Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-06 / 209. szám

Péntek, 1968. szeptember R, pszakmagyarorszAg 3 Diósgyőri termékek T ®r©Is©rs^®gl®fflgü viselője, akiié újabb 65 000 ton­na hengerelt buga szállítására kötöttek szerződést. A nagy mennyiségű rende­lésből Diósgyőrnek 40 000 ton­nát még ez idén és a jövő év első felében kell elszállítania. Az LKM képviselője elmon­dotta, hogy a vállalat termé­keinek igen nagy sikere van Törökországban. A különböző cégek a jó hírű magyar kohá­szati termékek választékából szinte valamennyien a diós­győri gyártmányok után ér­deklődtek. Az elismerés még értékesebbnek tűnik, ha el­mondjuk, hogy a török nehéz­ipar nem rendelkezik nyers- vasgyártással. acélfeldolgozó üzemekkel, így azután a fej­lett kohászattal rendelkező va­lamennyi ország félkész és kész kohászati termékei meg­találhatók á kis-ázsiai ország­ban. G. J. Uj BBlíliaely « g,¥SSB*S13ÍWSM*€9El hven te 140 ezer négyxetmétérrel több födémpanelt készítenek Alsózsolcán A Beton- és Vasbetonipari Művek alsczsolcai gyárának dolgozói — a növekvő igénye­ket figyelembe véve — az idén üzemük fejlesztésére tö­rekednek. Ennek megvalósítá­sával pedig jóval több födém­panelt, gerendát és vázszerke­zetet szállíthatnak az építő­iparnak. Ezért a Kommunis­ták Magyarországi Pártja meg­alakulásának 50. évfordulója tiszteletére igen rövid idő ajatt új gyáregységet, vala­mint szabadtéri műhelyt épí­tettek. és a közeli hetekben praktikus új termékkel jelent­keznek a piacon. A műszaki fejlesztési tervek végrehajtása során a inaguk állal készített, előre gyártott vázszerkezetből — a Borsod megyei Építőipari Vállalat se­gítségével — nem egészen 10 hónap alatt új, univerzális gyárat helyeztek üzembe, amelynek berendezéseit az üzem mérnökei tervezték és dolgozói szerelték fel. A kor­szerű vasszerelő- és gyártó- csarnokból. illetve betongyár­ból álló új létesítmény nagy előnye, hogy néhány óra alatt átálhatnak egyik termék ké­szítéséről a másikra. A gyár­ban augusztus elején kezdték meg a termelést, és év végéig több mint 500 ezer folyóméter vasbetongerendát adnak a kis­lakásépítkezések megsegítésé­re. Az állami építőipari vállala­tok ebben az évben — a tava­lyihoz viszonyítva — 50 száza­lékkal több födémpanelt igé­nyeltek. A rendelések mara­déktalan kielégítésére az alsó- zsolcaiak szabadtéri műhelyt rendeztek be gyáruk udvarán, ahol két korszerű gépsort ál­lítottak munkába. Ezekkel 140 ezer négyzetméterrel több fö­démpanelt gyárthatnak, így az év végéig 700 ezer négyzetmé­ter ilyen terméket szállítanak a lakásépítkezések meggyorsí­tására. A párt megalakulásá­nak közelgő jubileuma tiszte­letére vállalták még. hogy ka- vicsosztályozójuk teljesítmé­nyét — új berendezések felsze­relésével — 100 ezer köbmé­terrel növelik. Ez a munka is befejezéshez közeledik, és a bővítéssel lehetővé válik a szomszédban felépült Borsodi Házépítő Kombinát és a be- lonárugyár minőségileg kifo­gástalan kavicsellátása. Az al- sózsolcaiák sokakat érintő, praktikus termekkel is jelent­keznek a piacon. A harmadik negyedév végén kezdik meg a gépkocsitároló térelemek soro­zatgyártását. Az 5,5 méter hosszú és 2,70 méter széles ga­rázsokat (í centiméter vastag bordázott vasbeton héjszerke­zetből alakítják ki. A billenős ajtóval ellátott kis „épületet” különleges tehergépkocsin szállítják a megrendelőnek, ahol azt a gyár dolgozói a vá­sárló által előre elkészített alapra emelik. A hazánkban használatos gépkocsitípusok tárolására alkalmas. előre gyártott garázsokból az idén mintegy 40—50-et, jövőre pe­dig 500-at készítenek. A Miskolci Pamuiíonóbcm Átadták az őrsé nélküli fonógépeket Orsó nélküli fonás! Ma még olyan furcsának tűnik, mint tíz évvel ezelőtt a szövés nél­küli szövet. Ez utóbbi mar rég elterjedt. Az orsó nélküli fo­nással pedig most kísérletez­nek világszerte. A csehszlová­kiai Kovostav Gépgyárban már sorozatban gyártják a Csehszlovák Pamutfonóipari Kutatóintézetben szerkesztett BD—200-as típusú turbinafonó gépet, amelynek szabadalmát több tőkés cég is megvette. Legelőször 1967-ben, Montreal­ban is kiállították. A világ el­ső, kizárólag orsó nélküli fo­nógépekkel dolgozó fonodáját 1967. augusztus 20-án helyez­ték üzembe a csehszlovákiai Usti nad Orliciban. A Pamulfonóipari Vállalat öt ilyen fonógépet és két ha­mis sodróval, valamint teker­cselővel ellátott nyújtógépet szerzett be miskolci fonodája részére. A kísérleti orsó nél­küli üzemet tegnap, szeptem­ber 5-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor adták át a Miskolci Pamutfonóban. Az ünnepségen megjelent Havasi Béla, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára, Üj- falusi Sánóor, a Budapesti XVIII. kerületi Pártbizottság titkára. Lehr Ferenc könnyű­ipari miniszterhelyettes, Mráz Ferenc, az SZMT elnöke, Tóth Béla, a Könnyűipari Miniszté­rium beruházási főosztályának vezetője, Végh Józsejné, a Pa­mutfonóipari Vállalat vezér­igazgatója, Vincze Géza, a BAÉV igazgatója, valamint a négy testvérfonoda igazgatói. Végh Józsefné, a Pamutfo- nóipari Vállalat vezérigazga­Képünkön: Molnár József, a miskolci gyár igazgatója, Lehr Ferenc könnyűipari miniszterhelyettes, Végh Jó­zsefné, a Pamutfonóipari Vállalat vezérigazgatója, He­gyi Géza, a miskolci fonoda főmérnöke az új üzemben. A verseny becsülete N Parkettakészítő üzem lesz Baskón Mintegy 630 lélekszámú község Baskó. a szerencsi já­rásban. Hegyekkel, dombokkal körülvett völgyben húzódik meg. A szép vidék azonban gondokat is jelent az itt la­kóknak: nehéz megművelni a lejtős területet. Termelőszö­vetkezeti csoport ugyan van a községben, de az emberek keveslik a munkaalkalmat. Éppen ezért a tszcs vezetősége elhatározta, hogy parkettaké­szítő üzemet létesít. Faanyag ugyanis bőven van a kömye­lója mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP Központi Bizottságának a gaz­dasági mechanizmus reform­járól hozott határozata egyér­telműen leszögezi: a jövőbeni gyors növekedés csakis a gaz­daság belső tartalékainak in­tenzívebb feltárása, a műszaki fejlődés meggyorsítása lévén lehetséges. Ügy érezzük, hogy a reform elképzeléseinek meg­valósítását ünnepeljük ma, amikor a Pamutfonóipari Vál­lalat miskolci gyárában alig háromnegyed, évvel a mecha­nizmus bevezetése után ben­sőséges ünnepségre jöttünk össze az orsó nélküli fonógé­pek üzembe helyezésére. A gépeken gyártott fonal egyen­letessége és tisztasága, vala­mint egyéb minőségi jellemző­je révén alkalmassá válik kü­lönböző kényes textíliák: pup- lin, damaszt, frottíráruk, köt- szövő kelmék gyártására. Az új fonalból készüli áru egyen­letesebb, lágyabb és teltebb íogású. Ezután Lehr Ferenc köny- nyűipari miniszterhelyettes át­adta az orsó nélküli új üze­met a miskolci gyár dolgozói­nak. Az ünnepség részvevői megtekintették az orsó nélkü­li fonógépeket. Ezek a gépek a keresztcsévélést is elvégzik, így a hagyományos gyártási el­járásból összesen két művelet hagyható el. Az üzemlátogatás után a vendégek visszatértek a szé­pen berendezett könyvtárba. Itt Molnár József, a Miskolci Pamutfonó igazgatója mondott köszönetét az új üzemért, és külön megemlékezett Vincze Gócának, a BÁÉV igazgatójá­nak, valamint az építőknek odaadó munkájáról. Segítsé­gükkel a létesítmény határidő­re elkészült. Magyarországon ezek az el­ső orsó nélküli fonógépek, amelyek a tegnapi naptól üzemszerűen dolgoznak, és gyártmányaik Lillafüred elne­vezéssel kerülnek forgalomba. S azok, akik ezekkel a modern gépekkel termelnek — a Mis­kolci Pamutfonó legjobb fo­nónői —, nagyon boldogok és örülnek a megtisztelő megbí­zatásnak. B. I. Vannak nappalok, amelyek sok em­bernek csak látszatra fejeződnek be es­te, amikor sötétedik. Sokszor azonban a munka neheze éppen a sötétedés után kezdődik és gyakorta az éjszakába nyú­lik. Az ilyen munkatempót a termelő­szövetkezeti vezetők s velük együtt a pártalapszervezetek vezetői és tagjai is­merik legjobban. Tavasztól ősz végéig — s különösen nyáron — nem elég a nappal. Nyújtott ütemet követel az élet, mert reggeltől estig dolgozni kell, Fegyverneki Lajos, a kisgyőri Alkot­mány Termelőszövetkezet párttitkára nagyon jól ismeri ezt. Lényegében ti­zenöt éve csinálja, hiszen 1953-ban vá­lasztották be először a pártvezetőség­be, s 1960-ig szervező titkár volt. 1960 januárjában alakult meg a kisgyőri Al­kotmány Termelőszövetkezet. Elég ha­mar, már 1960 áprilisában összehívták a taggyűlést, amely úgy határozott, hogy a pártszervezet a termelőszövet­kezeten belül dolgozzon. Ekkor válasz­tottak meg Fegyverneki Lajos elvtársat alapszervezeti párttitkárnak. Akkor még a vadásztársaság vadőre volt. Minden­ki ismerte, hiszen Kisgyőrben született, s mint mondotta: ebből a faluból soha­sem akár elköltözni, itt szeretne meg­öregedni, leélni egész életét, a kisgyőri tölgyesek, fenyvesek, akácosok közt, mint az édesapja, aki már 77 éves, tag­ja a termelőszövetkezetnek, és még min­dig dolgozik. Fegyverneki Lajos 1950-ben lépett be a pártba. Később pártiskolára is elküld­ték. és elvégezte a vadőr-szakmunkás­képző tanfolyamot. Nem függetlenített párttitkár. 1966. június elseje óta a kis­győri termelőszövetkezet erdésze. Van ugyanis 1200 katasztrális hold erdejük, főleg tölgy, fenyő és akác S nemcsak az a feladata, hogy az erdőt gondoztassa, hanem az is: az erdőből hasznot bizto­sítson a szövetkezetnek. — Ez az egyik legnagyobb gondom — mondta beszélgetés közben. — A ter­melőszövetkezetnek 116 tagja van, de csak hetven embernek tudunk egész év­ben munkát biztosítani. Most dolgo­zunk egy fafeldolgozó üzem kialakítá­sán. Az épület már kész, a gépeket is szereljük, s talán egy hónap múlva kezdődik a termelés. Ezzel további húsz­harminc embernek biztosítunk állandó munkát. A kisgyőri termelőszövetkezet nem túlságosan nagy. Az erdőn és a gyümöl­csösön kívül mindössze 850 hold szántót ••••••••••••••••«••••••••••a Erdész és pártiifkár •••••••••••••••••••••••••••a művelnek. A terület hegyes-dombos, mindenütt lejtős. Főleg a takarmány- félékből terem kevés. De az emberek elégedettek. Ma mar havi 1800—2000 forintot keresnek azok. akik rendszere­sen dolgoznak. A párttitkár azonban a tsz-vezetőkkel együtt azt szeretné, ha egész évben rendszeresen, s mindenki legalább ennyit kereshetne. Kisgyör lakossága Mocsolyással együtt 1800 lélek, 1960-ban, amikor a termelő- szövetkezet megalakult és Fegyverneki Lajost először választották alapszerve­zeti titkárnak, még csak 13 párttag volt. Azóta a párttagok száma megkétszere­ződött. Tíz tsz-tagot és négy fiatal pe­dagógust vettek fel Kisgyőrben a párt­ba. A kisgyőri kommunisták — a párt­tagság százezreivel együtt — ezekben a napokban vezetöségválasztásra készül­nek. Az ezzel kapcsolatos feladatokat már megbeszélték, szeptember másodi­kén megtartották az előkészítő taggyű­lést is. Megválasztották a jelölő bizott­ságot, a szavazatszedö bizottságot és a vezetőségválasztó taggyűlés elnökét. A következő napokban a jelölő bizottság tagjai és a pártcsoportbizalmiak az alapszervezet minden tagját felkeresik, hogy egyenként is meghallgassák véle­ményüket, az új vezetőség összetételé­re vonatkozó javaslataikat, nem utolsó­sorban: esetleges problémáikat bármi­lyen kérdésben. A jelenlegi vezetőség már hozzákezdett a beszámoló elkészí­téséhez, az elmúlt két esztendő párt­munkájának összegezéséhez, hogy min­denről számot adhassanak az alapszer­vezet tagságának. A vezetőségválasztó taggyűlést október 2-ra tervezték ... Fegyvernek! Lajos alapszervezeti tilr kár természetesen ezekben a napokban is sokat dolgozik. Ügy is. mint párttit­kár és úgy is, mint erdész. Nyugodt, ta­pasztalt ember. Haja ugyan már deres, de munkalendülete fiatalos. Eddig már négyszer választották meg alapszerveze­ti titkárnak. Most majd ötödször áll a tagság elé. 1964-ben, mint kiváló párt­munkás munkaérdemrendet kapott. Kér­deztem tőle: bízik-e. hogy ismét, ötöd­ször is titkárnak választják? Mosolyog­va felelt: — Nemcsak én, az egész vezetőség mindig érzi, milyen a tagság bizalma irántunk. Én úgy érzem, bíznak bennem az elvtársak és a pártonkívüliek is. Szí­vesen és jókedvvel végzem munkámat, ha kell éjjel-nappal is. Ha ismét meg­választanak. igyekszem majd továbbra is a lehető legjobban elvégezni a párt­titkári feladatokat. Szendrei József ­Harmadik éve, hogy a Lenin Kohászati Művek termékei — a szállítási határidők pontos betartásával — az isztambuli kikötőbe érkeznek. A legújabb török—magyar kereskedelmi megállapodás is figyelemre méltó diósgyőri exportot tar­talmaz a diósgyőri kohászat­nak az 1968—1969. évekre. Isztambulból és Ankarából a napokban tért haza Juhász János termelési felügyelő, va­lamint a METALIMPEX kép­lomban. S hogy valóban így van, nehezen hihető. Kételye­ket mindannyiunkban joggal ébreszt. Hamis, csak papíron létező számokkal mit sem érünk, A mozgalom tisztaságát, igazi erejét járatja le, akinek első a statisztika, a minél tetsze­tősebb kimutatás. Formális vállalásokkal, s különösebb erőt nem kívánó teljesítésük­kel „jó pontot” szerezni na­gyon olcsó dolog. Idegen, valóban idegen ez a szocialista munkaverseny szel­lemétől. Mert akarjuk, igaz, hogy a versenyben minél töb­ben vegyenek részt. A lehető­ség mindenki számára nyitott. De nem engedhetjük soha, hogy a formák kedvéért a lé­nyeget veszítsük el. Eredményeinkre , mindig büszkék vagyunk. De őszin­tén. kertelés nélkül beszélünk arról is, ha valami nem megy. ha valami nem sikerül. Ná­lunk ez így szokás. S ennek köszönhetjük a bizalmat, en- nek az odaadást. A szocialista munkaversenyt nemes, tiszta céllal hirdettük meg mindenütt. A bizalomra, az odaadásra, a dolgozó embe­rek öntudatára építettünk. Mindarra, ami társadalmunk igazi erejét képezi. S ezzel az erővel nem sza­bad játszani. Terebélye­sedjen a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. De ne papíron. A részvevők elé követelményeket kell állí­tanunk. Valódiakat. Mert ez ösztönöz, ez rangot ad. Ran­got, becsületet. Biztosítékot rá. hogy e mindannyiunk javát szolgáló nemes küzdelem nem öregszik, sosem avul el. Hanem céljának megfelelve nemes, sportszerű marad. Rangadói pedig méltók a fi­gyelemre. Százezrekére, mil­liókéra. Flanck Tibor < N em zúg a hajrá. Rang­adóit a képernyő előtt sem kíséri százezrek iz­galomtól borzolt figyelme. A munkaverseny csendesebb, szerényebben hallat magáról a sportolók küzdelmeinél. Pedig, ha köznapibb is, ha folyvást, s mindenütt jelen van is, fontossága cseppet sem le­becsülendő. Sőt, mondhatjuk nyugodtan, hogy e verseny a versenyek legnemesebbike. In­dítékainál, céljánál fogva az. Mert részvevői nem csupán erejüket, ügyességüket mérik össze. Dolgozó emberek, munkában versenyeznek. Abban, melyik brigád, melyik közösség képes legtöbbet magára vállalni az előttük álló feladatokból, ki tesz többet a közös ügyért. Erőnket, az emberek bizalmát jelképezik a munkaverseny vállalásai, az önként vállalt többletfeladatok. A SZOT elnökségének ' leg­utóbbi ülésén egyebek között a szocialista munkaversenyről is sok szó esett. Beszéltek róla, hogy a vállalatoknál mostaná­ban egyre inkább megbecsülik a munkaversenyben élenjáró dolgozókat és kollektívákat, anyagilag, erkölcsileg egyaránt elismerik eredményeiket. Be­széltek a változatlanul népsze­rű szocialista brigádmozga­lomról. Arról, hogy a szocia­lista brigádok versenyében több mint 86 ezer brigád csak­nem egymillió tagja vesz részt. Sokatmondó számadatok ezek, melyeknek hallatán mél­tán lehetünk elégedettek. De a SZOT elnökségi ülése másra is felhívta figyelmünket. A ver­senymozgalom lényegétől, cél­jaitól idegen jelenségekre. Saj­nos. ilyenek is előfordulnak. Mert vannak üzemek, ame­lyekben egészségtelenül felhí- gult a szocialista brigádver­seny. Néhol a brigádok 95—98 százaléka vesz részt a mozga­ző erdőkben és ha ezt helyben feldolgozzák, jó kereseti le­hetőséget biztosíthatnak a baskóiaknalk, sőt, a szomszé­dos, 120 lelkes Sima község­nek is. Az új üzemet a már meg­levő, néhány embert foglal­koztató fűrészüzem mellé he­lyezik el. Épületük van, a gé­peket, a szükséges berende­zéseket már megrendelték, előreláthatólag ez év decem­berében kezdik meg a par- kettakószítést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents