tervezik. Nemcsak iparos nőket, hanem a mesterek feleségeit, hozzá­tartozóit is. Érdekes összejöve- teket, előadásokat terveznek számukra. Hasonló törődést javasoltak a párttagok az idős kisiparo­sokkal kapcsolatban is: még az idén megrendezik az öregek napját, amikor is családias lég­körben akarják kifejezni tisz­teletüket az öreg mesterek iránt. További terveik kidolgo­zásában pedig a Miskolc váro­si Pártbizottságtól kérnek és kapnak segítséget. Mindezek hallatán a kívül­állóban, de magukban a kis­iparosokban is felvetődhet a kérdés: törődtek-e valaha is ennyire a kisiparosok munká­jával, nevelésével, utánpótlá­sával, megbecsülésével? Uuttkay Anna Kereskedelmi őrjárat Űzdon n. „Jó kereskedőnek kell lenni A NAGY CSARNOKBAN végighúzódó hosszú polcokon ezer és ezer árucikk. Bő vá­laszték. Az egyik eladó most is rakosgat, díszít. Nyugodtan nézelődünk. Sok önkiszolgáló bolttól eltérően, nem érezzük a vizslató pillantásokat. A csemege osztályon is — sok-sok üzlettől eltérően — bő a választék. Az. eladó gyor­san, fürgén szolgál ki, s ked­vesen kérdezi: — Ezenkívül mivel szolgál­hatok? A másik sarokban húst árul­nak. — Melyikből parancsol? — kérdezi udvariasan a hentes. Tanácstalan vagyok, ő meg- I kérdezi, mihez kell a hús. — Ezt javaslom, — mutat az egyik árura. És az kifogásta­lan. Hárman 130 forint értékben, sok-sok tételben vásárolunk. Minőség, mennyiség, ár, min­den a legnagyobb rendben. Nincs tévedés. Nem képze­letbeli üzlet. Ott van a Béke telepeai. A korszerű, modern ÁBC-áruházat három éve, no­vember 7-én helyezték üzem­be. Remek, szocialista brigád működik itt, hatvannégy tag­gal. Havi forgalmuk három­millió forint körül van. S mi a jó munka magyarázata? Petrus István, a bolt vezetője ezt mondta: — Jó kereskedőnek kell len­ni. A cilroiniiny Mennyiért árusítják a citro­mot? — Természetesen 16 forint­ért. Kérem, én ha belépek, rögtön figyelmeztetem erre az eladót — bizonygatja a bolt ve­zetője. — Jó. Rögtön hozom a bizo­nyítékot, közli a brigádunk egyik tagja. A kiszolgálóhoz síthat minden ember számára boldogulást. Tehát a kommu­nista kisiparosoknak. Önálló alapszervezet Alig egy hónapja alakult meg Miskolcon a kisiparosok pártalapszervezete. Az ország első, önálló kisiparos pártalap­szervezete. Hol voltak eddig Miskolcon, illetve hol vannak az országban a kommunista kisiparosok? A félreértések elkerülése végett hangsúlyoz­nunk kell, voltak és vannak, mégpedig a területi púrtalap- szervezeleknél. Mivel azonban szakmai és egyéb megbeszélé­sekre, tanfolyamokra gyakran összegyűltek a KIOSZ Borsod megyei Bizottságán, elhatároz­ták, hogy a politikai tenniva­lókban is egyesítik erőiket. És a Kommunisták Magyarországi Párjta fennállásának 50. évfor­dulója tiszteletére, megalakí­tották pártalapszervezetüket. Tizennyolcán vannak. Fodrász, kőműves, vízvezetékszerelő, parkettás, autófényező, fog- technikus, vegytisztító és egyéb mesterek. Legtöbbjük 1957-től párttag, Lopatovszki Ede párt­titkár azonban már 23 éve. Báthory László húsz éve tagja a pártnak. Trembeczky Pál pe­dig veterán, a Tanácsköztársa­ság egyik harcosa. Tervek, elképzelések Az alakuló ülés, majd a ve­zetőségi értekezlet után, e hé­ten tartották első taggyűlésü­ket. Most határozták el, hogy a jövőben miként fognak mun­kálkodni. És határozataik kö­zött nem kisebb feladatok sze­repelnek, mint a KIOSZ-on be­lüli KISZ-alapszervezet létre­Telen van a Icjjlöbb «romi... A falusi nők helyzete a szerencsi járásban vekszik a falusi lakosság élet- színvonala. Azt is megállapí­totta azonban a Népi Ellenőr­zési Bizottság, hogy a nők in­tenzívebb munkába állítását több körülmény kedvezőtlenül befolyásolja. Első helyen sze­repel ezek közül az a kelle­metlen tény, hogy a legtöbb tsz és állami gazdaság nem tudja a nők állandó, rendsze­res foglalkoztatását biztosítani: így, különösen a téli hónapok­ban a falusi nők kereset nélkül maradnak. A TÖBBGYERMEKES anyák nehezen tudnak munkát vál­lalni, mert a legtöbb község­ben nincs kellően megoldva a bölcsődei, óvodai és napközi otthoni ellátás. Az is hiba, hogy a mezőgazdaságban dol­gozó nők 95 százalékának sem­miféle szakképzettsége sincs, ezt nem is nagyon igénylik hiszen az elmúlt 5 év alatt pél­dául a járásban mindössze 21 nő szerzett szakmunkás képe­sítést. ■ Éppen a szakképzettség hiánya az oka, hogy a mező­gazdaságban dolgozó nők közü mindössze 12-en találhatók i tsz-eknél és állami gazdasá­gokban vezető állásban. A női átlagkeresete a végzett munka­napok arányában általába! azonos a férfi dolgozók kerese­tével. IGEN SZÉLES KÖRŰ vizs­gálatot tartott a szerencsi já­rásban a Népi Ellenőrzési Bi­zottság Talián János elnök irá­nyításával a falusi dolgozó nők helyzetéről. A kiváló szakem­berekből álló munkabizottság megállapítása szerint a járás női dolgozóinak száma 10 ezer 817, ebből 6 ezer 378-an a me­zőgazdaságban dolgoznak, vagyis a termelőszövetkezetek­ben és állami gazdaságokban foglalkoztatott nők száma az utóbbi 5 év alatt 24,6 százalék­kal emelkedett. Ez kétségkívül kedvező je­lenségnek mondható, hiszen ezáltal egyrészt több férfi munkaerő szabadul fel az ipar számára, másrészt a családok­ban nő a keresők száma, nö­Szakmunkásképzés és szakmunkáshiány Termelési tanácskozás a gázgyárban Ünnepélyes termelési ta- nácstkozást tartott a Tiszán­túli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat miskolci gázműegysé­& Katona Zoltán üzemegység­vezető részletesen ismertette a vállalat háromnegyed évi terv­teljesítését. Elmondotta, hogy az országos gázprogram Mis­kolcon is lehetővé tette a há­lózat fejlesztését, éppen ezért meg kell gyorsítani a munkák átfutási idejét. A gáz felhasz­nálásának egyre nagyobb el­terjedését mutatja, hogy ez évben mintegy 2500 szerelési igény érkezett az üzemegység­hez, amelyből eddig 2300-at ki is elégítettek. Mindent elkö­vetnek. hogy ez évben a tel­jes igényt kielégítsék. 197Q-re befejezik az átállást A fentieken kívül Miskol­con még 2000 lakásba kap­csolták be ez évben a gázt, és a megye területén 9000 új pro­pán-bután gázfogyasztó szerel­tetett velük. Csaknem 3000 la­kásban állították át a beren­dezéseket városi gázról föld­gázra, ami egyenletes nyo­mást, nagyobb fűtőértéket biz­tosít. A terv szerint 1970-re az egész városban befejezik az át­állást, így megszűnik a bel­város nagyfokú levegőszennye­ződése. A munkák végrehajtása nagy szakmai felkészültséget igényel a vállalat dolgozóitól. Éppen ezért már évekkel ezelőtt megkezdték a szakmai továbbképzéseket. A közel­múltban befejeződött tanfo­lyamon 30 szerelő tett sikeres vizsgát. Az átállás lakásokon belüli munkát is szükségessé tesz, éppen ezért szükség van a fogyasztók támogatására, megértésére, türelmére. 44 órás munkahét Az üzemegység — bár ez év­ben létszámuk 80-nal emelke­dett — szakmunkáshiánnyal küzd. Ahhoz, hogy az igények megfelelő kielégítést nyerje­nek, még mintegy negyven szerelőre, hegesztőre lenne szükség. Az üzemegység 101 százalékra teljesítette három­negyed évi tervét. Remélik, hogy év végére ez még emel­kedni fog. 1969. január 1-től sor kerül a 44 órás munkahét bevezetésére, amely egyben azt is jelenti, hogy az itt kieső időt még jobb szervezéssel, fegyelmezettebb munkával kell majd pótolni. A termelési tanácskozás részvevői szóvá tették a nem kielégítő szociális létesítmé­nyeket, segítséget kértek az anyag- és főleg a javítási al­katrész-ellátáshoz. Elmondot­ták, hogy sokszor filléres al­katrészek hiánya miatt nem használhatók a készülékek. Új telepe1; épii'nek Kusztos Ferenc, a vállalat igazgatója elismerését fejezte ki az üzemegység dolgozóinak a lelkiismeretes, jó munkáért, s vázolta a jövő év feladatait. Többek között szólt róla, hogy hamarosan megkezdődik az új üzemviteli telep építése, ahol megfelelő szociális létesítmé­nyek is lesznek. A gázszolgál­tatás további bővítésére több cseretelepet és kirendeltséget, illetve körzetszerelőséget lé­tesítenek, amelyek elsősorban a lakosság érdekeit szolgálják. De nemcsak az új létesítmé­nyekkel, hanem a dolgozók munkateljesítményének foko­zásával, a még jobb szerve­zéssel biztosíthatók az üzem­egység előtt álló. nem kis fel­adatok végrehajtása. Az elhangzott beszámolók és hozzászólások után Tóth László, az üzemegység párttit­kára tartott ünnepi megemlé­kezést. Az üzemegység veze­tősége 117 dolgozót részesített jó munkájáért pénzjutalom­ban. Sok panaszuk van a falusi dolgozó nőknek a munkahelyi körülménye Írre, egészségügyi és szociális létesítményekre. Ilyeneket ugyanis a bizottság csak egy-két termelőszövetke­zetben talált. Fürdő- és pihe­nőhelyiség például csalr a ti- szalúci Rákóczi Tsz-ben áll a nők rendelkezésére. Az állami gazdaságokban e tekintetben sokkal jobb a helyzet Különö­sen elismerésre méltó nz Aba- újszántói állami Gazdaság ez irányú törekvése, amely a Sü­veges-tanyán már modern, minden igényt kielégítő szociá­lis létesítményekkel rendelke­zik. VÉGSŐ összegezésében meg­állapította a bizottság, hogy a szerencsi járás területén a me­zőgazdaságban dolgozó nők helyzete az elmúlt években kétségkívül javult, de még igen sok feladat megoldása szükséges hozzá, hogy a dol­gozó nők családi és munkakö­rülményei a kívánt szintre emelkedjenek. Ennek elérése céljából a gazdaságoknak, ta­nácsoknak és társadalmi szer­vezeteknek az eddiginél sok­kal nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük. ITcgyi József Automata információs rendszer A Szovjetunióban gyorsan működő rendszert terveznek az Információ gyűjtésére, tá­rolására és továbbítására. E rendszer kidolgozását az teszi szükségessé hogy szerte a világon minden percben két­ezer oldalnyi nyomtatott in­formáció lát napvilágot. A tudósok feltételezése szerint tíz év múlva ez a mennyiség megkétszereződik Az új rendszer olvasási se­A humanizmus szellemében A Sátoraljaújhelyi járási Tanács a kormányhatározat alapján megvizsgálta a csök­kent munkaképességű dolgo­zók helyzetét. A járás üzemei­ben megalakultak azok a bi­zottságok, amelyek megfelelő munkafeltételt teremtettek a csökkent munkaképességűek­nek­Kezdetben gondot okozott az alkalmas munkahelyek felsza­badítása, azonban jelenleg több az ilyen munkalehetőség, mint a csökkent munkaképes­ségű dolgozók száma. A jól működő vállalati bizottságok közül első helyen kell megem­líteni a Hollóházi Porcelán- gyár bizottságát, mert leggyor­sabban oldották meg a reha­bilitációt. örvendetes, hogy a rehabilitációk során egyszer sem fordult elő bércsökkenés. Mindennél többet mond az a tény, hogy a járásban min­den munkára jelentkezett csökkent munkaképességű dol­gozónak megfelelő munkahe­lyet biztosítottak. bessége eléri az óránként 1 millió oldalnyit. A szovjet au­tomata egyidőöon több mint ezer megrendelőt is ki tud szolgálni. Az automatában tá­rolt információt állandóan ki fogják egészíteni a szemlézett folyóiratokból, gyűjtemények­ből és más forrásokból vett újabb adatokkal. A szovjet mtormációs rend­szer az információ rögzítésé­nek és reprodu itatásának el­vileg új módjain alapszik Az információs anyagot memóriaegységekben: tömbök­be préselt fémlemezeken fog­ják tárolni. Ez a memória