Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-29 / 280. szám

4 EszakmagyarokszAg Péntek, 1968. november 29. Zsebkönyvek és gyűjtenivalók iimiiiiiiiiiimiiiiiiiumiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiimiiiiiiimiiiiuiiiiiiRiiiimiiiiiiimiimmiiiiiiiiiiimmiiiii FILM JEGYZET Egy nagyüzemi könyvter­jesztő elmondta, hogy „nem mennek a zsebkönyvek, a lim­lom kiadások, a munkások nem szeretik ezeket, mert nem lehet gyűjteni”. E megállapításból többféle következtetés vonható le. De mielőtt ezeket felvázolnánk, szólnunk kell a zsebkönyvek­ről, a különböző olcsó kiad­ványsorozatokról, mint az olva­sás könnyen elérhető lehetősé­geiről. A zsebben hordható, olcsón megvásárolható, ennélfogva természetesen szerényebb kiál­lítású kötetek kiadása nem új dolog. A felszabadulás előtt igen sok, különféle zsebkönyv­sorozat jelent meg, s ha azok között sok értéktelen irományt is találtunk, sok-sok értékes mű, igényes alkotás is napvi­lágot látott. A szegényes kül­ső — például a Pesti Hírlap 28 filléres sorozata — sokszor remekműveket is takart. Nagy tömegekhez jutott el ezen az úton az irodalmi érték is. A felszabadulás után, az 50- es évek derekán jelent meg nálunk az első igényes soro­zat, az Olcsó Könyvtár, amely 3 és 4 forintos sárga kötetei­vel 30—50 ezres példányszám­ban kínálta a nemes olvasni­valót. Külső formáját az el­múlt évben változtatták meg, korszerűbb, művészibb, tar- tósabb, vonzóbb borítót kap­lak a kötetek, s árúk ma is minimális: 3—4 forint. Ké­sőbb, az ellenforradalom után, de főleg az utóbbi években, a külföldi paper-book mintájára nálunk is megnövekedett az olcsó sorozat-kiadások száma. A Vidám Könyvek után meg­jelent az Európa Kiadó nagy­szerű Modern Könyvtára, amely a nagyvilág kortársi irodalmának esemegedarabjait nyújtja, jött az Európa Zseb­könyvek sora, az ismereteket terjesztő Mincrva-sorozat, a több kiadó közös gondozásá- l>an megjelenő Zsebkönyvtár, a Kossuth Kiadó hasonló so­rozatai, a Kozmosz és más jó ifjúsági kiadások. (Megjelent még más sorozat is, például az Albatrosz és még egynéhány, amelyeket nehéz lenne egyér­telműen eredményeink közé sorolni.) Az olcsó sorozat-kiadások elsődleges érdeme, hogy nagy tömegekhez juttatnak el nagy értékekei, felkeltik az érdek­lődést, olvasásra szoktatnak újabb és újabb közönségréte­geket. Nem hanyagolható el e könyvek több praktikus jó tu­lajdonsága sem, az alacsony áron kívül például az, hogy utazáshoz, üdüléshez kiválóan alkalmasak. A tömeges kiadá­sú, olcsó könyvsorozatokat mindenképpen kultúrforradal- munk nagyszerű segítőiként keli tekintenünk. Nincsen hát igaza a beve­zetőben említett könyvterjesz­tőnek? Valóban „limlom” ki­adások özek? Ezért nem sze­retik? Hogy nem „limlom” kiadá­sok, a fent írtak után nem szükséges külön bizonygatni. Azt viszont érdemes vizsgál - gatnunk: miért nem szeretik a zsebkönyveket a munkások, miért tartják „gyűjthetetlen- nek”'! (Bár vitatható, hogy c megállapítás egészében általá­nosítható lenne.) Az olvasás jó ízeire ráka­pott és rendszeres olvasóvá, sőt könyvgyűjtővé lett társa­dalmi rétegeknél igen sokszor törvényszerű, hogy egy-egy művet nemcsak eLolvasni, ha­nem megtartani is akarnak, s ilyenkor természetszerűen meg­nő a könyv külső kiállításá­nak szerepe. Sajnálatos len­ne, ha a kötés, a könyv kül­seje játszana a kizárólagos szerepet, mint hajdan a dí­szes köteteket csupán lakás­díszként kezelő gazdagok ott­honaiban, de nem vitatható a mai, újonnan bebútorozott la­kásokban betöltött dekoratív szerep sem. Ez azonban nem lehet elsődleges meghatározó. Talán valami régi előítélet is közrejátszik, amely a kevésbé tetszetős kötés mögött — hely­telenül — csökkentett tartalmi értéket sejtet. A szebb kiállítás iránti in­dokolt vonzódás elismerése mellett sem szabad viszont le­mondani az olcsó .kiállítású, de gazdag tartalmú sorozatok to­vábbi kiadásáról, sőt, fejlesz­téséről, folyamatos és fokozott propagálásáról. Változatlanul nagy jelentőséget tulajdoní­tunk a hazai paper-book ki­adások nagy többségének, és csorbítatlannak tartjuk tömeg­hatású népművelő, tudatfor­máló, szórakoztató szerepü­ket. Elismerjük ugyanakkor a szebb kiállítású könyvekre vo­natkozó igényeket is. Volt már rá példa, hogy egyes művek szinte egyidőben, vagy nem nagy eltéréssel megjelentek mind drágább ki­adásban, mind paper-book for­májában. (Legutóbb például Gárdonyi Géza Ida regénye, vagy Galambos Lajos Zsilipek című műve, stb.) Bővíteni kel­lene az ilyen kettős, párhuza­mos megjelentetések körét, és akkor ki-ki a kedveltebb külső formában vehetné meg, s az értékes tartalom mind több ol­vasóhoz jutna el. Benedek Miklós Ne ingereljétek a mamát A címben foglalt felszólí­tásnak nincs sok értelme, mert az új zenés olasz filmben sze­replő mamát végképp nem in- gerli senki. A mamát egyéb­ként az . egészen más veretű filmekből ismert Giulietta Massina játssza, aki ebben a nagyon is könnyed vígjátéki légkörben is fel tudott vala­mit mutatni más művekből is­mert és méltán ,megcsodált emberábrázoló készségéből. E filmnek azonban nem ő a főszereplője, hanem Rita Pa- vetne, aki — mily csodás vé­letlen! — egy Rita nevű kis­lányt játszik. Középkori elve­ket valló atyja, aki ráadásul valamiféle katonai erőd pa­rancsnoka is, szigorúan nevel­teti, intézetbe záratja. A dal­ra, táncra, szereplésre vágyó kislány azonban kitör börtöné­ből, és igen sok bonyodalom után sikeres sztár lesz belőle. Ez a kerettörténet csak arra nyújt módot a maga lazán összefércelt történetszöveté­vel és logikai buktatóival, hogy Rita lépten-nyomon tánc­ra perdüljön, illetve dalra fa­kadhasson, és a könnyűzene kedvelőit gyönyörködtető, lát­ványos revüjeleneteket kap­csoljon össze. Rita Pavone kedvelői min­den bizonnyal örömüket lelik a filmben elhangzó sok dal­betétben, s egészében kellemes időtöltést kap, aki nem annyi­ra a film, mint inkább a tánc­dal, a show igényével ül be a mozi nézőterére. (bm) A hét kívánság Egy világkalaiz — Érdekes levelet kapott a napok­ban Sárospatak városi Tanácsa Nyugat-Németországból. Az egyik müncheni kiadóvállalat küldte, s azt közölte, hogy cg.y több nyel­vű világ-útikalauzt kíván megje­lentetni, amelyben mint Magyar- ország és Európa egyik nagy múltú és értékes történelmi emlé­kekkel rendelkező városa, Sáros­patak is .jelentős helyet kap. Egyidejűleg megküldték a vá­ros történetéről, mai létesítmé­nyeiről és idegenforgalmi neve­zetességeiről szóló szöveget né­met nyelven, átolvasás és eseti c- ges kiegészítés céljából. A váro­si tanács vezetői örömmel tettek eleget a kérésnek, hiszen ez a hamarosan