Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-17 / 270. szám

Vasárnap, 1968. november 17. csz.akmagyarorszAg 3 15 népi Iliül Kifele! részesedésre sziilatnak az ózdiak Beszélgetés dr* Kassa Gyulával, as ÓK IJ gazdasági igazgatójával Az Ózdi Kohászati Üzemek az év folyamán ez idáig a ter­vezettnél több vállalati nyere­séget produkált. Ennek okai­ról, a vállalati nyereségtömeg további fokozásáról, valamint a nyereség felosztásáról dr. Kasza Gyulával, az ÖKÜ gaz­dasági igazgatójával folytatott beszélgetést lapunk munka­társa. ~ — Milyen vállalati nye­E reséget terveztek az év E elején, és hogyan mó- E closuU ez az elképzelés? ~ Mennyi nyereségrészesc- (lésre számíthatnak a = dolgozók? — Az Ózdi Kohászati Üze­mek az év elején 120 millió fo­rint nyereségtömeg kialakítá­sát tervezte. Ez azt jelenti, hogy 8—9 napi bérnek meg­felelő nyereségrészesedést fi­zettünk volna 2 százalékos bér­fejlesztés, az eddigi jutalma­zási alap, és a mintegy 1,2 millió forint nem béralapban szereplő prémiumok biztosítá­sa mellett. Ezt az elképzelést az év közepén a már megbíz­hatóbb árinformációk és a vál­lalat addig elért eredményei miatt módosítottuk. Eszerint az év végére 189 millió forint nyereségtömeget tervezünk, & így lehetőségünk lesz az előb­bi feltételek mellett mintegy 15 napi bérnek megfelelő nye­reségrészesedést. fizetni. Az év első 9 hónapjában 152,6 millió forint nyereséget értünk el, ami 30 millió forinttal több a tervezettnél. Tehát minden le­hetőségünk megvan arra, hogy a kitűzött célt elérjük, sőt túl­teljesítsük. A részesedési alap természetesen kategóriákra bontva kerül kifizetésre a Gazdasági Bizottság erre vo­natkozó határozatában megje­lölt arány szerint. Az a ter­vünk, hogy az év végi része­sedést az előző években meg­szokott időpontoktól korábban kifizetjük. S — Tudomásunk szerint £ tavaly sokkal többet, 23,1 E napi bérnek megfelelő E összeget osztottak ki , át­ír lagosan. Miért csökken Ü az idén ez az összeg, = holott a vállalati munka s gazdaságossága, a ter- jz mclés nagymértékben ja- E vult, fejlődött a múlt cv- 5 hez viszonyítva? — Ismereteink szerint a ma­gyar kohászat termelésének gazdaságossága egyrészt nem­zetközi összehasonlításban, másrészt pedig a hazai többi iparág sorában körülbelül kö­zéptájon helyezkedik el. A magyar kohászati vállalatok közül a teljesen modem, nagy termelékenységű Dunai Vas­mű emelkedik ki, ahol lénye­gesen gazdaságosabb a terme­lés, mint a régi termel5beren­dezésekkel működő vállalatok­nál, köztük az ÖKÜ-nél is. Eb­ben az évben — véleményem •szerint — az előbbiekben is­mertetett év végi részesedés nagyjából arányban áll ter­melésünk gazdaságosságával. A következő években azonban a részesedési nyereségrészt ter­helő adók kialakult rendszere miatt egyre nagyobb hányad kerül adó címén befizetésre, ezzel együtt természetesen vi­szonylag csökken a kifizethe­tő részesedési alap. Ez azt je­lenti, hogy a nyereség növelé­se, tehát munkánk gazdasá­gosságának javulása egyre ki­sebb hányadú anyagi elisme­réssel jár. Nem oldja meg ezt a problémát az adósáv éven­ként 2 százalékkal való elto­lódása, mert ez még az álta­lunk minimálisan indokoltnak tartott 2 százalékos bérfejlesz­tést is csak részben fedezi. A fentiekből Is megállapítható, hogy a múlt évinél kisebb ösz- szegű év végi részesedés nem a vállalat rosszabb munkájá­nak a következménye, hanem a bekövetkezett jövedelemsza­bályozási módszerek megvál­toztatásának. Ugyanis vállala­tunk munkáját tükröző mű­szaki. gazdasági mutatóink Egyértelműén bizonyítják az idén a múlt évinél eredmé­nyesebb munkánkat. ~ — Melyek azok a tenye­~ zők, amelyek a vállalati z: nyereségnek ezt a vi- E szonylag nagy tömegét ~ kialakítják? — Első helyen keli említe­nem,, hogy valamennyi 'gy,ár­részlégünk jelentősen növelte termelését, mindenütt jelentős túlteljesítés mutatkozik. A termelés emelkedése során lét­rejött termékek maradéktala­nul bekerültek a népgazdaság vérkeringésébe, amivel némi­leg enyhítettük az országosan jelentkező hengereltáru-hlányt. A termelés növelése — mi­vel gyártmányaink kevés ki­vétellel nyereségesek — ön­magában növeli a nyereség tö­megét. A másik lényeges nye­reségnövelő tényező a felhasz­nált anyagok, elsősorban az alapanyagok fajlagos csökken­tése. A nyereségtömeg kiala­kításához hozzájárult a minő­ség javulása, amely a selejt mintegy 40 százalékos csök­kentésével kapcsolatos. Fontos fényező e kérdésben a henge­relt áru átlagos eladási árá­nak kismértékű növekedése, amely egyrészt az értékesített termékek minőségi összetételé­nek javulásával, másrészt a megegyezéses árak kialakítá­sával kapcsolatos. Kedvezően hatott a nyereségtömeg eléré­séhez a munka termelékeny­ségének nagymértékű növeke­dése, amelynek egyik fontos hajtóereje a jubileumi mun­kaverseny, amelyben a válla­lat csaknem valamennyi dol­gozója részt vesz. E — Végezetül az a Uérdé- E seni, hogy milyen lehe­— tőségei vannak az ez évi •2 vállalati nyereségtömeg jz további növelésének, s E melyek azok az összete- E vők, amelyek nagymér- E fékben hozzájárulhatnak — ehhez? — Rendkívülit, nem kell lenni. Az eddigi munkalendü­lettel maradéktalanul meg kell valósítani a vállalati tervek­ben rögzített feladatokat. To­vábbra is fontos a termelés minőségi és gazdaságossági eredményeinek, a selejt kiala­kult kedvező szintjének a tar­tása, az anyagfelhasználásban a megtakarítások biztosítása, általában a műszaki-szervezé­si intézkedési tervünkben elő­irányzott ön köl tségesökken­tési tevékenység maradéktalan teljesítése. Az említett ténye­zőkben bekövetkező terven fe­lüli teljesítés természetesen még kedvezőbb hatású a nye­reségtömegre. Oravec .lános Százmilliók megsaienléséről van szó Két év munkája a vezetőség- újjáválasztó taggyűléseken írta: Bialis József, a Miskolci járási Pártbizottság elsó titkára Hírt adtunk róla, hogy or­szágosan elsőnek megyénkben rendezik meg a mezőgazdaság egyik legfontosabb területén, a növényvédelemben dolgozó szakemberek vetélkedőjét. A versengés célja az, hogy fej­lessze az e területen dolgozók szakmai tudását. A növényvé­delem jó, vagy rossz elvégzése ugyanis döntően befolyásolja a mezőgazdaság terméshoza­mait Az elmúlt esztendőben például megyénkben már mintegy 40 millió forint érté­kű növényvédőszeri használtak fel, s ezzel mintegy 250—300 millió forintos kártól óvták men a gazdaságokat, de a kü­lönböző kártevők meg így is százmilliós értékeket semmi­sítenek meg. ( A hasznos vetélkedő első já­rási döntőjét Mezőesáton bo­nyolították le. örvendetes, hogy nagy volt a szakemberek érdeklődése és kitűnő volt a verseny lebonyolítása is. A zsűri elnöke Démuth József, a járási tanács vb-elnöke volt. Az érdekes és magas színvo­nalú versengés kimenetele az utolsó kérdésig nyílt volt. Vé­gül a következő, nagyrészt egészen fiatal mezőgazdászok osztoztak az első helyezéseken. Az 1500 Ft-os első díjat Fábián Gyula (liejőkürti ísz), a máso­dik 1000 forintos díjat Kollár- csík Lászióné (Hejőmenli Á. G.) nyerte cl, míg a 700 fo­rinttal járó harmadik helyet Horváth Tibor (nemesbikki tsz) szerezte meg. Mindhár­man részt vehetnek a decem­ber 18-án sorra kerülő megyei döntőn. A további helyezet­tek, Nemes Lajos (hejőbábai tsz), Márkus Magdolna (Hejő- monti A. G.) és Janthó István (Hejőmenli A. G.) a KISZ ér­tékes tárgy- és könyvjutalmait nyerték el. ■ A következő járási elődön­tőre november 19-én, kedden Encsen kerül sor. A JÁRÁSI pártbizottság, a pártalapszervezetek és aktí­vák az elmúlt fél év igen te­vékeny munkájára tették fel a koronát a vezetőség válasz­tó taggyűlések befejezésével. A megfelelő előkészítő munka, a megválasztott munkabizott­ságok, a párttagság munkában való aktív tevékenysége kö­vetkeztében az elmúlt évek­ben nem észJelt pezsgő élet volt tapasztalható pártalap- szervezeteink életében. Jellemzője volt az előkészí­tő munkának, hogy a párl- alapszervezetck, az aktívák megértették: a vezetőségek újjá választása nem önmagáért való feladat, hanem összefügg az egyéb megoldandó tenni­valókkal. Ezért nem történt befelé fordulás, ellenkezőleg, jól oldották meg a többi fel­adatot is. Így például: a terv­szerű munka következtében pártalapszervezeteink jelentős részénél rendszeressé vált a tagfelvételi munka, jól oldot­ták meg az. 1968—69 évi párt­oktatás előkészítését, a tag- díjfizetés is 99 százalékra emelkedett. E feladatok el­végzése. mellett, jól foglalkoz­tak a terület gazdasági prob­lémáival is. Segítettek az iparnak, hogy az űi gazdasági mechanizmus jól legyen ér­vényesítve, a mezőgazdaság­nak, hogy a nyári munkák megfelelő időben befejezést nyerjenek, és legyen alapos az őszi munkára való felké­szülés is. Segítette a • pávtvejjetőségek munkáját, hogy a járási párt­bizottság tagjai, függetlenített munkatársai, valamint az ak­tívák segítségével. minden közvetlenül hatáskörünkbe tartozó pártszervezet, elmúlt két évi munkájáról véleményt mondtunk. Nehéz feladatnak látszott e munka előkészítése és a vélemények kialakítása, mégis azt lehet mondani: jól lett megoldva, megérte a fá­radságot.. Alapszervezeteink úgy ítélték meg. hogy helyes volt az ilyen irányú tevékeny­ség. segítette a feladatok meg­értését. s esvben útmutatást kaptak a jövőre vonatkozóan j is. A megjegyzéseket és javas­latokat általában jól haszno­sították a vezetőségek beszá­molóikban és a feladatokat megjelölő határozati javasla­tokban is. A PARTVEZETÖSEGI ta­gok kiválasztásában a mun­Toronyházak Miskolcon Pete: Szabados György kabizottságok több pártonkí- vült dolgozó véleményét is kikérték. Ezzel sikerült elér­ni, hogy a járás pártonkívüli dolgozói is átérezték a vezető­ségek újjáválasztásának je­lentőségét és becsületes mun­kával. nagy aktivitással és fe­lelősséggel végezték minden­napos feladataikat. A megfelelő előkészület, a .széles körű beszélgetés a párt­tagsággal meghozta gyümöl­csét. A vezetőségeket újjává­lasztó taggyűléseken a meg­jelenés 89 százalékos volt, az 1966 évi százalékkal szem­ben. Az alapszervezetek kö­zül 20 helyen a megjelenés 100 százalékos, 23 helyen pe­dig 95 százalék körüli volt. Az igazsághoz tartozik azon­ban az is. hogy néhány he­lyen alig érte el a megjelenés a 75—80 százalékot, amiből azonban már le is vontuk a következtetéseket. A részve­vők nagyfokú felelősségérze­tére utal az. hogy a megjelen­teknek 29 százaléka vett részt a vitában, mondott véleményt a pártszervezet tevékenységé­ről, a párt politikájáról, a gazdasági vezetők tevékeny­ségéről, a járási pártbizottság munkájáról. A vitákra jellemző volt a bátorság, az őszinte hang. a közös erdek szem előtt tartó­sa, és lényegében megszűnt a múlt választásnál még tapasz­talható személyeskedés. A hozzászólások sürgették a színvonalasabb pártmunka ki­alakítását, a fellelhető fogya­tékosságok megszüntetését és nagy felelősséggel — nem ter­melési tanácskozás szintjén — szóltak a gazdasági kérdések­ről is. Külön növeli a beszá­molók és a viták jelentőségét, hogy nagy teret kapott ben­nük a párt politikájával való egyetértés, és számos észrevé­tel, javaslat hangzott el a járási pártbizottság felé. A beszámolók és a hozzá­szólások igen pozitiven fog­lalkoztak pártunk jelenleg folytatott politikájával. Han­got adtak annak: egyértel­műen lemérhető, hogy alapja a következetesség a marxiz­mus—teninizmus eszméje iránt, hűség az internaciona­lizmushoz. Helyesen ítélték meg azt a következetességet, melyet pártunk a gazdaság- fejlesztés, a szocialií-Tnus tel­jes felépítése érdekében foly­tat. Aláhúzták, hogy egyértel­műen igazolja a jelenleg folytatott politika az ember iránti felelősséget. HANGSÚLYOZTÁK ugyan­akkor azt is, hogy nem ta­pasztalható minden elvtárs­nál vagy vezetőnél kellő kö­vetkezetesség a pártunk poli­tikájának gyakorlati végre­hajtásában. Van olyan párt­tag. aki csak tudomásul ve­szi a párt politikáját, de sem­mit vagy majdnem semmit nem tesz annak érdekében, hogy az a kívánt szántén meg­valósuljon. Elhangzott olyan vélemény is, hogy vannak olyan gazdasági vezetők — el­sősorban középszinten —, akiknél a szűk gazdasági szemlélet az uralkodó, nem foglalkoznak úgy az emberek nevelésével, gondjaival, mint ahogyan azt pártunk politiká­ja megköveteli. Hangot, ka­pott olyan kritikai megjegy­zés is. hogy a ma már szinte mindenki által helyesnek tar­tott káderpolitikai elveit ese­tenként csorbát szenvednek, tgv előfordul fontos munka­isör betöltésénél, hogy nem kérik lei a pártszervezetek vé­leményét. Párttagságunk nagyra érté­keli azt a tájékoztatási rend­szert. melyet pártunk Köz­ponti Bizottsága honosított meg munkája során. Az a vé­lemény. hogy minden fontos kérdésről gyors táiékoz.tatást kapnak. Így megfelelően és időben tudnak reagálni a fel­vetődő helytelen nézetekre. Azt húzták alá a vélemények: legyen pártunk politikája to­vábbra is következetes, har­cos. mert ezzel ért egyet párt­tagságunk, ezért azt a jövőben is támogatni fogja, még jobban érvényt szerez annak a gya­korlati életben. A párt politikája, az alap­szervezetek tevékenységének értékelése mellett, nagy te­ret kapott a járási partbizott­ság munkájának értékelése is. Ez így helyes, mert ott az élethez legközelebb állók tud­ják megítélni, mennyire kö­vetkezetes a munka, mily en az elvi állásfoglalás, a konk­rét segítségadás a helyi tel- udatők végrehaj fásához. A párt vezetőségek beszámo­lói és a párttagság jelentős része a pártbizottság mun­kájának pozitív értékelése mellett — egy sor fogya­tékosságot vetett fel. Ezek figyelembevétele törvényszerű számunkra, megszüli te tésük pedig még magasabb szintre emeli a munkát. Jogosan bí­rálták, hogy. kevés időt for­dítunk a reszort telel ősökkel való foglalkozásra. Ezért a vezetőségeken belül egy-két elvtárs túl van terhelve, nem elég kollektív a munka ős így a felelősségvállalás is el­marad a kívánt szinttől. TÖBB HELYEN kritikai megjegyzésként hangzott el az is, hogy nem vagyunk elég következetesek a párt-csopor­tok létrehozásában, emellett, munkájukhoz sem kapnak megfelelő segítséget. Ezért a pártcsoportok munkája sok esetben formális, a pártoso- portvezetők „csak” a tagdíj beszedésével foglalkoznak, el­hanyagolják a kisebb egység­ben dolgozók politikai neve­lését, véleményeikre való tá­maszkodást és azok továbbí­tását az illetékesekhez. Mun­kájuk tehát sok esetben sab­lonos, nem elég hatékony. Néhány helyen olyan véle­mény is elhangzott, hogy nincs kellően koordinálva a járást szinten működő tömegszerve- zelek munkája, ezért kevés segítséget kapnak a?: üzemek­ben. vagy községekben dolgo­zó tömegszervezetek és tö­megmozgalmak. Az is hiá­nyosság.- hogy' amikor a párt- vezetőség vagy' párttaggyűlés valamely tömegszervezet munkáját tárgyalja, a járási szinten dolgozó vezetők rit­kán vannak jelen. Elhangzottak olyan meg­jegyzések i.s, hogy hatéko­nyabb munkát kell kifejteni a szocialista brigádmozgalom tartalmi munkájának javítá­sa érdekében. Emellett na­gyobb gonddal kell foglalkoz­ni a termelés szervezésével és azzal, hogy' a gazdasági yrq- zetők, de a mozgalmi vezetők Is több időt töltsenek az üze­mi, y'agy szövetkezeti kollek­tívák között. Ügy ítéljük meg. hogy a felvetett kérdése1" -bíráló megjegyzések jogosak. Ezért a pártbizottság elhatározta, hogy külön-külön elemzés alá veszi a felvetett kritikai megjegyzéseket, észrevétele­ket, javaslatokat és a munka során azokat hasznosítja. A feladat egyik része az útválasztásokkal befejező­dött. Most következik a fel­adat másik része. Biztosítani kell. hogy a beszámolókban elhangzott, a határozatokban megfogalmazott tennivalók a következő. két évben megva­lósuljanak. s ezzel a párttag­ság, de a pártonkivüliek igé­nyének megfelelő színvonalú tevékenység folyjék minden üzemben, ■ szövetkezetben és hivatalban. ügy Ítéljük meg, hogy e magasztos munkára a meg­választott pártvezetésének a kollektívák ereiére való tá­maszkodással. híven a párt politika iához, fel vannak ké­szülve. Feladataikat maradék­talanul teljesíteni tudiák és a két év múlva megtartandó választások ideién még ered­ményesebb tevékenységről le­het majd számot adni.

Next

/
Thumbnails
Contents