Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-03 / 259. szám
ESZAKMAGYAKORSZÄG Vasárnap, S96S. november S, A címbet! szereplő kérdőjel már eleve a vitatkozás előfutára, annak kifejezője, hogy a szerző mind a vidékiség, mind pedig e „tájék” szellemi eredményeivel kapcsolatban más véleményen. van, mint egyesek. Kiindulópontunk ezúttal egy film, amelynek kritikai méltatása és esztétikai megméretése lapunkban napvilágot látott már. A „Mi lesz veled Eszterke?” című filmvígjátékról van szó, amelynek alapanyaga, szemlélődés! módja, a „vidékiségről” vallott nézetei elgondolko- dóba ejtettek. E film valóságmotívumaihoz természetesen tapad még más, hasonló zsánerű ítélkezés is, amely filmvásznon, tv-képernyőn és regények, novellák lapjain látott napvilágot. Az utóbbi időben néhány műalkotás nagyon „vidékinek” ábrázolja a vidékit. Már-már típussá, „modellé” válik a vidéki ember, elsősorban az értelmiségi, ha alanyok után kutat a szatírára, vígjátéki, vagy éppen drámai helyzetre vágyó író és rendező. Tévedés ne essék: a vidék valóban magában rejt sok-sok szellemi vadhajtást; a vidéken élő ember hajlamos a világ dolgaitól történő elszakadásra, helyzeti előnytelensége is hozzásegíti a lépés- vétéshez. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a művészet az izgalmas, a periférikus témát vidéken jobban felleli s gondolati közege számára alkalmasabbnak tartja a zártabb, a kö- rülhatároihatóbb vidéki típusokat, mint a nagyvárosiakat. Jól érzékeltük annak idején Fülöp Jánosnak A mafla című fcv-játék szerzőjének szándékát is: a korruptság változatainak bemutatása s az eszem-iszom, gyáva embereknek gyülekezete „csak” egy vidéki restiben mutat jól, s „csak” e közegben „jön ki” a gogoli hatás. Annak idején Palásthy György egyik filmjében, a Ketten haltak meg-ben, afféle modern Rómeó és Júliát játszatott s mert a témához tudatlanság, makacsság és bornirt önzés kellett, mi sem természetesebb: a rendező e rekvizitumokért vidékre utazott. A Büdösvíz című filmben a bürokrácia tenyészetének kinövéseit, egy szélhámos paraszti környezetben történő „aratását” kísérhetjük figyelemmel s közben kénytelenek vagyunk nagyokat nevetni a vidékiek butaságán s a városból érkezett „menő fej” ragyogó kombinációin. Senkinek sem rémlett fel — a lapok számtalanszor megírták —, hogy a városi embert lakás- és egyéb ügyekben jóval többször „falhoz állították” és lóvá tették, mint. a higgadt, a megfontolt észjárású falusi embert. Benedek Katalin Ketrec című tv-játéka csak azért kerülhetett vidéki, kisvárosi környezetbe, mert a néző semmiképpen sem hitte volna el a szerzőnek, hogy egy nagyvárosban lehetséges valakit három hétig négy fal közé zártan tartani. Itt is egy konstruált tételről van szó, amelynek az értelme nem más, mint a vidéki kisszerűség hangsúlyozása, konfliktust termő volta. Bán Róbert is jó hangulatban indítja a M5. lesz veled Eszterke? című filmjét, fiatalok civódásáról akar szólni kellemes tónusban, de menet közben „észreveszi”, hogy filmje nem elég „fajsúlyos”. Nosza, rukkoljunk elő egy hangsúlyos társadalmi háttérrel. Mit vagy kit is kéne megcsipkedni, hogy Jogosabb” legyen a téma? Itt vannak ezek a tunya, vidéki pedagógusok, Eszterke kollégái. Belőlük talán ki lehet sajtolni valamit Meg is jelenik századfordulói öltözetben a „kisvárosi Beethoven”, a Göre Gáboros iskola- igazgató, a kisszerű tanácsi vezető, meg a többi buta, a világ dolgaitól „elmaradt” diplomás. így festene a mi társadalmunk az igazi bajok megkeresése közben? Nincs-e valami lényegbevágó fáziseltolódás a valódi hibák és a felmutatott bírálatok között? S nincs-e valamilyen topográfiai tévedés a bírálat tárgyául megválasztott helyek és emberek között? A butaság, a kisszerűség, a bürokratizmus, az embertelenség és kiskirálysá : nagyvárosokban s Budapesten is jelenlevő társadalmi hibaforrás. Akadnak nagyvárosokban is gyenge összetételű, rossz szellemű tantestületek, vannak korlátolt és bűnösen jóhiszemű, naiv emberek s eszem-iszom nagyhangú legények, korrupt tisztviselők és vezető beosztású funkcionáriusok. A vidéken élő embernek jobban meg kell küzdenie minden forintért, könyvért, a friss szellemi fuvallatért, mint a nagyvárosinak. Többet kell zarándokolnia a kultúra forrásáig, mint a művelődés sokfajta kínálatában dúskálkodó városi embernek. Az önművelés is nagyobb energiát, több időt igényel, mint a modern bérházakban élőknél. Ami pedig a sokszor, és sokak által emlegetett vidéki életforma elsekélyesedését illeti, az nem úgy igaz, ahogy az „egy kalap alá vett” stílusú és módszerű művek és munkák sugallják. Ruffy Pétertől Kristóf Attilán át Barátit Lajosig, írók és újságírók nagyon differenciáltan kezelték a „vidékiség” problémakörét, kiemelve a nehéz és lassú léptékű fejlődés mellett a két évtizedes mozdulást: a vidéki termelőszövetkezeti parasztok, orvosok, pedagógusok és agronómusok ön- és falualakító munkásságát, támadhatatlan prófétaságát. Ezért is gyengül a vidék problémáit értő, és átélő állampolgárok szemében annak a sok fővárosi kreatúrának, alkotásnak a művészi hitele, amelyek megkerülve a valódi gondokat, a vidéket olyan portyázási területnek tartják, ahol a siker könnyen biztosítottnak látszik. Mert ki nem lázong az emberi butaság, a kisszerűség, a stupidság ellen. Természetesen mindenki, de elsősorban azok, akik mindenképpen úgy vélik: nem róluk van szó. Hát akkor kikről? Az már csak magától értetődő, hogy a vidékiekről ... Párkány László MezőkSvesdtöS —■ Ózdig' Tizenhat kilométerre Miskolciéi A napokban keresztül „rohantunk” a megyén. Egyszerű, hétköznapi kíváncsiság hajtott: hogyan élnek a szövetkezetek a reformadta lehetőségekkel, milyen építéseket, szolgáltatásokat végeznek, milyen új megoldásokat terveznek. M krobuszok és loronyhézak Mikrobusz gördül ki a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet udvaráról. A buszban munkások ülnek, akik valamelyik távoli építkezésre utaznak. — Ezek nélkül mi már nem tudunk létezni sem — mondják a szövetkezetben, és hozzáteszik: ők tulajdonképpen autóbuszt szerettek volna, dehát ez is jobb a semminél. Ez a megye legnagyobb építőipari szövetkezete. Több mint félezer ember tartozik ide. És itt is az a gond, mint sok más üzemben; kevés a segédmunkás. A mezőkövesdiek ebben az évben konstrukciós változtatásokat végeztek és végeznek. A kisüzemi jellegű építést nagyüzemivé alakítják át, a gépek, a járművek, a szállító- szalagok egész sorát szerezték és szerzik be. A gimnázium közelében karcsú toronydaru nyúlik a magasba. Ezen a részen 80 lakást építenek, teimészetesen magas házakat. Ebből a ktsz négyet vállalt, négy háromemeletes, 16 lakásosat. Az elsőt várhatóan az év végére át is adják. Azt kérdezhetné valaki; kislakásokat nem is építenek? De igen. Negyvenet adnak át ebben az évben. Eredetileg 64 építtetővel egyezkedtek, de a többi — különféle okok miatt — elállt tervétől. Az OTP-től kevés hitelt kaptak, illetve a dotáció ügyére az év közepe felé lettek pontot. Bizakodnak, hogy jövőre több lesz a jelentkező. Koníelőtöl a szmss belonkentés?g Ebben az évben sok változás történt a Sajómenti Ktsz-ben. Korábban a konfekciós termelés volt a „sláger”. Most, egy sor új termekkel, szolgáltatással lepték meg és lepik meg a kazincbarcikaiakat. A gáz- szilikát gyár melletti egyik részlegükben már legyártották az első épületelemeket. Egy- egy elem 12 téglát helyettesít, könnyen fűrészelhető, faragható. Ügy tervezik, hogy vásárolnak egy járművet is, amely- lyel a terméket házhoz szállítják. Van olyan elképzelésük is, hogy összerakható elemekből színes betonkerítéseket gyártanak. A kísérletekre a télen kerül ser. — Július elején megkezdte munkáját festőrészlegünk is — közölte Jebeikó István elnök. — Először csak öt ember dolgozott, most már tizenegy is kevés. Az igényre jellemző, hogy a jövő év végéig el vannak látva a festők megrendeléssel, munkával. Kazincbarcikán sok embernek van háztartási gépe. A szövetkezet erre gondolva, hűtő- és háztartási gépszervizt hozott létre. Két hónapja lépett üzembe, máris annyi munkájuk van, hogy a szerelők alig győzik. Igaz, nem a lakosságot érinti. de érdemes szólni az éttermükről. Az itt dolgozó nők, különösen az anyák helyzetének megkönnyítésére hozták létre. Kedves figyelmességként nemcsak a dolgozók, hanem a dolgozók gyermekei is étkezhetnek itt. Gyár, szövette! és a on! tracia — Kislakásépítésben az idén sajnos egy kicsit visszaestünk — közűik az Özdi Építő- és Szerelőipari Ktsz-ben. Noha a csökkenésben tőlük független okok is közreműködnek. önkritikusan elismerik, hogy ők sem tettek meg mindent. Nagy panaszra nincs ok, hiszen eddig 9 lakást adtak át, s még egyet építenek. A ktsz ez évben szoros kapcsolatba lépett az Ózdi Kohászati Művekkel. Az egyik megbízatás szerint, a gyár dolgozói számára 24 lakás tatarozását végezték, illetve végzik el mintegy másfél millió forint értékben. A gyár egyébként egész évre ellátja őket munkával, s így a múlt évben már nem volt fagyszabadság, s ez év telén is dolgozhatnak. Mi a gondjuk? Tíz-tizenkét szakmunkásra, segédmunkásra lenne szükségük. És van egy nyugtalanító körülmény. A ktsz-ből „eltűntek” a szerelők. A verpeléti tsz Ozdon vízvezetékszereléssel, épületgépészettel foglalkozik (?!), és miután rájuk nem vonatkoznak a ktsz-ben is érvényes kötöttségek, jobban meg tudják fizetni a szakembereket. És ez csöppet sincs jó hatással a munkamorálra. Csorba Barnabás Érdekes tervet valósítanak meg a tokaji múzeum baráti körének tagjai. Papp Miklós tanár vezetésével elhatározták, hogy a műemlék jellegű templommúzeumukban — ahol gazdag helytörténeti kiállítás várja a látogatókat — méltó emléket állítanak a községben született vagy ott élt nevesebb személyeknek. Így a művészetet pártoló tokaji emberek összefogásával elkészíttetik — többek között — Szepsi Laczkó Máténak, az asszúbor felfedezőjének, Tolnai — Volt ebben a. községben már 1950-től egy ids könyvtár-, ami magánháznál volt elhelyezve, aztán hosszas hányódás után az iskolába került. Volt egy elavult művelődési terem is, amit nem lehetett télen kifűteni, barátságtalan külsejű, inkább taszította, mint vonzotta az embereket. A körzeti orvos rendelője meg egy bérelt szobában volt magánháznál, ahova a tulajdonos még vizsgálat közben is bejárt. Lehetetlen helyzet volt a községben, semmiképpen nem lehetett ilyen körülmények között 1200 ember művelődését és egészségügyi kultúráját megoldani. — így kezdi a tájékoztatást Korán István, a bükkaranyosi általános iskola igazgatója, egyben a községi pártszervezet titkára, Székely Viktor népművelési ügyvezető, egyben könyvtáros és művelődési ház igazgató, valamint Pásztor Bertalan, a községi tanács vb-titkára. Császár Péter Népház Beszélgetés közben járjuk a szép emeletes épületet, a tavaly novemberben felavatott népházat, amely Császár Péternek, a XVII. századi pa- rasztvezémek nevét viseli. Messziről látható a falu fölé magasodó épület, csillogva fürdik az őszi napfényben. Földszintjén korszerű postahivatal, a helyi pártszervezet tanácskozóterme, a KlSZ-szer- vezet terme (ez sajnos még üresen áll, mert felsőbb KISZ- szerveik a berendezéssel késlekednek), orvosi rendelő és váró, valamint egészségűgyi tanácsadó és váró kapott helyet. Az emelet a közművelődésé. Itt van a nagyon vonzó berendezésű könyvtárklub, egy másik nagyobb klubhelyiség, és a sokféle célt szolgáló, egyben a mozinak is otthont adó nagy művelődéri terem. A KISZ persze a berendezés hiánya miatt nem szorul ki a népházból, az emeleti klubban, meg a párthelyiségben mindenkor helyük van a fiataloknak, de ideje lenne már berendezni saját helyiségüket is. Roppant vonzó, impozáns ez a népház. Vajon kiknek a részére épült, miként élnek vele? Bükkaranyos a térkép szerint 16 kilométerre van Miskolctól, ha meg Miskolc szélét vesszük kiindulási pontnak, még közelebb. Mégis, részben nagyon távolinak, részben közelinek tűnik a város. Távolinak, mert a kis hegyi község nagyon-nagyon messze van még a város művelődési, szociális, kereskedelmi, kommunális lehetőségeitől, és közelinek tűnik azért, mert sokan járnak be onnan dolAz elmúlt hét könyvújdonságai közül elsősorban néhány szépirodalmi műre hívnánk fel a figyelmet. A Nobel-díjas Asturias legújabb regénye, A zöld páva mellett, két kötetből álló Nagyvilág Antológia képviseli a modern külföldi irodalmat. Az utóbbi a Nagyvilág című lapban az elmúlt 10 év alatt megjelent legérdekesebb 35 külföldi novellából áll. Az elhunyt kiváló költőnek, a Tanácsköztársaság legnívósabb irodalmi lapja, ,a Ma Dali János prédikátornak, aki a község első női iskoláját alapította, és dr. Münnich Fe- percnek, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának domborműves plakettjeit. A terakolla plakettek megmintázására a Tokajt szerető és pártoló művészek segítségét is kérték. Ennek nyomán Szendrőy Árpád miskolci művész társadalmi munkában megformálta a község szülöttjének, Paulay Edének, a Nemzeti Színház hajdani főigazgagozni. Nagy' a város vonzereje. A község idősebb lakosai a mezőgazdaságban dolgoznak, egyénileg gazdálkodnak, termelőszövetkezet nincs. A fiatalabbak eljárnak Miskolcra, Diósgyőrbe, Mályiba. Sok a kétlaki dolgozó Bükkaranyoson, s hétköznap szinte kihalt a falu. Bár varrnak naponként hazajáró dolgozók is, meg hazajárnak a diákok közül is sokan, igazi élet, igazi mozgás csak a hét végén van. Önerőből született Ezekhez az adottságokhoz kellett megteremteni a községben a kultúra és az egészségügy otthonát, figyelembe véve az eljáró dolgozókat idegenbe, a városban ért hatásokat, az ennek folytán születő igényeket, s így kellett nemcsak létrehozni a népházat, hanem ehhez kellett igazítani — elsősorban á hétvégekre — a programot is. Érdemes végigtekinteni, hogyan született a népház. A helyi pártszervezet, községi tanács, művelődési otthon és a könyvtár javasolta, hogy egy helyen legyen minden iskolán kívüli művelődési és szociális lehetőség, együtt legyen a kultúra, az egészségügy, és ott legyenek az embereket összefogó szervezetek. 1963-ban került községi tanácsülés elé az orvosi rendelő építésének gondolata, majd ott fogalmazódott meg az elképzelés, hogy ne- csak részmegoldás legyen, hanem komplett népház szülessék. A tanácsülés elhatározta a községfejlesztési alap tartalékolását, kölcsönt is kaptak a KÖFA-ra, és így 970 ezer forint felett rendelkeztek. A Hazafias Népfront társadalmi akciója keretében Plesz Antal miskolci építész készítette el a terveket, és 1967. november 7- én felavatták a Császár Péter Népházat. Háromszáz o'vasó Egy rövid esztendő természetesen nem elég ahhoz, hogy a népház kihasználtságának maximumáról beszélhessünk. Tudják a bükkaranyosnak, hogy még tovább lehet fejleszteni munkájukat, de az eddigi kulturális tevékenység is figyelemre méltó és sok embert vonz a népházba. A legrendszeresebb munkát a könyvtár- végzi. Heti két hétköznapi és egy vasárnapi nyitva tartás mellett közel 300 olvasót nyert meg magának. Két és fél ezer kötete van a könyvtárnak, tehát több mint két kötet jut egy bükkaranyosi lakosra. A könyvtár kölcsönöz, a klubfoglalkozások idején tanácsadással, forrásmunkákkal nak 1963 és 1967 között irt versei jelentek meg posthumus kötetként Üljük körül az asztalt címmel. Ugyancsak megjelent egy kötetben Kaffka Margit öbb regénye. Érdekes irodalomtörténeti mű jelent meg hosszú idő után újra, és ez nem más, mint az októberi polgári forradalom egyik vezéralakjának, Halvány Lajosnak, sajnos, kissé elfelejtett, egykor hatalmas nemzetközi sikert aratott munkatójának, Az ember tragédiája című dráma első rendezőjének 40 centiméter átmérőjű domborműves nlakettjét. A művészi alkotási a múzeumban helyezik el és a további plakettek elkészítésére újabb művészbarátokat kértek fel. Papp IVFklós tanár szerint a község nagyjait megörökítő művészi plakettekből pár év alatt kis pantheont” alakítanak ki a templom- múzeum csarnokában. segít, és hanglemez-délutánokat tart, hogy a komoly zenét mind szélesebb körben meg- kedveltesse. A zenei nevelés igen erős oldala e kis klub- könyvtárnak, a lemezdélutánokon szerzői életműveket ismertetnek, s a másfél éve folyó sorozat már igen sok emberben ültette el a zene értésének, élvezetének magvait. Jóllehet nem a könyvtár munkájához tartozik, de itt említendő meg a mintegy félszáz tagú és sok idős embert is tömörítő vegyeskórus, amely elsősorban a téli időszakokban működik, de a tagjai sorából szervezett kamaraegyüttes egész éven át funkcionáló csoporttá válhat. Megemlítendő még a könyvtárban ritkább időközökben tartott könyvismertetés és diavetítés. Érdekes, de nem kizárólag bük'k- aranyosi jelenség, hogy a könyvtár látogatói többségben fiatalok, az olvasókhoz azonban az időseket is hozzá keli j számítani, mert a korosabb j emberekben van még bizo- • nyos tartózkodás a könyvtárba • járástól, s olvasnivalóikat ; gyermekeikkel, unokáikkal vi- ; tetik haza. Tömöríteni kellene az erőket A községben sokféle szervezet foglalkozik kultúrmunká- val. Az ismeretterjesztő munka a művelődési klub irányítása mellett folyik, de például szítjátszó, tánc és egyéb kisebb alkalmi művészeti csoportok működnek a népfrontbizottság, a Vöröskereszt, a tűzoltók és más szervek irá- j nyitásával. Elvileg a művelő- ; dési klub fogja össze őket, de nem lenne haszontalan a községben egységes művészeti j csoportot létrehozni, hiszen Bükkaranyos eléggé kis község ahhoz, hogy az erőknek ilyen szétforgácsol ását ne bírja. A helyi társadalmi és egyéb szervek erőinek jó összefogása* a művelődési otthon egységes csoportjában történő tömörítése viszont csak hasznára válhatna Bükkaranyos művelődési életének. Bükkaranyos 16 kilométerre van Miskolctól. Sokan járnak ! onnan dolgozni a megyeszék- 1 helyre, sokan szórakozni is, ! de még többen vannak, akik a városból a kulturáltabb élet igényét viszik haza. Nekik, és a mindig otthon élőknek egyaránt, kell pezsgőbb, naponta megújuló művelődési életet teremteni a faluban is. S erre | a Császár Péter Népház jó keretnek, a község párt- és művelődési élet vezetői pedig j igen eredményes munkálóknak bizonyulnak. ja, A tudni nem érdemes dolgok tudománya című írás. Iskolás gyerekek számára, de talán másoknak is rendkívül í hasznos az a magyar történelem tanulásához szükséges se- j gédkönyv, amely Magyar történelmi kronológia címmel jelent meg, és a legrégibb idők- ; töl 1906-ig tartalmazza nemzeti történelmű nk 1 egfon tosabb adatait. Akik idegen nyelven is ol- ; vasnak, azoknak figyelmét felhívjuk cmarque híres művé- ( re, a Der schivartze Obelisk- re. Peter Weiss új drámája, a Gesang von Lusitanischen Popanz éppen úgy kapható, mint I Graham Greene híres műve, a The quiet amcrícan. Több német nyelvű művészettörténeti ■; album jelent meg, köztük a j washingtoni National Galerie j ismertetése 403 képpel, ame- I lyek közül 116 színes. Német nyelvű életrajz jelent meg 208 képpel Picassoról és 186 képpel Chagálle-ról. Ez utóbbi képei közül 46 színes. Végül még egy képes albumról számolhatunk be, amely régi és új mesterek számos képét tartalmazza, a képek nagy része színes reprodukció. Gazdagodik a helytörténeti múzeum Benedek Miklós Uj művek a miskolci könyvesboltokban szerkesztőjének, Kassák LajosVidékiség - szellemi zsákéin?
