Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-15 / 242. szám

Kedd, 1968. október IS. északmagyarorszAG 3 400 ezer hallgató a pártoktatáshan Az idei pártoktatási év elő­készületeiről, az MSZMP szer- vezte tanfolyamok, előadásso­rozatok, vitafórumok temati­kájáról, a hallgatók számának várható alakulásáról kért tá­jékoztatást az illetékesektől a Magyar Távirati Iroda mun­katársa. Elmondották: ország­szerte megkezdődött a tanítás a marxizmus—leninizmus es­ti egyetemeken, a marxizmus— leninizmus esti középfokú is­koláin, s október közepén hangzanak el az első előadá­sok a pártoktatás egyéb, szer­vezett, vagy kötetlen formái­ban. A tanfolyamok, előadássoro­zatok belpolitikai vonatkozás­ban különösen nagy figyelmet szentelnek a gazdaságirányítá­si rendszer reformjából adódó kérdéseknek. A külpolitikai vonatkozásban a pártoktatás sokoldalúan feltárja a világ- események mozgatórugóit és összefüggéseit, az imperialista agressziók hátterét, s rámutat az imperializmus mélyülő vál­ságának konkrét, mai jelensé­geire. A marxizmus—leninizmus esti egyetemen és a középfokú iskolán a tanévkezdés adatai szemléletesen tükrözik a ma­gas szintű ideológiai képzés iránti érdeklődést: az egyete­men mintegy 27 ezren, a kö­zépfokú iskolán pedig csak­nem 43 ezren hallgatják az előadásokat. Több mint 12 ezer fővel emelkedett a kö­zépfokú iskolán tanulók szá­ma. A páj-toktatás egyéb, szerve­zett formáinak változatos té­mákat felölelő tanfolyamaira az 1968—69-es oktatási évben több mint 420 ezren jelent­keztek. (Ezt a számot még nér hány százezerrel növelik a kötetlen formában tanulók, a különböző előadássorozatok spontán érdeklődői.) As élelmiszeripar m un kaidő-esökhentési p r o hlém úiré I Hétfon az ÉDOSZ-saékház- ban megkezdődött a Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület és az Élelmeaésipa- ri Dolgozók Szakszervezetének közös ankétja, amelyen az élelmiszeripari munkaidő- csökkentés problémáit, lehető­ségeit tárgyalják meg. Az élelmiszeriparban spe­ciális feladatot jelent a mun­kaidő csökkentése, mert egy­ben össztársadalmi hatása is van. Az élelmiszeripar külön­böző ágazataiban eddig is sok egyenlőtlenséget okozott a hét végi csúcs, a szezonális jelleg, amelynek figyelembevétele most újabb erőfeszítéseket kö­vetel. Az ankétem azokat a leg­jobb megoldásokat keresik, amelyek az élelmiszeripar dol­gozóinak lehetővé teszik a kor­mány határozatában előírt rö­vidített munkaidőt, az ehhez szükséges munkafeltételeket, ugyanakkor biztosítják, hogy az élelmiszertermelésben és Követendő példa létől, és a számukra alkalmas helyeken egészséges embereket foglalkoztat. A tanácsok mun­kaügyi illetékesei sokat fára­doznak a helytelen szemléle­tek megszüntetéséért. A mező- csáti járásban ez a fáradozás • szép eredménnyel járt: vala­mennyi csökkent munkaképes­ségű dolgozó megfelelő mun­kakörben van. Mezőcsáton ez év tavaszától munkálkodik a kézműipari vállalat, amelynek vezetősége nem idegenkedett a csökkent munkaképességűek felvételétől. Hasonló megértés tapasztalha­tó a ktsz-eknél, ahol a bedol­gozói rendszer bővítésével elő­reláthatóan még 290 csökkent munkaképességű ember is kap­hat kereseti lehetőséget. A já­rási tanács munkaügyi és ipari főelőadóinak felmérése szerint a járás egyéb munkáltatóinál még 113 olyan munkahely van, melyet az említett dol­gozókkal tölthetnek be. szállításban ne legyein fenn­akadás, a lakosság ellátása semmiben sem szenvedjen csor­bát Az ankét másnapján, ked­den a húsipar, a konzervipar és a növényolaj-ipar vezetői ismertetik a rövidített munka­hétre való áttérés tapasztala­tait Borsod megye városaiban és községeiben a hármas évfor­duló alkalmából több helyen készülnek márványtáblák és emlékművek avatására — amelyek a fél évszázaddal ez­előtti történelmi jelentőségű események színhelyét örökítik meg. Így például a KISZ kez­deményezésére emléktáblát he­Kereskedelmi akadémia Mezőkövesden A Mezőkövesdi és Mezőke­resztesi Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet dolgozói ré­szére nyolc előadásból álló so­rozattal ismét megszervezték a kereskedelmi akadémiát. Foglalkoznak a piacszabályo­zás, üzletpolitika, a vállalati árpolitika és pénzgazdálkodás lyeznek el a miskolci városi tanácsházán, amelynek erké­lyéről 1918. november 1-én be­jelentették az őszirózsás for­radalom győzelmét, a mező­kövesdi vasútállomáson, ahol Landler Jenő parancsot adott Miskolc visszafoglalására és Ernődön, a híres északi hadjá­rat főparancsnokságának haj­dani épületén. Ózdon, a ko­hászok városában, Lenin elv­társra emlékezve, márvány­táblát avatnak, a Béke lakó­telep új, 400 személy befoga­dására alkalmas művelődési otthonát pedig Kun Béláról nevezik el. A megye központ­jában, Miskolcon, a pártbizott­sággal szembeni parkban állít­ják fel a Tanácsköztársasági emlékművet, Perkupán pedig a fiatalok összefogásával az 1919. március 21-i évforduló emlékét megörökítő virágos­kertet alakítanak ki. Az új létesítményeket a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 50. ju­bileumi ünnepségein adják át. KiakorícasHózás Az idei mostoha időjárás sok termelőszövetkezetben okozott problémát. Az állatállo­mány téli áttelcltetéséhez szükséges takarmánymennyiség nem áll mindenütt maradék­talanul rendelkezésre. Termelőszövetkezeteinkben ezért a kukoricaszár silózásával is enyhíteni akarnak a gondokon. A görömbölyi Béke Tsz-bcn 30 hold napraforgó, 10 hold kukorica és 20 hold lóhere bcsilőzásával 50 vagon téli takarmányt nyertek. Foto: Szabados György SZERENCSI JÁRÁS: Földben a rozs és az árpa Az időnként megeredő eső ellenére is megnyugtató ütem­ben halad a szerencsi járás területén az ősziek vetése és a kapásnövények betakarítása. A 24 termelőszövetkezetnek összesen 18 ezer 422 katasztrá- lis hold vetőszántás az idei terve, és amire ezen a vidé­ken talán még sohasem volt példa, a magágyat az őszi ka­lászosok alá már az utolsó ba­rázdáig minden gazdaság föld­jén előkészítették. A rozsot és az őszi árpát a tervezett területen, mintegy 1500 holdon elvetették, s a ve­tés túlnyomó része már ki is kelt, gyönyörűen zöldell. Ugyancsak földbe került a lu­cerna 600, a takarmánykeve­rék 550 holdon, továbbá a ta­karmánybúza fele, körülbelül 1000 holdon. Búzát 14 ezer 348 holdnyi területen kívánnak vetni, ebből 9000 holddal már végeztek. Most minden embe­ri és gépi erőt a búza vetésére fordítanak, így remény van rá, hogy a többivel is hamarosan végeznek, így a legkedvezőbb időben földbe kerül a jövő évi kenyérnek való magva. A vetéssel egyidejűleg jó eredménnyel halad a kapások betakarítása is. A 235 holdnyi burgonya és az 1051 holdnyi napraforgó már magtárban van. Cukorrépát 2848 holdon termeltek, ennek felét is ki­ásták, s zökkenő nélkül fo­lyik a szállítása, nincs fenn­akadás az átvételben sem. A silókukoricának negyed része kinn van még a határban. A 4167 holdnyi kukorica törése azonban még sok munkát ad a termelőszövetkezeteknek, mert ennek még csak felével végeztek. Hegy» József Parkol építenek A szuhakállóiakat már rég­óta bosszantotta a tanácsháza mellett levő romos, elhanya­golt épület. Semmire sem használhatták, mert életveszé­lyes volt, és csúfította is a község képét. Nemrégiben ösz- szefogtak a tanácsi dolgozók és a vb-tagok: társadalmi munkában lebontották az egé­szet. Helyére pedig kis parkot létesítettek. A bányának és a községnek is vannak „park­szakemberei”: ők alakították ki formáját. Még nincs telje­sen készen, most készítik a kerítést, a virágágyakat, de tavaszra már igazi kis park lesz. Díszíteni fogja Szuhakál- ló központját. 1973-ban üzemel II ispán lány és a fcppiÉ A pécsi filmszemle több mint negyven külföldi ven­dége között minden kétséget kizáróan az egyik legnép­szerűbb, s legcsinosabb rész­vevő a japán Shinobu Itomu volt. Vállára omló kékes fe­kete haját, karcsú alakját, térdig érő fehér csizmáját és divatos lánccal övezett kötött miniszoknyáját férfi és nő egyaránt megbámulta. Ne vegyék túlzásnak a ked­ves olvasók, de én e csáb- rekvizitumokon áttekintet­tem, mert a japán újságíró lány kezében megpillantot­tam a Napjaink októberi szá­mát. Nem csak lokálpatrióta kíváncsiság kergetett a távoli vendég közelébe, hanem an­nak megtudakolása is, hogy miért jár-kel szűkebb ha­zánk újságjával a kezében. Mert elhiszik nekem az ál- mélkodást: sehogy sem tud­tam felfogni, miért éppen Napjainklcal sétálgat a ja­pán lány. Mivel állandóan lefoglalta vendégünket a bőséges prog­ram, bizony sokáig kellett várni a titok megfejtésére. Néhány nap elteltével a vé­letlen úgy hozta, hogy egy­más mellett ebédeltünk a Nádorban, s míg más kollé­gák is ostromolták kérdéseik­kel a kolleginát, én is fel­tehettem kérdésemet. A válasz: — A filmesztétikán kívül műfordítással is foglalko­zom. Még táncdalszövegeket is fordítok. Bizonyára hallot­ta már a magyar rádióban az „Annál az első ügyetlen csóknál drágám” és a „Szer­vusztok, régi barátok" kez­detű dalokat. Nos, ón vagyok a „tettes”. — Hallottam japánul a da­lokat, s mindig dilemmáz- tam: vajon hogyan kezdőd­nek? Shinobu Itomu nevet. Érti a tréfát, s „veszi a lapot”. — Kezdjük az ügyetlen csókkal. Mado o akehanazhite migo, Darekaga Bokuo Yon­dciru . 1 Ismételje utánam,.. — Mado o akehata... Nem megy. Ezt még gyakorolni kell. — Talán a másik. A Szer­vusztok, régi barátok. Fi­gyelje csak: Bokuwa itterun- da Kyókagiri lakareyóto. Ez könnyebb... — Inkább, ha lehetne ... — .Tudom, magát a Nap­jaink érdekli. A tolmács már szólt róla. Mint említettem, műfordítással is foglalkozom. Csoóri Sándor barátom meg­vásárolta az önök lapját, azt mondta: van benne néhány nagyon szép vers. Majd el­készíttetem a nyers fordítást, s ha nekem is tetszik vala­melyik, lefordítom japánra. — Ebéd közben megütötte a fülem néhány magyar szó. Ügy tűnik, nem először jár hazánkban. — Valóban, most vagyok itt. harmadszor. Tavaly tagja voltam a táncdalfesztivál zsű­rijének. A már említett da­lok így kerültek Japánba. — Hogyan ..fedezte fel" Magyarországot? Hiszen sok ezer kilométer választ el ben­nünket. ■— A magyar filmművészet­nek jó híre van. Európa fesz­tivál-városait járva találkoz­tam néhány szép magyar filmmel. Ezek után kíváncsi voltam a gyártó országra és annak művészeire, népére. — A szemlén milyen filme­ket látott? — Mind a hat verseny-fil­met, s az újonnan készült al­kotásokat is. A legfrissebb filmek közül nagyon érde­kesnek tartottam Zolnay Pál Próféta voltál, szívem és Makk Károly Isten és em­ber előtt című alkotását. — Mikór látjuk legköze­lebb? — Szerelem Magyarorszá­got, ezért nincs kizárva, hogy egy év múlva ismét, találko­zunk. — A Szervusztok régi ba- rátok-at át tudná tenni egyes­számba? — Hogyne. Leírjam? — Igen. — Minek az magának? — Hogy jövőre én is mon­dani tudjak valamit... Párkány László Az országos igények növeke­dése vetette föl egy acélszer­kezeti gyár megépítését. Egy­re több épületszerkezetre, te­tő- és födémszerkezetre, önál­ló oszlopokra, állványokra van szükség. Ezért középnehéz vas- szerkezetek gyártására alkal­mas üzem létrehozását hatá­rozták el az Ózdi Kohászati Üzemeknél. Felvetődik a kérdés, elő­nyös-e ide telepíteni ezt a gyárat. Az acélszerkezeti gyár Özdon való felépítését az in­dokolja elsősorban, hogy a ter­meléshez szükséges anyag nagy többségét, a hengerelt árut itt állítják elő. így szállítási uta­kat, költségeket lehet megta­karítani. Ez pedig nem kö­zömbös a népgazdaság szem­pontjából sem, mivel az acél­szerkezeti gyár üzembe lépése így nem kíván nagyobb részt a vasút kapacitásából. Az Ózdi Kohászati Üzemek több mint százötven millió fo­rintot fordít saját beruházási alapjából a gyár felépítésére. Az építkezést jövőre kezdik meg Ózd III. kerületében, Sa- jóvárkonyon. A tervek szerint 1973-ban kezd üzemelni az új gyár, amely kezdetben 15 ezer tonna középnehéz vasszerke­zetet állít elő évente. A gyár­nak ezt a kapacitását a ké­sőbbiek folj^amán 25 ezer ton­nára fejleszthetik. Az új gyár­ban 600 szak-, illetve betaní­tott munkás dolgozik majd. Részükre megfelelő szociális létesítmények, ebédlő, öltözők, fürdők is épülnek. O. J. Újítást akét ű Pamstitfiúéban Fontos tanácskozás színhe­lye volt a napokban a Mis­kolci Pamutfonó. Itt tartotta meg a Pamutfonóipari Válla­lat újítási ankétját. E válla­lathoz tartozik a Lőrinci Fo­nó, az Üjpesti Cérnagyár, a Kaposvári Textilművek, a Vá­ci Finomfonó és a Miskolci Pa­mutfonó. A tanácskozáson, amelyet a Pamutfonóipari Vállalat szak- szervezeti bizottsága szerve­zett, Csepreghy Győző vezér­igazgató-helyettes számolt be a vállalati újítóm irgalom helyzetéről, a tennivalókról. Ezután Gál Vencel, a SZOT termelési osztályának munka­társa referált, az újítási ren­delet alkalmazásának tapasz­talatairól. Számos, értékes fel­szólalás hangzott el. Közöttük Végh József né, a Pamutfonó­ipari Vállalat vezérigazgatója beszédében úgy értékelte az ankétot, hogy az betöltötte fel­adatát, elérte célját. Érdemes lesz újítani a Pa- mutfonóipari Vállalat gyárai­ban, mert az újítók anyagi, er­kölcsi megbecsülésére még fo­kozottabb figyelmet akarnak fordítani az elkövetkezendő időben. Megyénk sok helyén még sajnálatosan nagy gondot okoz a csökkent munkaképességű emberek elhelyezése. Számos üzem, vállalat ugyanis a ren­deletek ellenére is idegenke­dik az ilyen dolgozók felvéte­Készulődés a hármas évfordulóra különböző kérdéseivel. Ä két fogyasztási és értékesítési szö­vetkezettől az akadémiára je­lentkezett 50 kereskedelmi dolguzó és vezető előtt a szö­vetkezeti kereskedelem megyei vezetői tartanak előadásokat,. Makó József Mezőkövesd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents