Észak-Magyarország, 1968. szeptember (24. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-27 / 227. szám

2 északmagyarorszag Péntek, 1968. szeptember 27. Sztrájk Olaszországban Az olasz dolgozók csütörtö­kön — követeléseik alátámasz­tására — nagyszabású sztrájk- mozealmat kezdtek. Általános sztrájkba lépett 700 000 építő­ipari dolgozó. Különösen jelen­tős az építőipari dolgozóknak Rómában megtartott, a kor­mány politikája ellen tiltakozó gyűlése, amelyen több tízezer munkás vett részt Közép-Olaszország két nagy városában Pisában és Viterbo- ban a mezőgazdasági, a keres­kedelmi, a közszolgáltatási dolgozók általános sztrájkja következtében megbénult az élet. Mindezeken felül római gyá­rak munkásai tüntettek a par­lament épülete előtt, s köve­telték, hogy vessenek véget az elbocsátásoknak és a kormány tegyen intézkedéseket a foglal­koztatás, valamint az ország ipari fellendülésének biztosí­tása érdekében. A csütörtöki nap folyamán összesen több mint egymillió dolgozó lépett sztrájkba Olasz­országban. A •• •• ff •« - »• •• ff rrft A oortonokrol Bolgár— magyar—szovjet megállapodás A fiók-Führer és a korlátok U Thant jelentése U Thant az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett főtitkári jelen­tésében ismét sürgette a viet­nami háború befejezését, az­zal, hogy a kezdeményező lé­péseket „a katonailag erősebb félnek” kell megtennie. A vi­lágszervezet főtitkára ugyan­akkor figyelmeztet arra, hogy „fennáll a veszélye a hideg­A bíráskodást fsMMiiJíilk Látogatás a kékedi üdülőben esetekben a bizottságot hív­juk össze az ítéletek kiszabá­sánál és föltételezem, hogy ennek híre megy, nagyobb híre, mint amikor egy-két ember ítélkezik. — Sokat vitáztunk már ed­dig is azon, vajon csökkcn-e, vagy éppen emelkedik a sza­bálysértések száma a bizott­ságok munkálkodása révén — mondja Korcsog János hejő- keresztúri vb-titkár. — Elő­fordulhat ugyanis, hogy a ha­ragosok mindenféle apró- cseprő ügyben jelentgetik majd egymást, és ilymódon szaporodnának az ügyek, vé­leményem szerint azonban mégiscsak csökkenni kell a szabálysértéseknek. Nálunk, a mezőcsátl járásban már ré­gebben is megvoltak a csirái ennek a bizottságnak. Gyak­ran előfordult, hogy a sza­bálysértési előadók egy-egy nagyobb községben, úgyneve­zett tárgyalási centrumban tárgyaltak több ügyet is, és ezekre meghívták azokat az embereket, akiket mi most a szabálysértési bizottságokba választottunk. A község érdekében — Nálunk mindenki nagyon szívesen és örömmel vállalta ezt a megbízatást — mondja Mara Jánosné, kondói vb-el- nök. — Tudja ugyan minden­ki, hogy nehéz munka lesz, de tudja azt is, hogy föltét­lenül a község érdekében tör­ténik, előbbre viszi a falu ügyét. A szabálysértési bizott­ságok megalakulása is jelzi, hogy a községi tanácsokra egyre több munka hárul. Le­hetőség van rá, hogy például az adóügyest is bevonjuk a tanács egyéb feladatainak el­látásába. Nagyon jó lenne persze, ha a jelenlegi adózási rendszert egyszerűsítenék fel­sőbb szerveink, hiszen ehhez meg is van a lehetőség. Most már a tanács, pontosabban a falu egyre érdekeltebb az adó­zásban. Jobban, önállóbban tudja felhasználni az összeget, fontos tehát, hogy ennek mi­nél pontosabb, egyszerűbb le­gyen az ügymenete. Azt hi­szem, időszerűvé vált már az adózás egyszerűsítése. — Ehhez kapcsolódik egy másik téma is, ami minden tanácsi vezetőt évek óta fog­lalkoztat — mondja Korcsog János. — Kínos ugyan kicsit erről szólni, de úgy érzem, szükséges. Az eddigi beszél­getés során is kiderült már, hogy a községi tanácsok mun- I kaja, felelőssége napjainkban fokozottan növekszik. Nehéz gondok súlyosodnak ránk, mind sokrétűbb munkát kell pontosan, lelkiismeretesen el­végeznünk. Feladataink nö­vekszenek, a fizetésünk azon­ban nem. őszintén el kell mondanunk, hogy a községek­ben mind nagyobb a bérfe­szültség. Nem is kell például a tsz-ek vezetőire utalnom, hiszen azoknak már régóta szinte sokszorosa a bére, mint a tanácsok vezetőinek, de több helyen már a tsz admi­nisztrátora is nagyobb fizetést kap, mint mondjuk a vb-tit­kár. Már ott tartunk, hogy a pedagógusokat is irigyeljük a kedvezmények miatt, amiket mi, a tanácsok vezetői nem kaphatunk. Azért merem és tartom szükségesnek mindezt elmondani, mert nem csupán az én egyéni gondom, hanem valamennyi tanácsi vezetőé. Ügy érzem, mindenképp he­lyénvaló, ha most itt, ezen a beszélgetésen ennek is hangot adunk. A szünet letelt, a beszélge­tés részvevői újra elfoglalják helyüket az előadóteremben. Folytatódik a munka, a dél­előtti előadás konzultációja. Tanácsi vezetőink készülnek az újabb, nagy feladatokra. Priska Tibor Kellemes, szép hely a me­gyei tanács gondozásában le­vő kékedi üdülő. A tiszta, friss levegő, a csúcsos hegyek látványa sétálgatásra, pihe­nésre csábít. Most azonban pihenésre, sétálgatásra kevés idejük marad az üdülő ven­dégeinek. Községi tanácstit­károk, elnökök gyűltek itt most össze, a megye minden járásából, hogy a bíráskodást tanulják. Napirenden a szabálysértés 1 Hamarosan szükségük lesz erre a tudományra, hiszen, amint már többször hírt ad­tunk róla, az 1968. évi I. tör­vény értelmében 38 féle sza­bálysértésben a községi taná­csokon hozhatnak majd ítéle­tet. Ebben az üdülőben to­vábbképzésre évente rendsze­resen összegyűlnek a községi tanácsok vezetői. Most a sza­bálysértési bizottságok mun­kája van napirenden. A me­gyei tanács képzett előadói* osztályvezetői tartják az elő­adásokat. A szabálysértési bi­zottságok vezetésével a szak­igazgatási szerv vezetőjét, ál­talában a jelenlegi titkárt bízzák meg. Mit várnak az új törvénytől, hogyan látják a szabálysértésekkel kapcsola­tos feladatokat a továbbkép­zés részvevői? Ezekről a kér­désekről beszélgetünk néhány emberrel. — Azt hiszem, mindannyi­unk nevében mondhatom —• kezdi dr. Zborai Gábor, a tak- taharkányi tanács vb-titkára —, hogy a szabálysértési bi­zottságok megalakítása min­denképpen helyes. A tett el­követésétől a felelősségre- vonásig eddig eléggé hosszú idő telt el. Most viszont hely­ben, a községi tanácsokon hozhatjuk meg az ítéletet, így az ügyintézés gyorsabbá, és ami nem kevésbé fontos, dif­ferenciáltabbá válhat. Arra gondolok, hogy a körülmé­nyeket a helyiek ismerik a legjobban. Azt is el kell mon­danom, hogy eléggé hálátlan feladat lesz a szabálysértési bizottságokban munkálkodni, hiszen ítélkezni keli. Fontos a megelőzés — Ügy vélem, a megelő­zés lenne az egyik fontos sze­repe ennek a bizottságnak — mondja dr. Dicz Bálint, mező- nagymihályi vb-titkár. — A megelőzés, a nevelés. Termé­szetesen ehhez elsősorban tu­datosítanunk kell a község la­kóival. hogy létezik ez a bi­zottság, létezik és munkálko­dik. Erre a célra felhasznál­tuk a hangoshíradót, a ta­nácsüléseket, az ismeretter­jesztő előadásokat, egyéni be­szélgetéseket is. Súlyosabb háború felújulásának, amely a világot visszavetheti az ötve­nes évek hidegháborús kor­szakába”. A terjedelmes jelen­tés bevezetőjében, amelyet csütörtökön tettek közzé New York-ban, a főtitkár azt írja, hogy az elmúlt évben rosz- szabbodott a nemzetközi hely­zet. „Nem történt előrehaladás a vietnami béke irányában, s a katonai konfliktus rendkí­vüli kegyetlenséggel folyik, annak ellenére, hogy meg­győződésem szerint ezt a konfliktust nem lehet kato­nai eszközökkel megoldani. Eltűnőben van az a remény­ség, amelyet a VDK és az USA képviselői között Pá­rizsban megindult tárgyalá­sok váltottak ki. A közel-ke­leti helyzetről szólva megál­lapítja, hogy folytatódott a feszültség és nem jött létre a megoldás, majd azt állítja U Thant, hogy a legutóbbi cseh­szlovákiai fejlemények árnyé­kot vetnek a nemzetközi hely­zetre és olyan kényelmetlen, bizonytalan érzést teremtenek, amelyet csak tartós erőfeszí­tésekkel lehet megszüntetni. U Thant jelentésében Viet­nam két részének egyesítése és Délkelet-Ázsia semlegesíté­se mellett foglalt állást és sür­geti a párizsi tárgyalások foly­tatását. A főtitkár a nem­zetközi kérdésekről általában borúlátó módon nyilatkozik, pozitívumnak tartja azonban a nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozásáról létrejött nemzetközi megálla­podást. U Thant ENSZ-főtitkár szo­kásos évi jelentése bevezető­jében javaslatot tett arra, hogy „a négy vezető nagyha­talom külügyminiszterei él­jenek a közgyűlés ülésszaka által nyújtott alkalommal és találkozzanak a közös problé­mák megvitatása céljából”. A hannoveri bíróság Adolf von Taddent, az újfasiszta Nemzeti Demokrata Párt ve­zérét egyhónapi börtönre cs 151 márka pénzbüntetésre ítélte. A pontosság kedvéért meg kell mondani, bogy a börtön- büntetés csak feltételes — végrehajtását három évre fel­függesztették. így tehát az új „Führer” nem kerül rács mögé... De mi is volt az, ami a bonni igazságszolgáltatást ar­ra kényszerítette, hogy végre „szigort” gyakoroljon von Taddennal szemben? Csak nem nyilvánították az NSZK- ban törvényen kívülinek a náci eszméket cs alkotmány­ellenesnek von Taddcn párt­ját? Korántsem. A hannoveri bíróság ítélete egy, ez év március 3-án elkövetett sza­bálysértés következménye. Ezen a napon ugyanis az új „Führer” részegen vezette ko­csiját, és nekiment a fölé; alatti építkezését elkerítő korlátnak. Nagyon helyes persze, hogy a hannoveri ha­tóságok büntetik a közleke­dési szabályok ellen vétőket. Nem lehet csak úgy össze­zúzni a korlátokat! Csak az a baj, hogy az NSZK-ban sem­milyen más korlát nem szab határt von Taddcn és pártja működésének. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem VIT-delegáció- jának tagjai kiállítást szervez­tek személyes emlékeikből plakátokból, a híres jelvóny- csere-akcióban szerzett jelvé­nyekből, kiadványokból és egyéb VIT rekvizitumokból. Az eseményt Ralcusz Lajos KISZ- titkár nyitotta meg szeptember 25-én, 16 órakor a Bolyai kol­légium E/7-es épületében. A kiállítás október 7-ig tart. Bar személyesen, gyűjtött tárgyakról van szó, a csopor­tosítás lehetővé teszi, hogy a szófiai VIT sokszínűségét, as előző találkozóktól eltérő ka­rakterét érzékelhessük. A tö­meges, kötetlen vitákról — melyek a fesztivál jellegzetes eseményei voltak — csak egy Filmjegyzet A nagymenő Nevetni jó dolog. A nagy­menő vetítése közben sokszor lehet. A film közel két óra hosszat kínálja a szórakozást, változó erővel és hatással. Az Alex Joffé rendezte francia— olasz filmben régi ismerősün­ket, Bourvilt látjuk a címben is említett, nagymenő szerepé­ben. Ez a nagymenő valójá­ban szegény párizsi műszerész, vagy feltaláló, ahogyan egy kis túlzással nevezi magát, aki a végrehajtó . elől menekülve csöppen bele egy kerékpárver­senybe, ahol sok bonyodalmat okoz, de végül is győzedelmes­kedik. ; ■ A századforduló már messze van tőlünk, csaknem hét év­tized múlt el a filmtörténet' ben látott esemény óta is, s az 1901-es élet vígjátéki ábrá­zolása már eleve derűt jelent. Ha mindehhez hozzávesszük a régmúlt évtizedek burleszkjai izeinek felvillantását, a mind­untalan kacagásra ingerlő, képtelennél képtelenebb fordu­latokat, a századforduló kosz­tümjeit, s a már említett Bour- vilon kívül Robert Hirsch és Monique Tarbes humorát, min­denképpen kellemes időtöltés­nek könyvelhetjük el A nagy­menő megteldntését, még ha az egyszálú cselekmény sodrá­nak lelassultán néha-néha át­menetileg bosszankodás lengi be a nézőtér derűjét. De ez csak percekig tart, jön egy újabb képtelen fordulat és az újabb nevetés. A „Szonda 5" pályája Gwet/a nahmt* nsmoMoIw^ßEenatf etaawuMM ,3awa ~!3no mpocce Ocwnft -/Iuh« - 3«Mna A-1»> u /IvwR irVCT’ * <* *•*-•«*'•*•**« A Szonda—5. elnevezésű szovjet automata űrállomást 1968. szeptember 15-én bocsá­tották fel a Föld—Hold—Föld pályára és hétnapos út után az űrállomás szeptem- bér 21-én második kozmikus sebességgel visszatért a Földre. A rajz a Szonda—5. útját mulatja: 1. A Szonda—5. megkezdi pályáját. 2. Iniulás a Hold felé. 3. A röp- póJya második korrekciója. 4. Repülés a Hold körül. 5. A röppálya második korrek­ciója. 6. A leszálló szerkezet leválása. 7. Ballisztikus leszállás az atmoszférában. 8. Az űrállomás pályája cs a mozgás röppúlyája korrekció nélkül. Egy ember az örökkévalóságnak Ezt az angol filmet a híre jóval megelőzte. Az elmúlt év­ben hat Oscar-díjat nyert el Fred Zinnemxinn alkotása. Sa­ját színművéből Robert Bolt írta filmre. A filmen érződött is a színpadi előélet, azonban a villogó dialógusok, a logikus érveket hirdető szép dikciók a kitűnő színészi gárda tolmá­csolásában értékes élményt je­lentenek a mozivásznon is. A címbeli ember Morus Ta­más, a XV. és XVI. század for­dulóján élt korai angol utópis­ta szocialista, humanista író és államférfi, VIII. Henrik tragi­kus sorsú lordkancellárja, a film viszonylag keveset mulat fel Mórus életművéből, leszű­kíti azt a VIII. Henrik és Bo- leyn Anna házasságának ellen­zésére, illetve annak következ­ményeire, s a reneszánsz-kor kimagasló és igen sokoldalú humanista tudósa helyett csak azt, a Morust. mutatja be, aki korábbi igaz álláspontjához kö­vetkezetesen hű marad akkor is, ha előre láthatja sorsút, tudja, hogy életét kell elvi szi­lárdságáért áldoznia. Morus szerepében Patd Scofield alko­tott ragyogót, a nagyszerű sze­replőgárdából feltétlenül ki­emelést kíván. A kitűnő színé« szí teljesítmények ellensúlyoz­zák azt. a leegyszerűsítést, arm a filmben Morus Tamás élet­művét egyetlen kérdéskörre korlátozza. (bm) ték őket a kivégzésekre, majd az utolsó pillanatban elhalasz­tották végrehajtását, hogy ilyen módon felőröljék idegei­ket. Más alkalommal áram­ütéseknek tették ki őket. A kínzások egyéb válfajait is alkalmazták. Van Der Stoel szorgalmazta, hogy az Euró­pai Tanács határozatban kö­vetelje a demokratikus sza­badságjogok helyreállítását Görögországban. Van Der Stoel, a Holland Munkáspárt képviselője, az Európai Tanács közgyűlésén, Strassbourgban beszámolt Gö­rögországban tett legutóbbi utazásairól, s elmondotta, hogy találkozott két személy- lyel, akik félreismerhetetlenül magukon viselték a kínzások, vagy legalábbis a súlyos bán­talmazások nyomait. Mindket­tőjüket válogatott kínzások­nak vetették alá. Felkészítet­Emlékek a VIT-ről kép emlékezik meg, s még a magányos fénykép is képes egy pillanatra megidézni légkörü­ket. Jó lett volna, ha néhány ilyen vita témájáról, a felme­rült érvekről a rendezők — a fényképeken kívül — írásban tájékoztatták volna a látogatót. Jóllehet a tájékoztatás inkább a beszámolók feladata, a kiál­lításon alkalmazva éppen a beszámolók iránti figyelemfel­keltés legjobb eszköze lett vol­na. Az ifjúság világszerte mobi­lizálódik, a társadalmi-politikai érdeklődés nőttön nő. Biztosak vagyunk benne, hogy a haza­tért VIT-delegáció tarsolyából a gondolatok is kikívánkoznak, nemcsak a jelvények. — szil — Moszkvában szeptember 26- án M. A. Leszecsko, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kének helyettese találkozott T. Colovval, a BNK Miniszterta­nácsa elnökének helyettesével és Apró Antallal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének helyette­sével. Leszecsko bejelentette a szovjet kormány azon elhatá­rozását, hogy elfogadja a Ma­gyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság javas­latát a Szovjetuniónak az Agromas Társaság tevékenysé­gében való részvételére vonat­kozóan. Az Agromas feladata a zöldség-, gyümölcs- és szőlő- termelésnél alkalmazott gépek és eszközök műszaki fejleszté­sének és gyártásának koordi­nálása. Apró Antal és T. Colov kormánya nevében megelége­déssel fogadta a szovjet kor­mány elhatározását. A találkozás részvevői meg­állapodtak abban, hogy az Agromas-t bolgár—magyar— szovjet társasággá alakítják át és utasítják illetékes szer­veiket: tegyék meg a Szovjet­uniónak az Agromas tevé­kenységében való részvételé­vel kapcsolatban szükségessé váló intézkedéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents