Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-06 / 286. szám
4 ESZAKMAGYARORSZÄG Péntek. 1968. december G. Hozzászólás Polémia a költői elkötelezettségről meg a bátorságról a Napjainkban nálunk, mert részben szükebb pátriánk lakója, részben a mi lapunkban, az Északmagyaror- szágban is szokott publikálni, részben pedig a Napjainknak nemcsak „bedolgozó” költője, hanem rovatvezetője és szerkesztő bizottsági tagja, azaz bizonyos műfaji körön belül egyik szerkesztője. Ezért is érdemel különös figyelmet a Napjaink szerkesztőségének Serfőző Simon nyilatkozatához fűzött kommentárja. A szerkesztő élesen szembeszáll Serfőzőnek a bátortalan szerkesztők elleni mérges berzenkedésével, s kifejti, hogy „némelyek az úgynevezett bátor szókimondást összetévesztik a harsány demagógiával... s miközben a politikára tesznek panaszt, maguk e kényes ,mesterséget’ kívánják űzni.” Élesen bírálja a szerkesztő Serfőző „felszínes valóságismeretét”, kereken kimondja, hogy a „demagógiával, oda- mondogatással torkig vagyunk”. Kifejti: „a célravezető az lenne, ha a ,védtelen vers’ önvédelméről maga a vers gondoskodnék letisztult gondolatiságával, közéletben tiszta szándékokat segítő hatásaival”. ÜGY EREZZÜK, helyesen járt el a Napjaink szerkesztő bizottsága, amikor a körkérdést kibocsátotta és a beérkezett válaszokat mindjárt kommentálva, azok hibás tételeivel vitázva, közreadta. Jó volt egyes kérdéseket őszintén, a lap nyilvánossága előtt tisztázni. Az ellentétes álláspontok közreadása — a hozzáfűzött érvelő polemizálással — a szerkesztés okossággal párosult bátorságát dokumentálja. Benedek Miklós A NAPJAINK korábban körkérdéssel fordult olyan költőkhöz, akik gyakrabban publikálnak hasábjain. A kérdések olyan általánosak, hogy a szerzők a válasz ürügyén elmondhatják az őket napjainkban foglalkoztató problémákat. A szerkesztőség célja az volt, hogy ezzel közelebb hozzák a költőket az olvasókhoz, válaszaik segítenek megismerésükben, törekvéseik, világ- szemléletük tendenciáinak közvetlenebb feltárásában, módot nyújtanak adott esetben vitára is. A decemberi számban két fiatal költő — Ratkó József és Serfőző Simon — válaszol a kérdésekre. Nem célunk a válaszokat a maguk teljességében közreadni, csak néhány lényeges gondolatot ragadunk ki azokból, valamint a lap szerkesztő bizottságának a nyilatkozathoz fűzött és a válaszokkal egyszerre közreadott véleményéből. 3?F3S!K53ä Néhány gondolat Ratkó Józseftől: Ratkó azzal kezdi válaszát, hogy az ember szüntelenül meggondolja, igaza van-e, helyes-e, jó-e, amit csinál, „s teszi ezt azért, mert büntetlenül és tisztán akar élni, mert nem akar részesévé lenni a kor bűneinek és tévedéseinek” ... „Éppen ez okból vonja ki magát a mindenkori hatalom köréből, amely csupán arra szolgál, hogy egy-egy nemzet napi gondjait elhallgassa, vagy megoldja, s emellett arra, hogy az éppen szükségesnek és megengedhetőnek vélt mennyiségi és minőségi szabadság ki- porciózására. ügyeljen. Kivonja magát a hatalom köréből azért is, hogy korának és kor- társainak viselt dolgait józanul, pontosan és elfogulatlanul ítélhesse meg; mert nem eszmét, hanem embert akar szolgálni. Ez okból nevezi magát elkötelezetlen, azaz osz- lálynélküli humanistának, ami nem