Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-05 / 208. szám

északmagyarorszag Csütörtök, 19SS. szeptember 5, ——— Hibázott a maci Amióta új tv-macink van, azaz augusztus 20-a óta, estéről estére feszül­tebb figyelemmel várjuk a televízió esti meséjét. Mit fog vajon csinálni ma este? — hangzik el napról napra a kérdés, s nem ok nélkül, mert a kedves kis játékmackó naponta más és más fog­lalatossággal lát neki a mesehallgatásnak. Fogat mos, gargalizál, törülkö­zik, néha tomászik, buk­fencet vet, elfelejti ma­gával vinni hálóruháját, visszajön érte stb. Mind- megannyi kedves moz­zanat. Ä fogápolás azon­ban mindig benne szo­kott lenni a program­ban. Kedves macink szep­tember 3-án, kedden es­te egy nylon-lepedő mö­gött zuhanyozott, majd megtörülközött, hálóru­hába bújt, meghallgatta a mesét, és lefeküdt szundikálni. Ejnye-bcj- nye maci! Hát a fogmo­sás hol maradt? Micso­da példamutatás ez a sok-sok, tízezer, téged fi­gyelő, $ rólad példát ve­vő gyereknek?J (bm) Pénteken nyílik Pénteken nyílik az első Bu­dapesti Őszi Vásár, mint az ipar, a kereskedelem és a vá­sárlóközönség nagy találkozó­ja. A délelőtti hivatalos ün­nepi megnyitó után pénteken két órától fogadja látogatóit. A vásár egyébként délelőtt tíz órától este 8 óráig áll az ér­deklődők rendelkezésére. A vásári belépőjegy ára tíz forint. Ugyanennyibe kerül a 33 százalékos utazási kedvez­ményre jogosító vásárlási iga­zolvány, amely egyben belé­pésre is jogosítja a vásárra vo­naton érkezőket. Műsortervezés—egészséges kompromisszummal Diák kirándulások A vidéki tanulóifjúságot in­vitálja a fővárosba a Buda­pesti Idegenforgalmi Igazgató­ság egy-, illetve, kétnapos ta­nulmányi kirándulásra. A cso­portokat a pályaudvarokon kü- lönbuszok várják. Az egy nap­ra érkezők háromórás város­nézésre indulnak, megtekintik egyebek közt a Citadellát, a Margitszigetet, a Hősök terét, a Népstadiont, a várpalota fel­tárt részeit és a múzeumot. A kétnapos kirándulás részvevői a nagyszabású városnézésen kívül eljutnak egy operaelő­adásra, vagy egy-egy színházi előadásra, esetleg a Vidám Parkban szórakozhatnak. A pesti iskolák tanulóinak egynapos kirándulást szervez­nek Egerbe, kétnaposat pedig Miskolcra és Aggtelekre. A kedvezményes kirándulási le­hetőségekről a Budapesti Ide­genforgalmi Igazgatóság tájé­koztatja a fővárosi és a vidé­ki iskolák igazgatóit. Ha művészeti intézményeink, elsősorban a színházak, mozik, hangversenytermek látogatott­ságáról szó esik, minden alka­lommal elhangzik, hogy a kö­zönség elidegenedett, illetve a közönség nem támogatja az érintett művelődési intézmény törekvéseit. Ez a hivatkozás igen sok esetben sántít. A kö­zelmúltban Komlós János négy folytatásban is fejtegette a Népszabadságban: hogy állunk a közönséggel. Igen okos ok­fejtésében többek között arról írt, hogy a színházak nem vizsgálják mindenkor kellő gondossággal. kinek, milyen kö­zönségnek játszanak. Nincs szándékunkban Kom­lós János megállapításaival vitázni, pusztán gondolatait kí­vánjuk tovább fűzni azzal a megjegyzéssel, hogy meditá­ciónkat nem korlátozzuk kizá­rólag a színházra, és főleg nem korlátozzuk a fővárosra. A Komlós legutolsó írásában fog­lalt követelmények ugyanis csak ott oldhatók meg, ahol többféle jellegű színház között lehet válogatni, tehát Magyar- országon egyedül Budapesten. Ügy érezzük, ö társadalmi rétegekre épülő müsorpolitika megvalósítása vidéken sokkal nehezebb, mint a fővárosban. Egy egészen apró példa. Fej­lődő új városunkban szimfoni­kus hangverseny-bérleti soro­zatot kívántak szervezni. Rög­tön a szervezés kezdetén két kívánalommal találkoztak.. Az Ötletvadászat ldsemmizés Népművelő barátaim mesél­ték: ismernek néhány műve­lődési intézmény vezetőt, akik nagy garral hirdetik meg ta­nácskozásaikon az ötletnyilvá- ‘ nitás „szabadságát”, csakhogy a szóban forgó értekezleteken semmit sem fogadnak el a fel­ajánlott gondolatokból; Ám később, mondjuk egy fél év, vagy egy esztendő elmúl­tával az ötlet a megvalósulás útjára kerül. De más címké­vel .;. A szellemi eltulajdonításnak ezzel az alig érzékelhető, meg­vitatásra soha nem kerülő problémáira áldoznánk most néhány sort. Kezdenénk azzal, hogy a kollektív bölcsességnek, az „össztársadalmi” gondolkozás­nak óriási szerepe van a mi rendünkben. A közös töpren­gés nélkül lépni sem tudnánk. Elvileg sokszor kinyilvánítot­tuk már, hogy gazdasági, kul­turális eredményeink egész né­pünk szorgalmának, odaadásá­nak gyümölcse. Ez így igaz, Gondunk, elsősorban morális felvetésünk' azzal összefüggés­ben érvényes, ha a közös erő­feszítéseket, a kollektíva hasz­nos tanácsait egy ember saját ötlete és fáradozása gyümöl­cseként tünteti fel. Tavaly az egyik vidéki nép­művelőnek kitűnő ötletei tá­madtak a filmesztétikai kép­zést illetően. Elmondta igazga­tójának, aki irreálisnak tartot­ta az elképzelést. Ám, egy idő elmúltával az igazgató saját­jaként valósította meg az öt­letet, nem kis sikerrel. Gratu­láltak. neki a főhatóságok, az ifjú „feltaláló” pedig a hát­térben maradt szomorúságá­val. Az egyik tájrendezvény műsorainak kiötlésében is a járás népművelési felügyelője serénykedett, a siker, a gratu­láció felsőbb régiókba jutott; Néhány vezető úgy rögzíti munkatervét, megvalósításra szánt terveit, hogy meghall­gatja munkatársai ötletét, vé­leményét és ezek nyomán in­dul el. Félreértés ne essék: itt nem az intézmény, a vállalat kollektívájának, egészének munkaterviére gondoltunk, ha­nem a vezetőére, az irányí­tóéra. Nyugdíjas munkásismerősöm de sokszor elmesélte újításá­nak kálváriáját; miként kel­lett szellemi tulajdonát meg- Mgtani felettesével, hogy az ötlet, az elgondolás egyáltalán megvalósuljék. Ez utóbbi már jogi tételt kimerítő téma, ezért mostam eszmefuttatásunkban nem is ez a modell. Annál in­kább azok a jegyzőkönyvek­ben, beszámoló jelentésekben nem szereplő eredeti ötletek, amelyek a hierarchia maga­sabb fokára vándorolnak át, s ott válnak valósággá. Az ilyen­fajta eltulajdonításra nincse­nek szankcióink, nem is lehet­nek, mert vannak íratlan tör­vények, amelyeket az erkölcs, a tisztesség irányit. E törvé­nyeknek nincsenek megnevez­hető őrei. E törvényeket ön­magunkban kell igazságosan elintézni, ha van igazságérze­tünk. Minden J5 ötlet, elképzelés — bárkitől származzék is — társadalmunk hasznát szolgál­ja; De nagyon kell őrködnünk rajta, hogy a beosztottak szép és jelentős ötletei kapjanak jobb megbecsülést, kellő vé­delmet, kapják meg a *made in kisember” címkét, mert a gyakori szellemi eltulajdonítás láttán esetleg ^elfelejtenek” gondolkodni. Párkány László egyik szerint a városban sokan élnek az ország különböző ré­széből jött. magasan kvalifi­kált értelmiségiek, jól képzett műszaki szakemberek, akik magas szinten szeretnék kielé- gíttetni zenei igényeiket, tehát a bérleti sorozatnál vegyék fi­gyelembe vágyaikat. Ugyanak­kor a másik oldalon jelentke­zett egy nem kevésbé jogos ki­vánalom, hogy él a városban egy jelentős munkás- és kö­zépkáder réteg, amely a szim­fonikus zene elemeivel szeret­né kitöltetni az egész évi kon­certprogramot. Itt vagy vala­milyen kompromisszumos meg­oldáshoz kell folyamodni, vagy pedig két párhuzamos koncert­sorozatot teremteni, ha meg­van rá az anyagi lehetőség, vagy a zenekar elfoglaltsága megengedi. A színház műsorpolitikája legjobban példázza talán, mennyire szükséges a társadal­mi rétegek szerinti differen­ciáltság. Nem feladatunk most az elmúlt évek miskolci szín­házpolitikájának elemzése, azonban éppen az új színház­vezetés által meghirdetett, po- pulárisabb jellegű és többféle közönségigényt nemes eszkö­zökkel szolgálni kívánó mű­sorterv is bizonyítja, hogy a közönség megtartásához, il­letve visszahódításához csak a közönséghez, s ha az sokszoros rétegezettségű, minden rétegé­hez szóló műsor szükséges. Azt nem pótolhatja semmiféle hosszú távlatokban gondolko­dó, de a nagy tömegek igé­nyeinek sokféleségét figyel­men kívül hagyó művészeti koncepció. Komlós Jánosra hivatkoztunk bevezetőben, aki — nagyon helyesen — megha­tározott feladatra, meghatáro­zott közönséghez, meghatáro­zott színházat javasolt; De ő is leszögezi: „Magasrendüen intellektuális feladat lehet például az is, hogy egyes mű­vészek megpróbálnak néhány év alatt, vagy néhány évtized alatt néhány tízezer, vagy né­hány százezer embert színhá­zi nézővé avatni”. Vidéken ez a feladat nagyrészt a.z egyet­len helyi színházra vár. Valamivel könnyebbnek lát­szik talán a mozik feladata. Napjainkban azonban még a mozihálózat nem tudja figye­lembe venni a közönség diffe­renciáltságát, a műsorosztási és -filmforgalmazási mecha­nizmus nagyrészt még olyan, hogy valójában minden mozi majdnem minden filmet ját­szik anélkül, hogy egységes íz­lésű törzsközönsége kialakul­hatott volna. (Egyes, kis után­játszó mozikban rendszeresen összeverődő, csak könnyű szó­rakoztatást kereső nézőket nem tekinthetjük ilyen törzs- közönségnek.) A mozik műso­ra napjainkban még vegyes, Jancsó Miklós filmje után ugyanazon a vásznon érzelgős kalandfilm pereg, holott a több mozival rendelkező helységek­ben is megoldható lenne vala­miféle kategorizálás, s ezzel a közönségigények jobb kielégí­tése, az érdeklődés jobb irá­nyítása válhatna lehetővé. A rádió és a televízió, a két legnagyobb, tömegekhez eljutó hírközlő és művészeti forrás találhat módot a differenciáló­dásra. Itt a közönségnek kell válogatnia, különösen a tele­víziónál, hogy a nyújtott, il­letve kínált műsorokból mit válasszon ki, mert természete­sen itt sem szólhat minden műsor mindenkihez. Bevezetőben megemlítettük, hogy szokás a közönség elide­genedésére hivatkozni, arra, hogy a közönség nem támo­gatja egy-egy művelődési, mű­vészeti intézmény törekvéseit. Jóval kevesebb a művészeti in­tézmény, mint ahányfólc a. kö­zönség igénye, ezért e kevés intézménynek kell az ésszerű lehetőség határain belül a je­lenleginél jóval differenciál­tabban kielégíteni a jelentke­ző jogos kívánalmakat. Ha va­lahol, itt helye van a — nem eszmei, hanem műfaji enged­ményeket tevő — egészséges kompromisszumunk. Benedek Miklós Pályázót Az Építőipari Tudományos Egyesület, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Mesterek és tanítványok és a Belkereskedelmi Minisz­térium pályázatot hirdet élel­miszeráruházi fütő-, hűtő- és légtechnikai berendezések ter­vezésére. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők az Építőipari Tudományos Egyesület titkárságán (Bp., V„ Szabadság tér 17.), s ugyanide kell elküldeni a ikész terveket legkésőbb december 2-ig. A legjobb tervek díjazására és megvásárlására összesen 110 000 forintot irányoztak elő. December 23-ig hirdetik ki a pályázat eredményét. Születési hiba A minnesotai St. PauTban él egy 18 hónapos csecsemő, aki­nek a nyelőcsöve születéskor nem a gyomorba, hanem egy elzáródott zacskóba vezetett. Születése után két nappal gyomrát felnyitották és egy csövön keresztül kezdték táp­lálni. A kisfiú azonban fogyni kezdett. Az orvosok ékkor új módszerhez folyamodtak és egy pumpa adagolja automati­kusan a húspépet Troy Swig- gum gyomrába. Dolgozókat alkalmaznak Felvételre keresünk férfi mun­kaerőket textilfestő és kikészítő munkakörbe. Magas kereseti lehe­tőség. Lakáslehetőséget biztosí­tunk. Jelentkezés levélben Hazai Pamutszövőgyár, Budapest. IV., Baross u. U9. A Borsod megyei Húsipari Vál­lalat hütögépészeket, lakatosokat, árukísérőket, raktárost, éjjeliőrö­ket és öt évnél hosszabb gyakorla­ti idővel rendelkező gépkocsiveze­tőt alkalmaz. Jelentkezni lehet: Miskolc, Vágóhíd u. 16. sz. A Borsod megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat vidéki változó mun­kahelyre felvesz 6 tonnás daru­hoz kezelőt, E—Oá kotrógéphez ke­zelőt, kőműveseket, segédmunkáso­kat (férfi), valamint központi szék­hellyel karosszérialakatost és épí­tőgépszerelőt. Jelentkezni lehet Miskolc, József Attila u. 50. sz. Munkaerő-gazdálkodás. Felvételre keresünk triciklis fiút a Martos Flóra kollégium konyhá­jára, aki a 16. evet betöltötte. Je­lentkezés mindennap 8 órától 1 óráig, a Itácz Adám u. 51—68. sz. alatt. Női segédmunkásokat, nőknek megfelelő munkára felveszünk, fi-, zetés teljesítmény szerint, ebédet cs női szállót térítés ellenében biz­tosítunk. Jelentkezni lehet az Eszakmagyarországi Fűrészek, Mis­kolc, Ládi üzem vezetőjénél. A Csavaripari Vállalat ongal gyára felvételre keres munkaerő­gazdálkodási munkakörben jártas 1 női dolgozót, továbbá 1 építész­technikust, aki egy-két évvel ez­előtt végzett. Fizetés megegyezés szerint. Miskolc és környékéről 36 forint autóbuszköltséggel szállít­juk dolgozóinkat. Kedvezményes MA VÁG igazolványt biztosítunk. Jelentkezés levélben, vagy tele­fonon. Cím: Miskolc, I., p£.: 07. Te­lefon: 34-331. A Mályi Téglagyár 18—40 évig férfi segédmunkásokat keres, ke­mence munkára. Kedvezményes napi háromszori étkezés cs mun­kásszállás biztosítva. A Borsodi Vegyikombinát azon­nali belépéssel alkalmaz lakatos, hegesztő és csőszerelő szakmun­kásokat. Gépész- és vegyésztechni­kusokat fizikai állományba, rend­szerkezelői munkakörbe. Vállala­tunk heti 42, illetve 44 órás csök­kentett munkaidőben dolgozik. Az alapbér plusz prémiumos bérrend­szerben jó kereseti lehetőségek. Ab éjszakai műszakra 30 százalékos pótlék kerül elszámolásra. Jelent­kezni lehet mindennap — szombat kivételével — a vállalat munkaügyi osztályán, Kazincbarcikán. Közgazdasági érettségivel női és férfi munkaerőket raktárosoknak női dolgozókat raktári segédmun­kásnak, férfiakat gépkocsikísérök- nek állandó munkára felveszünk, jó kereseti lehetőséggel. Gépko­csikísérőknek szállást biztosítunk. J el ént kezes: MEK-kirendeltség. Sajó-part, munkaügy. A Ganz-MAVAG alkalmaz: esz­tergályos, marós, lakatos, hegesz­tő, öntő, kovács, galvanizáló (ve­gyésztechnikus) szak- és betanított munkásokat, továbbá férfi segéd­munkásokat. A vidéki szakembe­rek részére díjmentes szállást biz­tosítunk. Szabad szombat van. Je­lentkezés személyesen, vagy írás­ban, a vállalat munkaerő-gazdál­kodásán. Budapest, VIII. kér., Vaj­da Péter u. 10. A 3. sz. AKÖV azonnali belé­péssel miskolci telephelyre felvé­telre keres férfi segédmunkáso­kat, rakodókat, karosszérialakato­sokat, valamint olyan nagy gya­korlattal rendelkező gépkocsive­zetőket, akiknél a jogosítványba a „D” rovat be van bélyegezve, szerb nyelvet beszélő gépkocsive­zetőket. továbbá rendészetiét és 4 órás, mellékfoglalkozású címfestöt. Jelentkezés a vállalat központjá­ban. (Miskolc, József Attila u. 72. Irodaház, III. cm. 312.) Bclker. Szállítási Vállalat miskol­ci üzeme, Szeles u. 75., azonnali belépéssel alkalmaz egy forgal­mistát — lehetőleg érettségivel, vagy autóközlekedési technikum­mal rendelkezőt —, valamint gép­kocsivezetőket és állandó éjszakai munkára szervizes dolgozókat. A Mezőkövesdi Sütőipari Válla­lat gyakorlattal rendelkező épí­tőipari technikust felvesz. Jelent­kezés: Mezőkövesd, Dohány u. 2. sz. alatt. Bérelszámolói, SZTK-ügyintézöi munkakörbe, közgazdasági techni­kumi végzettségű dolgozót azonnal felveszünk. Beruházási Vállalat, Miskolc, Tanácsház tér 1. 1—07. sz. AKÖV felvesz pálya­udvari rakodókat. Magas kereseti lehetőség, munkásszállást biztosí­tunk. Munkásszállásról gépkocsival szállítjuk dolgozóinkat a budapes­ti munkahelyekre, illetve utazási költséget térítünk. Hetenként egy­szer hazautazáshoz kedvezményes jegyet adunk. Jelentkezés: 07-es üzemegység, Vác, Rákóczi tér H. Szigetszentmiklós, Dr. Lengyel L. U. 6. Edzés, megeresztés, nemesítés, cementálás rövid tetóriire Hőkezelő üzemünk szabad kapacitású kemencéiben 10 kg darabsúlyig bármilyen mennyiségben vállal hőkeze­lést, rövid határ-időre, a KG1VI 11/30. sz. árjegyzékben megállapított árakon. Megkeresést kér Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kereskedelmi osztály, Miskolc. Közelebbi felvilágosítás ugyanott. Telefon; 13-084. Telex: 062209. mindent-— hogyan lett sze­gény árva, hogy élt a zené­ből, s előtárta, mennyivel többet keres, amióta Liszt ta­nítványának hirdeti magát Az ősz mester ekkor meg­kérte, játsszék valamit esti műsorából. Amíg a hölgy játszott, Liszt néhány korrek­ciót javasolt, s mikor a hölgy befejezte, Liszt így szólt; „Nos, gyermekem, ad­tam önnek egy leckét Ez­után joggal hirdetheti, hogy Liszt tanítványa”. Eddig a kis történet, amely egy elrebbenő mosoly kísé­retében egész gondolatsort idézett fel bennem a mes­ter-tanítvány viszonylat közéleti szerepéről, közte bi­zonyos eszmetársítás alapján a proccság és a sznobizmus nyavalyáinak jellemző szimp­láméiról. Mi az, ami tanítha­tó és mi az, amire születni kell? Ezekre azonban most nem térek ki. Inkább lefor­dítom régi nyelvtankönyvem egy másik kis történetét. Cí­me; A CLEVER IRISHMAN (Egy okos ír) Egy ír férfi közkutat ásott egy faluban. Egyik este, az­napi munkáját elvégezve úgy gondolta, hogy másnap befejezi az egészet. Másnap reggel azonban bosszúsan lát­ta, hogy éjszaka a kút be­omlott. Rövid szemlélődés után jó ötlete támadt. Kö­rülnézett, van-e valaki a kö­zelben, de mivel még igen korán volt, az utcán egy lé­lek sem járt. Levetette ka­lapját és kabátját, rátette a röghalomra, ő meg elbújt a közeli bokrok mögé. Később szomszédai, akik munkába mentek, látták, mi történt, és hogy a kalap, meg a kabát az ír férfié; Természetesen azt gondolták, hogy őkelme a kútban dolgozott, amikor beomlott, nekiláttak hát, hogy kimentsék a föld alól. Ami­kor elérték a feneket, cso­dálkoztak, hogy nincs ott senki; Ekkor az ír koma elő­jött a bokrok mögül, megkö­szönte, hogy segítettek neki és folytatta munkáját. „CSAK AZÉRT IS PETŐFI!” Most pedig megvallom, azért forgatom néha szere­tettel a régi angol nyelvtan­könyvet, mert írója, T. E. Welsh, a debreceni egyetem egykori lektora a világháború alatt az angol rádió magyar nyelvű adásainak irányítója­ként kitűnő szolgálatot tett a magyar antifasiszta mozga­lomnak, a hazafiúi szellem ébren tartásának. Ma is fü- lémbe cseng, ahogy sajátos akcentusán mindig azzal fe­jezte be mondókáját: „Csak azért is Petőfi!”. Hajdú Béla A műtörténészek skatulyá­zó szenvedélye rendszerint azt tekinti az értékelés kiin­dulási pontjának, hogy ez, vagy az a művész kinek a tanítványa Viszont sok mű­vész abból kovácsol tőkét magának, hogy melyik ismert művész volt a mestere, A mesterek és tanítványok vi­szonylatának a mankón járó esztétikában és az átlagte- hetségék érvényesülésében játszott szerepe jutott eszem­be, amikor egy régi angol nyelvtankönyvembe belela­pozva kis sztorira bukkan­tam. Címe: LISZT’S PUPIL — Liszt tanítványa Ä történet egy kis német, vidéki városban élő fiatal nőről szól, aki abból él, hogy zongorahangversenyeket ad. S hogy hallgatóságát növelje, azt hirdeti magáról, hogy ő a nagy Liszt tanítványa. Egy napon döbbenve hallja, hogy Liszt ugyanabba a városba érkezett, ahol ő este hang­versenyt ad, és ugyanabban a szállóban szállt meg, ahol ő. Rettenetesen megijedt, mi lesz most, ha füllentése le­lepleződik. Mit tegyen? A helyzet megfontolása után úgy határozott, hogy bevall­ja bűnét Lisztnek. Be is ment Liszt szobájába,, és térdre borulva elmondott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents