Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-04 / 207. szám

északmagyarország Szerda, 1968. szeptember 4, 4 A képernyő előtt Két tv-dráma, meg egy szándékában derűs est Az elmúlt hét három utolsó estjének mindegyikén újat, sa­ját termésű, friss alkotást kí­vánt nyújtani a televízió. A péntek este látott tv-dráma, a Ketrec, amelyet Benedek Ka­talin forgatókönyve alapján Zsurzs Éva rendezett és két alakjában Psota Irén, valamint Pálos Zsuzsa jelenített meg, őszinteségével, emberi hiteles­ségével fogott meg. Az önma­ga építette, áttörhetetlennek látszó ketrecben vergődő vén­lány iskolaigazgatónak és az avult előítéletek miatt mel- lékényszerített húgának tra­gédiája két szebbre, jobbra vá­gyó lélek rajza volt. Egyiket önmaga idejétmúlt nézetei, a másikat pedig az idősebb test­vérekkel szembeni tisztelet sodorták a drámában látott szituációba. Szerettünk volna a fiatalabb testvérnek odaszólni, hogy ne törődjön semmivel, bátran lépjen ki ketrecéből, s a tragikus befejezés miatt ta­lán vitáznánk is a szerzővel, a két szereplő játéka, a ren­dező hangulatteremtő ereje azonban lenyűgözött, s ha lá­zadozunk is magunkban a ki­sebbik lány tragédiája miatt, a Ketrecet legszebb tv-emlé- keink közé kell sorolnunk. Nem sok eltéréssel hasonló módon jegyezzük fel a vasár­nap látott Fejes Eudre-adaptá- ciót, a Vigyorit. A társadalom perifériájára szorult három ember története Sipos Tamás tv-átültetésében balladisztikus tömörséggel jelenítette meg a meleg szívű öreg vasmunkás, az álmodozó, szeretette éhes Vigyori és a prostitúció hínár­jától megszabadulni nem tu­dó, bár őszinte szerelemre is vágyó lány különös hármasá­nak történetét. Igaz emberi ér­zések, jó környezetismeret, ne­mes humánum voltak a Ne­mere László rendezte játék fő jellemzői, a három főszereplő közül pedig Kovács Károly szinte csordulásig érzelemteli öregjét kell kiemelnünk. A harmadik önálló produk­cióról, a Bednai Nándor ren­dezte és Bencsik Imre írta Ho­gyan érik az ember? című vi­dám műsorról nehéz lenne egyértelmű elismeréssel szólni. Elöregedett kabarétréfák, ope­rettek, itt-ott musicalok, zenés Még egyszer az utcanév- jegyzékről Lapunkban hírt adtunk róla, hogy megjelent Miskolc új ut­canévjegyzéke. Cikkünk végén szóvá tettük: jó lenne, ha a nagyközönség is hozzájuthatna, s megvásárolhatná a kiad­ványt. Cikkünkre dr. Rozgonyi Jenő, a városi tanács vb igaz­gatási osztályának vezetője vá­laszolt: „Az utcanévjegyzék megje­lenését hírül adó cikkükre vá­laszolva közöljük, hogy széle­sebb körű terjesztésével egye­lőre nem foglalkozhatunk, mert 1970-ben népszámlálásra kerül sor, s akkor újból össze kell állítanunk a névjegyzé­ket. Ehhez a névjegyzékhez térképet is csatolunk, s azon a beépítési tervben feltünte­tett, de még be nem épült te­rületeken kialakuló utcák is szerepelnek majd. Az előkészületi munkák már folyamatban vannak, s előre­láthatólag 1969 első felére be­fejeződnek. Ezután — a végre­hajtó bizottság jóváhagyásától függően — kinyomtatjuk, és a kijelölt boltokban forgalomba hozzuk az újabb kiadványt, amelyhez n nagyközönség is hozzájuthat.” MOZIMŰSOR A Béke filmszínház szeptem­ber 5-től 13-ig tatarozás miatt nem tart előadást. KOSSUTH (délelőtt) Kezdés: naponta negyed W> és 11 óra. 5—6. A cigány. Mb. szovjet. 7. Lány a három tevével. Csehszlo­vák. 16 éven felülieknek! 8—11. A nő hétszer. Színes amerikai. 16 éven felülieknek! KOSSUTH (délután) K: naponta háromnegyed 3, fél 5 és fél 7 óra. 3—11. A no hétszer. Színes ame­rikai. 16 éven felülieknek! 10—11. Csak du. háromnegyed 3-kor. Makrancos hölgy. Színes angol— olasz—am e ri kai. FÁKLYA . K: hétköznap 5 és 7, vasár- és ünnepnap fél 4 és fél 6 óra. 5—6. A legtitkosabb ügynök. Mb. cseh­szlovák 7. Gábor diák. Színes magyar. 8—10. Riporterek gyöngye. Színes angol. Matiné: 8. de. fél 11 órakor: Til­tott vulkán. Francia. SZIKRA K: naponta 5 és 7 óra. 5—6. Melyik úton járjak? Színes amerikai. 7. A kétarcú gyilkos. Szenes jugoszláv. 16 éven felüliek­nek! 8—9. Gábor diák. Színes ma­gyar. 10. Férjhez adom a mamát. Mb. NDK. Matiné: 8-án fél ll-kor: Mese a fehér mórról. Román. K: óra. PETŐFI mindennap fél fél 7 5. Van, aki forrón szereti. Ame­rikai film. 6. Királylány a felesé­gem. Francia film. 7—8. Melyik utón járjak? Színes amerikai. 9—10. . Háború és béke. III. rész. Mb. színes szovjet. Matiné: 8-án de. 10 órakor: Zöld fény. Szovjet. TÁNCSICS K: naponta fel 5 és fél 7 órakor. 5—6. Hurrikán. Argentin. 16 éven felülieknek! 7. Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán. Színes ma­gyar Dupla helyárral! 8. Rendkí­vüli ‘előadás kezdések: 3. 5 és 7 óra. Vörös rózsák Angelikának. Színes olasz—francia. 9—10. A két­arcú gyilkos. Színes jugoszláv. Csak 16 éven felülieknek! ságvAri K: naponta 5 és 7 órakor. 5—6. Háború és béke. in. rész. Mb. színes szovjet. 7—8. Az elra­bolt expressávonat. Színes ame­rikai. 9—10. Vörös rózsák Ange­likának. Színes olasz—francia. NÉPKERTI SZABADTÉRI MOZI K: naponta 7 órakor. Pénztárnyi­tás: 6 órakor. 5. Fiúk a térről. Magyar film. fi. Van, aki forrón szereti. Ameri­kai. 7—8. Idegen a házban. Színes angol. Csak !6 éven felülieknek! 9. Nyomorultak. I—II. rész. Mb. színes francia—olasz—NDK. Dupla helyár! 10—II. Játék a gyilkosság­gal. Francia film. Csak 16 óven felülieknek! ADY — TAPOLCA (kert) Kezdés: teremben este 6 óra, kertben este 8 óra. 5—6. Kitérő. Bolgár film. 7. A cigány. Magyarul beszélő szovjet film. 8—9. Phaedra. Amerikai. Csak 18 éven felülieknek! 10. Gá­bor diáié. Színes magyar film. 11. Vörös Rózsák Angelikának. Szí­nes olasz—francia film. A müsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! ROVIDFILMEK KEDVELŐINEK: Kossuth de.: 5—6. Tbiliszi. 7—9. Ejféli expressz. 8—11. Tiszazug. Kossuth du.: 5—11. Tiszazug. Fáklya: 5—6. Porto Carreró. Távoli tá­jakon. 7. Amerika. SziRri) * 5—6. Gusztáv, az állatbarát. 7. Krónika. 10. Olaj és csatorna. A látszat csal. Ságvárl: 5—fi. Szun Jat-szen. Részletek J. S. Bach Máté passziójából. Petőfi: 9— 10. Szun Jat-szen. Értelem és érzelem. Fock Jenő Franciaor­szágban. Tapolca: 5—6. Fenn és lenn. Fehér fejek. Kert: 10— 11. Kartotékok. Egyfelől az élet természetes sajátosságai, másfelől a gazda­ságirányítás új rendjének egészséges versenyszelleme ho­vatovább egyre nagyobb erő­vel éreztetik hatásukat a dol­gozók személyes elhelyezkedé­sében, munkavállalásában és a betöltött munkahely megtartá­súban is. Ebből következik, hogy az egyre erősbödő ver­senyben elsősorban azok szá­míthatnak az előnyös elhe­lyezkedés lehetőségére — ké­sőbb az elnyert munkahely megtartására —, akik az érvé­nyesülés gazdagabb adottsá­gaival rendelkeznek. Ki érvényesül, ki halad biz­tosan előre életpályáján? Csak a művelt, a széles lá­tókörű, a — szakmai' ismere­teken kívül — világunk mai kérdéseiben is tájékozott dol­gozó. Ehhez az állami iskolákban szerzett ismeretek legfeljebb az alapot nyújthatják, s erre az alapra továbbépítkezve kell az érvényesüléshez szükséges további ismereteket megsze­rezni. Ehhez kíván segítséget nyúj­tani a miskolci Kazinczy Fe­renc szabadegyetemnek Az ér­vényesülés iskolája című elő­adássorozata a következő té­marenddel: — Tájékozódás a politika mindennapi kérdéseiben. — Betekintés a közgazdaság világába. — A világirodalom új tö­rekvései: — Az .,értelmetlennek” lát­szó modern képzőművészet. — Glóbuszunk földrajzi vál­tozásai. — Amit államunkról és jog­rendszerünkről tudnunk kell,­— A technika mai állása, — Fogalmazás — nyelvhe­lyesség — szép magyar be­széd. — Magatartás — fellépés — viselkedés. Jelentkezni szeptember 20- ig lehet a TIT városi szerve­zetében, Miskolc, Széchenyi u. 16. szám. A nyertesek as \ — Megérte? — Igen. — Folytatják a nyelvtanu­lást? — Igen. Körülültük az asztalt. Kö­zöttünk a három nyertes: Ber­ta Gábor, Zsidai János és Kar­cagi Éva. Fenyő Sarolta, az egyetemi előkészítő tanfolyam nyertese már nincs Miskolcon. Felvették a debreceni egye­temre: orosz szakos tafiár lesz. MISKOLCI GALÉRIA (Déryné u. 5.) AUSTRIA TRIO fotókiállítás Nyitva 11—19 óráig Hétfőn szünnap A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsor:» (a 188 métere. hullómbosszoD, 18—19 óráig! A riportereké a szó ... Bányajárós. Uj gépele, üj technológiák. Szólóhangszer: u zongora. Lányok, asszonyok .. . Lányok a szakközépiskolábar Technikus a cukorgyárban. A megye sportéletéből. Előadó: a szerző. Levelek — válaszok. bői jövő nevetések jutalmaz­ták. A régi kedvenceknek, Ko- máromy Évának, Péva Ibolyá­nak, Virágh Ilonának, Fehér Tibornak, Makay Sándornak és Varga Gyulának tapsolókat kellemesen lepte meg az újon­nan jött Blaha Márta (a nagy Slaha Lujza leszármazottja), Várhegyi Márta és Rózsa Tibor szép énekhangja, sikert ara­tott Harmaczy József, régi is­merősként üdvözölték Kanalas László Bicska Maxiját és sok nevetést váltott ki az újonnan jött Jablonkay Mária vidám versmondása. A sikerhez per­sze hozzájárult régi kedvenc karmesternőnk, Herédy Éva zongorakísérete és — utoljára, de nem utolsónak — meg kell dicsérnünk a műsort összeál­lító Hegedűs László rendezőt is. — m — Ok négyen nyerték meg — a tanfolyam végi vizsgaered­mények alapján — a szovjet utat, amelyet legjobb hallgatói számára biztosított a központi orosz nyelviskola. Hárman a napokban tértek haza a Szov­jetunióból, Berta Gábor pedig novemberben utazik ki. — Ki miért kezdett el oro­szul tanulni? — Nemcsak azért, mert ked­vem volt a nyelvtanuláshoz, hanem azért is, mert munka­helyemen gyakran kerül ke­zembe orosz nyelvű szöveg. Nincs mindig időm fordítóra várni. Azután pedig érdekel­nek az újságok is. Szeretném eredetiben olvasni őket — kezdte Berta Gábor. — Építész vagyok, érdekel­nek az építészeti kérdések. A szovjetek nagyok ebben. Ütünk alkalmával láttam is egy olyan hidat, amelyen a vastartókat betonelemekkel helyettesítet­ték. Először láttam ilyent... — mondotta a tanulás mozga­tórugójáról Zsidai János. Ök mindketten a MÁV igaz­gatóságon dolgoznak. Éva vi­szont most lesz elsős a Her­man Ottó Gimnáziumban. — Nagyon szeretem a nyel­veket A gimiben angolt fogok tanulni. Almom, hogy felve­gyenek majd orosz—angol szakra. Persze, addig még lesz mit tanulnom ... A nyelvtanuláshoz csak rit­kán kezdenek hozzá határozott cél nélkül. Időt, rendszeres erőfeszítést igényel egy-egy nyelv elsajátítása, A központi orosz nyelviskola 61 tanfolyam­csoportjában az elmúlt évben 1140-en kezdtek tanulni, s több Közelebb a közönséghez művészek játékán. Mint Dari- day Róbert — aki konferan- szával bebizonyította: ebben a műfajban is tud alkotni — el­mondta bevezetőjében, a mű­vészek látogatásának célja szó­rakoztatva propagandát csi­nálni, hogy minél többen ked­vet kapjanak a színházba já­ráshoz, minél többen vegyenek bérletet az új évadra. A diós­győri bemutatkozás csak az el­ső. Miskolc más kerületei kö­vetkeznek utána. Az első bemutatkozás való­ban jól sikerült. Blaha Márta, Jablonkay Mária, Komáromy Éva, Péva Ibolya, Várhegyi Márta, Virágh Ilona, Fehér Ti­bor, Harmaczy József, Kanalas László, Makay Sándor, Rózsa Tibor és Varga Gyula ének­számait, prózai műsorát állan­dóan megszakította a taps. A szellemes bemondásokat szív­Hírt adtunk róla lapunkban, hogy évadnyitó beszédében Sallós Gábor, a Miskolci Nem­zeti Színház igazgatója nyo­matékosan hangsúlyozta: leg­fontosabb feladatai közé tarto­zik visszahódítani a közönsé­get. „Miskolcnak akarok szín­házat csinálni” — jelentette ki azóta a Napjainknak adott nyi­latkozatában, és a bejelenté­seket már tett is követte, még­pedig szép sikert aratott tett. A diósgyőri Ady Endre Mű­velődési Otthonban lelkes tap­sokkal jutalmazott műsorban találkoztak a színház új mű­vészei — no meg a miskolci közönség néhány régi kedven­ce is — a művelődési ház ven­dégeivel. Tanácstagok és mű­vészeti szakcsoportok tagjai, iskolaigazgatók és népfront­aktívák tapsoltak, szórakoztak fűtött hangulatú nézőtéren a mint ezren vizsgáztak is a kü­lönböző fokozatokon. — Méghozzá sikeresen — mondta Szőke Józsefné. a köz­ponti orosz nyelviskola titká­ra. Ez évben hárman vizs­gáztak egyetemi előkészítőn, s mind a hárman felvételt is nyertek az egyetemre. Nyolcán jelentkeztek állami nyelvvizs­gára. s mindegyikük sikerrel vette az akadályt. Pedig nem volt könnyű. — Idén már a vizsgaköve­telmények is nehezebbek vol­tak, mint tavaly — erősíti meg Berta Gábor. — A tervek az új tanévben? 7 TT7 lesz gyorsított *°en tanfolyam is. A csoport tagjai heti négy órá­ban tanulják majd az orosz nyelvet. Nemcsak ebijen van az is­kola jelentősége. Érdemben ta­lán kihelyezett csoportjaival éri el a legtöbbet. Általános iskolások részére szerveznek tantól yamot ott, ahol egyéb­ként nincs iskolai oktatás. Ki­sebb a hátrány, amikor gim­náziumba kerülnek. Csobádon, Alacskán már nem is monda­nának le a tanfolyamról. — Mi biztosítjuk a tanárt, aki hetente egy alkalommal megy ki kétórás foglalkozást tartani. Ezt a tevékenységün­ket szeretnénk több új község­re is kiterjeszteni ... I ... . . ., nincs hiány. AEllltasbo1 A 42 tagú tanári kar lelkesen végzi mun­káját, S az új tanévben ismét gazdagítják a modern nyelvta­nításhoz nélkülözhetetlen szemléltetőeszközöket. Cs. A. Mérlegelés, mérleg nélkül A z olvasó ezúttal a konk­rét mérőeszköztől elté­rőt értsen mérlegen. Egy olyan tevékenységet, amelyet az ítélkezések, az emberi megméretkezések in­gái és mérlegnyelvei mutat­nak ki. A véleményezésekről van szó, azokról a nagyon fontos „mellékletekről”, ame­lyeket a dolgozó visz magá­val, ha munkahelyet változ­tat. Tudatosan nem fogal­mazzuk ide a „személyzeti munkát”, a „kádertevékeny­séget”, mert hisszük, hogy e munkálkodással nincs külö­nösebb gond. Ám, a személy­zeti osztályokat megkerülő különvélemények, magán- ajánlások már sokkal na­gyobb problémákat okoznak. Mire gondolunk? Nemrég megírtuk, hogy az ózdi népművelési intézmé­nyekhez kerülő népműve­lők egyike-másika milyen kurtán-furcsán fejezte be pá­lyafutását. A bírósági ügytől a súlyos személyeskedő ma­gatartásig többféle variáció motiválta a szóban forgó népművelők ózdi tevékeny­ségét. A kulturális intézmény társadalmi vezetősége ismer­tette a konfliktusba kevere­dő népművelők előző mun­kahelyi véleményezését. E papírosok csupa jót sorolnak fel, ecsetelik az illetők jótu­lajdonságait. Persze, ha egy kicsit erőteljesebben a sorok mögé nézünk, feltűnik a vé­leményezés sablonszerűsége, felszínessége. Az ózdi példához hasonla­tos eljárás tucatjával akad. Vállalatok, intézmények nem egyszer igyekeznek úgy túl­adni mozdulni szándékozó, nem éppen kívánatos munka­társaktól, hogy a legjobb vé­leményt adják róluk, E hi­bába — vállalatvezetői nyo­másra — még személyzeti és munkaügyi osztályok is bele­esnek. Gyakoribb azonban a törvénytelen „magán”-ajún- lás és a baráti úton megszer­zett külön támogatás. Az elvtelen, megalapozat­lan lelkendezések, agyondi- csérgetések ártanak a dolgo­zónak. nem kevésbé az új munkahelynek. A vezető, az irányító nem tudja pontosan, milyen pedagógiai elveket ér­vényesítsen új beosztottjával kapcsolatban, mert a klisé­dicséreteken kívül semmit sem tud róla. Nem ismeri tényleges ambicióit. esetleges hibáit, valódi képességét. A világ majd minden álla­mában — társadalmi rendtől függetlenül — létezik a véle­ményezés, az ajánlás ilyen, vagy olyan rendszere. A mi hazánkban, az ötvenes évek merev káderpolitikájának időszakától eltekintve igazsá­gos, humanista és nagyjából reális a személyzeti munka; A kirívó hibák akkor mutat­koznak meg, amikor az össz­társadalmi érdek helyébe szubjektív, protekciózó, en­nélfogva nem megalapozott ajánlási forma lép. Ezek el­len szigorúan fel leéli lép­nünk, s minden erővel támo­gatnunk kell a vállalati de­mokráciának ama gyakorla­tát, amely a párt, a szakszer­vezet és a vállalatvezetés kö­zös véleményezésén •nyug­szik. Ha e „triumvirátus” segítő­készsége érvényesül a sze­mélyzeti munkánál, nem for­dulhat elő olyan gyakorlat, amelyet ugyancsak Özdon ta­pasztaltunk: a beosztott saját maga írta meg szóvirágokkal és dicsérő jelzőkkel bőven el­halmozott véleményét önma­gáról, s igazgatója elé tette, hogy írja alá. A dolgozó munkájának, magatartásának mér­legelése nem könnyű feladat. Az ítélkezésre egy ember nem is vállalkozhat. Vezetők, munkatársak, bri­gádtagok, kollégák véleménye nélkülözhetetlen az összkép kialakításában. Gsak a már említett szervek, testületek képezhetik azt a pontosan mérő mérleget, amely hite­lesen méri az emberi értéke­ket, tulajdonságokat. Az egyszemélyi mérlegelés olyan, mint a találomra megmért körte a kapu alatt: lehel, hogy több, de az is előfor­dulhat hogy kevesebb ,.. Párkány László vígjátékok motívumai keve­redtek nagyon kusza gombo­lyagban egy hihetetlenül vé­konyka poén kedvéért. Az egész játék leginkább a páni­kot idézte, de nem azt, ami esetleg a diákoknál tapasztal­ható, hanem azt, ami a műsor alkotóinál jelentkezett, amikor elvesztették koncepciójuk, szó­rakoztató jó szándékuk fona­lát, s nem voltak képesek új­ra megtalálni. Egészen röviden meg kell emlékeznünk róla, hogy Ka­rinthy Frigyes halálának har­mincadik évfordulóján többet vártunk az agyonjátszott, már- már tv-múzeumi értékeknek számító, öreg adaptációk ismé­telt vetítésénél. A Művek út­ja a közönséghez című adást szeretnénk sorozatban látni, s az sem lenne baj, ha a tele­vízió kevésbé legömbölyített mondatokkal mondaná el vé­leményét a giccsről, annak ter­jesztőiről. Végül: A múmia közbeszól egy jó évvel ezelőtt a mozikban olyan rossz film­nek bizonyult, hogy igazán kár volt vele a legnagyobb nézőtá­bor másfél óráját is elrontani. Benedek Miklós Az érvényesülés iskolája

Next

/
Thumbnails
Contents