Észak-Magyarország, 1968. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

\ VasSrnatt, 15)08. október 29. ESZAKMAGYARORSZÄG Ä vásárlók jobb ellátásáért romlott zsírt illett, teljesen ért­hetetlen, hogyan mernek ilyet a közfogyasztásra bocsátani. „Kétfejű” disznók IX. „Zsíros ” pimaszok Mátyás Lajos, a Miskolci vá- riosi Tanács kereskedelmi osz­tályának vezetője ankétünkön többek között ezt mondotta: . -— Útközben betértem a 400- as húselosztóba. Harminc fél­sertést néztünk meg. Az első combon két-három centiméter vastagságú szalonnát talál­tunk. Nem nagy mennyiség ugyan, de sok bosszúság oko­zója. A szabvány szerint a sza­lonna csak az átlátszóságig maradhat rajta. — A zsírral több esetben, mind a mennyiséget, mind a minőséget, mind a csomagolást illetően sok gond van — kö­zölte Karesz János, a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat főosztályvezetője. — Egyik boltunkban például 400 kiló zsírt nem tudtunk eladni. Ki kellett vonni a forgalom­ból. Az árut a FŰSZERT szál­lította. Mi ebben a megoldás? Kiss Sándor, a Borsod megyei Hús­ipari Vállalat főmérnöke ezt közli: — Az Ilyen panaszok eseté­ben a legszigorúbban járunk eL A dolgozókat anyagilag ösz­tönözzük a jó munkára. De ha az áru, mint az említett com­bok esetében zsírosabb a meg­engedettnél, elvonjuk a pré­miumot. Ez óránként 50 fillért jelent. Ide kívánkozik: a Húsipari Vállalat a technológiai fegye­lem be nem tartásakor, éljen is a lehetőséggel. És ami a Itt nem valami természeti csodasorozatról, pusztán a lát­szatról van szó. Ankétünkön többen szóvá tették, hogy nyá­ron a kiskereskedelem feltű­nően sole sertésfejet és lábat kap. Közismert dolog, hogy a ko­csonyaszezon ősszel kezdődik. Ilyenkor a sertésfej- és 1 abro­szok fokozatosan „eltűnnek” az üzletekből és szilveszter táján a halandó fogyasztó már nem is kaphat belőle. A kívánság: a kocsonyaszezonban is gon­doljanak a kiskereskedelemre, a háziasszonyokra. Mirelit csirkéiméi is tapasz­talható hasonló „természeti” tünemény. Olykor előfordul, hogy egy-egy csirkemellhez négy láb is jut Árukapcsolások — A combot eldugják és csak a karaj van... Az ol­csóbb húst csak a drágábbal adják — panaszolják sokszor a háziasszonyok. Valah Mihály, a Borsodi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: — A tőkehús-ellátás mennyi­ségben és a választékban ki­elégítő. Kivételt képez a juh­hús, amelyből az igényeket ed­dig nem tudtuk teljes egészé­ben kielégíteni. Az aránytala­nul magas fogyasztói ár miatt gondot okoz a karaj értékesí­tése. A 44 ' forintos karajjal szemben a vevő a csont nélküli combot részesíti előnyben, amelynek 3!) forint az ára. Gondoskodás az építőm u nkásokró! Az utóbbi időszakban a Bcs'- sod megyei építőipari vállala. tok jelentős intézkedéseket tettek a más megyékből a megyeszékhelyre bejáró mutv- Icások szociális körülményei­nek javításáért A változás különösen tiz év óta érezhető, a mile or pártunk Központi Bi­zottsága meghozta nagy fontos­ságú határozatát a munkás- osztály helyzetének állandó javításáról, O Az építők szaksnervezete megyei bizottsága és társada­lombiztosítási tanácsa, a válla­latok munkásellálási aktívái a gazdasági vezetőkkel együtt végezték érdekképviseleti te­vékenységüket. A kölcsönös törekvés eredménye, hogy öt év alatt csak a szociális és egészségügyi létesítmények építésére 220 millió forintot költöttek. Ez azt jelenti, hogy egy dolgozó 8800 forint érté­kű juttatást kapott Az egy dolgozóra jutó költség még éves szinten is meghaladja az 1750 forintot Tíz évvel ezelőtt még csak a dolgozóknak mintegy 3—4 százaléka lakott minden igényt kielégítő szállóban, ma a ha­tározat hatására már több mint 00 százalékuk szállodá­nak is beillő korszerű épület­ben pihenhet., tanulhat, szóra­kozhat A nagy vállalatokon kívül most már a kisebbek, a tanácsi vállalatok munkásai is — mintegy kétezer férő­hellyel — birtokukba vehet­ték új otthonukat Az általános fejlődés fontos része az is, hogy öt év alatt megyénk tíz vállalata épített új emeletes irodaházakat, hoz­zá csatlakozó egészségügyi és kulturális helységekkel. Q Megyénkben ma már 124 építési munkahelyen, üzemben van üzemi étkeztetés. Három konyha saját kezelésben, a többi a Borsodi Üzemi Ven­déglátó Vállalat hatáskörében működik. Az építők igényes­ségének növekedését bizonyit- ín, hogy ma már 5)500 dolgozó étkezik az üzemi étkezdében. A térítés összege a vállala­tiknál nz új gazdaságirányítá­si rendszerben sem változott, jelenleg is a 4,00 tormtot fi­zetik. Több helyen kezdemé­nyezés történt a választék bő­vítésére is. A Hejőcsabai Ce­ment- és Mészműben például egy héttel előbb megrendel­hetik a dolgozók a rendelke­zésükre álló étlapról a legjob­ban megfelelő választékot Az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál már naponta háromszor biztosíta­nak étkezést • Mivel megyénkben sok a be­ruházás, az ép ít óm unkátokról való gondoskodás sokrétűsége mindág jó tapasztalatszerzési lehetőség. Ennek alapján szer­vezte meg az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete e héten csütör­tökön és pénteken hat megye TT-elnökeinek tájértekezletét Miskolcon. Békés, Hajdú, He­ves, Szabolcs és Nógrád megye illetékes vezetői megismerked­tek városunk több munkás- szállójával, üzemi telephelyei­vel, könyvtárával, művelődési otthonával, orvosi rendelőjé­vel. Tapasztalataik alapján másnap — 18-án pénteken — egész napos vitát rendeztek a mai gondokról. Sóvári Ká­roly, a Borsod megyei TT-el- nök arról tájékoztatta a rész­vevőket, hogyan alakult az új gazdasági mechanizmus első évében a munkásokról való gondoskodás, milyen feladato­kat kell megoldani a vállala­toknak a még jobb körülmé­nyekért. Így a. többi között ja­vítani kell a szálláskörülmé­nyeket. Kazincbarcikán pél­dául elrendelték az úgyneve­zett kokszoló szálló lebontá­sát, ezzel egy időben decem­ber 31-ig út kell adni az új, 405 személyes korszerű szál­lodát. Jövőre itt meg kell kez­deni egy újabb épületrész fel­építését Jobban kell vigyázni arra, hogy az új üzemrészek építése mellett ne maradjon le a szociális létesítmények építése, mint például a Sajó- szentpéteri Üveggyárban és a Putnoki Téglagyárban. Fontos feladat a meglevő szociális létesítmények állagának meg­óvása, a felszerelések védel­me. Szarvas Miklós Már több esetben tettünk ja­vaslatot a karaj és a comb árának egy szintre hozására. Kovács László, a megyei ta­nács kereskedelmi osztályának főelőadója elmondotta, hogy az osztály is tett hasonló javasla­tokat az illetékes szervekhez, sőt gazdaságossági számításo­kat is végeztek, hogyan lehet­ne megnyugtatóan rendezni az árakat. Az ankét részvevőinek egyöntetű véleménye: az illeté­keseknek a reform szenemé­ben mielőbb dönteniük kell ebben. A húskészítményekről — A lure és húskészítmé­nyeink minősége javult — kö­zölte Kiss Sándor, a húsüzem főmérnöke —, ebben része van annak is, hogy megtaláltuk a fogyasztókkal való kapcsolat legjobb formáit. Megbeszélése­ket tartunk a nőtanáccsal, s igyekszünk hasznosítani a ja­vaslatokat. Helyes 6? jó módszerek ezek. Kétségtelen, van is ha­lasa. Ám tanácskozásunkon is megjegyezték, hogy az 52 faj­ta húskészítmény nagy része sajnos nem kapható a boltok­ban, nem is rendelhető meg. Hallgassuk meg Mátyás Lajos elvtársat: — Tepertőből, sült császár­ból , angolszalonnából stb. nem tudjuk teljesen kielégíteni az igényeket. Ez vonatkozik a gyulai kolbászra, a téli szalá­mira. Vörösáruból is (virsli, szafaládé) gyenge az ellátás. És egy érdekes megjegyzés. Valah Mihály ezt teszi szóvá: — A húsipari vállalat látja el Salgótarjánt is, és oda olyan árut is szállít az ózdi telep­ről, amilyet Ozdon nem lehet vásárolni... A FÜSZÉKT-tel főleg Özdon, gondolt vannak. Az ellátás annyira visszaesett, hogy Salgótarjánból szerzünk be árat. j Érdemes megjegyezni, hogy az ózdi telep hetente 50 má­zsa hentesárut szállít Salgótar­jánba. önmagából adódik a kérdés: vajon nem lenne-e he­lyesebb, ha Salgótarján ellátá­sát más megyéből biztosíta­nák, illetve Ózdról csak a fe­lesleges terméket küldenék a szomszédos megyébe. És ide kívánkozik egy másik kérdés is. Vajon a kiskereskedelmi vállalat megrendeléseiben iga­zodik-e a választékokhoz? A FÜSZÉRT-et ért bírálat kicsit érthetetlen. Ugyanis a válla­latnak Özdon van telephelye. A megoldás: rendet kell te­remteni az itteni telepen és gondoskodni kell, hogy ne vé­gezzenek felesleges szállításo­kat a szomszédos megyéből. Csorba Barnabán (Folytatjuk) Tanácskozás a világhírű borvidék rekonstrukciójának befejezéséről ; ne felejtsük eV: egyet­len Tokaj van, nemcsak Ma­gyar-országon, hanem a vilá­gon is.” Bízvást vehetjük mot­tónak dr. Bodnár Ferenc elv­társnak, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizott­ság első titkárának ezt a meg­állapítását. Azon a tanácsko­záson hangzott ez d, amelyet a Borsod-IIeves megyei Álla­mi Gazdaságok főosztályával és a MESZÖV-vel együtt a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési 06ztólya._rende- zett Szerencsen, a világhírű borvidék jövőjéről. A gondo­san előkészített értekezleten az irányító szervek képviselői, tudományos kutatók, a Hegy­alján tevékenykedő gyakorla­ti szakemberek, s természete­sen az államigazgatási szer­vek. pártbizottságok érdekelt tagjai vitatták meg: hogyan tovább? Megnyitójában dr. Ladányi Jóasef, a megyei tanács vb- elnökc megállapította, hogy Tokaj-Hegyalja kiterjedése a filoxéra vész óta most a leg­nagyobb, megközelíti a XI 000 holdat. Ezt a területet újabb 4700 holddal lehet növelni; ugyanaikkor azonban az el­öregedett ültetvények felújí­tásáról is gondoskodni keik Am nem elég csak a szólót megtermelni, gondoskodni keli arról is, hogy a világ­hírnevet szerzett borokat kor­szerű technológiával kezel­jék. A Borsod megyei Tanács eddig is sokat tett a borvidék rekonstrukciójáért A felsza­badulás óta 3535 holdnyi új szőlőt ültettek. A Politikai Bizottság Borsod megyére vo­natkozó 19G5; évi decemberi határozata pedig előírja, hogy Tokaj-Hegyalja rekonstruk­cióját a harmadik és a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban be kell fejezni. Tennivaló tehát van. Ezekről a tennivalókról nyi­latkozott a részvevőknek Ka­tona József, az Országos Sző­lészeti és Borászati Kutató In­tézet igazgatója. BSSSS5I Elsődleges feladatként Je­lölte meg a meglevő ültetvé­nyek művelésének magasabb színvonalra emelését, a 30— 35 mázsás holdunkén ti átlag­termés elérését, a tőkehiány pótlását Nyomatékos hang­súlyt kapott a fokozatosság. Véleménye szerint nem kell egyszerre és egyidejűleg fej­leszteni mind a 28 községet Ki kell választani a legjobb minőséget adó területeket, s az erőket oda kell koncent­rálná. Szükséges, hogy a telepítés­hez komplex tervek álljanak rendelkezésre. Ezek a tervek azonban az egyes üzemekre épüljenek. Tartalmazzák mindazokat a járulékos beru­házásokat amelyek nélkül csak félmunka végezhető. De tartalmazzák a tervek az ide­genforgalmi célkitűzéseket is; Ezt a lehetőséget még szinte egyáltalán nem használták ki Tokaj-Hegyalján. Szó esett a termelési biz­tonságról is. Azokat a terüle­teket, amelyeken a nagyüzem már nem vállalkozhat gazda­ságosan a termelésre, kistu- lajdonba kell adni annál is inkább, mivel az Állami Pince, gazdaságon keresztül a kister­melők termésük jelentős ré­szét értékesítik. A telepítési rendszerek már kikristályosodtak. Bebizonyo­sodott, hogy a nagy termőfe­lületek kialakítása nem rontja a minőséget. Az úgynevezett szoknyaterületek, a hegylábak korszerű műveléssel jó minő­séget adnak. Célszerű ezeket először betelepíteni, s ennek anyagi erejére is támaszkodva feljebb menni a nagyobb anyagi eszközöket igénylő 15 —20 fokos lejtőkre. A hozzászólók sorát ex. Schuszter Zoltán, a megyei ta­nács mezőgazdasági-élelmezési osztályának vezetője nyitotta meg. — Ügy véljük — mon­dotta —, hogy a telepítés üte­mének megállapítása előtt meg kell vizsgálni a várható igényeket — mert ez döntően meghatározza a rekonstrukció további feladatait Felmerült a rekonstrukció egységes irányítására egy to- kaj-hegyaljai rekonstrukciós bizottság létrehozásának szük­ségessége. Ez irányítaná a ki­emelt népgazdasági beruhá­zásnak minősülő rekonstruk­ciós munkát Szükséges a ki­sajátítási törvény módosítása. Ezáltal ki lehetne alakítani a gépesített, nagyüzemi szőlők öntözését, továbbá azokat a területeket, amelyek az egyé­ni termelők érdekkörébe tar­toznak. Ez fokozná a termelé­si biztonságot, egyben a tele­pítési kedvet Hasonló értelemben foglal­tak állást más hozzászólók: Jászberényi József, a Tokai- hegyaljai Állami Gazdaság főkertésze, Brezovcsik László, az Országos Szőlészeti és Bo­rászati Kutató Intézet tarcali telepének vezetője, Bakonyi József, az Abaújszántói Állami Gazdaság igazgatója, Csepesa István, a MÉSZÖV mezőgaz­dasági és felvásárlási főosztá­lyának vezetője és mások. Dr. Bodnár Ferenc, a Köz­ponti Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára megállapította: tárgyilagos ál­lásfoglalások, a jövőért érzett felelősség hatja át a tanács­kozást Kicseng a felszólalá­sokból — mondotta —, hogy nemcsak múltja, hanem re­ményteljes jövője is van a borvidéknek. A feladatok na­gyok, azok teljes megoldására megyei szinten nincsenek meg a lehetőségek. Ezért is szük­ségesnek tartja kiemelt beru­házásként, elkülönített pénz­kerettel kezelni a fejlesztést A telepítés gerince az állami gazdaságok, tsz-ek és hegyköz­ségek legyenek, de segíteni kell a kisüzemi telepítéseket is. Egyetértett olyan kezdeme- nyezésekkel, hogy társulásos alapon hozzanak létre Tokaj- Hegyalján borpalackozót; az ott megtermett borokat hely­ben palackozzák. Mindazoknak pedig, akik részt vettek és vesznek ennek a feladatnak megvalósításában, a megyei pártbizottság köszönetét, s to­vábbi támogatását biztosította. Tárgyilagos, őszinte tanács­kozás volt — állapította meg zárszavában dr. Lőrincz Jó­zsef, a MÉM mezőgazdasági termelésfejlesztési főosztályá­nak vezetője, összegezve meg­állapította, hogy a szakembe­reket és Tokaj-Hegyalja szőlő­termelőit a termelési bizton­ság, a telepítések ártámoga­tási rendszerének megváltoz­tatása, a borkezelés fejleszté­se, ennek kapcsán a minőségi ellenőrzés megszigorítása, va­lamint a telepítendő fajták kérdése foglalkoztatja. A tanácskozás során elhang­zott javaslatokat, észrevétele­ket országos szervek elé ter­jesztik, hogy megfelelő intéz­kedések megtételével biztosít­sák a tokaj-hegyaljai rekonst­rukció sikeres befejezését. — y. — ó. Hivatástudat a katedrán A megyei tanács és az Encsi járási Tanács V. B. művelőöcsügyi irányí­tóinak részvételével ünne­pélyesen megnyílt a Her­nádi menti pedagógiai na­pok eseménysorozata. Gon­dolatébresztő előadást tar­tott Pctró András pedagó­gus, író. GYORSULÓ világunkban mind gyakrabban kerül szem­be a szellem embere a figye­lemmegosztás, az idő-„rövidü- lés” számtalan, könyörtelen té­nyével. Nemrégen éppen Marx György híres fizikusunk több publikációjában szólt a vágtató idő, a tudomány ered­ményeinek felgyorsulásáról, s azt elemezte, hogy a ma embe­rének milyen nehéz a helyze­te, amidőn valamilyen rendet szeretne teremteni maga kö­rül. Az ő gondolatmenetét hangsúlyozták többször is egyetemi vezetőink, amikor a korszerű mérnök, a modern pedagógus stb. modelljét vá­zolták fel az egyetemek újon- nán belépő polgárai előtt. Mi ennek a lényege? A „naprakész” ismeretek bir­toklása. a „magolás” és a rész­letek túlzott tiszteletének mel­lőzése. Egy olyan szilárd alap megteremtéséről van szó, amelyre gyorsan, frissen épít­kezhet a birtokos. A tanköny­vek, a jegyzetek gyorsan el­évülnek. A mérnökjelölt négy­öt féléves stúdium után, a szi­gorlaton (nem is beszélve az államvizsgáról) módosítani kénytelen a tanultakon. Az idő „gyorsulása” a peda­gógust érinti leginkább. Nein kell menetközben legjobban felkészülnie a permanens vál­tozásra, de tanítványait is fel kell készítenie a deltaszámyú suhanás következményeire. Marx György égjük tanulmá­nyában azt mondotta: „Min­denki elmaradhat a gyorsuló világban, de a pedagógus so­ha". E gondolatot választotta mottóul a Hemád menü kul­turális napok rendezősége is, hogy a gazdag programú pe­dagógiai napok célkitűzését a fenti jelmondattal kellően hangsúlyozza. Az ünnepélyes megnyitó be­vezető előadása nem véletle­nül szólt a hivatástudatról. Azt a héroszi munkát, amely nap­jainkban pedagógusaink előtt áll, csak belső többlettel lehet elvégezni. Aki csak foglalko­zásnak, kenyérkereseti lehető­ségnek tekinti pályáját, nem jut messzire. Konszolidált élet- körülményeink között, amikor a politikai közélet jó, amikor a gazdasági eredmények és az ezzel összefüggő pedagógiai ja­vadalmazás nagyobb érvénye­sülési lehetőséget biztosít, mint korábban, érdemes szólni a foglalkozás és a hivatás kö­zötti különbségekről és az ez­zel kapcsolatos társadalmi el­várásokról. Egyetlen szakmában sem tű­nik fel oly nagymértékben a közöny, a kívülállás, mint a pedagóguséban. Ha a tanár, a tanító csak az órarend, a tan­menet zárt világában éli min­dennapjait. s nem tekint a ke­zére bízott tanítvány gondjai­ra, örömeire, akkor foglalko­zását gyakorolja. A mi vilá­gunkban sokkal több szükséges ennél. Füst Milán mondta többször is, hogy csak az lehet jó pedagógus, aki szereti az embereket. Az embergyűlölő bánnilyon mestere is az okta­tás tudományának, nevelni, de még tanítani sem tud. Petró András elgondolkozta­tó számadatokat sorakoztatott fel annak bizonyítására, hogy a hivatástudat sok helyen gyengülőben van. Ismertette az égjük dunántúli pedagógus fel­mérését, amely a pedagógusok saját könyvtárait elemezte. Eszerint a vizsgált 23!) tanító, tanár lakásában mi illegj' ötven helyen 10—15 könyvet talál­tak. Ugyancsak félszáz könjr- vespolcon 50—100 könjv húzó­dott meg. A többi otthonban 100—200 között mozgott a könyvek száma. Pedagógiai munka alig volt e könyvek között A tájékozatlan pedagóguso­kat átlépi az élet. Tudjuk jól: felsorakoztatható mentségek borai vannak, mert hiszen a pedagógusok megterhelése nem jelentéktelen. De mivel a jövőt. bízta rájuk a társadalom, a mentségre nincs felmentés. Petró András szop önvallo­mással, életútjának megragadó tolmácsolásával hizlalta pálya­társait a nem mindennapi fel­adat vállalására. S mert pél­dái — beleértve a történelmi visszapillantást is — meggyő­zőek voltak, a jelenlevő peda­gógusok. (mintegy ötszázan) nagy elszánással tértek haza iskoláikba. Bizonyára többen megfogadták: ismét kézbe ve­szik Rousseau Émile-jét. Apá­czai Csere János, Tessedik Sá­muel, Földes Ferenc és má­sok munkáit. A PEDAGÓGUSNAK újból és újból meg kell újítania ön­magát, mert a katedra a kor legmodernebb szószéke. Az en- csi járás pedagógiai napjainak értékes előadásai bizonyára jó szolgálatot tesznek; serkentik az önvizsgálatot és a hivatás­tudat erősítését szolgáló cse­lekvőkészséget. Párkány László hacsak máltja ­pile is vaa lokaj-Hegyaíjáaak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents