Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-10 / 238. szám
I Csütörtök, 1068. október 10. északmagyarország 3 Cement, mész és emberek A miskolciak, ha nem is szeretik, de megszokták. Ám az idegen akár keletről, akár délről robog a nagy iparváros felé, rögtön felfigyel a szürke porfelhőre, amely vastagon borítja be a cement- és mész- művet, a környező fákat, a házakat. Az első világháború első évében, 1914. április 10-én avatták fel Hejőcsabán a megye első építőanyagipari —- meszet gyártó — nagyüzemét. Azóta több mint fél évszázad múlt el. Kapczár Antal 42 évig dolgozott 150—160 társával a mészműben. Ennyi évig húzta ki a mű az erőt Jáborcsik Lajosból, aki az utóbbi tíz évben az üzem vezetője is volt. Világégések zúdultak át a művön, de az makacsul tartotta magát 1988. augusztus 5-ig, amikor is megkongatták fölötte a „végítélet” harangját. És bezárása volt a jel egy szép, szociális intézkedés, a 40, illetve a 44 órás, a csökkentett munkahét megvalósításának. A KGST bemutató mintaüzeme A nagy teljesítményű cementmű már az új rend szü lőtte. Ikertestvére, az ország első földgáztüzelésű mészégető aknakemencéje még „óvodás” korú. A régivel, az emberkínzó, sok betegséget, reumát az emberekbe plántálóval össze se lehet hasonlítani. A gépesített, félautomatikus üzemről elég annyi jellemzőt elmondani : A KGST bemutató mintaüzemévé nyilvánították. És nemcsak az üzem lett újjá, naggyá. Sokat változtak az emberek is. Elég a reformra utalni. Az igazgató ezt mondja: — Észrevehető változás állt be az emberek szemléletében. Hol kezdődik, s folytatódik ez? A gyár valamennyi vezetője részt vett, s vesz 2—2 hetes turnusokban a mechanizmus tanfolyamon. Ez a sorozat december 9-ig tart. És mi mutatja a szemléletbeli változást? A hejőcsabai üzemben tudják, hogy kell a cement, a mész. — Körülbelül nyolcezer tonnával adtunk eddig többet a tervezettől. Jól élnek a belső tartalékokkal. A dolgozók például vállalták, hogy a mészkemencéket saját erőből falazzák ki, az idomköveket saját maguk égetik. Mit jelent ez? — Egy-egy kemencénél egymilliós megtakarítást! Ehhez cgv részleget „feltől töttek", s e részleg pontosan, a megszabott időben neki tud kezdeni e munkának. S ez a pontosság, az éjjel-nappali munka külön időmegtakarítás, külön termelési érték anyja lesz. A csökkentett munkaidő . A csökkentett munkaidőre való átállást július 22-e és augusztus 5-e között hajtották végre. Ügy hisszük, mondani sem kell, hogy ez csak örömet hozott a dolgozóknak. És mivel a dolgozóknak majdnem egyharmada más vidéken lakik, úgy állították össze a beosztást, hogy adott esetben két-két szabadnap is egybeesik. És ami nagyon fontos: az igazgató, a főkönyvelő tájékoztatása szerint, a dolgozók keresete a csökkentett munkaidő ellenére változatlan maradt Mcstorpanás után felfelé ívelés — Hány szocialista brigád Van? — Jelenleg 36. — Miért mondja, hogy jelenleg? elég lassan — mondta, s nevetni kezdett, de megmagyarázta a nevetés okát is. — Tudja, nem akarom szépíteni a dolgot, de én szívesebben szántok két napig egyfolytában, vagy csinálok bármit, csak beszámolót ne kellene írni. Nem kenyerem az írásv őszintén bevallom. — Néha azonban ezt is ... Nem hagyta befejezni a mondatot. — Természetesen megcsináljuk! — vágott közbe. — Megtanuljuk az ilyen munkát is, ha már megtisztelt bennünket az alapszervezet tagsága ... A korláti pártalapszervezet kicsi: mindössze tizenegy tagja van. Nincsenek látványos rendezvényeik. Rendszeresen megtartják a taggyűléseket, vitáznak a termelési feladatokról és a politikai eseményekről is. Fegyelmi probléma nincs, mert az alapszervezet minden tagja példásan él és dolgozik. Két égető gondjuk azonban van. Egyik: nem tudnak rendszeresen kulturális tevékenységet szervezni, pedig az ifjúság szívesen vállalkozna á kultúrmunkára. De nincs ember, aki vállalná a vezetést, az irányítást. . mxeil, gondjuk, hogy A másik nehezen halad a pártépítés. Az emberek mindennel egyetértenek, dicsérik a párt politikáját, de azt mondják, hogy a pártonkívüli éppen olyan jól megél, mint a párttag. Minek lépjek be? — kérdezik a titkártól. — Nincs nekem hátrányom abból, hogy pártonkívüli vagyok. — Ez igaz — szokta mondani a titkár. — Jól éltek és egyelőre nem értitek, mit jelent jól élni a párton kívül, és a párton belül. Nem értitek azt a fokozott felelősséget, amelyet a kommunisták általában vállalnak. Nemcsak itthon, a mi kis falunkban, hanem szerte a világon, nemzetközileg is. Én azonban bízom benne, hogy nemsokára ezt is megértitek... Szeneire! József ... ötven méternyire lolunk lánctalpas traktor állt, barna, mély, egyenletes szántás ölelte körül. A gép rázkódott és dübörgött, vezetője, Hanász István nem állította le a motort, hiszen a hideg szélben hamar kihűl, s akkor sokáig tart beindítani. A traktoros, Hanász István egyben a korláti Rákóczi Termelőszövetkezet pártalapszerveze- tének titkára. Nem éppen fiatal ember már. 1920-ban született, de 48 évével legalább olyan erővel és lendülettel bírja a munkát, mint bármely fiatal. És ez a munka tavasztól késő őszig a határhoz, a traktorhoz köti. — Hány hold a szövetkezet? — Ezeregyszáz körül... A szántó 726 hold, se több, se kevesebb. Ezt pontosan tudom, mert az idén már hetedszer szántom, az első barázdától az utolsóig. — Más munkát nem végez? — Dehogynem... Vetek, vegyszerezek, kaszálok is, ha kell, amikor nincs szántási szezon. De most az van. Most Az Encsi járási Tanács épületének szomszédságéban új ház körvonalai bontakoznak. Szakács olimpikonok Október 12-e és 20-a között Frankfurtban rendezik meg a „konyhaművészek” négyévenként sorra kerülő olimpiáját, amelyen 16 nemzet versenyzői a sportolókénál nem kisebb becsvággyal küzdenek majd a győzelemért és a helyezésekért. A négytagú magyar küldöttségben Gács Ferenc, Sóder Ferenc, Lukács István és Csányi József kapott helyet. Szakácsművész-olimpikonjaink a főpróbának szánt bemutatón. Sajnos, elég lassan bontakoznak. — Tegnap is csak két ember tett-vett valamit az építkezésen. Máskor sincsenek sokkal többen — hallottuk a minap a tanácsi dolgozóktól, akik az irodák ablakaiból jól látják az építők munkáját. Éppen a tanácshoz tartozó építőkét. Mert ők dolgoznak az említett házon. őket kritizálhatják most az encsiek. Tudniillik egész Encs, sőt, a környék lakossága is várja már, hogy elkészüljön ez az épület: a szénnek és városias ellátottságának ígért áruház. Az áruház az Encs és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet üzlete lesz, a MÉSZÖV csaknem 3 millió forintot biztosított építésére. Az építőkkel kötött szerződés szerint „a beruházás befejezésének határideje: 1968. december 31.”. Mint azonban a szövetkezet igazgatóságának legutóbbi ülésén dr. Székely György, beruházási előadó jelentette: — Sajnálatos, hogy az áruház építésének jelenlegi állapota nem nyújt garanciát rá, hogy a kivitelező az építési munkákat a szerződés szerint december 31-re teljes egészében befejezze. A késedelem miatt érvényesítjük kötbér- és kárigényünket a kivitelezővel szemben. Nyilván nem jó „üzlet” ez az építőknek. Pedig csak rajtuk múlik, hogy az legyen. Ne csak nekik, hanem mielőbb az en- csieknek is. (r.) — Mert számuk állandóan növekszik, már szinte naponta jönnek új jelentkezők. — És csak olyan hirtelen? — Nem. Több hónapi érle- lődés után. Füzesi László, a Cement- és Mészmű szb-titkára a gyorsan pergő bevezető után részletes magyarázatot ad. A gyárban a hatvanas évek elején bontakozott ki a szocialista brigádmozgalom. Már 15—16 brigád meg is alakult, aztán minden szétzilálódott. Három éve kezdték újra. öttel kezdték, tavaly már 11 volt. És az idén? A KMP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából a brigádok száma „felugrott” 33-ra. Aztán egy fél év alatt hárommal nőtt. És most ? — Tegnap alakult meg a munkaügyiek szocialista brigádja. Ma három kollektíva is be jelentette: ilyen célkitűzésekkel akar dolgozni. A mozgalom gyors fejlődésének persze van egy igen érthető magyarázata. Eddig a szakszervezet foglalkozott behatóbban vele. Megjelent egy rendelet, de nem is a rendelet a lényeg, hanem az, hogy a szocialista. mozgalom kezd egyre jobban közös üggyé válni az üzemben. És ez olyan légkört bontakoztatott ki, amely ösztönzően hat az emberekre. Ez visszahat az üzemre. A cementüzemben például Somosi János szocialista brigádja felhívással fordult valamennyi brigádhoz, az üzem pedig valamennyi üzemhez: október 15-e és november 15-e között tartsanak munkásvédelmi hónapot, illetve tisztasági versenyt. Ez minden valószínűség szerint igen eredményes, az üzem pedig a lehetőséghez képest tiszta lesz. Egy megjegyzés még ide kívánkozik. Szép elképzelések vannak a cement porzásának megszüntetésére. Meg is rendeltek egy ilyen berendezést. Csak ... mintha lassan valósulna meg. Vagy mi vagyunk türelmetlenek? (csb) Mikor készül el az encsi áruház? „hajtani” kell hajnaltól késő estig. — Hogyan halad? — A vetőszántás már kész. Most az őszi mélyszántást szorgalmazom. Tavaszra egy barázdát sem szeretnék hagyni. Hanász István traktorost úgy emlegetik Korláton, mint a legszorgalmasabb embert. Öt már ellenőrizni se kell. Egyébként könnyű ellenőrizni. Az egész szövetkezeti határ az 5 munkájáról beszél. Ez a nyugodt, csendes beszédű ember egyébként is összenőtt ezzel a határral, minden tábla földdel és minden röggel. Valaha gazdasági cseléd volt ő itt Téglássy „méltóságos úrnál”. Lovakat hajtott, kocsis volt, szegény ember, akit talán csak a nap és a szél szeretett igazán. Elvitték a háborúba is. 1947- ben tért haza a hadifogságból. Kapott három hold földet, mert nem jutott több, hiszen Korláton még a valahai földesurak sem voltak igazán gazdagok. Megnősült. Feleségének is volt három hold földje. De hiába kínlódtak, a hat hold se biztosított emberséges megélhetést. Akkor határozta el 18 szegény ember, hogy szövetkezetét alakít. Hanász István köztük volt. Fogatos lett, lovakkal dolgozott. Földjük csak 126 hold volt, de jól éltek belőle. A kicsi szövetkezet jól gazdálkodott. 1953-tól 1961-ig Hanász István volt az elnöke. — Akkor szövetkezetbe lépett az egész falu. Megnőtt a gazdaság, a felelősség, megsokszorozódott minden, a gond is — emlékezett vissza. — A nagy szövetkezet vezetését nem mertem vállalni. Kértem: válasszanak más elnököt, én meg elmentem traktorosképző tanfolyamra. Azóta traktoros vagyok. A pártba 1959-ben lépett be. Titkárnak két évvel ezelőtt választották meg. A vezetőség többi tagjával együtt most készíti az első összefoglaló beszámolót. — Esténként csináljuk és Hetedszer szántja a Iratári Emberek és gépek Látogatás a baleseti sebészeti osztályon Cnliiinlinílr természete- OUKUHKIidH sen, magától értetődően hangzik: baleseti sebészeti osztály. Nem volt mindig különálló, régen a baleseti sebészeti osztályon kezelték a balesetes sérüléseket is. Alig több mint tízéves múlt, munka áll az önálló baleseti sebészet mögött. — A balesetek száma egyre növekedett — mondja Csathó Péter, a miskolci baleseti sebészet osztályvezető főorvosa —, és ez szükségessé tette a különálló, jól felszerelt sebészeti osztály létrehozását. Panaszra — felszerelés tekintetében — nem lehet okunk. A budapesti után a mi osztályunk a legkorszerűbb baleseti sebészet. Panaszt csak az egyre emelkedő statisztikánk miatt tehetünk. A háztartásban, a mezőgazdaságban, ott, ahol régen minimális volt a balesetek száma, most az 1957-es évhez viszonyítva 111, illetve 68 százalékos emelkedés tapasztalható. Hogy mi okozza? A gondatlanság, a figyelmetlenség, a szakszerűtlen kezelés. Az 1957. év előtti időszakban a mezőgazdaságban alig akadt halálos baleset. Amputálni is csak nagyon ritkán kellett. Kasza-, kapa-, ásóvágások voltak a leggyakoribb sérülések, valamint az állatok harapásai. Ezeket a sérüléseket főleg a fertőzés tette súlyossá. A tetanusz ezen is segített. A mai mezőgazdasági balesetek már egészen más Jellegűek. Inkább közlekedési balesetekhez hasonlítanak, csak nem az országúton, hanem a szántóföldön történnek. Miért? A kis számú és egyszerű mezőgazdasági gépeket felváltották a nagy teljesítményű munkagépek, melyeknek kezelése több figyelmet és gondosságot kíván. Sokszor azonban még ittasan is ráülnek a gépekre. Hogy ml a vége, azt a statisztikák világosan megmutatják. Ebben az évben 30 alkalommal amputáltunk! Én a figyelmeztető táblákra ezeket az adatokat írnám. A háztartási balesetek 111 százalékos emelkedése szinte hihetetlenül hangzik. Az ok ugyanaz: gyarapodó háztartási gépek, melyeket szakszerűtlenül, gondatlanul kezelnek. A bekapcsolva felejtett vasaló, kávéfőző, rezsó, a nyitva maradt gázcsap okozza a legtöbb balesetet. Ide, a háztartási balesetekhez tartozik az öreg embereket ért balesetek nagy része is. ök azok, akik a munkahelyre, iskolába igyekvő családok sokszor egyetlen tagjaként otthon maradnak, öregek, gyengék, betegek, gyakran történik velük baj. Elég egy rossz mozdulat, egy kis szédülés, elesnek. Ök is használják a gépeket, ahogy tudják. Találomra. A gondatlanul, hozzáértés nélkül kezelt gépek a dolgozó ember segítőtársai így válnak súlyos, gyakran halálos balesetek okozóivá. Csathó főorvos megmutatta az osztály korszerű gépeit, a műtőt és különösen hosszú időt szentelt a rehabilitációs osztályok munkájának megismertetésére. Használt villamoskocsi, a tornateremben kis lépcső, kapaszkodó korláttal, mindennapos kézi szerszámok, kilincsek, csapok és sok-sok eszköz áll azok rendelkezésére, akiknek amputált végtagjukkal, vagy művégtagjukkal mindent, a legegyszerűbb mozdulatot is újra kell tanulniuk. Mire ide kerülnek, már túl vannak a nehezén, a műtéten, a nyújtón, a mozdulatlanul fekvés hosszú hetein. Már tudják, túlélték. A „túléltem” felszabadult mosolyát mégsem lehet látni arcukon. Tnlpltplf de néhány pillUIbllbn, lanatnyi, percnyi figyelmetlenségért nagy árat fizettek. Sokan közülük egész életükben törlesztőnek merev, vagy csonka végtagjukkal, elcsúnyult, megégett bőrükkel. Nap nap után emlékeznek arra a percre, amire nem tudnak teljesen visszaemlékezni, mert akkor nem figyeltek. (túri)
