Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-01 / 205. szám
6 eszakrtagyarorszag Vasárnap, 1068. szeptember í. — Most pedig felkérem az ifjú párt, hogy csókolják meg egymást. A termen vidámság hullámzó végig. A vadonatúj piros fotelekben és löbbnj’ire vado- naíúj ruhákban ülő vendégsereg jókedve kiárad az aj lón túlra. A taktaharkányi tanácshaza udvarára, sőt az utcára is. ahol az a sok rokon, barát, ismerős, akik már nem fértek be a házasságkötő terembe, várja Mohi Istvánt és ifjú feleségét. Odabenn pedig dr. Zborai Gábor, a tanácstitkár —- most, mint anyakönyvve- tzető — folytatja: — És felkérem az egy béig) ülteket. hegy ők is... (gratuláljanak, következne a szó, de:) — Csókolják meg egymást! •— szól közbe félhangosan valaki, mire persze csak fokozódik a derültség. Ám nem valamiféle harsánykodás ez, hanem igazán meghitt, családias derű, mely alig fél óra múlva végigkíséri a legifjabb A Bodrogköz 22 községében nap mint nap 34 ezer embernek jelent gondot az egészséges. jó ivóvíz beszerzése. © A tények megdöbbentőek. A 22 községben levő közkutak közül mindössze 58-nak a vize alkalmas emberi fogyasztásra. Pedig 141 van. A kutak kétharmadának vize erősen fertőzött, egészségre ártalmas, ihatatlan. Ivóvízgondokkal küzdenek az itteniek. Pedig a jó víz életfeltétel. Víz nélkül nem sokáig bírja az emberi szervezet. A rossz, a fertőzött pedig megannyi betegség forGalvács Lajos névadását, majd Smajda Ferenc esküvőjét is. Családias derű, mely illik az ünnephez. Mert sokszor elmondtuk már, hogy ünnep, eay életen át maradandó emlék a házasságkötés. Éppúgy, mint a névadás egv újszülöttnek. Családi ünnep, melynek szép tartalmához szép forma, emlékezeie.s külsőség harmonizál. Nehéz azonban kialakítani ezt a harmóniát. Nehéz még versenyeznünk az évszázadok által kialak.'lőtt templomi hangulattal. Ahol ez sikerül, ott azonban olyan emlékezetessé. derűssé válnak ezek a családi ünncock, mint augusztus 24-től Takíahar- kánvban. Amióta megnyílt az új házasságkötő terem. — Ez igen! Ilyen szépet még nem láttam vi:*ék:n — csodálta meg egy budapesti vendek a tükör-parkettás, perzsa- szőri’. e“es. virágdíszes termet, ahol rejlett hangszórókból árari a halk muz^M-a és finoman munkált kovácsoltvas kozas, ... . . . szerű segítése, a faluról bé)áfo'oluKoskar. Körzeti könyvtár nyílik Halmaion Ténagy Sándor versei: Arcunk napfogyatkozása Belefajdul a szemem, ha téged keres, a labam, ha hozzád közelit szám szólitása néma, amit kezem mutat, meghallod-e? láthatatlan, mint a hó árnyéka, meglátod-e? elutaztam a gyermekkorból, elbúcsúztam, mindent becsomagoltam, de nem veszem hasznát semminek arcunk napfogyatkozásában elhalványul a föld, a víz, a kő, nem látunk semmit, mindent elfelejtünk Nézlek j Magyar filmek • az újabb repríz-hét műsorán • Ankét a rendezővel A miskolci Kossuth mozi, amely kis befogadóképességű klubhelyiségében ez év májusában rendezte meg először az értékes filmek repríz-hetét, újabb hét előkészületeiről ad hírt. Mint a korábbi két alkalommal, most is az a cél vezeti a repríz-hét szervezőit, hogy mindazok, akik egyes filmek megtekintését új bemutatásukkor elmulasztották, megismerhessék az értékesebb alkotásokat akkor is, ha azok esetleg nem kerülnek ismételten a napi műsorba. Az eddigi hetek sikere arra indította a Borsod megyei Moziüzemi Vállalatot, hogy időszakonként rendszeresen megszervezze ezeket a bemutatókat, sőt bővítse is programjukat. Az új repríz-héten ismételten a Kossuth mozi melletti klubban lesznek a vetítések, mindig este hat órai kezdettel. Szeptember 23-tól kezdődően most hat magyar Ilimet láthatnak az érdeklődők. 23- án, hétfőn a Fiúk a térről, 24- én, kedden az Eltávozott nap, 25-én, szerdán A hollak Nézlek keresem ki vagy kérdezem én ki vagyok mig végezetül nem keresek én nem kérdezek semmit A csend födellen leste szégyentelenül világit vétenék ha megszólítanám Nézem megjelölt életünket -zemem mindenre ráégeti a szerelem kéznyomát szivnyomát visszajárnak, 26-án, csütörtökön Ezek a fiatalok, 27-én a Bohóc a falon, 28-án pedig a Vízivárosi nyár kerül a klub közönsége elé. Először rendeznek a repríz-helek kapcsán ankétot: szeptember 27-én részt vesz a vetítésen és utána ankéton találkozik a közönséggel Sándor Pál, a Bohóc a falon című alkotás rendezője. Nemrég olvashattuk az Északmagyarországban, hogy a szétszórt kis falvakkal rendelkező encsi járásban folyamatosan végrehajtják az iskolák körzetesítését. Ezt, a már eddig is hasznosnak és eredményesnek bizonyult koncepciót követik a népművelők is a közművelődési könyvtárhálózat fejlesztésénél. A követendő példát a több éve eredményesen működő baktakéki körzeti könyvtár szolgáltatja. A napokban nyílt meg Felsővadászon az újjáépített művelődési otthonban az új körzeti könyvtár. A felújítás költségeit a körzeti tanács és a község dolgozói társadalmi munkával biztosították. A járási könyvtár 5000 kötet, könyvvel és korszerű bérén-' dezéssel járult hozzá az eredményes működéshez. Halmaj a következő. A könyvtári munka megbecsülését, rangját ismét szép példával tanúsítják a halmaji körzeti tanács vezetői. A közelmúltban új épületbe költözött tanácsi dolgozók közös akarattal körzeti könyvtár létesítésére adták át a régi tanácsházát. így válik lehetővé járásunk egyik legnagyóbb körzetének központjában korszerű körzeti intézmény létrehozása. Örömmel adunk hírt róla, hogy a Művelődésügyi Minisztérium 1968. szeptember 1-től státuszt biztosított a halmaji körzeti könyvtárnak. A járási könyvtár hamarosan az új in- A tudományos vallás-pszichológia, a marxista valláskri- tikának ez a még fiatal, de rohamosan fejlődő ága, ezzel szemben mint lelki jelenséget vizsgálja a vallást. Arra keres választ, mi a vallás mint élmény és érzelem? Mit jelent az. hogy a vallás „lelki szükséglet”? Mi a vallás érzelmiemocionális alapja, forrása? A Szórakoztató pszichológia című nagy sikerű könyv szerzőjének ezúttal „szórakoztató vallás-pszichológiáját’’ adja közre a Kossuth Könyvkiadó. A „szórakoztató” ez esetben mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szerző a vallási érzelmek, élmények tartalmát és formáját, forrásait és keletkezési mechanizmusát, más pszichológiai jelenségekkel való roságaiból következő fontos feladat az encsi járásban. Lassan halad, de lépcsős rendszerben folyamatban van a közigazgatási községrendszer reformja is. A gyakorlat'igazolta már a helyi igazgatási szervezetek racionális fejlesztésének szükségességét. Ennek folyamata pedig a körzeti központok, bázisközségek kiépítése; a kis községek átcsoportosításának j ^ meggyorsítása. Az encsi járásban ez az út bizonyul járhatónak, csak ezen az úton lehet a lakosság alap- képzettségét magasabb szinten biztosítani és a helyi kulturális szolgáltatások színvonalát a kívánt nívóra emelni. Szabó Gyula járási könyvtárigazgató Itt nem boldogul egyedül az ember. A megoldást csak az összefogás, a közös akarás és tett jelenti. Négy évvel ezelőtt kezdődött... Akkor már az országgyűlésen is felvetették Bodrogköz vízproblémáját. 34 ezer ember mindennapos gondját! Megrendelték a szakvéleményt a Bodrogköz regionális vízhálózatához. Elkészítették a terveket. Györgylarlón, Cigán- don. Karosán, Vajdácskán, Ti- szakarádon és Riesen járási keretből és az Országos Vízügyi Felügyelőség beruházásából kutakat fúrtak, hogy elkészíthessék a programot. Nagy munkál végeztek — az emberek érdekében ... A tervek már elkészültek. A 22 község 9 víztársulást hoz léire, kilenc vízmüvet üzemeltet. De a végleges megoldás nem könnyű feladat. Hiszen Bodrogköz vizproblémájának megoldása mintegy 85 millió forintba kerül. Ez 1980-ig évente 8 millió forint beruházást jelent. Egyszerre nem lehet megoldani. Két éven belül Cigánd gondja szűnik meg. Majd 1975-ig Tlszakarád, Karcsa, Pácin, Kenézlő, Nagyrozvágy és a hozzájuk tartozó területek kapnak egészséges ivóvizet. Az utolsó lépcsőben pedig Bodroghalom, Tiszacsermely Györgytarló vízműve üzemel. Évek munkája kezd eredményt hozni. De ahhoz, hogy mielőbb élvezhessék is az itteniek, nem elég csak a társadalmi szervek, a megye és a járás párt- és tanácsi szerveinek akarása. A lakosság támogatására is szükség van. Cs. A. Rövidfilmek kedvelőinek Rejtvény a szavakban, színház a A Szinháztudományi Intézet — amely választott vizsgálódási területeinek megfelelően a dráma, a színház, a színházművészet és színházpolitika legkülönbözőbb kérdéseivel foglalkozik — színvonalas munkálkodását mind ez ideig szűkebb körben ismerték csak. Az elmúlt hónapokban azonban néhány népszerű kiadvánnyal felkeltette a figyelmet a színházbarátok csökkenő, de még mindig népes táborában. Megelégedéssel kell szólnunk a Szinháztudományi Intézet közönségmegkereső, jó reklámmal és propagandával történő híd- ácsolásáról. A tömegkommu- kációs eszközök világában a színház mindinkább magára maradt, s e nehéz években nagyon is helyesnek látszik, hogy hívatott intézmények — közöttük a Szinháztudományi Intézet — sietnek Thália papjainak segítségére a zsqllye-cl- néptelenedés időszakában. A Rejtvény a szavakban, színház a szabadban című ötletes rejtvényfüzet juttatta eszünkbe a lenti gondolatokat. A komoly, a tudós intézet nem restelkedett okos reklumössze- állitást készíteni, hogy ezzel is segítse a színházak benépese- dését. A népszerű füzet tartalmi részéről szólva külön dicséretet érdemel a szó- és keresztrejtvények bőséges színházi vonatkozása, talányfeladása. A rejtvények között apró Miért nem épült fel még a szolgáltatóház Szirmabcsenyőn? az építők csak nem akartak megjelenni. Telefon Miskolcra, s megérkezik a válasz: mégsem építünk. ^ Így nőtt egyre a szolgáltatóház aktacsomója. Ls nézzük most a másik oldalt. Mit mond a szirmabesenyői szolgáltatóházról Koltai Zoltán, a KISZÖV elnöke. — Az OK1SZ nem engedélyezte, pontosabban nem biztosított fedezetet az építtetéshez. Az említett ktsz-ek ‘pedig, bár május előtt szóbelileg ígéretet tettek rá, hogy [telépittetik saját költségükön a szirmabesenyői szolgálat atóházat, május 13-a után, — egyéb kötelezettségeikre ihivatkozva, — visszaléptek. • Félreértés ne essék, tudjuk jól, s a szirmabesenyőiek is tudják, hogy gazdasági mechanizmusunk megválto- izott körülményei között mindenkinek jogában áll megválasztani, mibe fekteti pénzét. Sem a KISZÖV-öt, sem z ktsz-eketnem lehet kényszeríteni rá, hogy építkezzenek -Szirmabesenyőn, ha nincs rá anyagi fedezetük. Tulaj- Ionképpen nem is ezt kérnénk számon, hanem azt, >ogy Idejekorán és felelősségük teljes tudatában ítéljék neg, mire képesek, mit tudnak megvalósítani. Ezt viszont számon is kell kérni tőlük. Koltai Zoltán valahogy így fogalmazta ezt meg: „A hibát ott követtük el, hogy csak szóbeli megallapo- rdást kötöttünk a ktsz-ekkel. S hogy mikor lesz végül is 'szolgáltatóház Szirmabcsenyőn? Az. idén mar semmiképpen. De ígérem, hogy nem ejtjük cl az ügyet.” Ehhez csak egyet tudnánk hozzátenni: jobban meg kell gondolni, ha ígérünk valamit. Mert az. olyan ígéretek, amelyeket nem követ tett — különösen, ha többször hangzik el az ígéret, és többször történik visszakozás —, rosszízűek. S a szirmabesenyői ügy egyáltalán nem használt sem a KISZÖV. sem a ktsz-ek tekintélyének. Az ottani tanácsi dolgozók hitelét is erősen aláásta a „ki-becsukósdi” játék. S még valamit. Szirmabesenyőn felmérté!:, mit forgalmazhatna a szolgáltatóház. A felmérés szerint a közséf: lakói másfél millió forintot költenek el havonta Szirma besenyőn, s ugyanennyit Miskolcon. Kifizetendő lenne. Csulorás Annamária A rövidfilmek kedvelői a szeptemberi mozielőadásokon ismét több új alkotással találkozhatnak. Kísérőfilmként négy magyar, egy szovjet, egy román, egy csehszlovák, egy spanyol kisfilm, valamint a 25. Világmagazin pereg a mozik vásznán. A magyar filmek sorában található a Tiszazug című dokumentum-alkotás, ' amely Nagyrév községbe' kalauzol ei, ahol a harmipéas évek nagy port felvet bűntettei lejátszódta^ "a film Móricz Zsig- mon/j riportjainak él etrekel tétjével ad képet a tiszazugi ar- !j zénes asszonyokról. A Kezek című film a biológia, szocioió- I gia és esztétika területéről ■I nyújt tanulmányokat, a Mikor dédem ifjú volt című pedig a zenélő szerkezetek történetéről nyújt áttekintést. Végül láthatjuk Elek Judit oberhauseni díjas, Meddig .él nz ember? című kétrészes filmjének második részét. A külföldiek közül a szovjet film Tbiliszi címmel a grúz fővárost mutatja be, a spanyol alkotás pedig Arab Spanyol- ország cimmel műemlékeket ismertet meg. A románok Ejféli ex presszó a bűnügyi filmek paródiája, a csehszlovák film pedig Szarvashercegnö címmel közismert mesét dolgoz fel a rajzfilm eszközeivel! A 25. Világmagazin címe elárulja a tartalmat is: Egzotikus állatok. 34 ezer ember hévize 1 íÉíalatÉapi családi inept ! csillárokból szóródik szét a . fény. ■. És a megjegyzésre még egy vagonnyi budapesti vendég . bólogatott. Nem elírás: vagonnyit említünk, ahogyan Mohi . néni mondta. Mert az ő fia esküvőjére csupán Budapestről annyian érkeztek, hogy egy külön kocsit foglaltak le számukra. A fiú ugyanis a fővárosban volt gépkocsivezető, amikor egyik vidéki útján megismerte a taktaharkányi Payer Évát... — Szóval tetszik a terem a vendégeknek — kacsint Payer bácsi a tanácselnökre, Demkó Andrásra. Az elnök tudja, miért olyan cinkosan: mert a terem építésében benne van a kőművesmesler-örömapa keze- munkája is! A tanácselnök pedig „továbbadja” a kacsintást egy másik kisiparosnak, Diószegi bácsinak. Az asztalos érti: ez most elismerés neki, aki a piros bőrrel bevont puffokat, fotelokat készítette az eskelési emelvényre. — Mintegy löt) ezer forintos költséggel alakítottuk ki a régi kis helyiségekből ezt a szép házasságkötő termet. Nem tudtuk volna azonban létrehozni, ha nem segített volna olyan sokat a falu lakossága társadalmi munkában. — Horváth Bertalan, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke erről nemcsak „hivatalosan” beszél, hanem az idegenből jött vendégek kí- váncsiskodására is. Például este, a lakodalomban. Mert a KISZ-esküvőket is lakodalmak követik. Mégpedig a falusi lagzik évszázados hagyományaival fűszerezve. — Száz forint a menyasz- szony. Enyém a menyasszony! — Ezer forintért meg a miénk! — hangzik túl a cigánymuzsikán a Tarcali Szőlészeti Kutatóintézet dolgozóinak hangja. Az intézet ugyanis ezer forintos takarékbetétet adott nászajándékba gépkocsi- vezetőjének, Smajda Ferencnek. — No, Marikám, akkor jobb lesz, ha elloplak! — ugrik az ifjú férj a feleségéhez. Épp ideje, mert a hatalmas lakodalmi sátorba egy maskara toppan be... De neki csak maradjanak a vendégek, válasszon közülük, vannak elegen: csupán ebédre kétszáznak terítettek. Le is vágtak két hízót, elkínáltak 45 liter pálinkát, meg 300 liter bort. Igazi, hegyaliai szőlőlét! Mert ahogy a ház szíves gazdája mondotta: ’ ríi-necicK Miklós j rása. S errefelé nem jobb a helyzet a magánkutakkal sem. A talajszerkezet ilyen. Az emberek, amikor víz után kutatnak és leásnak a földbe, örömmel kiáltanak fel, amikor az ásó nyomán feltör a víz. De itt nincs nagy örömük benne. A tözeges talajból kimosódnak a humuszsavak. S a kutak vizét felülről sem védi semmi: nincs védő agyagréteg. Mélyebbre kell menni az ivóvízért. Hatvan-hetven méter mélységben keil keresni. És még ez a víz sem iható azonnal, előbb vastalanítani kell. Mert nagy a vastartalma ...
