Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-10 / 238. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1968. október 10. Pécsi jelentés Mi lesz veled közönség? BSülpolBtakqi események Gyújtogatás bosszúbal A filmszemle második vita­napján, a kedden este bemu­tatott Mi lesz veled, Eszterke? című új magyar film analó­giájára született a fenti cím is, melyet tulajdonképpen a vitatkozók találtak ki. Ugyan­is a társadalom és a film vi­szonyának kapcsolatait elem­ző hozzászólások helyenként oly nagy mértékben váltak teoretikusakká, hogy a közön­ségnek a filmművészettel kap­csolatos, vélt vagy valódi gond­jai alig kaptak teret. Végül szerencsére elhangzott néhány kitűnő konstruktív hozzászólás, ami megmentette az elsekélye- sedni készülő eszmecserét. Mindenekelőtt Philippe Haudiquet francia filmkritikus nagyon rokonszenves hozzászó­lására figyeltünk fel, aki ke­ményen bírálta a magyar filmátvevő szerveket. Mint mondotta, hazánkban zöld utat biztosítottak olyan kispol­gári tendenciákat hordozó fil­meknek, a Saint Tropez-i csendőr, meg a Csendőrök New Yorkban, amelyek Franciaor­szág haladó köreiben koránt­sem örvendenek rokonszenv- nek. A francia filmgyártás májusban, a nagy diáktünte­tések idején hozzákezdett A csendőr megházasodik című film forgatásához. A májusi események miatt azonban a film csak a reakció megerő­södése után készült el. Az igazukért küzdő diákok és munkások most már csak azt várják, hogy a harcaikra fity- tyet hányó harmadik csendőr­filmet is megvásárolják a szo­cialista országok. Az éles sze­mű filmkritikus ezután arról beszélt, hogy a haladó fran­cia művészek milyen nagy ro- konszenwel álltak ott a bari­kádokon, amikor a munkások és a diákok harcaikat vívták. A magyar újságíróknak és filmkritikusoknak sem ártana a horizontálisabb látásmód, a szélesebb kitekintés, hogy művészetüknek, filmjeiknek mind jobb propacátorai le­gyenek külföldi országokban Kovács András, a Falak cí­mű versenyfilm rendezője ar­ról beszélt, hogy előbb az igaz­ságot, a valóságot kell a nagy- közönséggel elfogadtatni, a film csak ily módon kerülhet közelebb a nézőhöz. A való­ság és a közönség viszonya na­gyon ellentmondásos, e vonat­TcEnnlJtmk ©rasml Az MSZBT keretében műkö­dő központi orosz nyelvisko­la pár éves múltja ellenére, már szép eredményekre tekint­het vissza, melyet az 1968— 69-es tanévben még tovább szeretnénk növelni. Tanfolyamhallgatóink közül sokan tettek sikeres állami nyelvvizsgát különböző fokon. Az egyetemi és főiskolai fel­vételt előkészítő tanfolyam hallgatói közül sokan tettek sikeres felvételi vizsgát és már az egyetemeken és főiskolákon folytatják tanulmányaikat. A tanulmányi verseny alap­ján legjobb eredményt elért hallgatóink lelkesedéssel szá­moltak be kéthetes szovjet­unióbeli (Moszkva, Leningrád) jutalom utazásukról, s a gya­korlatban érvényesíthették a tanfolyamokon elsajátított nyelvtudásukat. Ebben a tanévben is leg­jobb eredményt elért hallga­tóink részt vehetnek jutalom- utazáson a Szovjetunióban. Az orosz nyelvtanulás iránt érdeklődők még jelentkezhet­nek (Miskolc, Kossuth u. 11^ telefon: 15-326) alap, közép, társalgó, egyetemi, főiskolai és. állami nyelvvizsgát előkészítő tanfolyamokra. A vállalatoknál, üzemeknél az év bármely hónapjában speciális csoportok is szervez­hetők be, ahol sajátos anyag­gal foglalkozhatnak a hallga­tók. A közép- és felsőfokú hall­gatók részére audió-vizuális órák látogatását is lehetővé tesszük, és akik gyorsan sze­retnének tudni oroszul, gyor­sított tanfolyamokra járhat­nak. Az orosz nyelvtanárok ré­szére külön társalgást szerve­zünk, ahol az élő nyelvet gya­korolhatják orosz anyanyelvű tanárok vezetésével. A központi orosz nyelvisko­la az orosz nyelv tanulásának az élet által követelt jelentő­ségét kívánja aláhúzni és tá­mogatni, amely ma a népeink közötti kapcsolat terén jelent­kezik. Várjuk dolgozóink további jelentkezését, hogy éljenek az orosz nyelv tanulásának lehe­tőségével. Szőke Józsefné a központi orosz nyelviskola titkára kozásban a politikának még sok tennivalója akad. Gazdag logikával szólt a témához Kása Ferenc, a nagy vitát kiváltó Dózsa-film egyik írója és majdani rendezője. Kosa a „cselekvő filmek” ké­szítését szorgalmazta, hangsú­lyozva, hogy az élet, a politi­ka területeit feltáró film in­tenzíven segít a társadalmi tu­dat alakításában. A vita, amelyen részt vett Aczél György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára is, a végén áthan­golódott; személyes indulatok, a témától eltérő különvélemé­nyek csaptak össze, amidőn Rényi Péter ismételten kifej­tette álláspontját a Kosa— Csőri készítette ítélet című filmnovelláról. Kosa Ferenc, Eőrsi István és Huszár Tibor élesen szembeszegült Rényi vé­leményével. Az úgynevezett „művészfil­mek” és az úgynevezett „szó­rakoztató” filmek, valamint a nagyközönség mozielidegene­désének gondjai Pécsett sem ■oldódtak meg. Alkotásokkal kell majd az igazi választ megadni. De mivel a jelenle­gi gyártási struktúra és az évenként készülő húsz ma­gyar film nem hozhat végleg megoldást, a moziknak, de a gondolatilag fajsúlyos filmek alkotóinak is várniuk kell még egy darabig, amíg az egymásra találás megtörténik. A filmszemlén eddig vászon­ra került néhány külföldi film is, közöttük Godord Férjes asz- szony, vegyes érzéseket kivál­tó alkotása. A Mike Nichols készítette A diplomás című angol film szintén sok kérdő­jelet rajzolt a néző elé. Mi­képpen az ősbemutatóként ve­tített Mi lesz veled, Eszterke? című, Bán Róbert készítette új magyar film is, Zolnay Pál Próféta voltam, szívem című alkotása már egyértelműbben tetszett mind a szakmai, mind pedig a pécsi nézőközönség­nek. A hat versenyfilm közül a már bemutatott Egy szerelem három éjszakája és a Csilla­gosok, katonák című filmeken kívül nagy sikerrel mutatták be a Falak és az Eltávozott nap című versenyfilmeket A csütörtöki napon a film­klub vezetőinek országos ta­nácskozása kezdődik meg. A klubvezetők tanácskozása re­mélhetőleg nagyobb sikert hoz majd a nézőközönség gondjai­nak megoldásában. Párkány László WASHINGTON Johnson amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok megbeszélé­seket kezd Izraellel, katonai repülőgépek szállítása ügyé­ben. Az elnök közölte: felha­talmazta Dean Rusk külügy­minisztert, hogy az idevágó kongresszusi döntés alapján kezdjen tanácskozásokat Izra­ellel, szuperszonikus katonai repülőgépek szállítása ügyé­ben. PRAGA Szombaton kórházba szállí­tották Martin Dzur vezérezre­dest, csehszlovák honvédelmi minisztert, akinek régebben tartó betegsége a napokban rosszabbra fordult. SAO PAUI.O Brazília legnagyobb városá­nak utcáin kedden megütköz­tek a felvonuló diákok és a hozzájuk csatlakozott munká­sok a rendőrség megerősített egységeivel. A középiskolás fiatalok és az egyetemi hall­gatók a kormány oktatásügyi politikája ellen kívántak tilta­kozni, a munkások magasabb béreket követeltek, és vala­mennyien szembefordultak a rendőrség brutalitásával. Egy piromániás kamasz os­toba bosszúja következtében tíz ember életét vesztette, so­kan pedig megsebesültek a zürichi Metzgerbräu szállodá­ban. A szálló egyik segédpor­tása, a 17 esztendős Roland J. összeveszett a íőportással, s ezután bosszúból gyúlékony folyadékot öntött a portásfül­ke elé és a lépcsőre, majd meggyújtotta. A lángok gyor­san elharapóztak, úgy, hogy 150 tűzoltó csak négyórás el­keseredett küzdelem árán tud­ta megfékezni a tűzvészt. A vendégek úgy menekültek, ahogy tudtak — ki az abla­kon, ki a tetőn át — sokan összekötött lepedőkön eresz­kedtek alá. A harminc szobás Metzgerbräu szálloda a lángok martalékává vált. A piromániás gyújtogatót az apja rábeszélte, hogy jelent­kezzen a rendőrségen. Roland J. a tanácsot megfogadta, s feladta magát a szálloda kö­rül jelenlevő rendőröknek. A legfrissebb jelentések sze­rint a hatóságoknak mind ez ideig nem sikerült azonosíta­niuk a szállodában bennégett áldozatokat. Csak ■ egyikükről tudták megállapítani, hogy Svájcban élő s\'éd áílampoí- gár. A sebesültek között fran­ciák, amerikaiak, svájciak, gö­rögök és luxemburgiak van­nak. Munkagép-bemutató fesz Ernődön Nagyszabású seregszemle ké­szül Ernődön. A 3. sz. AKÖV és a Vörös Csillag Traktor­gyár október 11-én, a községi tanács sóderbányájában meg­rendezi a földmunkát, rako­dást és szállítást végző erő- és munkagépek bemutatóját. E magyar gyártmányú gépek iránt az ipari vállalatoknál is rendkívül nagy az érdeklődés, a bemutató is azt a célt szol­gálja, hogy működés közben tekintsék meg azokat, felmér­jék teljesítményüket. A gya­korlati bemutatót közös ta­nácskozás követ}, amelyen a Vörös Csillag Traktorgyár ke­reskedelmi igazgatója tart elő­adást. Víz, amely „űz , sőt űz ez halált..." VALAHONNAN a szalánci hegyek vadonjából jött a szarvas. A zempléni vadászok persze nyomban szemet vetet­tek a szép testű állatra. Go­lyót neki! És az állat úgy ro­gyott össze, hogy két szarva a földbe fúródott. A föld pe­dig könnyezni kezdett: egyik helyen meleg, a másikon hi­deg forrást fakasztott. A két patakocska rögvest összefutott, így lett langyos a víz, amely „űz nyavaját, sőt űz ez halált. A kékedi fürdő így született, melynek messze nagy híre ki­ment .. Legalábbis így mondja el a fámát Baróthi Szabó Dávid 1786-ban, Verskoszorú című költeményében. Sőt így tartják még a mai kékediek is. Főleg az időseb­bek. Mert a kötekedést ked­velő ifjúság között el-elhang- zik némi kétségféle. Főleg, ha egyikük-másikuk országjárás­ból hazatérve olyasmit kezd sorolgatni, hogy más helye­ken, más gyógyforrás keletke­zéséről szintén hasonlókat me­sélnek. Nos, de bárhogy is volt a do­log azzal a szarvassal, tény, hogy Kékeden egyszer gyógy­forrás fakadt. Hogy pontosan mikor? Ezt bizony senki nem tudja, de állítólag már Mátyás király is fürdött vizében. Azért is nevezik Mátyás-forrásnak. — Régen vörösfenyőből ké­szült fakádakban áztatták itt magukat a gyógyulást keresők — így mondják a kékediek. — Aztán vagy száz éve épült ez a kazánház, ahol még melegí­tik a 22 fokos gyógyvizet. A sárgaréz üst még eredeti, mai napig is üzemel. Szükség is van rá, hiszen a kékedi fürdőt átlag 700—800 vendég keresi fel havonta. Persze már hosszú évtizedek óta nem vörösfenyőből, ha­nem porcelánból készült ká­dak sorjáznak a fedett fürdő­ben. A kulcstartón a dátum: 1867. Elsősorban az ízületi megbe­tegedésben szenvedők dicsérik a víz gyógyhatását, de a for­rás ásványi anyagai más be­tegséget szintén enyhítettek már. A víz áldásos hatásán kívül pedig más is erősíti az egészséget Kékeden: a tiszta, ózondús levegő, a szép, nyu­godt hegyvidék. Ilyen helyen van ugyanis a fürdő, a me­gyei tanács üdülőjének épüle­tében. Az otthoniasan beren­dezett, kényelmes üdülő 52 fé­rőhelyét nyáron tanácsi dolgo­zók, télen pedig különféle tan­folyamok hallgatói népesítik be. Rajtuk kívül azonban még sok más vendég megfordul itt nemcsak hazánk tájairól, ha­nem a nagyvilágból is. Mert igaz az, amit Baróthi írt. Már­mint a fürdőről, hogy „messze nagy híre kiment”. Ami pedig a szarvast illeti... — HAT, HA a szalánci he­gyekből nem is jött, a mi er- deinkben mégis van. Ismerjük a szarvasok, őzek útjait, vo­nulásaikat megleshetik az üdülők is. A fenyves pedig te­le van mókusokkal. Vadálla­tok? Azok nincsenek. Vagyis­hogy egy van. Egy farkas. És az én vagyok — mutatkozik be a szívélyes gondnok: Far­kas Sándor. (Uuttkay) Gárdonyi Géza művének képregény-változata e&M CW/L&AáOK Feldolgozta: Máriusz László Rajzolta: Zórád Ernő 10 A PAPOT, GERGELYT E? A SZOLGAI A JANICSÁROK ELFOGTAK £5 A .SZULTÁN ELE VE- ZEITEK; d A, KOLVKÖT ÍAKCOL- JATOK N£G, A PAPOT AZ ORVOSOK, FOGJÁK ■ GONDOZASSA. VA HŰN AST AKAROK TŐLE!

Next

/
Thumbnails
Contents