jelent kevesebbet, mint az osztálynélküli jövő szolgálatát”. A továbbiakban elmondja, hogy „elkötelezetlen humanista mivoltából fakadóan elismeri é(s tiszteli azokat az erőfeszítéseket, amelyek egy-egy haladó osztály igazának. bizonyítását és érvényesítését célozzák, hiszen ezek is valamiképpen a jövendőt szolgálják”. A továbbiakban — sok egyéb gondolat között — kifejti: „Ebben a világban még nincs annyi szabadság, hogy az embereff felismerhessék: a szabadság több és jobb, emberhez méltóbb a mainál”. A szerkesztő, nagyon helyesen, vitába száll a költő nézeteivel az elkötelezettségről kifejteti álláspontjával. Megállapítja hogy Ratkó „oly messzire téved a hagyományos elkötelezettség-felfogás tagadásában hogy már-már elrugaszkodik a földtől, valóságtalanul lebegteti különös humanista elveit, kilúgozva belőlük a ténylegesen emberit”. Megállapítja a szerkesztő azt is, hogy „nem az eredetieskedés szándéka feszül, hanem az aggodalom: vajon, ha a politikával kötelezi el magát, nem kerül-e ugyanolyan zsákutcába, mint néhány elődje?” Ratkó József eddig ismert és a lapban most is közölt versei nem azt. az embert sejtetik, aki a választ adta. Ezért kell egyetértenünk a Napjaink szerkesztője megjegyzéseinek utolsó bekezdésével: „Nem hiszünk Ratkónak, az ideológusnak. Hiszünk Ratkónak, a költőnek, még akkor is, ha bizonyos kérdésben haragot tart is a hivatallal — a tanyák ma is oly nehezen élő emberei érdekében ..Igen, a tanyák embereiért haragos Ratkó, a költő, de mi jobban örülnénk, ha nemcsak a költőnek, hanem a költőnek és ideológusnak egyaránt hihetnénk. És most Serföző Simon egykét gondolatát: A népdal a példaképe. Ezt örömmel és készséggel jegyezzük fel, úgyszintén azt is, hogy örömmel tanul József Attilától, Juhász Fér énétől, Nagy Lászlótól és másoktól is. Ezt is jegyezzük ide. A továbbiakban azt mondja: „A verset ma sem, s a jövőben sem tudom úgy elképzelni, hogy az ne tett legyen, ne az ember önmaga felmutatásának kifejezője. A költő önmagái, tehát az egyes embert próbálja kimondani, vívódásaival és reményeivel együtt; a hűség világát világgá tenni, s ebben a munkában ne érje károsítás...” A versről később azt mondja, hogy „védtelen”, majd ezt olvashatjuk nyilatkozatában: „Irodalmi lapjaink bátortalansága élkedv etlenítően hat. Nem egyszer a súlyosabb mondaniva- lójú írások hátrányban vannak azokkal szemben, amelyekben a valós gondok szerényebben jelentkeznek, vagy szót sem kapnak.” S e gondolatot folytatva így zárja nyilatkozatát: „Ahová pedig önmagam megalázva kéredzkedhetnék csak be, igyekszem, messze elkerülni.” (Vajon mélyek ezek a szerkesztőségek'!) Serfőző Simon gondolatmenete, a körkédésre adott válasza külön figyelmet kivan A rádió és út televízió miásora PPNTEK tűk, 21.32: Beethoven összes 'zon- u goraszonátái. M. Kossuth radio. 3Zíü: Balettzene. f,.55: Pons bácsi. 10.10: óvodások műsora. 10.30: Édes anyanyelvűnk. 10.35: Népdalok. 11.00: Iskolarádió. 11.35:. Lehóczky Éva énekel. 12.15 í Tánczenei koktél. 13.00: A világgazdaság hírei. 13.(Hi: Vita a korszerű mezőgazdaságról. 13.21: A Phű harmónia zenekar lemezeiből. 14.22: Pot-beat. 14.30: Róka Móka bábszínháza. 35.15: Üzenetek. 15.55: Falusi délután. 17.05: Külpolitikái figyelő. 