megjelenő, poliglot útikönyv is minden bizonnyal nagyban hozzájárul, hogy Borsod és Sárospatak évről évre jobban bekapcsolódjék nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi idegenfor­galomba is. A 23. érában tv. Ilonka új otthonában A koprodukeiós filmek ál­talában vonzzák a nézőket. Bál- a mozibarátok rájöhettek már, hogy a közös vállalko­zások ritkán hoznak igazán magas színvonalú alkotást. Ennek ellenére érdekesek a koprodukciók, mert a néző egyszerre két nemzet embe­reivel, tájaival, szokásaival is­merkedhet meg. A hét kíván­ság szovjet—japán közös vál­lalkozás terméke. Eduard Bo- csarov és Tejnoszkc Kinugasza rendezte a filmet. A forgató- könyv elkészítésén is többen fárddoztak: szovjet és japán filmkönyvírók. Ennek ellenére a kis japán fiú története, aki sok jó ember segítőkészsége révén viszontagságos körülmé­nyek között kerül Moszkvába, s végül elvégzi a Csajkovszkij zeneművészeti konzervatóriu­mot, nem túl érdekes. Az idő­sebb nézőket zavarja egy ha­sonló témájú film, amelv a Cirkusz címet viselte. Ebben a közös munkában is szerepel egy szovjet cirkusz, megkülön­böztetett feladatot kap Jurij Nyikulin, híres szovjet bohóc. Borisz Karamisev és Elin Ha- csaturján zenéje sem rosszabb, mint annak idején Dunajev- szkijé volt. A kis. tízéves ja­pán fiút játszó Tikára Inajo- szi nagyon tehetséges, a nagy­bátyját alakító Dzjukicsi Unó élményt nyújtó alakítással ör­vendezteti meg'a nézőket. Saj­nos, a film mégsem jó. A kis­fiú kalandos utazásai elnyújtot­tak, helyenként kimondottan unalmasak, a jóság bizonyítá­sának motívumai túlságosan direklek, ennélfogva hiteltele­nek. A filmet át- meg átszövi egyfajta zavaró naivság és szentimentalizmus, amely a szépen sikerült részjeleneteket is elhalványítja. Kárpótlásul a nézők szép japán tájakat. Le­ningrad és Moszkva városképi megjelenítését kapják. (P—I) Gönc, gyermeknevelő ott­hon. Az ebédlőben a heti érté­kelést tartják. Most az ötödi­kesek megbízottja számol be: milyen is volt fegyelemben, tisztaságban, rendben az el­múlt hét. Dicsér, bírál, megró, jó pontot javasol, rossz pontot javasol. A körülbelül 70 lány — öttől nyolc osztályig — nagy figyelemmel, csendben hallgatja. Ezután a tanárok számolnak be az iskolában elért eredményekről, a jó pontokról, a rossz pontokról. Igaza volt az otthon igazga­tójának: hiába beszélne bármit is erről az értékelésről, az otthoniak életének egy mozza­natáról, nefn tudna érzékel­tetni vele semmit. Ott kell lenni, részt kell venni rajta, hogy az ember érezze at­moszféráját, íelemelpen szép érzést keltő légkörét. Hallani kell például, hogy egy csöpp­ség — ötödik osztályos kis­lány, alig nőtt ki a földből — milyen magabiztosan, logiku­san építi fel az elmúlt hétről szóló beszámolóját, a többiek milyen értelmesen, nyugodtan szólalnak fel, és ott kell len­ni, hogy megértsük, milyen közvetlen, a szó nemes értel­mében vett baráti kapcsolat, viszony van itt a tanárok és az otthon lakói között. A pontok. Mindenki ponto-, kát gyűjthet az iskolában. Jó pontot is kaphat, rosszat is. Ha egy hét alatt valaki 15 jó pontot gyűjt össze — az egyes két rossz pontnak számít —, egyedül mehet vasárnap a mozi délelőtti előadására. Egy- egy szép eredménynél, sok ötösnél lelkesen felcsattan a taps. A lányok éljenzik, való­sággal ünnepük társukat. A rosszakat megbírálják és — a gyerek nagyon kegyetlen is tud lenni — kigúnyoiják. Lát­ni kellett azt is például, mi­lyen félve, kelletlenül jöttek ki a „rosszak” középre: ők azok! Igen, az éljenzés, a taps a szép eredményeknél csapott magasra. És még egyszer: amikor valaki a csizmát em­lítette felszólalásában 1— a di­vat itt is divat — és az igaz­gató bejelentette: holnap meg­kapjátok 1 Minden osztálynak külön terme van az otthonban is, rádiója, a klubban lemezját­szó, televízió, könyvek. És a közösség mindent át­formáló, hatalmas ereje. Óriási tud lenni ez az erő. Az újakat például nem is szívesen fogadja, ellenzi. Az új gyerekeket. Különösen, ha az illető fegyelmezetlen, hiszen ezzel rossz pontokat gyűjt és rontja az őrs átlagát. „Nálunk ez nem szokás!” Mi ezt nem így csináljuk.” „Ezt így és így kell.” „Ne gondold, hogy majd te parancsolsz, mert nagy vagy, te is csak egy vagy 3 . sok közül 1” — hangzanak az utasítások, a rendre intő fi­gyelmeztetések az új társnak. Az új társ most Nagy Ilon­ka. Először az irodában beszél­gettünk csoportvezetőjének és igazgatójának jelenlétében. Látszatra fesztelenül, köny- nyedén, kirándulóhelyekről, sziklákról, erről, arról, való­jában nagyon kínosan ügyel­ve minden szóra, minden kér­désre, nehogy érzékenyen érintse Ilonkát, ezt a szépen megnőtt, de rendkívül félénk, bizalmatlan gyereket. Min­denre nagyon halkan, szinte komoran válaszol. — Jó itt lenni? — Jó. — Mit szeretsz a legin­kább csinálni? — Kézimunkázni. — Valóban szépen kézimun­kázik — mondja Teri néni, a csoportvezetője. — Először egy kisebb munkát adtam ne­ki, de ahhoz nem volt kedve. Tegnap viszont ő kérte, hogy egy párnát varrhasson ki, most azon dolgozik, nagyon szépen. Ilonka most mosolyodik el először. Gyorsan vissza is hú­zódik magába, mintha attól tartana, hogy kérdéseket kap arról. Arról, amire nem szeret gondolni, de vajon lehet-e nem gondolni rá? Azután még többször is mosolyog, amikor Teri nénivel beszél. Inkább neki mondja azt is, hogy a táncdalénekesek közül Zoránt szereti leginkább, és hogy táncolni is szeret, mert es­ténként — persze csak u lá­nyokkal, hiszen itt csak lá­nyok vannak — szoktak is táncolni a klubban. Most viszont itt ül jó is az értékelésnél és hallgatja a többieket. A szép eredmé­nyeknél ő is tapsol, néha ne­vet. Éppen az ő eredményei következnek. Ilonka feláll. — Magatartásból hét jó pont, tanulmányi eredmény­ből kilenc, de becsúszott két egyes is, tehát összesen tizen­két pont. A többiek némán figyelnek, nézik öt, az eredményhirde­tés után csend van. — Jól van Ilonka, szép eredmény ez! — szól a tanár. — És már hallottam azt is, hogy ma kémiából ötösre fe­leltél 1 Ilonka leül. Egy szeplős kis­lány rámosolyog. Ilonka visz- sza. Itt ül az asztal szélénél, kö­zel az ajtóhoz. De már itt van, itt, a biztonságos falak között, minden lelki rezdülés­re vigyázó nevelők, életvi­dám, csupa-friss, jókedvű gye­rek között, akik védeni, ün­nepelni, bírálni tudják tár­saikat. Az értékelésnek vége. Ün­nepélyes zászlóátadás, a leg­jobb eredményt elért őrs át­veszi a zászlót. Vigyázzban áll mindenki, csillognak a szemek, majd feltör újra az éljenzés, a taps. A zászló boldog tulaj­donosai szinte tánclépésekkel szaladnak el. Ilonka is örül, tapsol, nevet, átragad rá is a többiek jókedve. Ilonka idehozza a párnát, kézimunkáját. Most dolgozik rajta, csupa kék még minden. — Tegnap kezdted el? — Igen. — Tényleg szép! Ilonka szégyenkezve hall­gatja a dicséretet, de látszik, hogy örül neki. Hirtelen kis ördögfióka ugrik elő, szétgön­gyölít egy hatalmas térítőt, megiobogtatja, csupa szín, villogás. — És ez akkor milyen? Ez a szép, nem? Ezt meg én csi­nálom! — kiáltja mindent el­sodorva. Aztán ránéz a kissé elszontyolodó Ilonkára, majd hirtelen vidáman hátbavágja: — Majd csinálsz te is ilyet, nern olyan nehéz! Itt él Ilonka. Biztos, hogy már nem sokáig kiabál álmá­ban. Priska Tibor (Vége) Dolgozókat alkalmaznak Nyugdíjas férfi dolgozókat rak­tári munkára felveszünk. UVÍL’RT, Besenyői út 16. sz. Szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező boltveze­tőt felveszünk miskolci egysé­günkhöz. Jelentkezés: Miskolc és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kereskedel­mi főosztályán. Miskolc, Bese­nyői út 1. szám. Gyakorlattal rendelkező gyors- gépírót felveszünk. Jelentkezés a Miskolc és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetke­zet kereskedelmi főosztályán. Miskolc, Besenyői üt 1. szám alatt. (8. szoba.) Szakképzettséggel és nagy szak­mai gyakorlattal rendelkező bolt­vezetőt felveszünk a Gesztely községben levő ABC-áruliázunk- hoz. Jelentkezés: Miskolc és Vi­déke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet kereskedelmi osztályán. Miskolc, Besenyői út 1. sz., I. em. Festő szakmunkást keresünk. Jelentkezni 7 és 8 óra között a MÉK karbantartó részlegénél, Bé­ke tér 1. szám. Férfi takarítót felveszünk. Je­lentkezni a miskolci Béke téri Vásárcsarnok irodában lehet. Mélycpítőípari. nagy gyakorlat­tal rendelkező, vezető kalkulá­tort felvételre keres a Borsod megyei Vízmüvek, Miskolc, Tö- mösi u. 2. A Szihalom és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövet­kezet szibalinj vegyesboltjába szakképzett boltvezetőt keres. A bolt haromszemélyc3 plusz ta­nuló. így férj-feleség előnyben. A bolt árukészlete 700/M. Ft. Fize­tés megegyezés szerint. Jelentke­zés: Szihalom, fmsz központi iro­da. A rá€$tó és a idewiziö miisora centek Kossuth rádió. 8.20: Emil Gilelsz zongorázik. o.(M>: November havi könyvújdonságok. 9.20; Könnyű­zene. 10,10: Óvodások énekelnek. 10.21: Édes anyanyelvűnk. 10.26: Operakorusok. 31.00: Xskolarádió. 11.35: Népi zenekar. 12.15: Tánc­zenei koktél. 13.00: A világgazda­ság hírei. 13.06: Vita a korszerű mezőgazdaságról. 13.21: Zenekari muzsika. 14.05: Mai témák *— mai dalok. 14.12: Csángó románc. 14.30: Hóka Móka bábszínháza. 15.15: Üzenetek. 15.55: Falusi délután. 17.05: Külpolitikai figyelő. 17.15: Mozart: A-dur zongoraverseny. 17.40: Nyitott stúdió. 18.00: TJj Zenei Újság. 18.40: Híres prímá­sok muzsikálnak. 19.25: Sporthír- adó. 19.35: Jugoszlávia nemzeti ünnepén. 20.20: Portrék tánczené- vél. 20.55: Esti pihenő — muzsi­kával. 22.20: Hermann Prey dal­estje. 23.25: Daljátékokból. 0.10: Hégi francia kórusmuzsika. Petőfi rádió. 10.00: Albán nép­dalok. 10.10: Válaszolunk... 10.25: Operefctrészletek. 11.32: Francis / .Janimes 'költeményei. 11.47: Zene­kari muzsika. 12.52: Mezőcsátl könyvtárak. 13.07: Népzenei Maga­zin. 14.00: Kettőtől — hatig. 18.10: Népdalok. 18.25: Az állam... Ö! Portugália. 18.40: Kowsini-ciklus. Hamupipőke. Háromfelvonásos vígopera. 20.25: Sporthíradó. 20.35: Az operaközvetítés folytatása. Közben: 21.08: Láttuk, hallottuk. 21.28: Az operaközvetítés folyta­tása. 22.20: A Galilei-kör. 1J. rész. 22.42: Magyar dalok. Televízió 8.05: Iskola-tv. Élővilág. 0.2;»: Orosz nyelv. u.05: Földrajz. 11.55: Francia nyelv. 13.10: Élővilág. H.05: Földrajz. 17.25: Pedagógusok fóruma. 17.58: Hírek. 18.05: Kuckó. 18.30: Életünk és a kémia. 18.55: Esli mese. 19.05: Kisfilm. 19.35: Jugoszlávia nemzeti ünnepén. 20.00: TV Híradó. 20.20: Nyílik a rózsa. Utolsó elődöntő. 21.00: Szende szélhámosok. Mesterségem a szerelem. Rövid játékfilm-soro­zat. (16 éven felülieknek!) 21.35: Szülők, nevelők egymásközt 22.15: TV Híradó — 2. kiadás. A Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat azonnali belépéssel felvesz két hálózati villanyszerelőt. Fize­tés megegyezés szerint. Jelentkez­ni lehet Felsözsolca, Állomás u. 5. sz. (Telefon: 16-277, 9. bz. iro­dában.) Felveszünk villanyszerelő, laka­tos, esztergályos, asztalos, ács, vasbetonszerelő szakmunkásokat, továbbá háromműszakos beosz­tásba: 8 általánost végzett, 16. életévet betöltött női munkaerő­ket, szövő, fonó. orsőzó álképzős­nek. 18. évet betöltött női és fér­fi segédmunkásokat. Magas kere­seti lehetőség. Vidéki egyedülálló dolgozóinknak albérletben szál­lást biztosítunk (50 százalékos ked­vezménnyel). Bővebb tájékoztatást levélben. Cím: Parauttextilművelt központi gyára üzemgazdasági o., Budapest, XI., Hauszmann Alajos u. 20. Alkalmazunk azonnali belépés­sel hűtőkompresszor szerelő, vizs­gázott kazánfűtő és kazánfűtő se­gédmunkás dolgozókat. 1969. ja.- nuár 1-íől csökkentett munkaidő kerül bevezetésre. Miskolci Hütő- liáz. A Ganz-MÁVAO alkalmaz: esz­tergályos, marós, köszörűs, gyalus; vésos, fűró* lakatos, csőszerelőd kovács öntö hegesztő, asztalos« ács, mintakészítő szak- és betaní­tott munkásokat. Vállalatunknál csökkentett munkaidő és minden második héten szabad szombat van. Szállást és vasúti legyct adimk. Jelentkezés levélben vagy személyesen, vállalatunk munka­erő-gazdálkodásán (Budapest» Vili kér.. Vajda Péter u. 10.). A December 4. Drótmüveká Miskolc, Besenyői üt 18. alkalmaz: gyakorlott gyors- és gépíróuőkct* villanyszerelő, lakatos, köszörűs szakm uukásdkat, betanított mun­kára férfi segédmunkásokat és se­gédmunkásokat. Férfi segédmunkásokat cs vil­lanyszerelő szakmunkásokat azon­nali belépésre felvesz a Beton­os Vasbetonipari Művek alsózsol- cai gyára, Alsőzsolca. A Cement- és Mészművek hejő- csabai gyára felvesz villanyszere­lő, hegesztő, lakatos szakmunká­sokat, autóvillamossági szerelőket* vizsgázott kazánfűtőket és gyors- és gépíróuőkct. Munkarend 40, íl* letve 44 órás munkahét. Jelentke­zés a munkaügyi osztályon, min­dennap 7—15.15 óráig. A Miskolci Mélyépítő Vállalat; Miskolc, Partizán u. 2. sz., fel­vesz építésvezetőt több éves gya­korlattal, nonnacllenört-időelew- zőt gyakorlattal, hegesztő, autó­motorszerelő, nehézgépkozeló há­lózati villanyszerelő szakmun­kásokat, szállító és egyéb segéd­munkásokat, valamint kubikoso­kat. Jó kereseti lehetőséggel Két­hetenként szabad szombat, üzenó étkezés, vidékieknek munkásszálló és utazási költségtérítés biztosít­va.

Next

/
Thumbnails
Contents