korlátlanul hosszú ideig mű­ködőképes. Az új információs rendszert különböző készülékekkel lehet összekapcsolni, amelyek a nyomtatásban, hangfelvétellel, vagy más módon rögzített in­formációt számjelekké tudják átalakítani. A Szovjet Tudományos Aka­démia információ továbbítás­sal foglakozó intézetének tu­dósai kidolgozzák az egysé­ges állami automatikus infor­mációs rendszer elméleti alap­jait is. megy, s hamarosan „doku­mentummal” igazolja, hogy a 16 forintos citromot 19 forint­ért árusítják a „Gödörrel” szembeni önkiszolgálóban. A citrom miatt élénk vita alakult ki a Gyújtón levő ön- kiszolgáló boltban is. A előre­csomagolt áruk pontosak, a kiszolgálás udvarias. A próba- vásárlással sincs jelentősebb baj. De a citrom! Nehéz eldön­teni, hogy becsaptak-e, vagy sem. bennünket. A citrom két rekeszben van. Az egyik 16, a másik 19 forin­tos áron. Csakhogy ... A 19 fo­rintos citromban van néhány 16 forintos is. — Maga rakta így ki az árut? — Nem. Így volt, — közli a szőke eladónö. A bizonyosság kedvéért megnéztünk egy láda frissen kapott 16 forintos cit­romot. Elő a mértéket. Kide­rül, hogy 10 darabból hatott bátran el lehet adni 19 forin­tos árban. Mármint a szab­vány szerint. Az ózdi citromok gubics- szerűek, parányiak. A szab­vány szerint, amennyiben a 45 milliméter átmérőt meghalad­ják, már három forinttal drá­gábban lehet adni, — ameny- nyiben így kapják a nagyke­reskedelemtől is. De ha bizo­nyítani tudják: érkezett 19 fo­rintos áru, és ha az olcsóbbat szabvány szerint kiválogatják, mázsánként plusz háromszáz forintot nyerhetnek. De lehet ezt bizonyítani? És ha eleve rossz válogatósban érkezik? Ki tud ebben igazságot tenni? A citromügy Ózdon a keres­kedelmi dolgozók lelkiismere­tére van bízva. Különös konkurrencia Könyörtelen nyikorgással nyílik-zárul a Sajóvárkonyban levő 901-es fűszerbolt ajtaja. Itt is akad néhány feljegyezni való. A tejet mérő kiszolgáló elfe­lejtette feltenni az előirt fi- tyulát. A tejet tartalmazó edé­nyeken nincs minőséget és árat jelző cédula. A tanulólány uj- ján hatalmas, nem éppen tiszta kötés, s úgy nyúl az ételáru­hoz. (Jobb lenne ilyen esetben beteglapon maradni!) A csemege osztályon válasz­ték alig van. A csemegeárut a hagyma, a zöldség, a krumpli szomszédságában tartják, s az utóbbi összevissza van kever­ve. A citrom teljesen rothadt, élvezhetetlen. A kiszolgálónő az árjelző cédulát letépi, késve. Tizenkilenc forint szerepel raj­ta. Megnézzük a „friss” árut. A láda citromot 16 forintos áron számlázták, sajnos, ebben is sok a rothadt. — ön ezt elfogyasztaná? — Nem! — hökken meg a boltvezető, de azért a legna­gyobb lélkinyugalommal ki­rakja a vevők elé. Ami a zöldség-, gyümölcsfé­leséget illeti, itt teljesen feles­leges forgalomba hozni. Az üz­letet egy fal választja el a MEK zöldség-gyümölcs boltjá­tól. S amíg a fűszerboltban feleslegesen tartanak zöldség­árut, a MÉK boltjában pedig bőven lehet válogatni fűszer­árukban. Ha a választékról beszélünk, érdemes valamit megemlíteni. A Béke telepi boltokba nem­csak a MÉK, hanem a tsz-ek is szállítanak árut. Az utóbbi­ak a jobbak. A savanyú ká­posztájuk is sokkal ízletesebb, gusztusosabb. Ilyen kőnk orrai­éi át már szívesebben látunk. És megint egy pozitív és egy negatív példa. A boltok egész sorát sorol­hatnánk, ahol bőven található száraz tészta. Ízléses csomago­lásokban vannak. Többnyire a tsz-ekben készült SZARAZ TÉSZTÁT árulnak a piacon is. Ezt tette az egyik kofa is. — Jobb ez, mint a bolti. Nyolc paraszt tojás van ben­ne! — kínálta termékét. A vizsgálatnál kiderült: to­jás helyett, padlósárgítóval volt színesítve (!) (Folytatjuk) Csorba Barna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents