Észak-Magyarország, 1968. november (24. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-17 / 270. szám
Eszakmagyarorszäg Vasárnap, 1968. november 17. Jslem tudom, kinek készül az a film, amit nem néz meg a közönség. Én a közönség részére csinálom a filmeket és akkor vagyok boldog, ha filmjeimet megnézik. Az a film, amit nem néz meg senki, az nem mozgósít semmire, nem mond semmit lényegében. Az az érzésem, hogy a mi közönségünkre bátran lehet építeni. Szerintem nincs müvészjilm, nem-művész- film, van jó film és van rossz film. Több kategória szerintem nem létezik." A fenti néhány mondatot az ismert filmrendező nyilatkozta egyik vidéki laptársunknak abból az ajkalomból, hogy részt vett vígjátékéinak vidéki bemutatásán. A nyilatkozat — amelyet egy fővárosi lap is átvett — egyes megállapításai vitára serkentenek, és kérdőjelként állnak napjaink filmművészetének és a filmvilágban jelentkező egyes kérdéseknek ismerői előtt. A nyilatkozat nem közli, mely filmekre gondol a reindező, amikor kijelenti, hogy az a film. amit nem néz meg senki, az nem mozgósít semmire, nem mond semmit lényegében. De amikor annyira polarizálódik a mozilátogató közönség, mint napjainkban, amikor annyira elkülönülnek íziésszint szerint a látogató rétegek, és any- nyira kiugróan eltérő a kommersz, vagy a kevésbé kommersz vígjátékok és a fajsúlyosabb művek látogatottság ga, ez a sommás megállapítás veszélyes és igazságtalan. Ugyanis, aligha van olyan film, amit nem néz meg senki, és aligha van olyan filmalkotó, aki ilyen céllal fogna munkához. (Ismerve egy-egy film elkészítése anyagi bázisának biztosítását, ez lehetetlen is.) Minden filmalkotó mondani akar valamit, minden film jól, rosszul, mond is valamit, a nyilatkozó rendező véleménye tehát elhamarkodott. Az elmúlt időszakok film- vitáiban sajnálatos módon nem, vagy alig esett szó a magyar filmvígjátékokról. Amikor a magyar filrhművé- szet helyzetét elemzik, akár tanulmányokban, akár vitafórumokon, amikor az erények és fogyatékosságok szóba kerülnek, többségében mindig a magvasabb mondanivalót hordozó, súlyosabb veretű drámai alkotások, társadalmi problémákat jól-rosz- szul boncolgató művek kerülnek a vitázók asztalára, a szórakoztató művek a legritkább esetben. Pedig a vígjáték, a kevésbé komoly gondolkodtató film is elválaszthatatlan a magyar filmművészet egészétől, s mivel állandóan a filmdráma erényei és hibái jelentik a vitatémát, a közönség pedig számszerűleg nagyobb elismerésben részesíti a kevesebb együttgondolkodást igénylő, jól felépített és jól kiszámított vígjátékokat, szórakoztató darabokat. Ezek alkotói, mivel a vitán kívül esik munkaterületük és munkásságuk, úgy érzik. kívül esnek a magyar filmművészet gondjain, problémáin, őket és munkásságukat nem érintik a kifogások, a viták. A filmvitákban, bár a közönségről sokszor esik szó, ritkán kerülnek terítékre művészeti fórumokon a filmforgalmazás gondjai. Jóllehet, a forgalmazás nem szorosan vett művészi probléma, de a film akkor válik valóban értékké, és ebben igaza van a már idézett nyilatkozó rendezőnek, ha a közönség mind nagyobb számban nézi meg, mind több ember együttes élményanyagává, vagy éppen kincsévé válik. Bár a filmforgalmazás dolgozói részéről felmerülhetnek és fel is merülnek irreális elképzelések, a művészi célkitűzésektől eltérő koncepciók, nem lenne haszontalan olykor-olykor együttesen vitatni az alkotás és forgalmazás — amelyben a közönség részéről megnyilvánuló fogadtatás is benne rejlik — gondjait és lehetőségeit Egyik kiváló és már világhírességnek számító filmrendezőnk, akinek alkotásai igen nagy elismerést keltenek minden kultúrállamban, az év elején egy tanácskozáson elmondta, ő alkotás közben nem számítja ki előre, miként reagál majd a néző egy-egy mozzanatra, nem iktat be „kacaj- szüneteket", a művek ábrázolási, megjelenítési elképzeléseinek realizálását nem rendeli alá a jövőbeli olcsóbb sikernek. Ez a koncepció — bár sokan vitatják —. nem a közönség lebecsülése, hanem annak az elvnek érvényesítése, hogy a közönség szolgálata nem kiszolgálást jelent, hanem az alkotó művész meggyőződése szerint a legjobbnak a nyújtását. A közönségnek ez az alkotó úgy akar kedvében járni, hogy magával ragadja, gondolkodás-, ra készteti, tettekre sarkallja, nem pedig másodpercnyi pontosságú kiszámítottsággal elhelyezett poen-petárdákka! csiklandozza. A szórakoztató film értékét és szerepét nincs szándékunkban tagadni, de a bevezetőben idézett nyilatkozat megállapításainak egyikét-másikát feltétlenül vitatni kell. Pedig biztosak vagyunk, hogy a nyilatkozó rendező is aligha azonosítja magát azzal a műsorszervező kultúrvigéc típussal, amelyik az elővételi pénztár jegy- tömbjeinek vastagságából következtet a mű értékeire. A közönség számára kell filmet csinálni, de nemcsak olyat, amit minden néző már nagyon is ismer, hanem olyat is, ami előbbre viszi, magával ragadja, új gondolatokkal ismerteti, új kifejezési formákkal lepi meg. így van ez minden művészeti ágazatban, s természetesen a filmnél is. Ezért ingerel vitára a nyilatkozat, mert minden alkotó művész és nemcsak a nyilatkozó, a közönség részege teremt valamit, mindegyik boldog, ha alkotását minél többen megnézik. És ha elfogadnánk a, nyilatkozatból folyó következtetést, hogy a mind nagyobb közönségsiker egyben a művészi érték fokmérője is, úgy nagyon káros következtetéseket lehetne levonni nemcsak a mai magyar filméletben munkálkodó alkotók tevékenységéről, de az irodalom és a művészet minden területéről. Legnagyobb írónk — ad abszurdum folytatva a gondolatsort — P. Howard lenne, Bartók géniusza elhomályosulna divatos, egyébként tiszteletre méltó táncdalkompo- nisták mellett, és a harmincas évek József Attilája annak idején számításba sem jöhetett volna, mert mennyivel többen olvasták X és Y rímeit. Jó, ha a befutott, sikeres és népszerű alkotó művének bemutatásakor nyilatkozik a közvélemény számára. De nem jó, ha abban a nyilatkozatban nem is túlságosan rejtett oldalvágások vannak azok ellen a pályatársak ellen, akik a sikerhez vezető utak közül a merészebbet, a göröngyösebbet választották. Benedek Miklós I7| művek a miskolci könyvesboltokban csemege lehet az arab származású kubai költő, Fayad Jamis verseskötete, a Ködobás. Az ismeretterjesztő művek közül megemlítjük a Bukarestben magyarul kiadott Vallo- másos Móricz Zsigmond című művet, amlyet Kántor Lajos írt. Érdekes tanulmányok gyűjteménye a Fegyverrel a fasizmus ellen. Hasznos ismeretterjesztő mű a történész Hahn István kis köteté, az Istenek és népek. A bélyeggyűjtők öröme lesz a Magyar bélyegek árjegyzéke 1969, a diákok viszont ismét örömmel forgathatják majd a Fiúk évkönyve 1969 című kötetet, a népszerű sorozat új kiadványát. Végül az autósok figyelmét felhívjuk rá, hogy Surányi Endre gépkocsi vizsgaismeretekről szóló könyvének, Az autónak új kiadása megjelent A Miskolci Nemzeti Színház érdekes vállalkozása A Televízió hétfőn kezdődő hetének adásaiból az alábbiakra hívjuk fel a nézők figyelmét. Kedden A nagy idők tanúi címmel riportműsort sugároz a Televízió a KMP Visegrádi utcai múzeumából, szombaton, 23-án pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a KMP megalakulása 50. évfor- < dulója alkalmából rendezendő í ünnepi ülését közvetíti. Igen í érdekesnek ígérkezik a Gábor í Andor műveiből összeállított, í Azok a boldog békeévek című < műsor, amelyet szombaton su- ? gároz a televízió. f A színházi közvetítések ked- !; velői két előadást is láthatnak J a héten. Kedden a Déryné l Színház előadását sugározzák, < a műsoron Szabó Magda Ki- > gyómarás című műve szerepel.) 24-én, vasárnap pedig a Thália í Színház előadásában láthatják az érdeklődők Osztrovszkij JVi- \ har című drámáját. A Zenei figyelő csütörtöki adása sokszínű összeállításnak mutatkozik. Anda Géza magyar származású világjáró zon- í goraművészt mutatja be töb- •; bek között e műsor, hírt ad ? Rimszkij-Korzakov Arany- J kakas című operájának bemu-1 tatói áról, részleteket elevenít í fel David Ojsztrah korábbi bu- l dapesti koncertjéről. Szerepel < még a műsorban a gyulai em-í lékünnepségről készült film, £ amely Erkel Ferenc halálának H&fytyk'Ct' Ue'&é'Mtl ini Hogyha kezével int, föloldozza a kínt... Törékeny kedvesem ahol jár, lába nyomán Nap zokog: zsoltár. Virágok sietnek eléje, s meghajlanak az ütemére,.. MÄTÖ GYULA: Nőtte nt eget kaszáló jegenyékkel, felhők hátára ültem, elláttam a világ végére nagyanyámhoz, s csíkókedwel •> felhő-erődömbe is felszaladtam az égre... nos iskolai tanárok, a tanítók és az óvónők naprakész szellemi megújulásának és megújításának tervezetét tartalmazza. Az ötlet nem újkeletű. Már korábban is találkoztunk gyümölcsöző együttműködéssel; az Egri Tanárképző Főiskola és a Sárospataki Tanítóképző Intézet, továbbá a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem és más tanintézetek gyakran felkeresték egymás portáját. Rendszeres volt az előadók cseréje és az óralátogatás is. De a kapcsolatok többé-kevésbé kétoldalúak voltak csak, és az intézmények vezetőinek eondossáeá- tól függött a szálak lazulása vagy erősödése. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya abból a felismerésből kiindulva, hogy a területileg „ölelkező” oktatási intézmények a legfontosabb, „az alapanyag” tekintetében szervesen kapcsolódnak egymáshoz, elhatározta, hogy „intézményesíti” a kapcsolatot távlatosan is. A jövőt illetően nem elegendő a dip- loma-átnyújtás ünnepélyes aktusáig kísérni a fiatalokat; tovább kell tekinteni, a munkás hétköznapokra, a pedagógiai tevékenység gyakorlatára. Egy letűnt világ nagyon józan jelszava volt, hogy „a jó pap holtig tanul”. Amikor egy község, egy település központi alakja a pap volt. e jelszót éppen a tömegek érdekében valóra kellett váltani. A mi világunkban egyre inkább a pedagógus válik az állandóan fejlődő. alakuló élet központi emberévé. Mostanában többször ismételgetik pedagóguskörökben Marx György fizikus találó, már- már szállóigévé alakuló mondását: „Mindenki elmaradhat a gyorsuló világban, de a pedagógus soha.” S mert ez valóban így van, józannak, megfontoltnak tekinthetjük a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztályának és a már felsorolt oktatási intézmények vezetőinek szövetkezését a pedagógusok szellemi felfrissítésére, a legkorszerűbb pedagóBár kissé elkopott a szó. de ezúttal a jelentős valóban lényegeset, figyelemvonzót jelöl. A Borsod megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya együttműködési megállapodást és munkatervet írt alá a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemmel, az Egri Tanárképző Főiskolával, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolával. a Sárospataki Tanítóképző Intézettel és a Kecskeméti Óvónőképzővel. Az ünnepélyes aláírásra a hét közepén került sor, amikor is Varga Gaborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese köszöntötte az intézmények igazgatóit, aláírási joggal megbízott képviselőit. Az együttműködési megállapodást dr. Hetényi György, a művelődés- ügyi osztály vezetője és . az intézmények vezetői, megbízottai írták alá. * túl ‘ azon. hogy ez a kellemes aktus külsőségeiben is hangulatos volt. a részvevők nagy örömmel üdvözölték az együttműködési megállapodás távlatosságát, jövőbe mutató tendenciáját. Manapság, amikor annyiszor beszélünk a pedagógusok továbbképzésének szükségszerűségéről, igazán felemelő látvány a konkrét tenniakarás okmányába belelapozni Mert a csinos, bekötött, tehát méltó keretbe helyezett együttműködési megállapodás a közép- és általágiai elvek elsajátítására, hatékony módszerek átvételére ' Az együttműködési megállapodás és munkaterv részletesen felsorolja a továbbképzés módozatait. dátum szerint rögzíti a módszertani-didaktikai stb. megújulás lehetőségeit. Kitűnő, koordinált megállapodásról van szó: mintául szolgálhatna egy észak-magyarországi pedagógiai to-' vábbképző központ munkatervének — ha lenne ilyen intézmény. • Az együttműködési megállapodásból, valamint a témához fűzött szóbeli kiegészítésekből — ha derengően is —> körvonalazódott egy északmagyarországi pedagógus továbbképző központ modellje is. Persze ez a mostani, szoros és hivatalos kapcsolat- teremtés egyelőre még szerényebb célzatú. Nem kíván „konkurrálni” az Országos. Pedagógiai Intézettel, mert nem általános érvényű, a pedagógia tudományát továbbfejlesztő munkálkodás áll tevékenységének homlokterében. hanem az ifjú és nem ifjú pedagógus rendszeres és módszeres továbbképzése. Áitg amint hallottuk, e nagy vállalkozáson szeretnének kissé túllépni, hogy bekapcsolódva a tudományos kutatómunkába a „forrástól” juttassanak el megméretett, valósághű, megbízható adatokat a pedagógiai tudományok fejlesztéséhez Örömmel szólunk róla. hogy hazánkban Borsod megye az első, amelyik e jelentős szövetkezésre vállalkozott. Hangsúlyozták ezt az oktatást intézmények vezetői is. Az együttműködési megállapodásban rögzített elképzelések alkalmasak a szervezett továbbképzés megvalósítására. a korszerű pedagógiai feladatok elvégzésére. Szeretnénk hinni. hogy a szerződő, megállapodó felek pontról pontra betartják saját maguk által teremtett és jóváhagyott műn- kaokmányt. Mi. magunk is szeretnénk a megvalósulás fázisainál ielen lenni. Párkány László \ Meddig friss egy pedagógus diploma ? A szellemi „érlágitás“ okmánya Az utca éneke ünnepi emicü műsor az őszirózsás forradalom és a KMP mepa.akuiüSánaK 50. évfordulója tiszteelére s Lágy hegedűszó hallatszik i í parkból. 1914 júniusának utol- (só vasárnapja. Béke-ünnep t Fiatalok dala és tánca tölti be ía teret. Mint minden háború Ja. XX. század nagy világka- ! tasztrófája is. váratlanul tör az emberiségre. Megperdül a dob. (felhangzik a trombita, s a fia- italok puskát és szuronyt sze- 'gezve rontanak egymásnak, í A bombák és gránátok hang- ’ zavarából lassan előtör a költői ; szó, a megannyi bátor .,meg- ; állj .’’’-kiáltás. Egy váratlan öt- ! lettel a holtak feltámadnak, és laz élők fejére olvassák bűneiket. Az érvek csatározásában ; Babits Mihály, Juhász Gyula, Lékay János, Karinthy Frigyes, Nagy Lajos és még sokan mások, de mindenekelőtt a forradalom előhírnöke, Ady Endre hallatják szavukat,. S míg vajúdva bontja ki szirmát az őszirózsa, űj erők szervezkednek a forradalmi vívmányok megvédésére és kiteljesítésére: a munkások, a parasztok és az értelmiségiek legjobbjai, a kommunisták lépnek a történelem színpadára. A verses, zenés, táncos, komplex műsort november 26- án, kedden este hét órakor mutatják be. A közreműködők soraiban ott találjuk a színház szinte valamennyi művészét. A zeneszerzők és a zenei szerkesztők: Herédy Éva és Kalmár Péter. A Vasas kórust Forray István vezényli. Koreográfus : Bodrogi Zoltán. Díszlet- és jelmeztervező: Gergely István. Az irodalmi színpadi összeállítás szerkesztője Párkány László, a rendező Orosz György. 75. évfordulójára emlékeztet. Szombaton az operakedvelők Mozart Cosi fan tutte című vígoperáját láthatják a berlini Stadtsoper budapesti előadásában. A tv nézőinek ajánljuk látható a könyvesboltokban. Azt hisszük, mindkét mű szerzője olyan márka, hogy nem is kell különösebben ajánlani nevük önmagában is vonzerő. Germanus műve amúgy is régen keresett hiánycikk, mert az előző kiadást már nem lehetett megtalálni sehol sem. A költészet kedvelőinek ritka Az elmúlt hét könyvei közül elsősorban néhány szépirodalmi újdonságra hívnánk fel a figyelmet Veres Péter visszaemlékezései Szülőhazám „Hortobágy < mellyéke" címmel jelent meg, Germanus Gyulának vagy harminc évvel ezelőtt kiadott regényes műve a Közel- Keletről, az Allah Akbar ismét Nyilatkozat oldalváaásokkal