17.15: Üj opera- lemezekből, 17.32: Megjelent a ,,Vörös Üjság”. 18.02: Üj Zenei Üj- ság. 18.40: Híres prímások muzsikálnak. 19.25: Sporthíradó. 19.35: A Rádiószínház bemutatója. VII. Gergely. Nemeth László drámája. 2l.ll: Tánczene. 21.49: Könyvszemle. 22.20: Strauss: A királyné csipkekendője. Részletek. 23.00: A XX. század zenéjéből, 0.10: Sher- roann ülni jelből, Petőfi rádió. 10.00: Mozart: 3> dúr szerenád. 10.51: Bolgár költők versei. 11.00: Igazolatlan éjszaka. 12.15: Válaszolunk! 12.30: Prokoí- jev: Gondolatok. 12.46: Vesztett szerelem. Regényrészlet. 13.03: Britten: Peter Grimes. 13.20: Köny- nyűzene. 14.00; Kettőtől — hatig. 18.10: Könnyűzene. 18.55: Hangverseny a stúdióban. 19.35: A politikai irodalom új könyveiről. 19.45: Richard Tauber énekel. 20.25: Sporthiradó. 29.35: Üj könyvek. 20.38: Nóták, 21.12: Láttuk, hallótTelevízió 8.25: Iskola-tv. Angol nyelv. 9.06: Orosz nyelv. 9.55: Magyar irodalom. 11.05: Élővilág. 14.00: Orosz nyelv. 14.55: -Magyar irodalom. 15.50: Élővilág. 17.25: Pedagógusok fóruma. 17.58: Hírek. 18.05: Életünk és a kémia. 18.40: Reklámműsor. 18.45: Télapó az óvodában. 19.05: Ésti mese. 19.15: Közös erővel. 19.45: A bujdosó lány. Előadó: Mezey Mária 29.00: TV Híradó. 20.20: Télapó a Televízióban. 21.35: Parabola. 21.55: Sajtónapi megemlékezés. 22.15: TV Híradó — 2. kiadás. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora <a 188 méteres hullámhosszon, IS—19 óráig) Borsodi hangos újság. Ozdt tervek 1969-re. Csúcsforgalom előtt.. • Legújabb lemezünk. Kulturális életünkből. Ml újság a Tar-'ali Szőlészeö Kii tanintézetben? A íőagronjmus portréja. Télapó ra várva . . A dzsessz kedvelőinek IliruetOmúsor, Űj távlatok az ősi város előtt Sárospatakot eddig mint történelmi várost, mint műemlékéről nevezetes települést tartottuk szómon. Ez a „besorolás” a jövőben valószínűleg ténylegesen megváltozik. Ha igaz, fürdőváros lesz az ősi városból. S talán ez nem is túlzott optimizmus, hiszen a hajdani végardói negyedben 50 fokos meleg termálvizet találtak már évekkel ezelőtt. Ez adja a lehetőséget, melynek alapján üdülő, majd gyógyfürdőhellyé fejleszthető. Egy este u bocsi nőklubban Négy órára hirdették a találkozót, de a vendégek egy része késett. Hiába, a technika szédületes fejlődésének korszakában is előfordulhat tengely törés. Mármint egy mikrobuszban. Sőt, előfordulhat olyasmi is, hogy egy-egy kisebb faluba délután négy óra után már csak egy kis bonyodalom árán lehet telefonértesítést küldeni. így aztán érthető volt az aggódás a bocsi nőklubban: — Hátha nem is jönnek el a miskolciak. Milyen élményt is adhatna például egy költőnek a mi kis falunk? Azok a vendégek azonban, akik Alacskáról érkeztek, biztatták a bőcsieket: — Eljöttek hozzánk is. Majd megérkeznek. Addig pedig hadd mutassunk be egy kis rhűsort nektek. Mert tudjátok, az alacskai nőklubban továbbra is összeállítunk kultúrműsorokat, nemcsak nyáron, amikor ti nálunk jártatok. — No, ebben mi sem maradtunk le tőletek — mondták a bocsi asszonyok. — És reméljük, a vendéglátásban sem. Ennek bizonyítására pedig tálcákat hoztak be, hogy finom szendvicsekkel, kínálják a pártházban összegyűlt vendégeket. így aztán már a legközvetlenebb, családias hangulat fogadta a később érkezőket (mert persze, csak megérkeztek): a Miskolci járási Tanács vezetőit, a Hazafias Népfront, a nőtanács, az SZMT képviselőit és Serfőző Simon költőt. — No, most megint emlékezetes klubnapunk lesz — súgta egy vidám menyecske egy idősebb asszonynak. — Nekem mindegyik az — így a másik. — Akár olvasunk, kézimunkázunk, vagy beszélgetünk a világ dolgairól. Jó így esténként összejönni. — De azért az mégis külön eseménynek számít, ha író— olvasó találkozót tartunk — erősködik a fiatalabb. Később erről beszólt Kecskeméti Sándorné, a bocsi nőklub’vezetője is. Mégpedig két író—olvasó találkozóról, amelyet tavaly rendezték. — Nagyon örülünk, hogy íróink, költőink élő szóval is elmondják nekünk törekvéseiket. Megtanítanak bennünket hazánk szépségeinek megbecsülésére, lelkesítenek a jobb munkára, társadalmi vívmányaink szeretetére... Ezek után a nőklub tagjai sok mindenről vallatták új vendégüket, Serfőző Simont. Szavaikból olyasmi érződött, amit Ady így fogalmazott meg: „éhe a szónak, éhe a szépnek”. A fiatal, ízig-vérig mai költő pedig nagy tisztelettel vállalkozott ennek az örvendetes éhségnek csillapítására. — Mi az a vonzerő, ami miatt szívesen töltik szabad idejüket a klubban Bőcsön és Alacskán is a lányok, asszonyok? — kérdezte egy idegen. Szóbeli válaszként elmondták neki a programokat. Még érzékletesebb válasz volt azonban az egész este. K. A, FILM JEGYZET Az utolsó kör Érdemes lenne megszámolni, hogy Az utolsó kör című új magyar filmben vajon hányszor hangzik el a kérdés: miért tette, miért csinálta? Ezt kérdezi a játékbeli tárgyalást vezető bíró, ezt kérdezik mindazok a szereplők, akik ismerték a központi hős, Venczel István furcsa esetét. Miért tette, miért csinálta? A kérdés sokszor elhangzik, a feleletnek viszont nem bukkantunk nyomára. A néző is sokszor kénytelen arra gondolni, miért tette, miért csinálta Certler Viktor, a film rendezője, miért kergette megmagyarázhatatlan szituációkba az egyébként igen becsületes buszsofőrt, miért űzte végül is egy másik autóbusz kerekei alá. Nehéz a sok kérdésre választ találni. Vészi Endre Pasz- szív állomány című novellájából Hubay Miklós és Vészi Endre irta a forgatókönyvet, és a történet visszaemlékezés, felvillanó emlékszemcsók, töredékek Italeidoszkópjából rakódik össze, meglehetősen vázlatosan. Egy idős autóbuszsofőr feleségül vesz egy 25 évvel fiatalabb lányt. Nem sokkal házasságkötésük után a fiatal feleség hűtlen lesz hozzá, •és éppen saját felnőtt fiával csalja. Idegesen ül a volán mögött, amikor egy kerékpározó suhanc a Margitsziget útjain egész nap bosszantja. Nem bír idegein uralkodni, letér a kijelölt útvonalról, szabálytalanságot követ el, leveszik a kocsiról, passzív állományba helyezik. Vágyódik vissza az autóbuszra, de nem engedik kocsit vezetni. Környezetének is azt hazudja, hogy újra dolgozik, nosztalgikus érzésekkel nézegeti napokon át a város forgalmát, majd mikor úgy látja, hogy helyzete kilátástalan, elindul, nem tudni hová, s a kórházi agyon, a baleset után találkozunk vele ismét. A „miért tette, miért csinálta” kérdések sora megválaszolatlanul, sőt megmagyarázhatatlanul marad. Miért megy autóbusszal árkon-bokron keresztül egy gyakorlott vezető? Miért pont őt bosszantotta a kerékpáros suhanc? Miért barátkoznak utólag össze már- már hihetetlenségig bensőséges módon? Miéit örül egy 17 éves diákgyerek és miért boldog fékezhetetlenül, ha megtudja, hogy szerelmese áldott állapotba került? Sokáig lehetne sorolni a válasz nélkül hagyott kérdéseket, amelyek a végső kérdést eredményezik: ha a film alkotógárdája nem tudott válaszolni a- feltett kérdésekre, miért csinálta? A főszereplő Bessenyei Ferenc és a kisebb szerepekben felvonuló színészgárda sem tudott hitelességet, emberi tartalmat önteni a vázlatos és nem mindig logikusan követhető történetbe. (benedek) Dolgozókat alkalmaznak Ősbemutató: 1765-ben, Sátoraljaújhelyen A Bakhus című isboladráma pályafutása December 7-én mutatja be a Thália Színház Euripidész Bacchánsnők, s ezzel egy műsorban ismeretlen magyar szerző Bakhus című művét. A nagyszerű vállalkozás érdekessége az, hogy az ismeretlen magyar szerző műve Sátoraljaújhelyen kezdte meg pályafutását. Arról tudunk, hogy az euripidészi mű milyen népszerű volt a világ színpadain, de a Bakhus című iskoladráma sorsáról hiányosak az ismereteink. Dömötör Tekla Adatok a magyar farsangi játékok történetéhez című tanulmányában írja, hogy a Bakhus című komédiát 1765-ben Sátoraljaújhelyen adták elő. Az ismeretlen magyar szerző darabja teljesen különbözik Euripidész Bacchánsnők című darabjától. Euripidész tragédiája a boristen, Bachus-imádó asszonyok tragédiájáról szól, az ismeretlen magyar szerző műve a fiatalságot, a jókedvet, a vidámságot hozza színre. Bachus, Neptunisz és Jupiter magyar környezetben jelenik meg; az istenek figuráiban azokat gúnyolja a magyar szerző, akik megkeserítették a diákéletet. Nagyon érdekes a Thália Színház ilyenfajta párosítása. A komor hangvételű dráma és a komédia egy műsorban a mitológia azonos személyeiről vall más-más tónusban. Örülhetünk, hogy a XVIII. századból származó iskoladrámát felfedezte és műsorára tűzte a Thália Színház. A példa, reméljük követésre talál majd; várhatjuk, hogy Sátoraljaújhely tanulóifjúsága, vagy a megye egyik-másik irodalmi színpada műsorára tűzi a feltehetően zempléni fogantatásű farsangi játékot. (P—ö Miskolc m. j. városi Tanúra V. B. Egyesített Kórházat központi igazgatósága felvételt hírűét az alábbi munkakörökbe: 1 vízvezeték-szerelő, I gyors- és gépíró. Jelentkezés az egyesített kórházak személyzeti vezetőjénél, Miskolc, Szcntpéteri-kapu. A Miskolci Köztisztasági Vállalat felvesz 3 gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőt. Jelentkezés: Miskolc, József A. u. 65. Szerelő géplakatost, haviberes raktári segédmunkásokat, rakodómunkásokat felveszünk. Jelentkezés: a Sajó-parti TÜZEP-tclcpcn, a telepvezetőnél. Gépírni tudó, tárgyalóképes adminisztrátor nőt felveszünk. Magyar Hirdető, Széchenyi u. 83. MÉK ózdi kirendeltség (centert állomás mellett) felvételre keres villanyszerelő szakmunkást. Bérezés a vállalati kollektív szerint. Jelentkezni: a kirendeltség vezetőjénél, vagy a műszaki vezetőnél. A 3Í. sz. I Állami Építőipari Vállalat 18. sz. íöépitésvezetőségc Be- rentére, Illetve változó munkahelyre felvesz kőműves, ács, vasbetonszerelő, valamint betonozó kubikos és férfi segédmunkásokat. A fentieken kívül előregyártó üzemünkbe Berentén felveszünk betonelőgyártó szakmával rendelkező és betonelöregyártásban gyakorlattal rendelkező segédmunkásokat. Minden héten szabad szombat. Heti 44 őrás munkarendben dolgozunk. Bérezés darabbérben történik. Célfeladatok kitűzése mellett ösztönző prémiumot biztosítunk. 15 százalék idénypótlékot, 8 százalék NGP-t fizetünk. Munkásszállót, napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Jelentkezés: Bercntc 54. lakás, C. épület, földszint, munkaügyi csoportnál. 776 kh erdőterülethez erdesz- lechnikust keres a Hunyadi János Mg. Termelőszövetkezet, Boldogkőváralja. Munkabér megegyezés szerint, megegyezés esetén útiköltséget térítünk, legalább 5 éves gyakorlattal rendelkezők előnyben. A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyára azonnali belépéssel felvesz X kazánkovácsot. Jelentkezés a gépészeti osztályon Miskolc, József A. u. 35—27. A Kazincbarcikai Könnyübeton- gyár felvesz gyakorlattal rendelkező hegesztő és lakatos szakmunkásokat. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. A Kohászati Cyárépitő Vállalat építőipari gyáregység miskolci föépitésvezetfiségc, magas- és mélyépítésben jártas, megfelel*» végzettséggel rendelkező építésvezetőt és száliításfclclöst keres. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés személyesen, vagy írásban Budapest, XIH-, Ilévész u. 9. sz. alatt, a gyáregység műszaki osztályán (telefon: 202-306/163 mellék). A Kohászati Gyárépítő Vállalat építőipari gyáregység föépítésvc- zetősége, Miskolc, éjjeliőröket keres felvételre. Fizetés 1200 Ft/hó. Jelentkezés az LKM területén levő föépítésvezetöscg központi épületében, Bariba Sándor munkaügyi vezetőnél (telefon: 34-245). A miskol -1 Nehézipari Műszaki Egyetem felvételre keres kőműves, viz- és gázszerelő, lakatos és segédmunkásokat. Jelentkezés a Nehézipari Műszaki Egyetem bér- és munkaügyi osztályán. Gépipari technikumot végzett férfiakat alkalmazunk kazángr- pész, turbinagépész munkakörben. Nőtleneknek legényszállót biztosítunk. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés: Tiszai Erőmű Vállalat, Tíszaszederkény, személyzeti osztály. Személyesen, vagy levélben. Pályázati felhívás. Az „Elzctl’i Femlcmezipari Müvek sátoraljaújhelyi gyára az alábbi állások betöltésére pályázatot hirdet. Vegyészmérnöki és kohömérnökf munkaköröltre. Feltétel: vegyész- mérnöki képzettség, galvanizálásban 5—10 éves gyakorlat, illetve kohómérnöki végzettség a gépi színesfémöntés területén 5—10 éves gyakorlat. A fenti állások betöltésére a fizetés megegyezés szerint. Lakást szükség esetén biztosítunk. Jelentkezés Írásban, az eddigi munkahelyek felsorolásával az „Fizeti" Féinleinezipari Müvek sátoraljaújhelyi gyára személyzeti osztályán. Felveszünk villanyszerelő. lakatos, csztcrgálj’os. asztalos, ács, vasbetonszerelő szakmunkásokat, továbbá háromműszakos beosztásba: 8 általánost végzett, 16. életévet betöltött női munkaerőket, szövő, fonó. orsózó átképzös- nek. 18. ével betöltött női és férfi segédmunkásokat. Magas kereseti lehetőség. Vidéki egyedülálló dolgozóinknak albérletben szállást biztosítunk (50 százalékos kedvezménnyel). Bővebb tájékoztatást levélben. Cim: Pamuttextilmüvek központi gyára üzemgazdasági o.» Budapest, XI., Hauszmann Alajos U. 20.
