Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

Vasárnap, 1988. szeptember 1. ESZAKMAGYARORSZÁG 3 Michal Gawlicki egy esztendővel idő­sebb, mint a mi századunk. 1939-ben 40 éves volt és a lengyel hadsereg őrmes­tere. A Westerplatten állomásozott 184 bajtársával együtt. Ugyanitt találkoz­tam a már ősz hajú veteránnal. Bonis, sötét volt az ég, a tenger felől vízper- metet sodort arcunkba a szél, nyug­talan hullámok futották fel a homokos parton cipőnk orráig. — Ilyen volt az időjárás 1939. szep­tember 1-én is, mint most — mondotta találkozásunk második percében, és hátat fordított a tengernek. — Csak ■ akkor nem esőre, hanem háborúra éb­redtünk. Olyan háborúra, amilyen még nem volt a világtörténelemben. Es a há­ború első ágyúlövése minket, lengyel katonákat ért itt. a Westerplatten. A kis félsziget a gdanski öbölben, a kikötő bejáratánál fekszik. A mintegy 30 holdnyi földnyelvet a tenger és a kikötőcsatorna határolja, s csak egy 200 méter széles földsáv köti össze a vá­rossal, Gdanskkal. Homokos, zöld fák­kal, bokrokkal benőtt terület. — Itt zárta el a csatornát — mutatott a távolba Michal Gawlicki — a ..Schleswig-Holstein” nevű német pán­célos hajó, amely akkor úgynevezett „udvariassági” látogatásra érkezett. En­nek a hajónak az ágyúi dördültek el 1939. szeptember 1-én 4 óra 45 nerckor, és a gránátok itt, a Westerplatten rob­bantak, ezen a sárga homokon. Aztán hét napon át tartott az egyenlőtlen harc. Mi 185-en voltunk egy kisöblű ágyúval, egy aknavetővel és nyolc gép­puskával a kézi fegyvereken kívül. A több mint négyezer, jól felfegyver­zett német katonát csatahajók, tüzérség és repülőgépek támogatták. Támadásba lendültek a náci tengerész-rohamoszta- gok is. Egymást érték a szüntelenül ismétlődő rohamok. Az utasítás szerint legalább 12 órán át kellett volna kitar­tanunk, mert a felsőbb hadvezetés ekkor még remélte, hogy Franciaország és Anglia beavatkozik. Ebből nem lett semmi. Es mi hét napig tartottunk ki... Westerplatte A veterán elhallgatott. Nézte a hajók keltette hullámok pusztulását a csa­torna kővel kirakott partján. Cigaret- tára gyújtott, és így folytatta: — Ä hatodik napon a németek egy benzintartályokból álló szerelvényt pró­báltak begurítani a félszigetre azzal a céllal, hogy az ágyútűzzel felgyújtott benzinben égjenek el állásaink, és mi magunk is. A tűz ellen tűzzel, fegyver- tűzzel védekeztünk, és meghiúsult a hitleristáknak ez az elképzelése is. A hetedik nap reggelén még sikerült visszavernünk egy náci rohamot, de az­tán ... — Gawlicki eldobta a cigaretta­véget, és a homokba taposta. — Ezen a terepen — mutatott körül — kevés lehetőség volt a rejtőzésre, az erődít­mények romokban hevertek, fegyvere­ink egy része megsemmisült, a lőszer fogytán volt, összeköttetésünk megsza­kadt. segítséget sehonnan sem kaptunk, halottaink és sebesültjeink voltak. Szemben velünk pedig hatalmas náci túlerő.« Hét nap és hét éjszakán át tartó szakadatlan harc után véget ért itt, a Westerplatten a háború. De csak néhány évre — tette hozzá gyorsan. — Mert 1945 tavaszán az Uraiban gyártott harckocsikon lengyel katonák törtek be a félszigetre és megtisztították a néme­tektől ezt a kicsiny lengyel területet is, ahol először folyt a második világ­háború kezdetén a lengyel katonák vére a nácik ágyútüzében. — Nézze! — folytatta kis szünet után. — Ez a harckocsi Moszkvából vere- kedte ide magát, és mi gránit talpa­zatra állítottuk. Az itt harcoló lengyel harckocsizó egység pedig a „Wester- platte hősei” nevet viseli azóta is. A harkocsit virágágyak veszik körül. Előtte márványlap őrzi azok nevét, akik itt áldozták életüket a lengyel nép szabadságáért. Michal Gawlicki egykori őrmester egykori harcostársai, baj tár­sai. Iskolás gyerekek, felnőttek, lengye­lek és külföldiek zarándokolnak ide a napnak szinte minden órájában. Virá­got hoznak és rövid időre megállnak a márványtábla előtt. Hangtalanul olvas­sák a rávésett neveket. Michal Gawlicki karon fogott. Oda­sétáltunk mi is. A tölgyfa alatt álltunk meg. A veterán harcos levette kalapját. Olvastam a márványba vésett neveket, s közben arra gondoltam, emlékszik-e még a nevek gazdáira az az ember, aki mellettem áll. Aztán elindultunk az emberi kézzel összehordott földhalom felé, amely a Visztula és a tenger ölel­kezésénél egy hatalmas emlékmű talpa­zatául szolgál, hogy emlékeztessen és figyelmeztessen... Oravec János Szerencsi segítség i csehszlovák édesiparnak Az elmúlt esztendőkben na­gyon jó kapcsolatok létesül­tek a magyar és a csehszlová­kiai édesipar között. A Szeren­csi Csokoládégyárban is több­ször jártak tapasztalatcsere­látogatáson csehszlovákiai szakemberek. Többek közölt nagyon megnyerte tetszésüket néhány szaloncűkor-csomagoló gép. Elmondották, hogy ezek gyorsabban és tökéletesebben csomagolnak, mint az ö gyá­raikban alkalmazott gépek. Mivel a szerencsi gyár inkább a csokoládéféleségek gyártá­sát növeli, ezért évről évre kevesebb szaloncukrot készít, munka nélkül maradt néhány ilyen gép. A Szerencsi Csoko­ládégyár vezetői felajánlották ezeket a gépeket a csehszlová­kiai édesiparnak. A szomszé­dok örömmel fogadták az ajánlatok s azt is kérték, hogy gyáraikban magyar szakembe­rek állítsák munkába a cső- magoló automatákat. Tíz gé­pet már el is szállítottak Sze­rencsről, s a magyar szerelők már meg is kezdték azok. munkába állítását a prágai és a pozsonyi csokoládégvárban. További három hasonló be­rendezést hamarosan útnak in­dítanak a szlovákiai Trebisov­Á sütőipar érdekes tervei A Sátoraljaújhelyi Sütőipari Vállalat, amely többek között Szerencset és környékét is el­látja kenyérrel, péksütemény­nyel, nagyon szép mintaboltot létesített Szerencsen. Az üzlet már reggel fél 6-tól nyitva tart, hogy a helyi üzemek első mű­szakra járó dolgozói is friss kenyeret, péksüteményt vásá­rolhassanak. A vállalat vezetői úgy tervezik, hogy a mintabol­tot még az idén tovább bőví­tik. Az üzlet új szárnyában tejvendéglőt rendeznek be. Nemcsak a helyi lakosság, ha­nem a mind nagyobb idegen­forgalom is nagy hasznát lát­ná ennek a szerencsi újdon­ságnak. A műit évi siker után IMkÉ a szocialista brigádok lásil versen« A Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszerveze­tének Borsod megyei Bizott­sága ismét foglalkozik a szo­cialista brigádok szellemi ve­télkedőjének gondolatával. Ez­úttal ez már a második nagy­szabású, s valamennyi, a vá­rosban és a megyében mű­ködő helyiipari vállalatot át- fbgó, s az ott dolgozó szocia­lista brigádokat mozgósító Program lesz, amely kiforrott hagyományokra, jó tapasztala­tokra támaszkodik. Az elmúlt évi vetélkedők, az elődöntők és a döntők megerősítették a rendező szerveket, elsősorban a ■ HVDSZ megyei bizottságát abban, hogy a helyiipari vál­lalatoknál dolgozó szocialista kollektívák magas fokú fel- készültséggel: politikai, társa­dalomtudományi, természettu­dományi, irodalmi, nem utol­sósorban szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Ez ismeretek el­mélyítését, továbbfejlesztését szolgálják a szervezett, meg­határozott témakörű, külön­böző versények. Tavaly, amikor a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 5ú. évfordulójának tiszteletére a HVDSZ megszervezte a szo­cialista brigádok szellemi ve­télkedőjét, Galló Ferenc elnök és Molnár János megyei titkár elmondották lapunknak adott nyilatkozatukban: az a céljuk, hogy felmérjék a helyiipari vállalatoknál működő szocia­lista brigádok tagjainak szel­lemi felkészültségét. Közis­mert, hogy a legtöbb tanácsi, helyiipari vállalatnál bejáró emberek dolgoznak. A mun- káslctszém többségét azok te­szik ki, akiket munkaidő után nehéz szervezett formában összefogni és valamilyen okta­tási formába bevonni, ők a szabad idő jó részét utazással, az állomásokon való várako­zással töltik. A tavalyi vetél­kedőnek volt tehát egy olyan célja, hogy az előre kidolgo­zott tématervek szerint „rá- kényszerítsék” az embereket — legalábbis azokat, akik a vetélkedőre már előre bene­veztek — az olvasásra, a szép- irodalmi, szakmai könyvek forgatására még utazás köz­ben is. Természetesen, nem csupárlg erre támaszkodtak a verseny írjoghirdetésekor. Na­gyon sok Vállalatnál, így a Miskolci Vasipari és Gyermek­kocsigyártó Vállalatnál, a Mis­kolci Finom mechanikánál ^ és még több helyen munkaidő után összegyűltek a szociális ta brigádok, s legtöbb esetben a: helyi szakemberek, vagy a HVDSZ cgy-egy vezetőjének, funkcionáriusának jelenlété­ben és segítségével szellemi vetélkedőket rendeztek, kicse­rélték tapasztalataikat egy-egy olvasott könyvről. beszélgettek a munkásvédelmi intézkedő; sekről, a szabályokról stb. © ' 1 szagos mozgalommá fejleszti. A megyék közötti vetélkedő célja az egyes szocialista bri­gádok megyén kívüli kapcso­latának kiépítése, erősítése, a tapasztalatok és a jó munka- I módszerek egymás közötti ki­cserélése lesz. Természetesen, annak tisztázása, hogy végül is lesznek-e ilyen versenyek, még hátra van, de egy bizo­nyos: a megyei vetélkedővel is újabb százakat és százakat tanítanak meg a szakirodalom, a könyvek szeretetére. járul­nak hozzá közvetett úton is az általános és a szakmai mű­veltség gyarapításához. (Onodvári)--------- •■•»yjcci v. m ^naía, amikor hattagú együt- lesével újabb külföldi út­ra indult. Szeptember elsején ugyanis egy új hotel nyílik Hamburgban és ide hívták muzsikálni Jónás Jancsiékat. Mint a népszerű zenészek el­mondták: sok szép magyar nótából, cigánydalból, magyar zenedarabból állítottak össze új műsort, amelyet legjobb tu­Az önművelés műhelyei Nagy az érdeklődés a szabadegyetem programjai iránt Már javában tartanak a je­lentkezések a miskolci Kazin­czy Ferenc szabadegyetem elő­adássorozataira. Az érdeklődés igen élénk, amin nem is cso­dálkozhatunk, hiszen az idén szinte minden igényt kielégítő programmal indul útjára a sza­badegyetem. Sokan érdeklődnek a Vilá­gosság klub előadásai iránt. A szekták Borsodban, A budd­hizmus, Az iszlám, A vallás- szociológia és a már felsorol­takhoz hasonlatos előadások valóban érdekesnek ígérkez­nek. A közgazdasági szabadegye­tem három tagozata szintén hasznos programot kínál hall Dinnyelopás — Koimiz/ai Erélyes fellépést a tolvajok ellen! A célt elérték. Az embere­ket rászoktatták az olvasásr, megszerettették velük a kön\ vet és később, a valóságos v<’ télkedőn nemegyszer gondt okoztak a zsűrinek a díja odaítélésekor ... Ezért terve most a HVDSZ, hogy továl fejleszti a nemes hagyomán cs ez újabb, idei megyei vet< kedőn már mintegy 90— szocialista brigád részvétel' számítanak. Az időpont és-,,, vetélkedő helyének tisztáz; *** még hátra van, de a felhív már megszövegezték és n megkapták, vagy hamaroí megkapják a vállalatok, van arról is (de nem akarj! előre clkiabálni), hogy HVDSZ kiterjeszti versen: megyén kívüli üzemekre is, a tavalyi kezdeményezést é I Borexport — csokiban gonnal exportálnak, még a idén. A boros bonbont nagyo szép kivitelű, tízdekás do’bo zokba csomagolják Szerepcser Az új exportcikk egyik érdé kessége, hogy kitűnő ingyené reklámot csinál a tokaji borok nak. elsősorban az aszúnak. 1 kis díszdobozon ugyanis színe nyomásban aszús palack lát ható. Hirt adtunk már róla, hogy egy nyugat-németországi cég nagyobb mennyiségű csokolá­dét rendelt a Szerencsi Csoko­ládégyártól. Az elmúlt héten indult útnak Kölnbe az első vagon borral töltött csokis bon­bon. Ebből a nagyon finom áruból, ameljiien valódi hegy­aljai bor van, s tetejét mogyoró- szilánkokkal szórták le, 40 va­kokkal. kosarakkal a hajnali, az éjjeli órákban, de gyakran nappal is. Nagyobbrészt fia­tal suhancok, karókkal, botok­kal felfegyverkezve, nemigen ijednek meg az őrtől, hiszen a mezőőr, a csősz általában idős ember. Nemrégiben az Özdi Járásbíróság hozott íté­letet egy nagyobb társaság ügyében, legutóbb pedig a bocsi határban történt egy szomorú eset, mellyel most a rendőrség is foglalkozik. Hernádnémeti fiúk mulattak Bőcsön, a bálban. Tizennyolc­húszévesek. de voltak közöt­tük fiatalkorúak is. Sokan jöt­tek át Hernádnémetiből, ezért nem féltek, legénykedtek, rög­tön, még a bálon megvertek egy módi fiút. A hajnali órák­ban indultak hazafelé. Útköz­ben az egyik társaság — Esz- lári Sándor, Kiss István, Ko­csis Lajos, Szabó Ferenc, Czö- vék Lajos, B. Sándor. K. Bar­nabás, B. Ferenc — elhatá­rozta, hogy dinnyét eszik. En­nek legegyszerűbb módját ab­ban- látták, hogy elmennek a bocsi tsz földjére, és onnan szednek dinnyét. A dinnyét azonban őrzik. A fiatalok hatalmas karók­kal felfegyverkezve bementek a földre, a csősz azonban el­küldte őket. Itt még nem tör­tént semmi baj, a fiúk azon­ban nem téliek vissza az útra, hanem a dinnyeföldön halad­tak tovább. A másik kunyhó­nál egy idős ember, Kiss István, a csősz felszólította őket, hagyják el a területet, hiszen a dinnye a tsz közös-----------.-----c* pmvCk/Ul C I Eins!* ! deken, a szőlőkben érik a gyümölcs. És elszaporodnak a tolvajok. Járják a határi zsá­vagyona, nem engedheti meg senkinek, hogy lopjon belőle A karókkal felfegyverzett tár­saság azonban nem akart odábbállni, ezért vadászpuská­jával a csősz a levegőbe lőtt. Kicsit meghátráltak, de újra körülfogták. Az idős ember hadonászott ugyan, de senki­ben sem akart kárt tenni fegyverével, és így fizetett rá. Majdnem az életével. A társaság közül ugyanis valaki vagánykodva fejbe­vágta a karóval. Az öregem­ber a földre esett, fején tíz centiméternyi hosszú, egészen a koponyacsontig érő vágás. És a fiúk, mint akik jól vé­gezték dolgukat, továbbmen­tek. Mégis akadt közöttük jó­zanabb gondolkodású, aki azt mondta: „Nézzük meg Pista bácsit, mi történt vele, el­ájult-e vagy meghalt. Segít­sünk, ha még lehet.” Vissza­mentek, felemelték az idős embert, kivitték az útra, ahol éppen a körzeti megbízott rendőrrel találkoztak. A rend­őr elsősegélyben részesítette a r' bevert fejű embert, majd a kórházba szállíttatta. A hernádnemeti ^/ok között különben két büntetett előéletű is volt. Kiss István és B. Ferenc. Most valamennyi­üknek számot kell adni lat- lükről. Bizonyára példás bün­tetést kapnak. (Pt) Z ] hAin. 1» U^Uötf onöfvini a füg­gatóinak. A gazdaságfejlesztés, a gazdasági növekedés téma­köre, a nemzetközi kapcsolatok és világgazdasági tendenciák, valamint a vezetési eszközök és vállalati közszellem című gondolatkörök a közgazdasági ismeretek és szemlélet gyara­podását szolgálják. Különösen nagy az érdeklődés a közgaz­dasági szabadegyetem C-tago- zata iránt. Itt hirdették meg a vezetési eszközök és a vállalati közszellem témakörét. E tago­zaton többek között az alábbi előadások hangzanak el: — önismeret, emberismeret és vezetési módszerek. — Teljesítmény — egyenlős­rH tmtív H i ffzárván r»í *?> 1 ő c. — A kőzösségalakítás elvi módszerei. — A beszéd, a beszédkészí­tés és az előadásmód. A szabadegyetem vezető­továbbképzést is szervez kö­zépkáderek részére. Igen mag­vas előadások hangzanak majd el:‘ Csak néhányat, izelitőkép peni Szervezéselmélet és mód­szertan. Vezetési döntésék módszertana és a döntéstema­tika. Uzemszociológia. Ergonó­mia és vezetéslélektan. A szabadegyetem — értelem, szerűen — más témakörökből is szervez tanfolyamokat. Ezek ismertetésére még visszatérünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents