Észak-Magyarország, 1968. december (24. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-21 / 299. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AMAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIV. évfolyam, 299. szám Ara: 70 fillér Szombat, 1968. december 21. Hűség a néphez, húmég ff párthoz X megyei és városi KhZ-bi/ollság r«)iiiles üuíie|n ülése a Miskolci városi Parlbizotlsá^oa Ös§zeífizé§ek Rémsibsin Diáktüntetétí a k&rmámy hüx«*ktaf€Í$i gmlitikája ellett Jíöxeihare a varas »»ívében Nyár óta a legsúlyosabb ösz- szetűzés robbant ki pénteken Rómában a tüntető diákok és rendőrök között. A közel­imre a város szivében akkor kezdődött, amikor az örök városban felvonuló mintegy ötezer tüntető diák menetéből levált egy nagyobb csoport és megkísérelte, hogy meg- ostromoljon egy rendőrök által őrzött iskolaépületet. Több diáknak sikerült is az épületbe behatolni és felszó­lították az ott tartózkodó diá­kokat, csatlakozzanak mozgal­Tisztogatás a brazíliai hadseregben Rio de Janeiróban nyilvá­nosságra hozták a második lis­tát a hadseregben végrehaj­tott tisztogatásról. Az első lis­tát szerdán tették közzé: Lira Tavares hadügyminiszter eb­ben bejelentette, hogy tíz ez­redest mentettek fel tisztségé­ből. Az újabb lista szerint 12 ezredest és alezredest, va­lamint egy kapitányt távolí­tottak el a hadseregbőL Az AFP kommentárban rá­mutat, hogy egy héttel az ál­lamfői. puccs után még min­dig nem lehet látni, lók azok az emberek, aldk valójában kezükben tartják a hatalmat. A megfigyelők szerint Costa e Silva tábornok államfő és Tavares hadügyminiszter a hadseregen belül a liberális csoporthoz tartoznak és leg­feljebb 50 százalékos eséllyel rendelkeznek arra, hogy meg­tartsák a hatalmat A másik csoporthoz a „kemény” tisztek tartoznak. E csoport tagja Gama e Silva igazságügy-mi­niszter is. ö jelenleg, az AFP értesülései szerint a fekete­listát állítja össze. műkhöz és tüntessenek a kor­mány közoktatási politikája ellen, s követeljék a korábbi tüntetések során őrizetbe vett diákok szabadon bocsátását. A rendőrök gumibotokkal támadtak a kövekkel és bo­tokkal védekező diákokra, s hosszabb küzdelem után sike­rült. visszaszorítaniuk őket. A közelharcban többen megse­besültek, a diákok egyik ve­zetője a fején zúzódásokat szenvedett. Egy eltévedt kő szétzúzta az utcai küzdelmet lencsevégre kapó egyik fotó­riporter gépét. A római központi pálya­udvar környékén szintén összecsapások voltak felvonuló tüntetők és a rend­őrség között. A forgalom több órára megbénult. Ma indul az Apollo—8 Csütörtökön este, magyar idő szerint pénteken 1.51 óra­kor az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) 450 szakértője megkezdte az Apollo—8. űr­hajó és a Satum—-5. rakéta végső ellenőrzését a szomba­ton, magyar idő szerint 13.51 órára kitűzött start előtt: a cél a Hold megkerülése. A 110 méter magas Satum —5. üzemanyagtartályait már Milliók költségvetése a ki jegyzetfüzettel a kezé­ben végigülte az or­szággyűlés kétnapos költségvetési tanácskozását, de még aki közvetve a lapok­ban, a rádióban, a tv-ben kí­sérte is figyelemmel az ülé­seket, nem panaszkodhat, hogy keveset tud a jövő évi terv­ről, ezen belül az államháztar­tás viteléről, s a magyar gaz­daság fejlesztésének további útjáról. Amit a vita egyik ve­zérszónoka, Nyers Rezső a mai gazdasági éiet egyik igen fon­tos jellemzőjének, egyben se­gítőjének mondott — a nyílt tájékoztatást — azt tapasztal­hatta a tanácskozásokon is. Ids ez volt ennek az ülésnek az egyik legpozitívabb vonása. Mert aki a gazdasági, még inkább a pénzügyi tervezésbe csak némileg is betekintett, nem gondolhatta, hogy az or­szággyűlés lényeges változta­tásokat eszközöl a terven vagy a' költségvetésen. Erre ugyan­is a gazdálkodás természete nem ad lehetőséget, annyira meghatározzák az előzmények és az ország adott helyzete, képességei, legalábbis rövid távon a továbbfejlődést. A költségvetés nyilvánosság­ba kerülő fő számai, arányai és egész irányzata, még in­kább a' gazdaságpolitikának egy ilyen tanácskozáson külön tisztasággal, ha kell élesség­gel megfogalmazódó elvei és követelményei pedig országos ügyekben járulnak hozzá a tudatos megvalósításhoz. Ilyen alapelvek és célok úgyszólván minden fontos gazdaságig kér­désben hangot, megerősítést kaptak az. országgyűlésen, a termelékenységtől termékeink versenyképességéig, a költség- vetési hiány helyes értelme­zésétől a helyi és a közérdek lehetséges összeegyeztetéséig, a *jBész”-kérdések közül a vegy­ipari fejlesztéstől a lakosság aiak»­egészségi helyzetének lásáig. H a mégis valamilyen köz­ponti gondolatot kere­sünk, ami talán a leg­időszerűbb volt az elhangzot­tak közül, vagy újszerűén, különösen sokoldalúan került terítékre, akkor erre aligha­nem a gyengén, vagy éppen­séggel rosszul gazdálkodó vál­lalatok, intézmények megíté­lésében találunk rá. Dr. Vályi Péter, Nyers Rezső és mások is foglalkoztak ezzel, miután a vállalatoknak támogatásként visszajuttatott pénzek orszá­gosan ugyancsak jókora ösz- szegre rúgnak. A legelső, hogy jól megkü­lönböztessük az objektív árvi­szonyok folytán elkerülhetet­len juttatást a csupán időle­gesen, vagy már ma is alig- alig elfogadhatótól, amely csu­pán e vállalati gazdálkodás gyengeségeit vagy hibáit el­lensúlyozza átmenetileg. És amit különösen fontos tudni, mert elevenünkbe és további fejlődésünkbe vág, hogy ami­kor a veszteségeket pótoljuk, a jobb hatékonyságú vállala­toktól szivattyúzzuk át munká­juk jó eredményének egy ré­szét, az ő páncélszekrényükbe nyúlunk be túlságosan mélyen. E gyébként lett légyen szó lakáskérdésről, vagy egészségügyről, közleke­désről, vagy javadalmazásról, kereskedelmi ellátásról, vagy szociálpolitikáról, a költség- vetésnek és a benne is kife­jezésre jutó gazdaságpolitikai elveknek és gyakorlatnak ez a két jellemzője a leglényege­sebb: a körültekintő előkészí­tés és a szolid, de határozott fejlesztés, fejlődés. Ez az im­már bevált biztonságra és ál­landóságra törekvés pedig még a szerény ütemnek is olyan csengést kölcsönöz, amelyre megnyugtató odafi­gyelni. feltöltötték: jVíenleg az akku­mulátorokat helyezik el. Az űrrakéta első fokozatá­nak működésbe helyezésekor az OT F—1. típusú rakétahaj­tómű együttesen mintegy 3,4 millió kilogramm tolóerőt ki­fejtve, több mint 60 kilomé­teres magasságba emeli a 110 méter hosszú, 2,8 millió kilo­gramm súlyú űrrakétát. A má­sodik fokozat hajtóműveinek segítségével a Saturnus raké­ta és az Apollo űrhajó mint­egy 190 kilométeres magasság­ba jut, majd a harmadik fo­kozat hajtóműveinek rövid üzembe helyezésével Föld kö­rüli keringési pályára áll. Ezen a pályán az űrhajósok ellenőr­zik a berendezéseket, körülbe­lül két teljes fordulat alatt. A harmadik fordulat kez­detén ismét üzembe helye­zik a. harmadik fokozat hajtóművét, amely az űr­hajót a „parkolópályáról” a Hold felé indítja, óránként körülbelül 40 ezer kilométeres sebességgel. A rajt után kb. 66 órával érke­zik az űrhajó a Hold térségé­be. Innen visszatérhet úgy, hogy megkerüli a Holdat és szabadon visszajut a Föld térségébe, a program szerint azonban az űrhajósok a Hold vonzóerejének felhasználásá­val, kisebb rakétahajtóművek segítségével holdkerülő pályá­ra állítják az űrkabint. A pálya legközelebbi pontja a Hold felszínéhez mintegy 112 kilométerre lesz. Az elliptikus holdkerülő pályáról az űrhajó kör alakú pályára áll át, ame­lyen 10 fordulatot tesz meg. Közben 1 az űrhajósok fénykép- és filinl’clvétclckct készítenek a Hold felszínéről, s eze­ket tv-berendezések segít­ségével továbbítják a Földre. Az egyik legkritikusabb momentumnak ígérkezik az úton az a pillanat, amelyben üzembe keli- helyezni a hajtó­műveket, hogy az űrhajó a holdkerülő pályáról útnak in­duljon a Hold felé. A manő­ver sikere eseten a visszafe­lé vezető út 57 óráig tart majd és az űrhajó a Csendes- óceánon száll le. A három űrhajós közül kettő, Frank Formán és James Lövell tapasztalt űrpilóta. A két űrhajós — mindketten (Folytatás a 2. oldalon) Dudla József ünnepi beszédét mondja. A kommunista és ifjúmun­kás-mozgalom kibontakozásá­nak 50. évfordulója alkalmából a KISZ Borsod megyei és Mis­kolc városi Bizottsága együt­tes, ünnepi ülést tartott teg­nap, december 20-án délelőtt az MSZMP Miskolc városi Bi­zottságának tanácstermében. Az ünnepi ülés elnökségében a megyei és városi pártbizott­ság, valamint KISZ-bizottság vezetőin kívül helyet foglaltak a megye, a város állami és társadalmi életének vezetői, az ifjúsági szövetség képviselői, valamint a meghívott veterá­nok. Az elnökségben foglalt helyet Dojcsák János elvtárs, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára, Moldován Gyula elvtárs, a városi párt- bizottság titkára, Ladányi Jó­zsef elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke és Somogyi Imre elvtárs, a KISZ Központi Bi­zottság Intéző Bizottságának tagja, a nagybudapesti KISZ- bizottság első titkára. Németh Tibornak, a városi KISZ-bi- zottság titkárának megnyitó szavai után Dudla József, a KISZ Borsod megyei Bizott­ságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Dudla József elvíárs ünnepi beszéde — Az emlékezés nálunk egy­fajta számvetés. A visszapil­lantásnak azonban sokféle ár­nyalatai vannak, s akadnak tényezők, amelyek emelkedet­tebbé, ünnepélyesebbé, rango­sabbá teszik a számvetést, a visszaemlékezést. Ma ilyen napra, életünk sorsfordulójá­nak egyik velejárójára, a KIMSZ megalakulásának 50. évfordulójára emlékezünk — mondta elöljáróban Dudla Jó­zsef elvtárs. Ünnepi beszédé­nek további részében méltat­ta azokat a nagyszerű politi­kai, forradalmi eseményeket, amelyek 50 évvel ezelőtt Ma­gyarországon meghatározták a nép, a társadalom fejlődését. S ezekben a hősi- napokban nagy jelentőségű esemény játszódott le a magyar ifjúság történeté­ben. Megszületett a kommu­nista ifjúsági mozgalom, meg­alakult a párt ifjúsági szerve­zete. Az újonnan született szö­vetség, mely soraiba tömörí­tetté a magyar fiatalok leg­jobbjait, hamarosan az új tí­pusú proletárpárt legforradal­mibb, leglelkesebb segédcsapa­ta lett. — Büszkén valljuk ma is, hogy a magyar fiatalok tö­megei a párt zászlaja alatt, a marxizmus—leninizmus szelle­mében harcoltak a proletár- forradalom győzelméért, a proletárdiktatúra kivívásáért — mondta Dudla József. Ezután szűkebb hazánk, Borsod és Miskolc ifjúsági mozgalmának akkori helyzeté­ről festett képet. Elmondta, hogy városunkban a KIMSZ hosszú, fáradságos szervező munka eredményeként 1918. december 3I-én alakult meg. Negyvenen vettek részt az első tanácskozáson, s a megalakult szövetség azonnal csatlakozott a kommunista párthoz. A szervezés azután tovább foly­tatódott, az ifjú kommunisták hamarosan 34 iskolában, ön­képzőkörökön hirdették a párt szavát. Az egyre gyarapodó tagságot a szövetség felkészí­tette érdekei védelmére, tágí­totta látókörüket, felvértezte szocialista eszmékkel, s így a rohanó események alkotó har­cosaivá válhattak, hűen szol­gálva a munkásosztály igaz ügyét. így azután nem is cso­da, hogy a KIMSZ miskolci szervezete a Tanácsköztársaság kikiáltásáig igen hasznos elő­készítő és felvilágosító munkát folytatott Frank Miklósnak, a városi bizottság akkori titkárá­nak vezetésével. Ünnepi beszédének további részében szólt róla: a KIMSZ elévülhetetlen érdeme, hogy hazánkban elsőnek írta zász­lajára a munkás-paraszt ifjú­ság szövetségének jelszavát. volt megérteni, tudomásul venni, hogy az imperializmus 133 napos élet-halálharcban le­győzte a Magyar Tanácsköz­társasagot. Több mint két évtizeden ke­resztül szomorú sors várt a magyar ifjúság legjobbjaírau Börtön, üldöztetés, megpróbál­tatás volt osztályrésze. Azon­ban ezekben a nehéz napok­ban nevelkedtek, nőttek ki az ifjúság tömegeiből az olyan hősök, mint Ságvári Endre, Kilián György és még sokan mások. Ók voltak azok, akik a fehérterror idején is bátran hirdették, hogy népünk jobb sorsra érdemes, s amikor fegy­vert kellett fogni, akkor sem riadtak vissza. Sajnos, közülük sokan nem érhették meg éle­tük hőn őhajtott pillanatát, hazánk felszabadulásának napját. Emléküknek azonban ma is tisztelettel adózunk — mondta Dudla József elvtárs. Ezután arról beszélt, hogy a felszabadított területeken szin­te órák alatt megalakultak a kommunista párt szervezetei, s elkezdődött a Kommunista If­júsági Szövetség újjászervezé­se is. Létrejött a MADISZ, s azok közül, akik itt nevelked­Az ünnepség részvevői. Sokat foglalkoztak a tanoncok munkaidejének csökkentésé­vel, egyre jobban reflektor­fénybe került az ifjúság esz­mei-politikai nevelése, hiszen ekkor már arra tanították a fiatalokat, hogy az emberek együvé tartozását sem nyelvi, sem felekezeti különbségek nem határolják el, csak az osztálykülönbségek. S a KIMSZ akkor sem maradt tétlen, ami­kor a Forradalmi Kormányzó- tanács fegyverbe hívó szavára a kivívott jogokat kellett meg­védeni. A fiatalok tömegesen jelentkeztek a Vörös Hadse­regbe, s életük kockáztatásá­val védték az első proletár­hatalmat Magyarországon. S szinte a munka lázában égtek az ifjúsági szövetség vezetői, amikor megérkezett a szörnyű hír: a Forradalmi Korrnánv- zótanács lemondott Nehéz tek, sokan ma felelős, köztisz­teletben álló párt- és állami vezetők lettek. A DISZ alaku­ló kongresszusával pedig szin­te új fejezet kezdődött az if­júsági szövetség életében. Hat esztendő alatt jelentős ered­mények születtek. A legrango­sabb tettek kétségtelenül a gazdasági munkához, a szocia­lizmus építéséhez fűződnek. Miként már a felszabadulás után, úgy az 50-es években is- a fiatalok százezrei vettek részt odaadó lelkesedéssel a szocia­lizmus építésében Ezekre az évekre esnek építőmunkánk olyan nagy alkotásai, mint Du­naújváros, Komló, vagy Ka­zincbarcika. Valóban igaz, hogy a fiatalok mindenütt ott voltak, ahol szükség volt az if­júságot annyira jellemző oda- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents