Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

Vasárnap, 1968. szeptember 1.

ßSZAKMAGY AROHS2AG

Méreg

Mostanában gyakran varrogatlam. A kétéves fiamat roppant izgatta a varrógép. Oda-oda nyúl- kált, ilyenkor azt mondogattam neki: nem szabad hozzányúlni. Csúnya varrógép megszúrja a kezedet.

Tegnap „összevesztünk’’. A fiam rendkívül dühös volt, valami nagyon csúnyát akart mondani. Mély lélegzetet vett és...

— Te. te... te varrógép! — mondta nekem.

Olajfa tanulmányok

Mazsaroff Miklós

{rkel-iiaiigverseny i barlangban

Az aggteleki barlanghang- verscnyck népszerű sorozatában szeptember második felében újabb érdekes rendezvényt hallgathatnak az érdeklődők. Szeptember 22-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel Erkel Ferenc emlékhangverseny lesz. Közreműködnek a Magyar Állami Operaház magánénekesei, valamint a Miskolci Szimfonikus Zenekar. A koncertet Mura 'Péter vezényli.

Még elégedetlenek

Miskolcon, a Kölcsey utca régi családi házai között bújik meg szerényen egy lapos tetős, új épület. Ez az öregek napközi otthona.

— Megoldotta-e a kerület szociális segélyezettjeinek gondját a napközi otthon? — kérdeztük Kammel Lajosnét, az I. kerületi tanács vb-elnö- két.

— Elégedetlenek vagyunk. Megoldásiéi szó sincs. Több mint háromszáz gondozottunk nagyrésze igényt tartana az itt ingyen, vagy 2,70-ért kapható ebédre. Ha a maximum 300

A településgazdálkodás olyan ága a közigazgatásnak, amely •a legsokrétűbb gondokkal, feladatokkal birkózik. Gond, ■mert talán itt fedik egymást a •legkevésbé a lehetőségek és az igények.

Mi a korszerű szocialista (településgazdálkodás feladata?

Az adott idő technikai színvonalán gondoskodni a lakók ezükségleléröl.

Mindezt pedig a helyi tanácsoknak kell megoldaniuk.

Urbanizáció

Az urbanizáció, ez a világ- jelenség hazánkban és megyénkben is észlelhető. Az 1949-es népszámlálás adatai .szerint Magyarország lakosságának 37 százaléka élt városokban, ma ez a szám meghaladja a 45 százalékot. Mesénkben viszont még az országos átlagnál is erősebb az (urbanizáció. Ózd, Kazincbarcika és Sátoraljaújhely lakosságának száma 1960-ra, 1949- Ihez viszonyítva 46 százalékkal emelkedett.

Számítsuk hozzá még Tisza- szederkényt, ahol ez idő alatt megkétszereződött a lélekszám. Az ilyen irányú fejlődéshez tartozik Sárospatak legutóbbi .várossá alakulása.

Sok gondot okoz a helyes és gazdaságos területgazdálkodás. Országos számok bizonyítják, hogy 15 év alatt 4000 négyzet- kilométerrel csökkent a mezőgazdasági művelésű terület. A takarékos területeazdálkodást még az is indokolja, hogy szétszórt településen még többe kerül a közművesítés.

A tervek haszna

Elsősorban a gazdaságosabb területfelhasználást szolgálják az utóbbi években annyira elterjedt és használatos város- rendezési tervek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1966-ban hozott határozatot rá, hogy 1970-ig készítsék el a megye 30 falukörzet-köz- pontjának egyszerűsített általános városrendezési tervét. Ez a munka már szépen halad, több esetben is hírt adtunk . ilyen tervek elkészültéről. Az első évben 51 településnek készült el a rendezési terve. Jelenleg Ózd és Kazincbarcika általános tervén dolgoznak.

Azon túl, hopy gazdaságilag is előnyösek a kész tervek alapján történő fejlesztések, esztétikai haszna is van ennek a munkának. Az eddig megismert tervekből azt látjuk, hogy a tervezők mindenütt figyelembe veszik a település történelmileg kialakult, úgynevezett városképi hagyományait. alkalmazkodnak a már meglevő műemlékekhez, s az új létesítményeket, elrendezéseket a megbecsülésre érdemes környezetbe illesztik.

Javuló arányok

A kommunális feladatok legfontosabb része mégis a lakáselosztás. Itt még mindig nem lehetünk elégedettek, pedig az utóbbi években nagyon sok állami lakóház épült megyénkben. Tavaly decemberi felmérés szerint 100 lakásra 346 ember jut nálunk, országosan pedig csak 315. A III. ötéves terv végére a tervek szerint Borsodban 300 lakó jut majd 100 lakásra.

Ez idő alatt 4075 állami lakás és 14 000 magánlakás épül lel. Ebből 120 társasház lesz.

A házépítő kombinát üzembe lépésével még gyorsabb ütemű építkezést várhatunk. Ügy tervezik, hogy 1975-ig házgyári termék felhasználásával újabb 5890 lakást lehet majd felépíteni.

forint segélyből élő 309 gondozottunkra és az étkeztetésükre gondolunk, akkor kellene még egy ilyen épület.

— Nincs rá mód?

— De igen. Már tárgyaltunk is erről, engedélyt is kaptunk, az épület is meglenne, de ... Nincs kihasználva ez az épület sem. Gondozottaink csak ebédelni járnak ide. A nap többi részében kihasználatlanul áll az épület. Beszereztünk tv-t, rádiót, társasjátékokat, könyveket, mégsem maradnak ott öregjeink. Az egyetlen ebédlő tele van asztalokkal, székekkel. Nem hangulatos, nem otthonos. Talán ezért nem maradnak. A BÁÉV

KISZ-istái azt ígérték, hogy szeptember végére felépítik az új helyiséget, a társalgót. Társadalmi munkában. Ha a szépen berendezett társalgóban sikerül ott marasztalni gondozottjainkat, a nap többi részére is, akkor hozzákezdünk az új otthon megvalósításához.

Azt is reméljük, hogy a Szentpéteri-kapuban épülő szociális otthon főleg a miskolciaké lesz. Sok lakás felszabadulna, ha ott otthont kapnának öregjeink. Sokat várunk az 1970-es évtől.

T. I.

29 angliai szereplés után újra itta

A miskolci Avas táncegyüttes, amely augusztus 16-tól Angliában vendégszerepeit, augusztus végén hazaérkezett Miskolcra. Mint Varga István, az együttes turnéjának vezetője tájékoztatott, kéthetes angliai vendégszereplésük során 29 alkalommal léplek közönség

elé, különböző angol városokban, részben önálló műsorral, részben ünnepségek közreműködő szereplőjeként. A magyar népi táncok, a népi muzsika és a népdalok mindenütt a közönség nagy tetszésével találkoztak.

KormMMi

7

_____________tekben, a földeken, a szőlőkben érik a gyümölcs. Es elszaporodnak a tolvajok. Járják a határt zsáC

sendélet

::\v v

* - í \ v*

' * : ><>y j ■:

I ivXv.v. •■••»...•■•■ • ^ ......................

B

alogh Ervin

kokkal, kosarakkal a hajnali, az éjjeli órákban, de gyakran nappal is. Nagyobbrészt fiatal suhancok, karókkal, botokkal felfegyverkezve, nemigen ijednek meg az őrtől, hiszen a mezőőr, a csősz általában idős ember. Nemrégiben az Ózdi Járásbíróság hozott ítéletet egy nagyobb társaság ügyében, legutóbb pedig a bocsi határban történt egy szomorú eset, mellyel most a rendőrség is foglalkozik.

Hernádnémeti fiúk mulattak Böcsön, a bálban. Tizennyolc- húszévesek. de voltak közöttük fiatalkorúak is. Sokan jöttek át Hernádnémetiből, ezért nem féltek, legénykedtek, rögtön, még a bálon megvertek egy mádi fiút. A hajnali órákban indultak hazafelé. Ülköz- ben az egyik társaság — Esz- lári Sándor. Kiss István, Kocsis Lajos, Szabó Ferenc, Czo- vék Lajos, B. Sándor. K. Barnabás, B. Ferenc — elhatározta, hogy dinnyét eszik. Ennek legegyszerűbb módját abban látták, hogy elmennek a bocsi tsz földjére, és onnan szednek dinnyét.

A dinnyét azonban őrzik.

A fiatalok hatalmas karókkal felfegyverkezve bementek a földre, a csősz azonban elküldte őket. Itt még nem történt semmi baj, a fiúk azonban nem tértek vissza az útra, hanem a dinnyeföldön haladtak tovább. A másik kunyhónál egy idős ember, Kiss István, a csősz felszólította őket. hagyják el a területet, hiszen a dinnye a tsz közös

vagyona, nem engedheti meg senkinek, hogy lopjon belőle. A karókkal felfegyverzett társaság azonban nem akart odébbállni, ezért vadászpuskájával a csősz a levegőbe lőtt. Kicsit meghátráltak, de újra körülfogták. Az idős ember hadonászott ugyan, de senkiben sem akart kárt tenni fegyverével, és így fizetett rá.

Majdnem az életével.

A társaság közül ugyanis valaki vagánykodva fejbevágta a karóval. Az öregember a földre esett, fején tíz centiméternyi hosszú, egészen a koponyacsontig érő vágás. És a fiúk, mint akik jól végezték dolgukat, továbbmentek. Mégis akadt közöttük józanabb gondolkodású, aki azt mondta: „Nézzük meg Pista bácsit, mi történt vele, elájult-e vagy meghalt. Segítsünk, ha még lehet.” Visszamentek, felemelték az idős embert, kivitték az útra, ahol éppen a körzeti megbízott rendőrrel találkoztak. A rendőr elsősegélyben részesítette a \ bevert fejű embert, majd a kórházba szállíttatta.

A hernádnemeti

fiata_______________________lók

k

özött különben két büntetett előéletű is volt. Kiss István és B. Ferenc. Most valamennyiüknek számot kell adni tettükről. Bizonyára példás büntetést kapnak.

tPt)

*----------------* v»*- | hrvcrxr 1 o onor<v1ni a fug«

*

V

AM élőnk, ahol lakuk

dásuk szerint akarnak tolmácsolni. Búcsújuk fél évre szól, ennyi időre szerződtették őket a hamburgi hotelben.

Erélyes fellépést a tolvajok ellen!

— A cigányzene, a magyar muzsika világhírét szeretnénk növelni mi is — ezen a héten mondta ezt szerkesztőségünkben Jónás Jancsi, a nívódíjas prímás, aki népi zenekarával együtt már nemcsak szűkebb hazánkban, ísroxel-t. Bvceánáui, meondta, amikor hattagú együttesével újabb külföldi útra indult. Szeptember elsején ugyanis egy új hotel nyílik Hamburgban és ide hívták muzsikálni Jónás Jancsiékat. Mint a népszerű zenészek elmondták: sok szép magyar nótából, cigánydalból, magyar J zenedarabból állítottak össze 1 új műsort, amelyet legjobb tuMagyar muzsika Hamburgban

: x

X Körüljárja a községi tanácsház előtt várakozó gepx'.i- «

♦ esit. Besendít a lehúzott ablakon, végre bátorságot vesz, X

♦ s megszólal: ^

£ — Nekem kellene cgv riporter, merthogy volna egv ♦

♦ riportra valóm. ♦

X — Nocsak! Mi lenne az? +

♦ — Panasz kérem! A mesterre. +

♦ — Kinél dolgozik? {

a — Senkinél. Kontár vagyok. ♦

% Még ki is húzza magát, olyan önérzetesen mondja, s % 2 (Illír Illliimiillimmntiiimill Olyan magabiztosan mint ♦

♦ „ r aki alaposan felkészült {

♦ ■ tn, 4* “£ ..mestersége” védelmére. ♦

t S íi ÍH f — Mi a szakmája? J

t iiáB ill dsay-j.: id? n — Acs. tetőfedő. ♦

♦ " * a ** ^ _ Miért nem váltja ki ♦

a limiimmmmimsmiimmnir az ipart? X

♦ — Már be is adtam. Most csak úgy konlárkodom. ♦

% Egész évre van munkám. Vágj' tizenhat ház vár rám... X

♦ meg is üti a guta mérgében a mestert, mert ebben a ♦

X faluban hiába kinálgatja magát. Mindenki tudja, milyen T

♦ jó munkát végez Andris, az én vagyok, s csak hozzám ♦

5 jönnek. X

♦ — Ez szép. Mennyit ivott ma? ♦

X — Ö. semmiség. Sört ittam. Megkeresem én az árát. X X Négy gyermekem van, ne féljen, nem éheznek, Szóval T O a mestert kellene kiszerkeszteni. Akit otthagytam. *

♦ Az úgy volt, hogy a feleségem megbetegedett. Viszem ♦

X a korházba, s azt mondja az orvos, ezért fizetni kell. ^ X Hogy-hogy? Mert nincs SZTK. így derült ki, hogy X

X az a szemét nem jelentett be. Mikor számon kértem, X

X még neki állt feljebb. X

♦ — Ezért fel kell jelenteni a munkaadót. T

♦ — Ah — legyint keserűen —. nem olyan egyszerű. ♦

X Közelebb hajol, s bizalmasan közli: X

X — Tudja, mi megegyeztünk, csak nem tartotta be. +

X Nekem is volt iparom, s hogy ne kelljen kettőnknek T

♦ adózni, én beadtam, hozzá mentem dolgozni, s úgy volt, ♦

♦ hogy jövőre meg ő adja be. (. ♦

X — És a pénz? A fizetés? X

X — Tizenkét forintos órabérért dolgoztam. X

X — Ugyan, ne mondja már! Ez már nem igaz. ■.. J

♦ — Persze, hogy nem — nevet huncutul, s már úgy ♦

♦ belejön a dicsekvésbe, hogy mindent kitalál —. felez- X

X tünk. Egy tető hatezer forint. Feleztünk. X

X — Akkor miért várta, hogy maga után fizessen? I

♦ — ö volt a munkaadó! Nem? — mordul dühös elé- X

X gedetlenséggel. — De nem baj, most visszaadom a köl- ♦ X csont. Ebben a faluban nem talál munkát, de még a kö- X X zelben sem. Amit csak tudok, felvállalok. Egy tető há- X X rom nap. De kettő alatt is megvan. Szerzek magam X

♦ mellé egy segédmunkást, s nem halok éhen. Egy-két X

X napig be sem kell jelenteni.;; ésszel él az ember-, ké- X X rem! X

♦ — Miért nem váltja ki az iparát? X

♦ *— Mert még nem lehet. Ha beadtam, várni kell néhány ?

X hónapig, míg visszakapom. De kiváltom majd. s engem X X nem húznak bele még egyszer ilyesmibe. Mi tagadás, X X be akartuk csapni az államot az adózással. S ki csapó- X X dott be? Én. Szóval lehet írni riportot arról a szélhá- X

♦ mosról? Arról a csalóról? ♦

X Persze, hogy lehet. Mind a kettőről! X

X Adantovics Ilona +